Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-22 / 79. szám
12 OLDAL » ÁRA 1 % DINAR Elunna pw*m4» B»tov»mi Teleíon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovln trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési úr negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-palota) A fasiszta hazugság Hosszú idő után végre megszólalt az ország hivatalos külpolitikájának legilletékesebb tolinácsolója, a külügyminiszter és a költségvetési vita keretében tartott expozéjában valamennyi aktuális külügyi kérdésre kiterjeszkedett. Hérics Ninkó dr. külügyminiszter abból a megállapításból indult ki beszédében, hogy a béke immár nem ideológiai álláspont, hanem az újjáépítésnek és a népek jólétének elengedhetetlen feltétele. Ismertette azután azokat a nemzetközi eseményeket, amelyek ennek az alapvető igazságnak érvényesülését igazolják és pontról-pontra kimutatta, hogy az S. H. S. királyság magatartását úgy a szomszédaival, mint valamennyi nagyhatalommal és egyéb állammal szemben a béke szelleme hatja át-Miután megcáfolta a külügyminiszter a kisantant gyengüléséről szóló híreket,. rátért a .iugoszláv-olasz viszony méltatására, ami annál is inkább keltett nagy és osztatlan figyelmet, mert ez a probléma nemcsak a mi közvéleményünket, hanem az egész, világsajtót is élénken foglalkoztatja az olaszok által tervszerűen irányított híresztelésekkel kapcsolatban. — Olaszországgal szemben folytatott politikánk — mondotta a külügyminiszter — a jó szomszédi és baráti viszonyra tendáló őszinte kívánságon épül fel. Az S. H. S. királyság felismerte az Olaszországgal való megértő együttműködés szükségességét, amit közös gazdasági, közlekedésügyi és politikai érdekek határoznak meg. Egész sor konvención kívül jugoszláv-olasz barátsági szerződés is létrejött a béke és haladás biztosítékául. A tiranai paktum hire ugyan nyugtalanságot idézett elő. de az S. H. S. királyság hivatalos tényezői ezt az ügyet is a kellő higgadtsággal és tárgyilagossággal ítélték meg és békés szándékokkal eltelve, arra az álláspontra héivezkedtek. hogy mindaddig nincs ok aggodalomra, amíg Olaszország megmarad az Albánia függetlenségéről és területi integritásáról szóló szövetségközi egyezmény határain belül. Ugyanez a mentalitás szabja meg az ország külpolitikáját a többi szomszédos állammal való viszony végleges rendezése tekintetében Is. A külügyminiszter hangsúlyozta, bogy a kormány jóbarátságot akar Magyarországgal és hajlandó lehetővé tenni a magyar áruk tranzitóját az Adriához. Nemsokára felveszik a kereskedelmi tárgyalások megszakadt fonalát és sor kerül a többi, még rendezetlen kérdés megoldására^ is- Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetéséhez nem járul ugyan még hozzá a kisantant, de a külügyminiszter a katonai ellenőrzést olyan ideiglenes intézkedésnek minősiti, amely bizonyos feltételek mellett rövidesen likvidálható. Rámutatott Hérics Ninkó dr. a jugoszláv-bolrár viszonv javulására is, amit az S. H. S. királyság, Románia és Görögország együttes fellépésének tulajdonit és ami azt a reményt kelti, hogy a két ország Között ki fog fejlődhetni a kölcsönösség a Balkánszolidaritás ápolásában és a béke megőrzésében. Hasonlókép a barátság kapcsolatait tartja fenn az ország Görögországgal, továbbá a három nagyhatalommal: Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal is, mig az Oroszország népe iránt érzett intim barátság intézményes felujitását attól teszi függővé, hogy a jelenlegi rezsim tartósnak bizonyul-e vagy sem. Ebbe a széles ecsetkezeléssel megfestett külpolitikai képbe foglalta bele Hérics Ninkó dr. a választ arra az olasz fasizmus által emelt vádra, hogy az S. H. S. királyság katonai előkészületeket tesz és bele akar avatkozni Albánia beliigyeibc — A leghatározottabban ismétlem, — mondotta a külügyminiszter — hogy királyságunk mindig a békét óhajtotta és óhajtja és mindig távol volt és lesz minden kalandtói. Hajlandók vagyunk alávetni magunkat az egész világ vizsgálatának. A hazug híreket csak azért terjesztik, hogy ránk hárítsák a felelősséget, ha Albániában bármilyen rendetlenség törne ki. A diplomáciai fogalmazás hagyományos rezerváltságában a külügyminiszter tartózkodott attól, hogy a nép száján élő viszontvádat nyíltan kimondja. Annál élesebben adott kifejezést az ellenzéki képviselő, a Bodrero elleni tüntetés alakjában annak a köztudatnak, hogy az olasz külpolitika rendszeres aknamunkával a béke alapjait ássa alá. Az uj állam megalakulása óta a jugoszláv külpolitika mindig konciliáns és pacifista irányú volt és az olasz imperializmus kihívásait a legnagyobb önmérséklettel és békeszeretettel védte ki. Csoda-e, ha a közvélemény nem hivatalos szerveiből kitör a felháborodás, amikor a fasizmus a saját átlátszó üzelmeinek ódiumát rá akarja hengeriteni az S. H. S. királyságra, amely a maga abszolút loyális külpolitikáját emelt fővel viheti a világ itélőszéke elé? A fugoszláv-olasz konfliktus a Népszövetség előtt Stresemann valószínűleg Berlinbe fogja összehívni a népszövetségi tanács ülését — Franciaország higgadtságot ajánlott Beogradnak — A francia kormány a Népszövetségre akarja bizni a konfliktus elintézését — Francia vélemény szerint Olaszo szag az angol külügyminisztérium útmutatása szerint jár el — Anglia be akar :a várni Jugoszlávia védekezését — Izgatott diplomáciai tanácskozások London, Páris és Béri in között Remény van a konfliktus békés elintézésére Berlinből jelentik: Berlini diplomáciai körökben úgy vélekednek, hogv a jugoszláv-olasz konfliktus következtében minél hamarabb össze kelt hívni a népszövetség tanácsát. Ez a feladat, Stresemann német birodalmi külügyminiszterre vár, miután ö az elnöke ezen az ülésszakon a tanácsnak. Azt a tényt, liogv; a berlini o'as? nagykövet vasárnap Franciaország csak a akarja összehívni a Parisból jelentik: Az clasz-ius .szláv konfliktus vasárnap a diplomáciai affér második fázisába lépett. A külügyminisztériumban az ünnep e'lenére nagy sürgés-forgás Volt és az idegesség a külsőségeken Is meglátszott. Hoescli párisi német nagykövet hosszasan tanácskozott a Ouai d.Orsayn Berthelot F'ülöppel. a külügyi osztály főtitkárával és közben sűrű eszmecsere folyt telefonon és távirati utón Berlinnel és Londonnal. Dél-tájban híre terjedt, hogy a francia külügyminisztérium már interveniált Bcogratíbsn és nyomatékosan tanácsolta, hegy a jugoszláv kormány árjon el okosan és mérsékletesen. A francia kormány a legjobban szeretné, ha a konfliktust sikerülne belső diplomáciai módokon ' elsimítani, mert a népszövetségi tanácsot Franciaország csak a végső szükség esetén akarná ilyen erőpróbának kitenni. Berlinre a francia külügyminisztérium olyan irányban gyakorol befolyást hogy a német birodalmi kom ány ne sürgesse a népszövetségi tanács összehívását. Parisban úgy -látják, hogy a német birodalmi kormány presztizs-oko-kból előnyben kívánja részesíteni azt a megoldást, hogy az ügyet vigyék a népszövetségi tanács elé, miután a tanácsnak Stresemann az elnöke és ha hirtelen öszsze kellene hívni az. ülést, azt valószínűleg Berlinben tartanák meg. a német birodalmi kormánynak is átnyújtotta az. olasz, kormány ismeretes körjegyzőkét, noha Németország Albánia kérdésében nincs érdekelve, éppen azzal magyarázzák. hegy jelenleg Stresemann a népszövetségi. tanács elnöke. Beavatott körökben úgy tudják, hogy ha a konfliktus kiéleződnék, Stresemann rögtön összehívná a népszövetségi tanácsot. végső szükség esetén Népszövetség ülését Alibid a tényből, hogy Mussolini Berlinbe is megküldte az olasz kormány körjegyzékét, némelyek azt következtetik. hogy az olasz miniszterelnök a német kormánynál bizonyos korikrét javaslatokat is tett. Parisban ezt elhibázott lépésnek tartják és úgy vélekednek, hogy a konfliktus egyelőre csak azokra a kormányokra tartozik, amelyek képviselve vannak a nagykövetek tanácsában. 1921 november 9-én ugyanis a nagykövetek tanácsa határozatot hozott, amely nck értelmében kötelezte magát Albánia függetlenségének megóvására és a határok megvédését közvetlenül Olaszországra bízta. Ennek a felhatalmazásnak alapján kiül dött az olasz kormány körjegyzéket : hatalmakhoz. A párisi sajtó a feszültség elmérgese dóséért a fasiszta lapokat okolja. Egyes lapok szerint a római francia nagykövet figyelmeztette Mussolinit a fasiszta sajtó megengedhetetlen izgató hangjára, viszont a francia sajtót megkérte a Qui d’Orsay, hogy tartson mértéket és ne mérgesítse el a helyzetet azzal, hogy a viszonyok teljes tisztázása elí" Olaszországot vádolja háborús törekvésekkel. Ez a figyelmeztetés megtette hatását és csupán a Quotidien figyelmezteti a francia közvéleményt az olasz vádak tarthatatlanságára. Nem hihető — írja a lap hogy Jugoszlávia fel akarná robbantani a Balkán békéjét. Mussolini vádjai, amelyeket Jugoszlávia ellen támaszt, nem igazak. Az olasz miniszterelnök meg akarja ismételni a korfui kalandot és birtokába akarja venni Albániát. A lap szerint ez aligha fog sikerülni az olasz diktátornak, legalább is abban az esetben, ha Európa egységesen lép fel a béke megóvása érdekében. Az események jövő alakulása végeredményben Európától függ és nem Olaszországtól. Anglia várakozó állásponton Londonból jelentik: Élénk diplomáciai eszmecsere folyik London, Páris és Berlii^ között az olasz jegyzék következtében. A német kormány, illetve Stresemann birodalmi külügyminiszter bizalmasan azt a kérdést intézte Londonhoz és Parishoz, mint az elsősorban érdekelt nagyhatalmakhoz, vájjon Briand és Chamberlain szükségesnek tartják-e összehívni a népszövetségi tanácsot, hogy hivatalos vizsgálatot tartson a jugoszláv-albán határon. A brit kormány tagjainak többsége péntek este, amikor az olasz diplomáciai lépés történt, már elhagyta Londont és hétvégi pihenőjét egy miniszter sem szakította meg. így a kormány legjobb esetben hétfőn este foglalhat állást, mert Baldwin miniszterelnök és Chamberlain külügyminiszter csak hétfőn érkeztek vissza Londonba. Londonban higgadtan ítélik meg a helyzetet. Megnyugtatóan Itatott a beogradi követ jelentése arról, hogy kimerítően megvitatta a helyzetet Pórié* külügyminiszterrel, aki a leghatározottabban megcáfolta, hogy a jugoszláv kormány bármilyen katonai készülődéseket tenne
