Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-23 / 80. szám

1927. nrtörcius 23. BACSMEGYEI NAPLÓ u.'ubb légi bravúrt az az olasz tenge­rész tiszt vitte véghez, aki Rómából Dél-Amerikába repült. nemkülönben Woolsey kapitány, aki egész Dé'ameri­­kár utazta be. Ezek a hatalmas repülöbravurok a mi pilótáinkat is arra ösztökélték, hegy nevüket heirjúk a repülés világtörténe­tébe. Sondennayer és Bajdák azzal a kérelemmel fordultak a légifőparaitcs­­ncksághoz, hogy tegyék számúkra le­hetővé, hogy egy indiai úttal tanúságot egyenek arról, hogy a jugoszláv aviati­ka világvonatkozásban is kiválóan fej­lett. A főparancsnokság hozzájárult a merész és impozáns uthoz_ és ccélra rendelte meg a Parisban készült Petiiez- I.auraine gépet, amellyel a két bátor pilóta útnak indul. A nagyszerű légi-ut Noviszadról ki­indulva Bulgária és Románia felett Konstantinápoly—Bagdad érintésével a Perzsiái Qjaszka—-Karasi felett Rom­­bayig vezet és anélkül, hogy a repülök Bombay hun leszállanának, visszarepül­nek Noviszadra. Az ut te ezer kilomé­teres és a repülősök csak Aleppóban, Bazzarip és Karasinban terveznek !e­­szállani. A tisztek nem visznek maguk­kal mechanikust és tekintettel arra, hogy az utazás katonai jellegű, teljes kato­nai egyenruhában repülnek. A jugoszláv repülötisztlkar nagy büsz­keséggel és reménységgel néz két .ki­váló társának teljesítménye elé. Mayor József Levágta fejét a vonat Ittas ember halála a síneken Szomborból jelentik: Halálos kimene­telű szerencsétlenség • történt a Szom­­bor és Vinkovce közötti vasúti vonalon. \ szerencsétlenség áldozata Bikár Pé­ter szomhori tanyai gazdálkodó, akit halálra gázolt a vonat, Bikár vasárnap bement a szombori vásárra, ahonnan este ittasan indult e! hazafelé, a vasúti vonal mentén. Már io messzire jutott Szombortól. amikor ráesett u sittekre és nyomban elaludt. Este nyolc órakor egy tehervonat ha­ladt Szombor felé. amelynek vezetője csak az utolsó percben vette észre, hogy a sitteken valaki fekszik. A moz­donyvezető azonnal fékezett, de már késő volt, a mozdony átment Bikáron. akinek a fejét levágta. • A szerencsétlenül járt ember holttes­téi beszállították Szomborba. A rend­őrség megindította a vizsgálatot. Végrehajtó a vádlottak padján Hív -.iahoksértésset vádolják ás ntnri ok -.cl iivyvéd, aki védené Becskerekről jelentik: A becskercki törvényszéken érdekes pŐr tárgyalását kezdték meg hétfőn délelőtt. A vádlott Sztojkovies Braniszláv becskereki járás­­birósági végrehajtó, aki eilen Kjénovcsek Károly vezető járásbiró feljelentésére hi­­vatalnoksértés miatt indult eljárás. A tárgyaláson Sztojkovies bejelentette, hogy Becskereken több ügyvédhez for­dult, de senkisem akarta ellátni védelmét és miután nincs jogi képviselője, kérte a tárgyalás elhalasztását. A biróság eluta­sította Sztojkovies kérését, mire az más bíróság delegálását kérte. A biróság el­határozta, hogy megkérdezi a törvény­szék valamennyi birá.iát, elfogultnak 6r­­zik-c magukat a vádlottal szemben és ezeknek a véleményeknek a heérkezéso után fog dönteni arról, hogy felterjesz­ti-e a kérést a táblához. A biróság egy­ben közölte Sztojkoviccsal, hogy minden biró megkérdezéséért ötven dinár illeté­ket, azaz összesen négyszázötven dinár illetéket köteles fizetni. HÁLÓSZOBÁK, EBÉDLÓK vasbutorok, függönyök stb. olcsó árban HEMLER faoUrtzItt HONIAD- ■■ UHUM. ■——»—— Dusán Süni cár, a nagy törvényhozó Györgyevics Vladau dr., volt szerb miniszterelnök előadása a XIV. századbeli szerb parlamentről (A Bdcsnwgyei Napló bécsi tudósitó­­j jáíói.) Gyorgyevics Viadán dr. volt szerb miniszterelnök igen érdekes elő­adást tartott Becsben a XIV. század­beli szerb parlamentről. Gyorgyevics dr. a közélet legérdekesebb és legkivá­lóbb férfiai közé tartozik. Mint Billroth volt tanítványa — egyébként az egyet­len ma még élő Billroth-tanityány — fiatal orvosként tért vissza hazájába és megalapította a szerb vöröskeresztet. Több ízben volt szakminiszter és éve­ken át miniszterelnöke is volt Szerbiá­nak. I Gyorgyevics dr. igen érdekes előadá­­j sában a szerb parlamentarizmust rs­­í mertette Dusán Szilni cár idejében, aki I korának legnagyobb törvényalkotója i volt. j Német fordításban felolvasna Dusán j cár trónbeszédét, amelyet a nagy déi­­j szláv uralkodó 7319-ben tartott a nagy birodalmi gyűlés megnyitásán. A trónbcszédből kitűnik, hogy Dusán cár egy csomó reformmal, a jogegyen­­tőséggé! és nz esküdtszékkel megelőz­te tíz összes többi államfőket. A trónbeszédben Dusán cár többek i között a következőket mondotta-. { «...Ti- mindnyájan jó! tudjátok, hogy amikor apáim koronáját fejemre he- I lyeztem, első szavam a néphez -az volt, I hogy az igazságosság sokkal biztosabb ; támasztéka a trónnak, mint a hatalom ’ ős az erőszak, hogy az igazságosság j tartja össze az országot és a városo­kat és én első feladatomnak azt tekin­tem, hogy mindenki rang- és névkü­­tőnbség nélkül igazsághoz jussén..,« 1 A írónbeszéd egy másik részében Du­sán cár az igazságszolgáltatásról be­szélt és az egész világon elsőként fel­vetette az esküdtszék intézményének eszméjét. »...Azonkívül azt vélem, hogy egy uj fajta igazságszolgáltatási fórumot lehetne felállítani, amely teljesen tnég­­feié’ho népünk szellemének. Habár a bizaivii-törvénykönyvei; ezt äz-, • .intéz­ményt' nem tartalmazzák és ‘ egyetlen keresztény országban sem valósították meg, én mégis alkalmazni " szeretném. Hasznosnak tartom bevezetését és pe­dig a bírák mellett. Ezt a törvényszéket a tiszteletreméltó férfiak bíróságának, akiket a nép esküdteknek nevez, sze­retném elnevezni. Ez a biróság nem azt határozná meg, hogy a bűnösök mi­lyen büntetéseket kapjatok, hanem a jog és, az igazság szerint csak azt ál­lapítanák meg, hogy a vádlott bünös-e, vagy sem. A továbbiakat az ország bí­rálnak engednék át, akik a büntetés módját és nagyságát megszabnák ...« A ieginpozánsabb részlete ennek a középkori trónbeszédnek az. amelyben a cár az egyenjogúság mellett tör lán­dzsát és lemond az összes előjogairól: »...Mivel Isten akarata szerint való, hogy ezen a világon magas püspökök és szerény papok, nagy és hatalmas országurak és szegény bérlők éljenek, ez ellen nem tehetünk semmit, mégis kí­vánom, hogy a jog összes alattvalóim­mal szemben egyenlő módon gyako­roltassák. Kívánom, hogy törvényeim­ben mindenki megtalálja igazságát a császártól a szegényekig. Ez azonban csak úgy érhető , el. ha a birodalom ha­talmasai a törvény által olyan korlá­tokat szabnak saját maguknak, hogy még a düh pillanatában sem tudunk senkivel szemben jogtalanságot elkö­vetni.« ■Mivel összes hatalmasaink számára jó példává! akarunk előljárni, én, q csá­szár. a császárnő és fiam, trónom örö­köse ezennel lemondunk összes kivált­ságos előjogainkról és magunkat a bí­rák ítélete alá helyezzük olyan módon, hogy egyetlen bírót sem szabad fele­lősségre vo.nni ítéletéért, bármiként is hangozzék az.« Bécsi előadásában dr. Gyorgyevics Európái személyében „egy hagy tör­vényalkotóval és. reformerrel ismertette meg: Dusán cárra!, akinek az európai jogfejlődés történetében meg kellene adui az őt megillető helyet. AZ ÜGYVÉD Irta: HAVAS EMIL A szubotieai törvényszék előtt nagy per folyik a kliens és, ügyvédje közt. Nem akarunk ebbe a perbe beavatkozni ; — a bíróság mond majd ebben is Ítéletet I és meg kell nyugodnunk bizonyára bölcs döntésében, Vannak azonban e pernek is ! kisérő jelenségei, amik mellett nem lehet I szótlanul elhaladnunk és talán az flgy­­! védi karnak eminens érdeke az a meg­­! állapításunk, hogy ebben a perben is a i kliens oldalán és az ügyvéddel szemben ! ál! a közvélemény. Egészen feleslegesnek tartjuk annak megemlítését, hogy a közvélemény nem mindig objektiv és — ezen folyamatban lévő per érdemétől eltekintve — a köz­vélemény mindig a hangosabbak nyomá­­j sa alatt alakul ki, a hangosabbak ezút­tal bizonyára a mindenkori alperesekből kerülnek elő. A dolgok közt érthető ösz­­szefüggések vannak: a gazdasági válság egyik áldozata az a kliens is, akit most sorsa az ügyvéddel szembe állított és gazdasági válság idején minden második ember alperes. I Mégis megfontolandó lenne még az alperesek részéről is, hogy jöhet idő, amikor felperesekké válnak és meg kel­lene fontolnia a közvéleménynek — is­mételjük: egészen függetlenül a most fo­lyó pertől — hogy az ügyvédség a mai polgári társadalom egyik legfontosabb szerve, igen jelentékeny szellemi erő, a bírósággá! egyforma értékű támasza a jog és erkölcs szorosan összefüggő tár­sadalmi rendjének. Ócsárolni, lejáratni lehet egyik-másik ügyvédet, de nem érdeke a polgári tár­sadalomnak, hogy kisebbítse az ügyvéd­ség tekintélyét, hogy jogosan vagy jog­talanul cltekeredett emberek szabad pré­dájává nyilvánítsa és ezzel bizonytalan­ná, tántorgóvá tegye az ügyvédségnek legtöbbször a jog érvényesítésére, az igazság keresésére és- az állami rend fenntartására irányuló munkáját. Ennek az ügyvédi tekintélynek fenn­tartása úgyis igen nehéz és általános gazdasági válság idején különösen az. Az operatőr csodálatos és végtelenül ál­dásos munkát végez. Mégis a róla való emelkedett gondolatunkat átszövik azok a kellemetlen képzetek, hogy a belekben vájká! és vér csorog a közéről. Az ügy­véd gazdasági válság idején temetőbó­­gár, aki az összeomlás áldozatainak el­takarításánál a legnagyobb és bizony nein mindig a legtisztább szerepet ját­szó. De nem volna szabad elfelejteni, hogy ugyanakkor, amikor hivatása kényszeréből áldozatot csinál — meg­ment valakit attól, hogy áldozattá vál­jék. Az alperes-közvéleménynek pedig mindig szem előtt kellene tartania még azt is, hogy az ügyvéd eszköz valakinek a kezében és át kell értékelnie alperesi mentalitását felperesivé: mit követelne az ügyvédjétől az esetben, ha nem elle­ne érvényesülne a jog, ffhnem az ő érde­kében. Vannak azonban olyan figyelembe ve­endő szempontok amelyek a társadalom és az ügyvéd viszonyában mindkét félre fontosak. Úgy az ügyvédi, mint a bírói működés háromas alapja: a jog, törvény és igazság. De míg a biró — már a régi latin közmondás szerint is — hivatalból ismeri a jogot, elfogulatlan fölénnyel csak alkalmazza a törvényt és kimondja az igázságot — mert hiszen abban a ké­nyelmei ’ helyzetbe» van, hogy az az I igazság, amit ő mond ki — addig az I ügyvédet, hivatásának sajátszerűsége, I kliensei gkurata, az ügyek természete, I kenyérkeresetinek megalapozása és le- I betűvé tétele sokszor arra hajtja és ösz- I tötizi, hogy visszaéljen a joggal, kicsa­­j varja a törvény betűit, megkeresse iu> j zagait és elhomályosítsa az igazságot, i Nem, — nem a mai hihetetlenül ne­héz viszonyok, a gyötrő kenyérgond, a társadalom általában sülyedö Iclkiiatmv rete és ethikája alkalmasak arra. hogy önzetlen, nemes, ideális prókátorokat ne­veljenek és ha akad köztük ilyen — öregségé nélkülözéseiben, egy élet inun­­• Icájának végét senki sem támogatja és nem hálálják meg idealizmusát. Az ügyvédek javának mindig legkin­­zóbb problémája, hogy mért nincs a bí­róéval egyforma presztízse. Szomorú ! elégtétellel állapítjuk meg, hogy a bírói j presztízst is szerteszéjjel kikezdi a kö­­! nyörtelen életharc, de egyébként is az : ügyvéd és biró presztízsének aránytalan­ságát a hasonló foglalkozásnak kétféle alkalmazási területe adja. A »jó biró«-ról könyvet írtak, de a »jó ügyvéde-nek nincs egységesen ki­alakult típusa. A jó biró az, aki bekötött szemmel osztja az igazságot, a jó. biró az, aki a törvényt elsősorban önmagáért tiszteli és alkalmazza és aki könnyes szemmel irja alá a halálos ítéletet; a jó biró, aki cipőt talpal — ha kell és nyo­morúságban éi; akit tízezer ember kísér ki a temetőbe és akinek egész élete mun­kájával szerzett vagyona az az egy obu­­lus. amit rá tesznek szemfedőnek. A jó biró ideális, kialakult fogalom, a I ió ügyvéd a kliensek gyakorlati igényei i szerint megkonstruált realitás. A jó ügyvéd az, aki kliensei kívánsá­gára sokszor beköti Justicia szemét, iiogy ne lásson tisztán és nagyon sokan vannak, akiknek szemében jó ügyvéd az. aki az aranyakból épitett piedesztálról fölényesen néz le a szegényen távo­zókra. A világ nem minden részén van így. A kitűnő angol iró: Gallsworthy: Uri­­! emberek cimü darabjában az ügyvéd, aki megtudja, hogy védence, akit a rágalma­zás! perben mint sértettet képvisel, tény­leg lopott — visszaadja a megbízást és azonnal közli ezt az ügyésszel is. mert hasonló körülmények között az sem vál­lalhatja tovább a vád képviseletét a rá­galmazóval szemben. Boldogok az angol bírók és ügyvédek, akik az erkölcsi tisztaságnak ily szigorú : mértékét alkalmazhatják mesterségük ! folytatásánál. Nem emel vádat az ügyészség la vrsaei halálos operáció ügyében Belacrkváról jelentik: Beszámolt a Bácsmegyei Napló arról a vizsgálatról, amit a belacrkvai ügyészség rendelt el fírcitenhoffer Mária vrsaei asszony ha­lála ügyében. Az elhunyt asszonynak combsarkoma betegsége volt, dr. See­­mayer Sándor tekintélyes vrsaei sebész­orvos két Ízben is megoperálta, a máso­dik operáció után azonban a gyógyítha­tatlan betegségben szenvedő asszony ugyszólván a műtőasztalon meghalt Dr Hübsch Sándor vrsaei sebészorvos, aki nem vállalta néhány hónappal ezelőtt Breitenholler Matin esetében az ope­ratív beavatkozást, kérte az ügyészség­től a haláleset körülményeinek kivizs­gálását. A itiegejíett orvosi boncolás után a belacrkvai ügyészség nem rendelt cl nyo­mozást dr. Seemayer Sándor ellen, mert a boncolást végző orvosok dr. Nikolaje­­vies városi főorvos és dr. A. Muradian orvosi szakvéleményükben egybehangzó­an megállapították, hogy Breitenhof fér Mária halála nem hibás operáció, avagy orvosi tévedés következtében állott be Miután a szakvélemények alapján dr Seemayer Sándort semmi néven neve­zendő felelősség nem terheli, dr. Hübsch Sándor pedig nem tett konkrét formá­ban feljelentést és nem vádolta dr. See­mayer Sándort, az ügyészség nem tát 1 alapét a vizsgálat megindítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom