Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-23 / 80. szám
1927. nrtörcius 23. BACSMEGYEI NAPLÓ u.'ubb légi bravúrt az az olasz tengerész tiszt vitte véghez, aki Rómából Dél-Amerikába repült. nemkülönben Woolsey kapitány, aki egész Dé'amerikár utazta be. Ezek a hatalmas repülöbravurok a mi pilótáinkat is arra ösztökélték, hegy nevüket heirjúk a repülés világtörténetébe. Sondennayer és Bajdák azzal a kérelemmel fordultak a légifőparaitcsncksághoz, hogy tegyék számúkra lehetővé, hogy egy indiai úttal tanúságot egyenek arról, hogy a jugoszláv aviatika világvonatkozásban is kiválóan fejlett. A főparancsnokság hozzájárult a merész és impozáns uthoz_ és ccélra rendelte meg a Parisban készült Petiiez- I.auraine gépet, amellyel a két bátor pilóta útnak indul. A nagyszerű légi-ut Noviszadról kiindulva Bulgária és Románia felett Konstantinápoly—Bagdad érintésével a Perzsiái Qjaszka—-Karasi felett Rombayig vezet és anélkül, hogy a repülök Bombay hun leszállanának, visszarepülnek Noviszadra. Az ut te ezer kilométeres és a repülősök csak Aleppóban, Bazzarip és Karasinban terveznek !eszállani. A tisztek nem visznek magukkal mechanikust és tekintettel arra, hogy az utazás katonai jellegű, teljes katonai egyenruhában repülnek. A jugoszláv repülötisztlkar nagy büszkeséggel és reménységgel néz két .kiváló társának teljesítménye elé. Mayor József Levágta fejét a vonat Ittas ember halála a síneken Szomborból jelentik: Halálos kimenetelű szerencsétlenség • történt a Szombor és Vinkovce közötti vasúti vonalon. \ szerencsétlenség áldozata Bikár Péter szomhori tanyai gazdálkodó, akit halálra gázolt a vonat, Bikár vasárnap bement a szombori vásárra, ahonnan este ittasan indult e! hazafelé, a vasúti vonal mentén. Már io messzire jutott Szombortól. amikor ráesett u sittekre és nyomban elaludt. Este nyolc órakor egy tehervonat haladt Szombor felé. amelynek vezetője csak az utolsó percben vette észre, hogy a sitteken valaki fekszik. A mozdonyvezető azonnal fékezett, de már késő volt, a mozdony átment Bikáron. akinek a fejét levágta. • A szerencsétlenül járt ember holttestéi beszállították Szomborba. A rendőrség megindította a vizsgálatot. Végrehajtó a vádlottak padján Hív -.iahoksértésset vádolják ás ntnri ok -.cl iivyvéd, aki védené Becskerekről jelentik: A becskercki törvényszéken érdekes pŐr tárgyalását kezdték meg hétfőn délelőtt. A vádlott Sztojkovies Braniszláv becskereki járásbirósági végrehajtó, aki eilen Kjénovcsek Károly vezető járásbiró feljelentésére hivatalnoksértés miatt indult eljárás. A tárgyaláson Sztojkovies bejelentette, hogy Becskereken több ügyvédhez fordult, de senkisem akarta ellátni védelmét és miután nincs jogi képviselője, kérte a tárgyalás elhalasztását. A biróság elutasította Sztojkovies kérését, mire az más bíróság delegálását kérte. A biróság elhatározta, hogy megkérdezi a törvényszék valamennyi birá.iát, elfogultnak 6rzik-c magukat a vádlottal szemben és ezeknek a véleményeknek a heérkezéso után fog dönteni arról, hogy felterjeszti-e a kérést a táblához. A biróság egyben közölte Sztojkoviccsal, hogy minden biró megkérdezéséért ötven dinár illetéket, azaz összesen négyszázötven dinár illetéket köteles fizetni. HÁLÓSZOBÁK, EBÉDLÓK vasbutorok, függönyök stb. olcsó árban HEMLER faoUrtzItt HONIAD- ■■ UHUM. ■——»—— Dusán Süni cár, a nagy törvényhozó Györgyevics Vladau dr., volt szerb miniszterelnök előadása a XIV. századbeli szerb parlamentről (A Bdcsnwgyei Napló bécsi tudósitój jáíói.) Gyorgyevics Viadán dr. volt szerb miniszterelnök igen érdekes előadást tartott Becsben a XIV. századbeli szerb parlamentről. Gyorgyevics dr. a közélet legérdekesebb és legkiválóbb férfiai közé tartozik. Mint Billroth volt tanítványa — egyébként az egyetlen ma még élő Billroth-tanityány — fiatal orvosként tért vissza hazájába és megalapította a szerb vöröskeresztet. Több ízben volt szakminiszter és éveken át miniszterelnöke is volt Szerbiának. I Gyorgyevics dr. igen érdekes előadáj sában a szerb parlamentarizmust rsí mertette Dusán Szilni cár idejében, aki I korának legnagyobb törvényalkotója i volt. j Német fordításban felolvasna Dusán j cár trónbeszédét, amelyet a nagy déij szláv uralkodó 7319-ben tartott a nagy birodalmi gyűlés megnyitásán. A trónbcszédből kitűnik, hogy Dusán cár egy csomó reformmal, a jogegyentőséggé! és nz esküdtszékkel megelőzte tíz összes többi államfőket. A trónbeszédben Dusán cár többek i között a következőket mondotta-. { «...Ti- mindnyájan jó! tudjátok, hogy amikor apáim koronáját fejemre he- I lyeztem, első szavam a néphez -az volt, I hogy az igazságosság sokkal biztosabb ; támasztéka a trónnak, mint a hatalom ’ ős az erőszak, hogy az igazságosság j tartja össze az országot és a városokat és én első feladatomnak azt tekintem, hogy mindenki rang- és névkütőnbség nélkül igazsághoz jussén..,« 1 A írónbeszéd egy másik részében Dusán cár az igazságszolgáltatásról beszélt és az egész világon elsőként felvetette az esküdtszék intézményének eszméjét. »...Azonkívül azt vélem, hogy egy uj fajta igazságszolgáltatási fórumot lehetne felállítani, amely teljesen tnégfeié’ho népünk szellemének. Habár a bizaivii-törvénykönyvei; ezt äz-, • .intézményt' nem tartalmazzák és ‘ egyetlen keresztény országban sem valósították meg, én mégis alkalmazni " szeretném. Hasznosnak tartom bevezetését és pedig a bírák mellett. Ezt a törvényszéket a tiszteletreméltó férfiak bíróságának, akiket a nép esküdteknek nevez, szeretném elnevezni. Ez a biróság nem azt határozná meg, hogy a bűnösök milyen büntetéseket kapjatok, hanem a jog és, az igazság szerint csak azt állapítanák meg, hogy a vádlott bünös-e, vagy sem. A továbbiakat az ország bírálnak engednék át, akik a büntetés módját és nagyságát megszabnák ...« A ieginpozánsabb részlete ennek a középkori trónbeszédnek az. amelyben a cár az egyenjogúság mellett tör lándzsát és lemond az összes előjogairól: »...Mivel Isten akarata szerint való, hogy ezen a világon magas püspökök és szerény papok, nagy és hatalmas országurak és szegény bérlők éljenek, ez ellen nem tehetünk semmit, mégis kívánom, hogy a jog összes alattvalóimmal szemben egyenlő módon gyakoroltassák. Kívánom, hogy törvényeimben mindenki megtalálja igazságát a császártól a szegényekig. Ez azonban csak úgy érhető , el. ha a birodalom hatalmasai a törvény által olyan korlátokat szabnak saját maguknak, hogy még a düh pillanatában sem tudunk senkivel szemben jogtalanságot elkövetni.« ■Mivel összes hatalmasaink számára jó példává! akarunk előljárni, én, q császár. a császárnő és fiam, trónom örököse ezennel lemondunk összes kiváltságos előjogainkról és magunkat a bírák ítélete alá helyezzük olyan módon, hogy egyetlen bírót sem szabad felelősségre vo.nni ítéletéért, bármiként is hangozzék az.« Bécsi előadásában dr. Gyorgyevics Európái személyében „egy hagy törvényalkotóval és. reformerrel ismertette meg: Dusán cárra!, akinek az európai jogfejlődés történetében meg kellene adui az őt megillető helyet. AZ ÜGYVÉD Irta: HAVAS EMIL A szubotieai törvényszék előtt nagy per folyik a kliens és, ügyvédje közt. Nem akarunk ebbe a perbe beavatkozni ; — a bíróság mond majd ebben is Ítéletet I és meg kell nyugodnunk bizonyára bölcs döntésében, Vannak azonban e pernek is ! kisérő jelenségei, amik mellett nem lehet I szótlanul elhaladnunk és talán az flgy! védi karnak eminens érdeke az a meg! állapításunk, hogy ebben a perben is a i kliens oldalán és az ügyvéddel szemben ! ál! a közvélemény. Egészen feleslegesnek tartjuk annak megemlítését, hogy a közvélemény nem mindig objektiv és — ezen folyamatban lévő per érdemétől eltekintve — a közvélemény mindig a hangosabbak nyomáj sa alatt alakul ki, a hangosabbak ezúttal bizonyára a mindenkori alperesekből kerülnek elő. A dolgok közt érthető öszszefüggések vannak: a gazdasági válság egyik áldozata az a kliens is, akit most sorsa az ügyvéddel szembe állított és gazdasági válság idején minden második ember alperes. I Mégis megfontolandó lenne még az alperesek részéről is, hogy jöhet idő, amikor felperesekké válnak és meg kellene fontolnia a közvéleménynek — ismételjük: egészen függetlenül a most folyó pertől — hogy az ügyvédség a mai polgári társadalom egyik legfontosabb szerve, igen jelentékeny szellemi erő, a bírósággá! egyforma értékű támasza a jog és erkölcs szorosan összefüggő társadalmi rendjének. Ócsárolni, lejáratni lehet egyik-másik ügyvédet, de nem érdeke a polgári társadalomnak, hogy kisebbítse az ügyvédség tekintélyét, hogy jogosan vagy jogtalanul cltekeredett emberek szabad prédájává nyilvánítsa és ezzel bizonytalanná, tántorgóvá tegye az ügyvédségnek legtöbbször a jog érvényesítésére, az igazság keresésére és- az állami rend fenntartására irányuló munkáját. Ennek az ügyvédi tekintélynek fenntartása úgyis igen nehéz és általános gazdasági válság idején különösen az. Az operatőr csodálatos és végtelenül áldásos munkát végez. Mégis a róla való emelkedett gondolatunkat átszövik azok a kellemetlen képzetek, hogy a belekben vájká! és vér csorog a közéről. Az ügyvéd gazdasági válság idején temetőbógár, aki az összeomlás áldozatainak eltakarításánál a legnagyobb és bizony nein mindig a legtisztább szerepet játszó. De nem volna szabad elfelejteni, hogy ugyanakkor, amikor hivatása kényszeréből áldozatot csinál — megment valakit attól, hogy áldozattá váljék. Az alperes-közvéleménynek pedig mindig szem előtt kellene tartania még azt is, hogy az ügyvéd eszköz valakinek a kezében és át kell értékelnie alperesi mentalitását felperesivé: mit követelne az ügyvédjétől az esetben, ha nem ellene érvényesülne a jog, ffhnem az ő érdekében. Vannak azonban olyan figyelembe veendő szempontok amelyek a társadalom és az ügyvéd viszonyában mindkét félre fontosak. Úgy az ügyvédi, mint a bírói működés háromas alapja: a jog, törvény és igazság. De míg a biró — már a régi latin közmondás szerint is — hivatalból ismeri a jogot, elfogulatlan fölénnyel csak alkalmazza a törvényt és kimondja az igázságot — mert hiszen abban a kényelmei ’ helyzetbe» van, hogy az az I igazság, amit ő mond ki — addig az I ügyvédet, hivatásának sajátszerűsége, I kliensei gkurata, az ügyek természete, I kenyérkeresetinek megalapozása és le- I betűvé tétele sokszor arra hajtja és ösz- I tötizi, hogy visszaéljen a joggal, kicsaj varja a törvény betűit, megkeresse iu> j zagait és elhomályosítsa az igazságot, i Nem, — nem a mai hihetetlenül nehéz viszonyok, a gyötrő kenyérgond, a társadalom általában sülyedö Iclkiiatmv rete és ethikája alkalmasak arra. hogy önzetlen, nemes, ideális prókátorokat neveljenek és ha akad köztük ilyen — öregségé nélkülözéseiben, egy élet inun• Icájának végét senki sem támogatja és nem hálálják meg idealizmusát. Az ügyvédek javának mindig legkinzóbb problémája, hogy mért nincs a bíróéval egyforma presztízse. Szomorú ! elégtétellel állapítjuk meg, hogy a bírói j presztízst is szerteszéjjel kikezdi a kö! nyörtelen életharc, de egyébként is az : ügyvéd és biró presztízsének aránytalanságát a hasonló foglalkozásnak kétféle alkalmazási területe adja. A »jó biró«-ról könyvet írtak, de a »jó ügyvéde-nek nincs egységesen kialakult típusa. A jó biró az, aki bekötött szemmel osztja az igazságot, a jó. biró az, aki a törvényt elsősorban önmagáért tiszteli és alkalmazza és aki könnyes szemmel irja alá a halálos ítéletet; a jó biró, aki cipőt talpal — ha kell és nyomorúságban éi; akit tízezer ember kísér ki a temetőbe és akinek egész élete munkájával szerzett vagyona az az egy obulus. amit rá tesznek szemfedőnek. A jó biró ideális, kialakult fogalom, a I ió ügyvéd a kliensek gyakorlati igényei i szerint megkonstruált realitás. A jó ügyvéd az, aki kliensei kívánságára sokszor beköti Justicia szemét, iiogy ne lásson tisztán és nagyon sokan vannak, akiknek szemében jó ügyvéd az. aki az aranyakból épitett piedesztálról fölényesen néz le a szegényen távozókra. A világ nem minden részén van így. A kitűnő angol iró: Gallsworthy: Uri! emberek cimü darabjában az ügyvéd, aki megtudja, hogy védence, akit a rágalmazás! perben mint sértettet képvisel, tényleg lopott — visszaadja a megbízást és azonnal közli ezt az ügyésszel is. mert hasonló körülmények között az sem vállalhatja tovább a vád képviseletét a rágalmazóval szemben. Boldogok az angol bírók és ügyvédek, akik az erkölcsi tisztaságnak ily szigorú : mértékét alkalmazhatják mesterségük ! folytatásánál. Nem emel vádat az ügyészség la vrsaei halálos operáció ügyében Belacrkváról jelentik: Beszámolt a Bácsmegyei Napló arról a vizsgálatról, amit a belacrkvai ügyészség rendelt el fírcitenhoffer Mária vrsaei asszony halála ügyében. Az elhunyt asszonynak combsarkoma betegsége volt, dr. Seemayer Sándor tekintélyes vrsaei sebészorvos két Ízben is megoperálta, a második operáció után azonban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő asszony ugyszólván a műtőasztalon meghalt Dr Hübsch Sándor vrsaei sebészorvos, aki nem vállalta néhány hónappal ezelőtt Breitenholler Matin esetében az operatív beavatkozást, kérte az ügyészségtől a haláleset körülményeinek kivizsgálását. A itiegejíett orvosi boncolás után a belacrkvai ügyészség nem rendelt cl nyomozást dr. Seemayer Sándor ellen, mert a boncolást végző orvosok dr. Nikolajevies városi főorvos és dr. A. Muradian orvosi szakvéleményükben egybehangzóan megállapították, hogy Breitenhof fér Mária halála nem hibás operáció, avagy orvosi tévedés következtében állott be Miután a szakvélemények alapján dr Seemayer Sándort semmi néven nevezendő felelősség nem terheli, dr. Hübsch Sándor pedig nem tett konkrét formában feljelentést és nem vádolta dr. Seemayer Sándort, az ügyészség nem tát 1 alapét a vizsgálat megindítására.
