Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-21 / 78. szám
4 OLDAL » ABA VU DINAR Poštarina plaćana u goto vom! ACSMEGYE Szubotica, 1927. HÉTFŐ, "nárcius 21. 78. szám üti ao .»..tál 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) Elhangzott •• [ügyi expozé a parlamentben A parlament megkezdte a ^iitgyi költségvetés vitáját — Dr. Perics Ninko külügyminiszter nagy beszécl^^s»áHÍolt be az ország külügyi helyzetéről — Megállapította, hogy JugoszlávflfltTííügyi helyzete kedvező — A szomszéd államokkal Jugoszlávia loyális békepolitikát folytat — A külügyminiszter nyilatkozata a jugoszláv-olasz baráti viszonyról és a tiranai szerződésről — Jugoszlávia ragaszkodik Albánia függetlenségéhez A külügyminiszter erélyesen vüsszaulasitotta az olasz vádakat Bogradból jelentik: A parlament vasárnau délelőtti ülésén folytatta a költségvetés részletes vitáját. Napirenden a közegészségügyi minisztérium költségvetése szerepelt, a melyet néhány felszólalás után elfogadtak. Az ülés berekesztése előtt a házelnök bejelentette, hogy a parlament délután is ülést tart és a délutáni ülésen a külügyminisztérium költségvetését kezdik tárgyalni. A külügyminiszter expozéja A parlament délutáni ülését dr. Perics Kinké külügyminiszter expozéja töltötte ki. Délután hat órakor kezdte el a külügyminiszter rég várt expozéját az általános külpolitikai helyzetről. A képviselői padsorok tele voltak és zsúfolva voltak a karzatok is, különösen a diplomaták páholya. — A múlt évet föképen a béke megerősítésére szentelték — kezdte beszédét Perics külügyminiszter — úgy hogy az elmúlt esztendőben a békülékenység szelleme volt a nemzetközi politika irányítóinak is, az inspirátora. A legnagyobb szkeptikusok is belátják már, hogy a népek közötti béke többé nem ideológiai álláspont, hanem főfeltétele a háború utáni újjáépítésnek és a népek jólétének. Ebben a tekintetben igen jelentős sikereket értek el az elmúlt évben. Németország szeptember 8-ikán tagja lett a Népszövetségnek és igy a locarnói szerződés megkapta a Népszövetség szankcióját. Németország ezzel a versaillesi szerződés után még egyszer önként és nyilvánosan kötelezte magát arra, hogy tiszteletben fogja tartani a békeszerződés által teremtett állapotokat. Ilymódon a Népszövetség hetedik ülésszaka ünnepélyes békemanifesztáció volt és országunk akkori külügyi miniszterét érte a szerencse, hogy elnökölhessen. Ez a megtiszteltetés államunk nyilvánvaló nagy elismerése azért, mert erős akarattal és közvetkezetesen minden vitás kérdést a népszövetségi szerződés szellemében oldott meg. Németországnak a Népszövetségbe való belépésével és állandó tanácstagságával a népszövetségi tanács is módosult. A múlt ülésen a kisantant előzetes megegyezése alapján két helyet kapott a tanácsban. Csehszlovákia egy évre, Románia pedig háromra, úgyhogy meg vagyunk győződve arról, hogy ezidő alatt országaink érdekei, jól lesznek képviselve a népszövetségi tanácsban. Ismertette ezután a külügyminiszter a jugoszláv delegáció részvételét a népszövetségi közgyűlésen és az egyes bizottságokban, majd méltatta a Népszövetség jelentőségét. A kisantant erős és egységes Rátért ezután a külügyminiszter a kisantantra. A kisantant nemcsak hogy állandóan és híven szolgálj^ azokat a célokat, amelyekért megalakult, — mondotta a külügyminiszter — hanem működési terét ki is szélesíti más nemzetközi kérdésekre is, amelyekről állandó eszmecserét folytat. Hangsúlyozhatom, hogy a kisantant gyengüléséről szóló minden hír nélkülöz minden alapot. Ellenkezőleg a kisantant tagjai között a kölcsönös viszony rendkívül szívélyes és minden kérdést a bizalom, a kölcsönös barátság és a jól felfogott kölcsönös érdekek alapján rendezünk. A kisantantot mindig a béke és rend eszméi vezetik és főcélja a status-quo fen tartása. — Csehszlovákiával való viszonyunk több mint szívélyes és azt semmi sem zavarja. A két ország között a vélemények mindenben, megegyeznek. Néhány nappal ezelőtt befejeztük Beogradban a kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalások egy részét és a tárgyalásokat rövidesen Csehszlovákiában fogják folytatni. Minden ok megvan annak a feltevésére, hogy a delegációk munkáját- siker fogja koronázni és az uj kereskedelmi szerződéssel megerősíthetjük a Csehszlovákiával való gazdasági kötelékeket. — Romániához való viszonyunk is szívélyes, úgy a kisantantot érintő problémákban való együttműködés, mint a szomszédi viszony tekintetében is. A köztünk fennálló bizonyos még függő kérdéseket, igy a határ, közigazgatási, jogi, iskolai és egyházi kérdéseket baráti módon és mindkét ország érdekeinek jogos kielégítésével fogjuk rendezni. Az oIasz-jugosz!av viszony és a tiranai szerződés A külügyminiszter ezután foglalkozott a Jugoszlávia és Olaszország között íenálló viszonnyal. Olaszországgal szemben folytatott politikánk a jó szomszédi és baráti viszonyra irányuló őszinte kívánságon épül fel — mondotta Perics Ninkó. — A nagyszámú közös gazdasági, közlekedésügyi és politikai érdek szoros együttműködésre utal bennünket Olaszországgal. Mindezeket a problémákat baráti módon rendez, tűk egész sor konvencióval és szerződéssel. De nem csak ez történt, hanem ezt az együttműködést Olaszországgal szélesebb alapokra is fektettük barátsági szerződéssel, amelyet a legloyálisabban teljesítünk, hogy ilymódon a békének és haladásnak biztosítékai legyünk a háborútól kimerült Európának ezen a részén. — Az albán-olasz szerződés izgalomba hozta úgy a mi közvéleményünket, mint általában a külföldit, mert a szerződés szövegének egy része után ítélve az veszélyessé válhat a köztünk és a szerződő államok közti viszonyra és általában a békére. Már 1919-ben a békekonferencián mi Albánia függetlenségét követeltük az 1913. évi határokkal abban a hitben, hogy ugya a mi érdekeinknek, mint az albán érdekeknek legjobb garanciája >a Balkán a Balkán népeké« elvben van. Albánia sorsával szemben mi, mint legközelebbi szomszédjai nem maradhatunk közömbösek. Mi, amennyiben csak rajtunk állt, arra törekedtünk, hogy Albánia valóban független és rendezett állam legyen, hogy ezzel is hozzájáruljunk a balkáni viszonyok konszolidálásához. Ebből a célból Albániával kereskedelmi szerződést konzuláris konvenciót és kiadatási szerződést kötöttünk. A viszonyok rendezése azonban a fiatal albán államban elég nehezen haladt előre, különösen a különböző irányzatoknak a politikai hatalomért folyó harca miatt. Ezért Albánia külső függetlensége és belső rendje és nyugalma állandóan külpolitikánk egyik célját képezték. Minekünk nincs semmi ellenvetésünk egy széles nemzetközi paktnm ellen, amely valóban garantálná Albánia függetlenségét. Albánia a Népszövetség egyenjogú tagja és függetlensége a Népszövetség védelme alatt áll. Mi, mint mindig, »a Balkán a Balkán népeké* elv alapján őszintén kívánjuk Albánia konszolidálását és fejlődését. Mindaddig, amig Olaszország a tiranai paktummal megmarad Albánia függetlenségéről és területi integritásáról szóló szövetségközi egyezmény határain belül, nincs semmi ok az aggodalomra, hogy országaink között a viszony megváltozzék. A római paktum alapján mi folytatni óhajtjuk Olaszországgal a barátság és kölcsönös együttműködés viszonyát, kölcsönös érdekeink és a baráti szomszédság megerősítésére. Közös érdekeink diktálják, hogy ez a viszony minél szívélyesebb legyen. Jugoszlávia viszonya a szomszéd államokkal A külügyminiszter ezután hangsúlyozta, hogy Jugoszláviát sok éves barátság és közös érdekek fűzik Görögországhoz. A múlt évben megegyezett a két ország védelmi szövetségre és több konvencióra. különösen a szalon|tii-zónára nézve és bár a görög kormányválság miatt ezt a konvenciót nem ratifikálták, mégis mindkét ország nagy figyelmet fordit erre a kérdésre. — A szomszédos és vérrokon Bulgáriához való viszonyunkat — folytatta Perics Ninko — az az állandó törekvésünk jéllemzi, hogy kölcsönösséget ériünk el a Balkán-szolidaritás érzésének ápolásában és együttműködést a béke megőrzésében. Elmondhatjuk, hogy bizonyos felelőtlen tényezők összeesküvő munkája folytán ez a törekvés eddig nem járt kellő sikerrel. Bolgár részről különbözó betöréseket szierveztek és ez Jugoszlávia, Románia és Görögország közös lépésére vezetett Szófiában. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hcigy az utóbbi időben ez a békebontó munka megszűnt és azt hisszük, hogy ez lesz a Bulgáriához való jövöbeni együttműködésünk legszebb záloga. Megelégedéssel vesszük tudomásul a bolgár kormánynak hasonló nyilatkozatait. Jugoszlávia baráti viszonyt akar Magyarországgal — Magyarországhoz való viszonyunk jó és a minél erősebb gazdasági közeledés irányában halad. Nagyszámú már megkötött konvenció mellett a múlt évben megkezdtük a kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalásokat, araelveket rövidesen folytatni fogunk. Van még elég rendezetlen kérdés, különösen a közigazgatási kérdések, amelyeknek megoldásához rövidesen hozzálátunk. Mi jó barátságot akarunk M agyarország és királyságunk között és a magunk részéről hajlandók '/jgyünk tárgyalni arról, hogy lehetővé tegyük és megkönnyítsük a magyar áruknak tranzitját a mi területünkön keresztül az Adriához kölcsönös érdekeink tiszteletbentartásának feltétele mellett. Magyarország katonai ellenőrzése megszüntetésének kérdésében a kisantant államai érdeklődnek a nemzetközi kötelezettségek alapján. A kisantant államai csak azt óhaitidk, hogy végleges és stabil jóviszonyba kerül cnek Magyarországgal. A katonai ellenőrzés ideiglenes természetű intézkedés, amely addig tart, amig végre nem hajtják a békeszerződés rendelkezéseit és nem teremtenek, valódi garanciákat arra. hogy a békét nem fogják megzavarni. Ezután hangsúlyozna, a külügyminiszter, hogy Ausztriával, teljesen korrekt és loyális az ország viszonya. Jugoszlávia és a nagyhatalmak A külügyminiszter azután hangsúlyozta, hogy Franciaországgal, amelyhez tradicionálisan fűzi az országot megingathatatlan barátság* teljes nézetmegegyezés áll fenn, ami legfőbb garanciája annak, hogy a múltban együttesen élért nagy vívmányokat most es a távolabbi 'jövőben is együttesen megőrizne a két ország. Angliával is őszinte baráti viszonyban van az ország és reméljük —■ mondotta a külügymiinszter — hogy Anglia mindig támogatni fog bennünket a béke megőrzésére és a háború utáni újjáépítésre irányuló törekvéseinkben» A legrövidebb időn belül befejeződnek tárgyalásaink az Angliával szemben fennálló háborús tartozások rendezéséről. Lengyelországgal már aláírtuk a barátságos döntőbírósági szerződést és a kisantant többi államaivai együtt egész sor konvenciót kötöttünk meg Lengyelországgal, amely ezáltal erősen közeledett a kisantanthoz T
