Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-22 / 79. szám

1927 március 22. BÁJ•CV, IDGYEI NAPLÓ 3. oldal. Véres dráma Berlinben E<jy orvos felesége féltékeny­ségből baltával, konyhakéssel és revolverrel megölte a férjét, majd öngyilkos lett Berlinből jelenük: Vasárnapra virradó éjjel véres házassági tragédia játszódott le Berlinben. Az áldozat Singermann Ottó dr. harmincéves orvos, akit fele­sége féltékenységi rohamában meggyil­kolt. Az asszony a nagynevű Nathulsius tábornok unokája, aki előbb meggyilkol­ta férjét, majd megmérgezte magát. A házaspárra reggel találtak eszmélet­len állapotban a vérrel telt szobában, a férjnek azonban még volt annyi ereje, hogy elmondotta, mi történt. Szombat este baráti társaságban volt, mialatt a fele­sége otthon türelmetlenül várta és ami­kor éjszaka hazaérkezett, heves szemre­hányásokkal fogadta, hogy bizonyosan a kedvesénél volt. A viszálykodásnak az orvos úgy vetett véget, hogy bement hálószobájába és lefeküdt. Alig aludt el. amikor arra ébredt, hogy felesége belo­pódzott a szobába és a következő perc­ben az asszony a faapritó baltával fejbe verte, majd egy hosszú konyhakéssel több szúrást ejtett rajta, végül pedig vas húsdarálóval ütötte, verte a fejét Miután az orvos segítségért kiáltott, az asszony az íróasztal fiókjából revolvert vett elő és ezzel rálőtt férjére. Ezután az asszony nagy adag Veronáit vett be. A mentők a súlyosan sebesült orvost kórházba szállították, ahol még az éj­szaka folyamán meghalt. Az asszonyt rabkórházban ápolják, miután azonban még nem nyerte vissza eszméletét, ez­­ideig nem lehetett kihallgatni. Korrupt-e Pernar és Kosutics ? A bíróság felmentette a petrovaradini radikális párt elnökét a két Radics­­párti képviselő rágalmazás! perében Noviszadról jelentik: Rendkívül ér­dekes politikai' jelentőségű Ítéletet ho­zott a noviszadi "törvényszék hétfőn ab­ban a rágalmazás! perben, amelyet dr. Pernar Iván volt belügyi államtitkár és Kosutics Ágoston volt miniszter indí­tottak a petrovaradini radikális-párt el­nöke ellen egy cikke miatt. Az ügy a petrovaradini radikális-párt és a Ra­­dics-párt éles viszálykodásából szár­mazik, mert Petrovaradinban a Radics­­párt túlnyomó többséget nyert a közsé­gi választáson, mig a város ügyeit dr- Szélig Pál radikális tanácsnok intézte, így a város vezetője és a képviselőtes­tület közt is nagy ellentét volt. Ilyen helyzetben történt, hogy Popo­­vics Ljuba radikális képviselő népgyü­­lésén Pifárt András, a petrovaradini Radics-párt veit titkára, aki időközben belépett a radikális-pártba, nagy be­szédben korrupcióval vádolta Pernár Ivánt és Kosutics Ágoétont. A beszéd végeztével dr. Szélig Pál melegen gra­tulált a szónoknak és kijelentette, hogy minden igaz. amit Pifárt mondott. Ezért mindkettőjüket beperelte rágalmazásért a két Radics-párti képviselő. A per a szremszkikarlovcii járásbíróságnál még folyamatban van. De sajtó utján elkö­vetett rágalmazás címén Kosutics és Pernar feljelentették Mrgodanov Mi­lánt, a petrovaradini radikális-párt el, nőkét is, aki a Zasztava cimü noviszadi lapba tudósítást irt a népgyülésröl. A cikk szerint Pifárt azt mondotta a gyű­lésen, hogy Pernar és Kosutics húsz­ezer dinárt követeltek és vettek fel Petrovaradin várostól, képviselői inter­venciójukért, amelyet a város és a ka­tonai kincstár közti földbirtokperben tettek. A hétfői tárgyaláson a noviszadi .tör­vényszék a tanúvallomások alapján megállapította, hegy Petrovaradin vá­ros csak dr. Szimeonovics-Csokics ügy­védet bízta meg a per vitelével, ame­lyet meg ib nyert. Az ügyvéd meg is kapta a kijáró honoráriumot a város­tól. Pernar és Kosutics képviselők el­lenben nem kaptak megbízást és kizá­rólag mint a város nemzetgyűlési kép­viselői, nem pedig mint jogtanácsosai interveniáltak, igy nem is volt joguk honoráriumot követelni és annak kifi­zetését ismételten sürgetni. Dr. Ilics Radoszláv. a vádlott védője rámutatott arra, hogy Kosutics és Pernar a húsz­ezer dinárt a közgyűlés jóváhagyása nélkül vették fel. Később, noha az utó­lagos jóváhagyást a szerémségi főispán megsemmisítette, a pénzt nem fizették vissza. A törvényszék felmentette Mrgodanov Milánt a sajtó utján elkövetett rágal­mazás vádja alól. Megállapította a bí­róság, hogy a cikkíró nem tett egye­bet, mint hűen visszaadta a népgyülési beszédet, de különben is sikerült a tár­gyaláson igazolnia, hogy tényállításai megfelelnek a valóságnak. A fötnagán­­vádló Pernar Ivánt és Kosutics Ágos­tont a bíróság 1500—1500 dinár per­költségben marasztalta el. Különösen fi­gyelemreméltó az indokolásnak az a része, amely azzal a kérdéssel foglal­kozik, mit jelent a korrupció mai fo­galma. A bíróság álláspontja szerint a képviselőket eléggé honorálja a parla­menti n&pidij és különös kitüntetés szá­mukra az a megtiszteltetés, hogy a parlament tagjai lehetnek. Ennek ér­telmében Pernár Iván és Kosutics Ágos­ton azzal, hogy képviselői ténykedé­sükért külön díjazást követeltek, kor­rupciós cselekedetet követtek el az in­dokolás szerint. Ezért a vádlottat fel kellett menteni a vád alól. A kantoni csapatok bevonultak Sanghaiba A város harc nélkül adta meg magát — Az angol csapatok parancsnoka megtiltotta a sanghai-i helyőrségnek, hogy ellenállást fejtsen ki Sanghai nemzetközi városrészében teljes a rend Berlinből jelentik: A Wolf-ügy­­nökség jelenti Sanghajból: A déli csapatok bevonultak Sangh?*; kínai városrészébe. Pis-U-Csen tábornok, a Sanghajban állomásozó san-tungi csapatok pa­rancsnoka hir szerint a francia en­gedményes területre menekült. A déli csapatok bevették Csang-Csaut is és ezzel elvágták Sanghai és Nanking közt a vasútvonalat. Londoni jelentés szerint a sang­hai-i főpostabivatalra és egyéb köz­­énületekre kitűzték a kínai nemzeti zászlót. A házak falaira kiragasztot­ták a kantoni kormány proklamá­­cióiát. amely ugv szól. hogy a déli csapatok nem fognak egyetlen polgárt sem bántal­mazni. Ennek ellenére a polgárság között mérhetetlen izgalom és rémület uralkodik a városban. A kinai negyedből tömegesen menekülnek a családok a kivált­ságos nemeztközi városrészbe, amelynek területén az angol csapatok állandóan hadikészen­létben állnak, hétfőn pedig az amerikai hadihajók­ról is csapatokat szállítottak partra, Angol forrás szerint a Sanghajban állomásozó angol csapatok parancsnoka óva in­tette a sangtungi csapatok pa­rancsnokát, hogy ne bocsátkoz­zék küzdelembe a kantoni csa­patokkal. mert különben kény­telen volna a santungi csapato­kat lefegyvereznt Hangoztatta az angol parancsnok, hogy különben rs céltalannak lát minden ellenállást, mert a kantornak győzelme amúgy is biztos. Sanghajban vasárnap éjjel a város több pontján összeütkö­zések voltak. A britindiai katonaság kénytelen volt közbelépni, nehogy a nemzet­közi városrészben is kitörjön a za­vargás. Az összeütközés során há­rom indiai katonát a kínaiak agyonvertek. Közvetlenül a kantoni csapatok bevonulása előtt Sanghajban kitört az általános sztrájk. Sanghai nemzetközi városnegyede­iben teljes a rend. Vilder képviselő megsértette a parlamentben Bodreró tábornok olasz követet A sértés miatt az elnök félbeszakította az ülést és a párt­vezérek kollégiuma elé vitte az incidenst — Perics külügy­miniszter a kormány nevében sajnálkozását fejezte ki Beogradból jelentik: A parlament hétfői ülésén nagyjelentőségű inci­dens játszódott le Trumines beszéde alatt. Amikor Trumbics rátért annak a demarsnak a kérdésére, amelyet az olasz és angol követ állítólag a kül ügyminisztériumban tett, Vilder Ve­­ceszláv Pribicsevics-párti képvise­lő közbeszólt: — Mi az. hát ez a Bodrero niég mindig Beogradban van? Ez botrány. Óriási zaj támadt erre és Trifko­­vics Mdrkó elnök rendreutasitotta Vildert, aki azonban megismételte kijelentését: — Igen. botrány, hogy Bodrero még mindig itt van. Balugdzsics­­nak podig el kellett menni Ró­mából. Vilder a diplomaták páholya felé mutatott, ahol az olasz ügyvivő is ült és ezt kiáltotta: — ö itt ül Beogradban az egész kémszervezetével együtt Óriási zaj tört ki erre. az elnök erősen csengetett, de Vilder foly­tatta: — Ő a kémkedés főnöke. Pribicsevics Szvetozár tiltakozott az elnöki rendreutasítás ellen, mire az elnök őt is rendreutasitotta. Ami­kor a zaj kissé lecsillapult. Trifko­­vics Márkó elnök a következő kije­­jelentést tette: — Vilder ur, ön a végletekig méltatlanul viselkedett a paria. mentben. Tiltakozás jeléül az ön antiparlamentárrs viselkedé­se és csLv külföldi diplomata megsértése miatt, az ülést fél­beszakítom. Eev óra hosszat tartott a szünet, mialatt Trifkovics Márkó elnök ösz­­szeltívta a pártvezérek kollégiumát. hogy megegyezést hozzon létre Vilder megbüntetése tekintetében. Az elnök Vildernek az ülésről való kizárását javasolta, amihez azonban a pártvezérek kollégüima nem akart egyhangúlag hozzájárulni, de Trif­kovics mindazonáltal kijelentette, hogy ezt a büntetést fogia javasol­ni a parlamentnek. Ülést tartottak á kormánypártnak a parlamentben tartózkodó tagjai is és elhatározták, hogy Perics Nin­­kó dr. külügyminiszter a kormány nevében sajnálatát fogja kifejezni a Bodrero tábornokot ért sértésért. A parlament folyosóin élénk meg­beszélés tárgya volt Vilder közibe­­szólása. amelyet általában nem helyeseltek, mert azt tartják, hogy nem a parla­ment az a fórum, ahol ilyen dol­gokat el kell mondani. Trifkovics Márkó elnök, amikor az ülést újból megnyitotta, kiielentet­­te. hogy kénytelen volt az ülést fél­beszakítani Vilder kellemetlen köz­beszólásai miatt és mert Vilder nem akarta magát alávetni az elnök ren­delkezéseinek. Közölte még az el­nök. hogy Vilder megbüntetésére nézve az ülés végén fog javaslatot tenni. Perics Ninkó dr. külügyminiszter szólalt fel ezután és a következőket mondta:-» A királyi kormául: nevében I kijelentem: sajnálom, hogy Vil­der annyira elfeledkezett ma­gáról és megsértette a velünk barátságos viszonyban levő olasz királyi kormány képvise­lőiét és ezzel az ülés félbeszakí­tását okozta. Vilder kért ezután szót személyes megtámadtatás cimén. de Trifko­vics Márkó elnök ezt megtagadta tőle. Az olasz ügyvivő Vilder közbe­­szólásai után nyomban elhagyta a diplomáciai páholyt és nem is tért vissza a parlamentbe. Perics Ninkó külügyminiszter a délután folyamán meglátogatta Bodrero tábornok, olasz követet és sajnálkozását fejezte ki az incidens felett. Bodrero követ később a lá­togatást visszaadta Perics külügy­miniszternek. ő uokatlaa élénksége a női arcnak egyike a a I gvonzöbb női bá­jaknak, mert az a sok ezer gondolat, amely a nők szivében helyet fog­lal, a tiszta női arcon mind visszatükröződik. Ez a tisztaság, ez a t nomság, a tökéletes a c, mely nélkül női baj el sem képzelhető, csak céltudatos és ál­landó arcápolás utján nyerhető el és pedig oly arcápolással, melynek alapját a SIMON KREME (Créme Simon) SIMON PÚDER (Poudre de Simon) és a SIMON SZAPPAN (Savon Simon) képezik. MindeaQ't kapható. 4 SIMON KRÉM, PUDER és SZAPPAN Parfümerie Simon, 59. Fg. St. Martin, Paris

Next

/
Oldalképek
Tartalom