Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-23 / 80. szám
4. oldal. BÁC8MEGYKI NAPLÓ 1927. március 23 Ne táncolj a böjtben Plébános a tánciskolában Cérnáról jelentik! A Sženta iileiletti TornyöspüsZta valósággal kutturközpöht amely feridežctt utáf gazdasági kiállítást. műkedvelői előadásokon kívül ly* ceális felolvasásokat is tart és a gazda* köH elnökség és disžclnoksćg kérdésében ölyait hagy harcot vívott, amit akármelyik népkör megirigyelhet. Csak természetes, hogy Tornyos néni maradim* tótt él a kortól, a töirtyosi ifjúság Is tudni kívánta* hogy milyen az a chaileston és a black bottom. Miért csak a Városi Babik, Pueík, Mancik, Eták táncolják e divatos táncokat, tornyoson, ha nincs is kávéház, Vannak ott is Marisok* Katák* Etetek és a nagyvendéglő udvarán, ha nem is olyah kényelmesen, dé szintén lehet charl^stoiiozni. A tornyosiak tehát táncmestert vitettek ki. aki bevezesse őket a charleston és a black bottom rejtelmeibe. A táncmester nyolcvannégy esztendős öreg bácsi, Schnur Györgynek hívják és tiszteletreméltó kora garancia arra, hogy nem valami erkölcstelen felfogásban tabuja a modern táncokat. A tánckurzus későn kezdődött, úgy hogy inár itt Volt a böjt Is és ä tonlyösi dámák és arsziánok még mindig tanulták az íij táncok szabályait. Böjtben azonban az egyház' tanítása szerint tilos a tánc. Hogy á tornyosiak vallási és lelkiismereti aggályaikat eloszlassák, meghívták a tánciskolába az ottarti plébánost, Szvoboda Lajost, akiről mint fiatalemberről feltételezték, hogy nem lesz szigorít táncoló híveivel szemben. A plébános a tornyosiak nagy örömére meg is jelent a tánciskolában s mikor belépett, dörgő éljenzés fogadta, az öreg táncnidster kecses PUkkedlit vágott előtte és a párok már fel is álltak, hógy bemutassák a tangót. Ekkor azonban a plébános a terem középére pattant és erélyes tíésivul elnémította a Cígártyíeltét és a döbbenetes csendben megrázó ereji! hitszónoklatba kezdett ö Dtódéfn láncok er költiromboló hatása ellem A hívek az első mondatok elhangzása után szerettek volttá széfcyenlctükb'en elpárologni és' a Szomszédos szobákba sompolyogtak, ,de oda is nyomon követte őket a plébános sőt a korckináros legbelső-szobájába menekült ifjú párokat is kiűzte menedékhelyükről és megtisztította a hajlékot a böjti táncolóktól. Mikor az ifjúság igy szétugrott, a visszamaradt morgó vének és gardedámok ellen fordult a lelkipásztor haragja és csak úgy Csattant a szó-óttér azok éllen a szülők ellen, akik gyermekeiknek megengedték az erkölcstelen táncok Jelige: yiáyati Ylayali / Uj Városba kerültem. Nincs egy ismerősöm se, teljesen idegen vagyok. Dolgom is alig Van. Unatkozom. Néha napokig a szobámban ülök. Hallgatom a harangszó beszédjét vagy köszöntőm az ablakon beözönlő nap ujjongó nevetését. Egyébként semmit se csinálok Néha meg sírok, fáj az egyedüllét. Kiróhattok az uccura és naphosszat Csavargók. Keresek valakit. És senkit még Csak meg se látok és engem se látnak. Szürkületkor rovom az uccákat. FáZoni, az arcohi kék és zöld. Szemem nyitva tartom. Mindenkit megnézek és szívom tüdőmbe az ucca illatát. Leginkább nők érdekeinek, de nem fordulók meg utánuk. Csak ha jó dohányfüstöt érzek, az kényszerít a mellettem elhaladó után megfordulni. Néha követek is egy pipázó munkást. És jönnek esti szürkületkor üssZebujt párok, boldogan egymást átölelve* engem meg se látnak. Szeretnék utánuk menni, hogy halljam őket. Vagy beszéljek velük és szólják, hogy egyedül vagyok? Engedjék meg, hogy velük legyek és halljam őket? Egy szót se szólnék, csak a szemeimmel simogatnám az arcukat De mind megijednek. Látják az irigységet és a gonoszságot az arcomon.- Tudom mindig, gyakorlását és a böjti tilalörrt megszegését. Amikor a lelkes szónoki beszéd véget ért Schnur György tánc- és illenitánár kecses piruett lépésekben á hitszónok elé lejtett és ünenpélyesen megfogadta, hogy ezentúl sohasem hágja át a böjti máimat. Mert mégis többet ér az örök üdvösség, mint a röpke charleston, simmi és black bottom. Törvény vagy miniszteri rendelet szabályozza a tartománygyiilés bizottságainak választását Szomborból jelentik: A bácskai tartományi választmány elkészítette a tartomány valamennyi szabályrendelet-tervezetét, amelyet a legközelebbi közgyűlés elé fognák terjeszteni. A tervezet több pontja felett előreláthatólag nagyobb vita fog kifejlődni, amire áz ellenzéki képviselők eddigi nyilatkozataiból is következtetni leheti • Az egyik vitát provokáló pont az, a mely arról intézkedik, hogy milyen módon Választható á tartományi választmány. A törvény szerint az állandó választmányt proporcionális alapon kell megválasztani, ezžel szemben ä belügyminiszter a tartományi gyűlés összehívása előtt elrendelte, hogy a választmányt a közgyűlés szótöbbséggel válaszsza még-. A tervezet a belügyminiszter rendelete alapján készült, míg az ellenzék ragaszkodik a törvényben meghatározott választási rendszerhez. A második kérdés, ami felett szintén vita lesz, a nyelv-kérdés. A szabályrendelet nem intézkedik arról, hogy a kisebbségek használhatják-e anyanyelvűket á tartományi gyűléseken Vagy serit. A tervezetet á legközelebbi közgyűlésen fogja tárgyalás alá venni a tartomány gyűlés. Magyarország nem foglalkozik a Balkán-problémával Külügyi vita a magyár képviselőliázban Budapestről jelentik: A képviselőház kedden teljes részvétlenség mellett megkezdte a költségvetés tárgyalását. Amikor a vita első szónoka, Hégymcgi Kiss Föl ellenzéki képviselő szólásra emelkedett, mindössze öt kormánypárti és három ellenzéki képviselő volt az ülésteremben. Hegymegi Kiss Pál beszéde elején a kormány választási visszaéléseit ostorozta és részletesen foglalkozott a belpolitika kérdéseivel. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy helyeselné, lm Magyarország nem avatkozna egyes nemzetek problémáiba. Veszedelmes volttá, hogy ha ma \\agyaföfszág a Balkán-pfoblémába beleavatkozna. Magyarország álláspontja csak a béke és a semlegesség lehet és Magyarországnak elsősorban a környező népekkel kell ttiegbékülnie. Ernst Sándor felszólalása után Gömbös Gyula szólalt fel, aki hangsúlyozta, | hogy Magyarország fekvésénél fogva a I hogy ők eiinek läthäk, de érzerrt inasamban a jóságöt. Kittlódok, sírok és káfoinlom až egész Világot, hogy az emberek mind párosán mennek, egymást megölelve, rózsás arccal, boldogan, csak éh kivett kutya vagyok mindig egyedül. Hogy én vagyok az irigy tolvaj, én, aki a szemeimmel akarom a boldogságot élvezni és jóság van a szivemben, a lelkem meg ajándékra kész. Ls vágyódok én is egy asszony után, aki az utamba kerülne, akinek csodás dolgokat mesélnék és nagyon szeretni tudnám,' Nem kérek tőle semmit, csak engedje, hogy vele menjek, Hogy sétáljak vele nagy tükrös kirakatok elé és megnézzem magam. Önmagámnak, És lássam, hogy már nem vagyok kék és zöld színű és nem ijesztő a nézésem és az arcom vonalai lágyak. A piros szin kezd arcomon lábrakapni *és mosolyra húzódik a szám. Ilyenkor megcsókolnám a kezét. Egyszer csak jött, messziről láttam. (iratchett-fHzilíásall. Sietett és én mentem utána, vigyáztam, hogy senki ezt észre ne vegye. Éreztem, hogy ö az, ismertem álmaimból. Előttem ment és én féltettem, kincsein volt nekem. Nehogy Valahova egy Házba bemenjen, vagy Valakivel találkozzon és íiá Valaki thegsMitatiá, megölném. És egy sarkon befordult, hozzá-; léptém, megszólítottam és szóltam,! Kelet felé ifányutö gazdasági mozgalom középpontjában Van. Politikailag Magyarország addig nem léphet aktivitásba, ftiig egész Európa passzív. Amióta Stresehiann Mussolihlvel megállapodást kötött, azóta a magyar külpolitika bázisa adva van. Róma. London és Berlin felé kell orientálódni. A Franciaország felé Váló orientálódást ellenzi, hiert Franciaország szerirtte labdázott ü magyarokkal. Politikai és gazdasági elgondolás kell, hogy vezesse a külpolitikát abban, hogy Magyarország átvegye a volt monarchia pozícióját a Balkánon. A királykérdés rendezetlensége nem lehet akadálya a Balkán leié való orientációnak. Ebben a fófttös kérdésben a nemzet csak akkor döntsön, bá már külpolitikailag orientálódott. Az olasz-jugoszláv konfliktusban Magyarországnak állást foglalni nem lehet és Petii szabad. hogy éhes szomorú diák vagyok, aki lelke kinjal miatt szenved és segítséget várok. Kértem, hogy ne küldjön el, mert koldus Vagyok, aki benne bižok, hogy item akarok tőle semmit és csak én akarom őt a telkemmel megajándékozni és örüljön, hogy ez vele történt, mert most megtanulja. hogy egy ilyen kicsiséggel egy másik embernek mily nagy örömet okozhat és engem milyen boldoggá tesz. Csuk gondoljon Vissza álmaira és akkor engem is rögtön felismer. Mert mi öntudatlanul egymást kerestük és hogy a jövőben senkit ne hagyjon maga mellett elsietni, mert mindenkiben van valamilyen érték, az ember aiándékhozó fajta és nem tudni nem-e neki hoz valamilyen ajándékot. Én öt gyönyörűnek, szentnek, tisztának tartom és kérem, hogy hagyjon meg engem ebben a hitemben. Ne szóljon semmit, csak jóságosán, komolyan mosolyogjon. Én öt minden élőlénynél különbnek tartom és meg fogom tartani önmagámnak. Nevet adok a mosolyának és azt csak én fogom érteni. És ha Valaha csak nö kerül az utamba, mindegyikben csak az ő mosolyát, nézését, haját fogom keresni. Ne haragudjon., hogy én most furcsákat beszélek, de a sok szó bennem összetorlódott és most el kellett mind mondanom. Hazaért, elváltunk-^ Mindeiit újra visszagondoltam. Szamárságokat beszéltem, buta voltam, nem ilyennek kebelt yólna ma-Több jelentéktelenebb felszólalás hangzott még el és aZ ülés kožbett ismét feléledt a Gaál Gaszton és Szcitovszky belügyminiszter közötti affér. Gaál Gaszton ugyanis kedden kihallgatáson jelent meg Horthy kormányzónál és az audienciáról visszatérve kiieléntette a parlamentben, hogy ha a belügyminisztertől, aki a kormányzó tilalma folytán nem adhatott neki fegyveres elégtételt. \ Item kap megfelelő nyilatkozatot, akkor az ügyet újból szóváteszi a képviselőhöz nyílt üléséit, Szcitovszky belügyminiszter ezért az ülés végén felszólalásában sajnálkozásának adott kifejezést a múlt ülésen mondottak fölött, amit Gaál Gaszton tudomásul vett és igy az after végleg velintéződött. Kerékbetört leány A száguldó kocs' úl a kerekek közé zuhant eiy 16 éu^s leány Noviszadról jelentik: Vcprovac községben borzalmas szerencsétlenség áldozata lett Ganzler Vilmos földbirtokos tizenhatéves Mari nevű leánya. Ganzler Mari és bátyja, a tizennyolcéyes József a múlt héten kimentek atyjuk birtokára, ahonnan este tértek vissza. A két fiatal gyerek kiilön-külön kocsin igyekezett viszszafelé. Az első kocsin, amely muharral voit megrakva, a fiú ült, mig a másikon, amelyen mezőgazdasági gépek voltak, a leány. így haladhattak egy kilométert, amikor megvadultak a leány kocsijába fogott lovak és rettenetes iramban rohanni kezdtek. Ganzler József csak akkor vette észre a Veszélyt, amikor elszáguldott mellette húga kocsija. A megbokrosodott lovak, elszakítva a kötőféket, vonszolták maguk után a kocsit és az egyik kanyarulatnál a leány kiesett a kocsiból, de olyan szerencsétlenül zuhant, hogy szoknyája fennakadt cr saroglyábán, hosszú hajd pedig a kefétek küllője köré csávarítiotl. így rohant a kocái körülbelül még négyszáz métert A kocsi után fütő fill egyidéig rtiég hallotta húgának rettenetes' kiáltásait. Az országút egyik gödrében ekkor összetörték a kocsi kerekéi és a lóVák továbbrohantak. a leány pedig Valósággal megskalpolva, összezúzott végtagokkal holtan maradt at országúton. A szerencsétlenségről értesítették a rendőrséget, amely lefolytatta a nyomozást és megálkipitotta, hogy a szerencsétlenségért nem terhel senkit seht felelős» ség. Ganzler Marikát óriási részvét mellett temették el VépfoVaeöii. gam mutatnom. Inkább fölényeskedő előkelő gazdag idegennek, táncolónak, viccesnek, irodalmárnak. Meg kellett völha mondani, hogy a nő értéktelen lény, akit ostorral kell fölkeresni. Égy-két Nietzsche-idézetet kellett volna elmondani és Strindberg »Máglya«-jút egy pár szóval karakterizálni. Dühös vagyok magamra. De Ö gyönyörű, Ö az Álom. Szeretem. Heteken át rá gondolok, keresem őt fáradhatatlanul, nem találom. Minden időm az uccáh töltöm, mindennap elmegyek a ház elé, ahová elkísértem. Örült Vágyók, nem tudok másra gondolni. Ismeretséget kötök emberekkel és nyugodtságot erőltetve önmagámra megkérdezem, hogy nem-e ;smernek egy lányt, aki Orátclien-frizurás, nagyon szép és akinek a szeme mindig bevet. Fiatal és park mellett lakik- Nem ismeri senki sem. Néha meg messziről meglátom és futok elébe. Ajkalhon ezer szó üdvözlésre kész. Közelébe érve látom, hogy tévedtem, nem Ö volt az,. ÍS ma hosszú idő után elgondolom, hogy hiúba ken vm. sohasem fogom megtalálni. Táján azóta el is mentém már mellette. És ha az arca, a szeme ugyanaz is lenne,, a lelkét nem találnám, trieft a leikét, illatát én ajándékoztam neki, az az enyém, azzá, amit 0 most nekem jelent, én tettem. Most már «f:m is keresem, Újra nuigunmi maradtam, A nevét őrzőin; Ylayalt
