Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-23 / 80. szám

4. oldal. BÁC8MEGYKI NAPLÓ 1927. március 23 Ne táncolj a böjtben Plébános a tánciskolában Cérnáról jelentik! A Sženta iileiletti TornyöspüsZta valósággal kutturközpöht amely feridežctt utáf gazdasági kiállí­tást. műkedvelői előadásokon kívül ly* ceális felolvasásokat is tart és a gazda* köH elnökség és disžclnoksćg kérdésé­ben ölyait hagy harcot vívott, amit akár­melyik népkör megirigyelhet. Csak ter­mészetes, hogy Tornyos néni maradim* tótt él a kortól, a töirtyosi ifjúság Is tudni kívánta* hogy milyen az a chailes­­ton és a black bottom. Miért csak a Vá­rosi Babik, Pueík, Mancik, Eták tán­colják e divatos táncokat, tornyoson, ha nincs is kávéház, Vannak ott is Mari­sok* Katák* Etetek és a nagyvendéglő udvarán, ha nem is olyah kényelmesen, dé szintén lehet charl^stoiiozni. A tornyosiak tehát táncmestert vitettek ki. aki bevezesse őket a charleston és a black bottom rejtelmeibe. A táncmester nyolcvannégy esztendős öreg bácsi, Schnur Györgynek hívják és tiszteletre­méltó kora garancia arra, hogy nem va­lami erkölcstelen felfogásban tabuja a modern táncokat. A tánckurzus későn kezdődött, úgy hogy inár itt Volt a böjt Is és ä tonlyösi dámák és arsziánok még mindig tanulták az íij táncok szabályait. Böjtben azonban az egyház' tanítása szerint tilos a tánc. Hogy á tornyosiak vallási és lelkiisme­reti aggályaikat eloszlassák, meghívták a tánciskolába az ottarti plébánost, Szvo­­boda Lajost, akiről mint fiatalemberről feltételezték, hogy nem lesz szigorít tán­coló híveivel szemben. A plébános a tornyosiak nagy örömé­re meg is jelent a tánciskolában s mikor belépett, dörgő éljenzés fogadta, az öreg táncnidster kecses PUkkedlit vágott előtte és a párok már fel is álltak, hógy be­mutassák a tangót. Ekkor azonban a plébános a terem középére pattant és erélyes tíésivul elnémította a Cígártyíeltét és a döbbenetes csendben megrázó ereji! hitszónoklatba kezdett ö Dtódéfn láncok er költiromboló hatása ellem A hívek az első mondatok elhangzása után szerettek volttá széfcyenlctükb'en elpárologni és' a Szomszédos szobákba sompolyogtak, ,de oda is nyomon követte őket a plébános sőt a korckináros legbelső-szobájába me­nekült ifjú párokat is kiűzte menedék­helyükről és megtisztította a hajlékot a böjti táncolóktól. Mikor az ifjúság igy szétugrott, a visszamaradt morgó vének és gardedá­mok ellen fordult a lelkipásztor haragja és csak úgy Csattant a szó-óttér azok él­len a szülők ellen, akik gyermekeiknek megengedték az erkölcstelen táncok Jelige: yiáyati Ylayali / Uj Városba kerültem. Nincs egy is­merősöm se, teljesen idegen vagyok. Dolgom is alig Van. Unatkozom. Né­ha napokig a szobámban ülök. Hall­gatom a harangszó beszédjét vagy köszöntőm az ablakon beözönlő nap ujjongó nevetését. Egyébként sem­mit se csinálok Néha meg sírok, fáj az egyedül­lét. Kiróhattok az uccura és nap­hosszat Csavargók. Keresek valakit. És senkit még Csak meg se látok és engem se látnak. Szürkületkor rovom az uccákat. FáZoni, az arcohi kék és zöld. Sze­mem nyitva tartom. Mindenkit meg­nézek és szívom tüdőmbe az ucca illatát. Leginkább nők érdekeinek, de nem fordulók meg utánuk. Csak ha jó dohányfüstöt érzek, az kény­szerít a mellettem elhaladó után megfordulni. Néha követek is egy pipázó munkást. És jönnek esti szürkületkor üssZe­­bujt párok, boldogan egymást át­ölelve* engem meg se látnak. Szeret­nék utánuk menni, hogy halljam őket. Vagy beszéljek velük és szól­ják, hogy egyedül vagyok? Enged­jék meg, hogy velük legyek és hall­jam őket? Egy szót se szólnék, csak a szemeimmel simogatnám az arcu­kat De mind megijednek. Látják az irigységet és a gonosz­ságot az arcomon.- Tudom mindig, gyakorlását és a böjti tilalörrt megsze­gését. Amikor a lelkes szónoki beszéd véget ért Schnur György tánc- és illenitánár kecses piruett lépésekben á hitszónok elé lejtett és ünenpélyesen megfogadta, hogy ezentúl sohasem hágja át a böjti mái­mat. Mert mégis többet ér az örök üdvös­ség, mint a röpke charleston, simmi és black bottom. Törvény vagy miniszteri rendelet szabályozza a tartománygyii­­lés bizottságainak választását Szomborból jelentik: A bácskai tarto­mányi választmány elkészítette a tarto­mány valamennyi szabályrendelet-terve­zetét, amelyet a legközelebbi közgyűlés elé fognák terjeszteni. A tervezet több pontja felett előreláthatólag nagyobb vita fog kifejlődni, amire áz ellenzéki képvi­selők eddigi nyilatkozataiból is következ­tetni leheti • Az egyik vitát provokáló pont az, a mely arról intézkedik, hogy milyen mó­don Választható á tartományi választ­mány. A törvény szerint az állandó vá­lasztmányt proporcionális alapon kell megválasztani, ezžel szemben ä belügy­miniszter a tartományi gyűlés összehí­vása előtt elrendelte, hogy a választ­mányt a közgyűlés szótöbbséggel válasz­­sza még-. A tervezet a belügyminiszter rendelete alapján készült, míg az ellenzék ragaszkodik a törvényben meghatározott választási rendszerhez. A második kérdés, ami felett szintén vita lesz, a nyelv-kérdés. A szabályren­delet nem intézkedik arról, hogy a ki­sebbségek használhatják-e anyanyelvűket á tartományi gyűléseken Vagy serit. A tervezetet á legközelebbi közgyűlé­sen fogja tárgyalás alá venni a tarto­mány gyűlés. Magyarország nem foglalkozik a Balkán-problémával Külügyi vita a magyár képviselőliázban Budapestről jelentik: A képviselőház kedden teljes részvétlenség mellett meg­kezdte a költségvetés tárgyalását. Ami­kor a vita első szónoka, Hégymcgi Kiss Föl ellenzéki képviselő szólásra emel­kedett, mindössze öt kormánypárti és három ellenzéki képviselő volt az ülés­teremben. Hegymegi Kiss Pál beszéde elején a kormány választási visszaélé­seit ostorozta és részletesen foglalko­zott a belpolitika kérdéseivel. A külpo­litikai kérdésekkel kapcsolatban kije­lentette, hogy helyeselné, lm Magyar­­ország nem avatkozna egyes nemzetek problémáiba. Veszedelmes volttá, hogy ha ma \\a­­gyaföfszág a Balkán-pfoblémába beleavatkozna. Magyarország állás­pontja csak a béke és a semlegesség lehet és Magyarországnak elsősorban a kör­nyező népekkel kell ttiegbékülnie. Ernst Sándor felszólalása után Göm­bös Gyula szólalt fel, aki hangsúlyozta, | hogy Magyarország fekvésénél fogva a I hogy ők eiinek läthäk, de érzerrt ina­samban a jóságöt. Kittlódok, sírok és káfoinlom až egész Világot, hogy az emberek mind párosán mennek, egymást megölelve, rózsás arccal, boldogan, csak éh kivett kutya va­gyok mindig egyedül. Hogy én va­gyok az irigy tolvaj, én, aki a sze­meimmel akarom a boldogságot él­vezni és jóság van a szivemben, a lelkem meg ajándékra kész. Ls vá­gyódok én is egy asszony után, aki az utamba kerülne, akinek csodás dolgokat mesélnék és nagyon sze­retni tudnám,' Nem kérek tőle sem­mit, csak engedje, hogy vele menjek, Hogy sétáljak vele nagy tükrös ki­rakatok elé és megnézzem magam. Önmagámnak, És lássam, hogy már nem vagyok kék és zöld színű és nem ijesztő a nézésem és az arcom vonalai lágyak. A piros szin kezd arcomon lábrakapni *és mosolyra hú­zódik a szám. Ilyenkor megcsókol­nám a kezét. Egyszer csak jött, messziről lát­tam. (iratchett-fHzilíásall. Sietett és én mentem utána, vigyáztam, hogy senki ezt észre ne vegye. Éreztem, hogy ö az, ismertem álmaimból. Előttem ment és én féltettem, kin­csein volt nekem. Nehogy Valahova egy Házba bemenjen, vagy Valakivel találkozzon és íiá Valaki thegsMi­­tatiá, megölném. És egy sarkon befordult, hozzá-; léptém, megszólítottam és szóltam,! Kelet felé ifányutö gazdasági mozgalom középpontjában Van. Politikailag Ma­gyarország addig nem léphet aktivitás­ba, ftiig egész Európa passzív. Amióta Stresehiann Mussolihlvel megállapodást kötött, azóta a ma­gyar külpolitika bázisa adva van. Róma. London és Berlin felé kell orientálódni. A Franciaország felé Váló orientálódást ellenzi, hiert Franciaország szerirtte labdázott ü magyarokkal. Politikai és gazdasági elgondolás kell, hogy vezes­se a külpolitikát abban, hogy Magyarország átvegye a volt mo­narchia pozícióját a Balkánon. A királykérdés rendezetlensége nem le­het akadálya a Balkán leié való orien­tációnak. Ebben a fófttös kérdésben a nemzet csak akkor döntsön, bá már külpolitikailag orientálódott. Az olasz-jugoszláv konfliktusban Magyarországnak állást foglalni nem lehet és Petii szabad. hogy éhes szomorú diák vagyok, aki lelke kinjal miatt szenved és segít­séget várok. Kértem, hogy ne küld­jön el, mert koldus Vagyok, aki ben­ne bižok, hogy item akarok tőle sem­mit és csak én akarom őt a telkem­mel megajándékozni és örüljön, hogy ez vele történt, mert most megtanul­ja. hogy egy ilyen kicsiséggel egy másik embernek mily nagy örömet okozhat és engem milyen boldoggá tesz. Csuk gondoljon Vissza álmaira és akkor engem is rögtön felismer. Mert mi öntudatlanul egymást ke­restük és hogy a jövőben senkit ne hagyjon maga mellett elsietni, mert mindenkiben van valamilyen érték, az ember aiándékhozó fajta és nem tudni nem-e neki hoz valamilyen ajándékot. Én öt gyönyörűnek, szent­nek, tisztának tartom és kérem, hogy hagyjon meg engem ebben a hitem­ben. Ne szóljon semmit, csak jóságo­sán, komolyan mosolyogjon. Én öt minden élőlénynél különbnek tartom és meg fogom tartani önmagámnak. Nevet adok a mosolyának és azt csak én fogom érteni. És ha Valaha csak nö kerül az utamba, mindegyik­ben csak az ő mosolyát, nézését, ha­ját fogom keresni. Ne haragudjon., hogy én most furcsákat beszélek, de a sok szó bennem összetorlódott és most el kellett mind mondanom. Ha­zaért, elváltunk-^ Mindeiit újra visszagondoltam. Szamárságokat beszéltem, buta vol­tam, nem ilyennek kebelt yólna ma-Több jelentéktelenebb felszólalás hang­zott még el és aZ ülés kožbett ismét feléledt a Gaál Gaszton és Szcitovszky belügyminiszter közötti affér. Gaál Gaszton ugyanis kedden kihallgatáson jelent meg Horthy kormányzónál és az audienciáról visszatérve kiieléntette a parlamentben, hogy ha a belügyminisz­tertől, aki a kormányzó tilalma folytán nem adhatott neki fegyveres elégtételt. \ Item kap megfelelő nyilatkozatot, akkor az ügyet újból szóváteszi a képviselőhöz nyílt üléséit, Szcitovszky belügyminiszter ezért az ülés végén felszólalásában sajnálkozásá­nak adott kifejezést a múlt ülésen mon­dottak fölött, amit Gaál Gaszton tudo­másul vett és igy az after végleg velin­téződött. Kerékbetört leány A száguldó kocs' úl a kerekek közé zuhant eiy 16 éu^s leány Noviszadról jelentik: Vcprovac község­ben borzalmas szerencsétlenség áldozata lett Ganzler Vilmos földbirtokos tizen­hatéves Mari nevű leánya. Ganzler Mari és bátyja, a tizennyolcéyes József a múlt héten kimentek atyjuk birtokára, ahon­nan este tértek vissza. A két fiatal gye­rek kiilön-külön kocsin igyekezett visz­­szafelé. Az első kocsin, amely muharral voit megrakva, a fiú ült, mig a másikon, amelyen mezőgazdasági gépek voltak, a leány. így haladhattak egy kilométert, amikor megvadultak a leány kocsijába fogott lovak és rettenetes iramban rohan­ni kezdtek. Ganzler József csak akkor vette észre a Veszélyt, amikor elszágul­dott mellette húga kocsija. A megbokrosodott lovak, elszakítva a kötőféket, vonszolták maguk után a ko­csit és az egyik kanyarulatnál a leány kiesett a kocsiból, de olyan szerencsétle­nül zuhant, hogy szoknyája fennakadt cr saroglyábán, hosszú hajd pedig a kefé­tek küllője köré csávarítiotl. így rohant a kocái körülbelül még négyszáz métert A kocsi után fütő fill egyidéig rtiég hal­lotta húgának rettenetes' kiáltásait. Az országút egyik gödrében ekkor össze­törték a kocsi kerekéi és a lóVák to­vábbrohantak. a leány pedig Valósággal megskalpolva, összezúzott végtagokkal holtan maradt at országúton. A szerencsétlenségről értesítették a rendőrséget, amely lefolytatta a nyomo­zást és megálkipitotta, hogy a szerencsét­lenségért nem terhel senkit seht felelős» ség. Ganzler Marikát óriási részvét mel­lett temették el VépfoVaeöii. gam mutatnom. Inkább fölényeskedő előkelő gazdag idegennek, táncoló­­nak, viccesnek, irodalmárnak. Meg kellett völha mondani, hogy a nő ér­téktelen lény, akit ostorral kell föl­keresni. Égy-két Nietzsche-idézetet kellett volna elmondani és Strindberg »Máglya«-jút egy pár szóval karak­­terizálni. Dühös vagyok magamra. De Ö gyönyörű, Ö az Álom. Szere­tem. Heteken át rá gondolok, keresem őt fáradhatatlanul, nem találom. Min­den időm az uccáh töltöm, minden­nap elmegyek a ház elé, ahová elkí­sértem. Örült Vágyók, nem tudok másra gondolni. Ismeretséget kötök emberekkel és nyugodtságot erőltet­ve önmagámra megkérdezem, hogy nem-e ;smernek egy lányt, aki Orátclien-frizurás, nagyon szép és akinek a szeme mindig bevet. Fiatal és park mellett lakik- Nem ismeri senki sem. Néha meg messziről meg­látom és futok elébe. Ajkalhon ezer szó üdvözlésre kész. Közelébe érve látom, hogy tévedtem, nem Ö volt az,. ÍS ma hosszú idő után elgondolom, hogy hiúba ken vm. sohasem fogom megtalálni. Táján azóta el is mentém már mellette. És ha az arca, a szeme ugyanaz is lenne,, a lelkét nem talál­nám, trieft a leikét, illatát én ajándé­koztam neki, az az enyém, azzá, amit 0 most nekem jelent, én tettem. Most már «f:m is keresem, Újra nuigunmi maradtam, A nevét őrzőin; Ylayalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom