Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-20 / 77. szám
1927. március 20. BACSMEGYEX NAPLÓ 21. oldal. — A bűnözők velünk együtt civilizálódnak. Fejsze helyett morfiummal, villanyossággal ölnek. Mindössze ennyi a haladás. A természet egy. Éhség és szerelem rángatja a világot. Az ember gonosz. (Szinte kiabál.) Homo hontini lupus... (Már oly sokáig maradtam itt, hogy szinte magánlaksértést követtem el. Szívesen hallgattam a kedves, tapasztalt Öregurat. Mióta a foglalkozásokat bújom, még nem találkoztam olyan emberrel, aki ilyen kerek mondatokban beszélt volna. Az élőszó mesterségéhez tartozik. Beszéde lendületes, tele képi hkcl, ellentétekkel, látszik, hogy szereti Cicerót, a világ első fiskálisát s imádja hivatását. Egy élet után majdnem szegény, nem szerzett vagyont. A sok betörő, tolvaI azt is elvitte. Még a régi. mait századbeli, megindító ügyvéd. Kérem védencem fölmentését.) ' Kosztolányi Dezső El áruerezték Schiller hajfürtjét Hét évvel ezelőtt volt utoljára Becsben hajvásár, amikor nem kevésbbé hires embernek, mint magának Liszt Ferencnek őszbecsavarodó hajtincsével kereskedett a hálás utókor. Liszt Ferenc tnedaillonba foglalt, piros masnival átkötött hajfürtje 350 schillingért volt kirakatba téve egy körúti üzletben és az ereklye vevőjére akadt. Azóta nem hallottam, hogy nevezetes főkről származó hajat kínáltak volna eladásra, avagy ilyenekben kereslet mutatkozott volna. Kereskedelmi nyelven mondva, mintha Liszt Ferenc hajával együtt egyenesen elvágták volna a bécsi hajüzletet. Két évi szünet után most újból megtört a jég. Ezúttal Schiller Frigyes, a halhatatlan költő néhány szőke hajszála került az üzleti forgalomba. A Dorotheum bocsátotta önkéntes árverés alá a drága fürtöt, amely Ludwig August Franki pecsétjével hiteles bizonyítvány szerint valaha Schiller Frigyes koponyáján volt otthon. Ki akarta eladni a Schiller-hajfürtőt? Ezt nem tudjuk megmondani. A tulajdonos, aki ezt a hajfürtöt a Dorotheumba adta eiárvereztetés végett, névtelenül óhajtott maradni. Annyit sikerült csak megtudni, hogy az S alakú hajfürt, amely üveg alatt van és fekete rámába van foglalva, annak a hajfürtnek egy része, amelyet Schiller legfiatalabb leánya, Emilie von Gleichcn-Nusswurm ajándékozott Ludwig August Franki bécsi költőnek. Franki azután valakit nagyon ki akart tüntetni és neki adta Schiller hajfürtjének egyik felét, amely a Dorotheum árverési csarnókába került... Vájjon ez a fürtöcske volt-e az, amelyet a szigorú Magister Jahn meghuzigált, valahányszor a zseniális gyerek valami rendetlenséget követett el. Mert hogy költőnk gyermekkorában nagyon rendetleu volt, úgyhogy minden szigorú sága sem tudta rendre szoktatni. Mikor nyisszentette le olló ezt az aranyfürtöcskét, amikor már ez a fej, amelyből kinőtt, ugy ragyogott, mint a fényes nap? Laura játszott-e ezzel a hajfürttel vagy Lőtte ujja csavarta maga körül? Ki tud ezekre választ adni. Én nem, mintahogy arra a kérdésre sem tudnék hamarjában megfelelni, hogy honnan vettem volna azt a 400 schillinget, amelyre ez a Schillerhajfürt az első árverésen értékelve volt. Hiába téptem a hajamat, nem tudtam volna semmi okosat kitalálni, hogy honnan szerezzek 400 schillinget Schiller hajfürtjére. Az első árverésen nem is akadt vásárlója a Schiller-hajfürtnek. Ott maradt a Dorotheum nyakán. Tegnap aztán újból dobra ütötték a nevezetes hajfürtöt, ezúttal csak száz schilling volt a kikiáltási ára. ami ha meggondoljuk, hogy előtte egy perzsaszőnyeget 1200 schillitigért bocsátottak eladásra, nem is drága. Az árverésen nagy közönség vett részt. Megjelentek az árverési hiénák, a »rablók« és főképpen sok nő. öt perc alatt el volt adva a hajfürt. 220 schillingért senki sem óhajtott többet adni, először, másodszor és harmadszor 220 schillinget és licitálást lecsengettek. Egy magas fekete fiatalemberé lett Schiller hajfürtje, aki nyomban a pénztárhoz sietett, kifizette a 220 schillinget, (mintha a jó Körner adott volna Pénzt a megszorult költőnek) és zsebébe csúsztatta a rámába foglalt hajtincset. Hogy ki ő és merre van hazája, ezt nem volt hajlandó megmondani. Magasra emelt fővel távozott a teremből, amely napirendre tért Schiller felett. A következő pillanatban a kikiáltó már egy álló lámpát hirdetett, fajenze, táncolópár, Pierott és Pierette, selyem ernyővel hetven schilling. Achtzig, felelt rá egy hang a népből. A rogálytól az uszkocsiig Ethnografia Nagyon megörültem, amikor azt olvastam nemrég a Bacsmegyei Naplóban, hogy valamelyik vajdasági bíróság felmentett a leányrablás vádja alól egy szerelmes legényt. Ugyan, minek is bántották volna szegényt, nincs annak semmi értelme, mert végtére is nem eszik a levest olyan forrón, mint amilyenen főzik. Valamikor a szegedi ítélőtábla mint másodfokú hatóság nagyon szigorúan bírálta el ezt a »barbár« szokást. Azonban az idők folyamán kikindai, meg becskereki, nemkülönben zombori bírákat neveztek ki a táblához s azok aztán felmentő ítéletet hoztak, immár megértvén a helyzetet. Mert micsoda is az a. leányrablás, vagy nevezzük nevén a gyermeket, az uszkocsi? Előjátéka a »rogály.« Ez az uccasarki estéli kaszinózást Jelenti, amit a magyar ember »darvadozás«-nak is hiv. Valamelyik népszerű sarkon, többnyire szép lány közelében, ősszegyül a fiatalság és dévajkodik. Az öregje távolabb húzódik, a napi eseményeket tátgyalja. A sarkon szokik össze a fiatalság és szereti meg egymást. Semmi sem hiányzik immár a boldogsághoz, egyedül az esküvő. Mióta pedig anyakönyvi törvény van, ez sem okoz sok galibát. így lehetne, do nincs ig*. Mert hát hol marad az ősi szokás, a mii nem tud megváltoztatni semmilyen törvényhozás, semmilyen alkotása? A hagyományok ereje szembeszáll minden szűkre szabott, egyszerűsített formulával és próbál diadalmaskodni. Ha semmiképen sem tud, keresi a kivezető utat, vagy kerülőket készít, de a maga jussából nem enged. De az igazi esküvő mégis csak a templomi, a nagy parádéval járó, ahol pap adja az emberre az áldást. Itt kell aztán egyet-mást elmondani, hogy érthető legyen a leányrablás lényege A lakodalmat megelőző este. mikor a vőlegény «megvette« már egy tehénen, vagy más valamin a menyasszonyát, a lány szülői lakásán vacsorát tartanak, amelyen kizárólag a násznép vesž részt. Ez! »jabuká«-nak hívják. (A Lipótvárosban: Polterabend.) Másnap megesküszik a íiatalpár. Délben ugyancsak a lányos házban következik az ebéd, ezen <*ak a lány részéről meghívottak szerepelnek vendégekként. Szélesebb arányokat csak innen kezdve ölt a lakodalom. Mert ebéd végeztével a legény lakására teszik át székhelyüket az emberek, ahol már nagy lagzi van. mert ide meghivás nélkül is felmehet bárki. Nyilván ugy gondolkoznak, hogy minél teljesebb legyen a nyilvánosság. Szegény népek ilyenkor jóllaknak egy hétre és sóvárogva várják az újabb esküvőt. Ez a mulatság reggelig tart. Szó! a duda, néha a citera, vagy tambura. Akármilyen nagy ur legyen azonban a szerb, a dudát nem engedik el. mert enélkül nem lakodalom a lakodalom. Éjfélkor a fiatal pár elmegy aludni. Alig alkatnak azonban sokáig, mert két órával később már visszatérnek s ekkor a menyecske feje szimbólum gyanánt (többnyire biz csak szimbólum gyanánt) be van kötve. Most kezdődnek a mulatságos és főleg változatos szórakoztató társasjátékok. Hoznak pólyába kötött figurát s szörnyen kacagnak rajta, hogy ilyen gyorsan rászállt a házra a gólya. Különféle állatoknak öltöznek s utánozzák a hangjukat. (Legjobban szeretik a kutya formáját, mert ki ütköznék meg azon, hogy a kutya az asztal alatt bujkál és megfogja a lányok lábát.) Később deszkára kötnek valakit, ez az ember meghalt, most temetik teljes parádéval: Énekük neki a goszpodi pomilujt, közben kínálják borral és sajnálkoznak fölötte, hogy többé nem ihatik. Isznak következőleg helyette is, az egészségére, feltámadására s beszélnek a lefolyt életéről, többnyire csak a hibáit, rossz tulajdonságait sorolva föl, ha vájjon kiállja-e és meddig? A lakodalomban vannak igen előkelő tehetségek is. A férfi násznagya a »Kum«, három párna van alatta, ő itt a, legnagyobb ur, nem az egybekelt fiatalok, vagy a házigazda. Ö parancsol, ő hozatja be az ételeket. A lány násznagyát *sztariszvát«-nak hívják, a vőfélyt »dever«-nek. Hatáskörük lényegeién kisebb s inkább az egyházi terémoniára szorítkoznak.-Egyszerre csak megkezdődik a menyasszonytánc. Aki lejteni akarja társaságában a kólót, pénzt köteles adni a tányérjába. Legyen mivel megkezdeni a háztartást Így folyik a szórakozás az egész éjszakán keresztül. Hajnalban pelyhet szórnak a vendégekre s tekintve, hogy addigra elfogyott pár' hordó bor, képzelheti, mekkora mulatozással, dévai kacagással megy ez. Végre megvirrad. Készülődik mindenki, kiürítik a poharakat, most kisérj el az egész társaság az uj aszonyt a Tiszára, vagy a kútra, megmutatva neki a helyet, ahonnan ezentúl a vizet kell hordania. Mert azt maga hordja alkonyaikor minden jó háziaszszony, teljes díszben, nyakán az aranypénzekkel. Az első reggelt tehát elérték volna. A kutat is ismeri a menyecske, nem kell stnkiuek sem magyarázni, hogy most a Kum-hoz megy a társaság. A Kum édes pálinkával kínálja a vendégeit és főzet nekik. Délben ismét a legény lakása következik s a lakodalomnak csak a har madik napon van vége. Mind ez a költség az uj férjet terheli. A legideálisabb iimmimniniiKittKiiitinMiiitimniiinmimiiminium bőrápoló-arckrém nHwmimmtimmtHMinw mmmm«*«ttwtiiimmw „CREME ELEKTRA" Egya/eri * használat után néll ülözhetet* lennek találja. Illatosítva ROSA CENT1FOLIA parfümmel, amely a vérvörös rózsa nagyszerű illatát adja vissza a legcsodálatraméltóbb természetességben. Kapható tubusban és tégelyben minden illetstertirban. — Kérjen levelezőlapon ingyen mintákat. J. F, Schwarzlose Söhne, Berlin Vezérképviselet: Heller i Valonji, Velika Kikinda Tessék már most elképzelni, mibe kerül, egy kellő formák, ősi szokások és hagyományok szabályai szerint lefolyt lakodalom! Mit tegyen a szegény ember, aki szintén szeretne feleséget hazavinni, de akinek a tized részére sem telük? Egyszerűen megszökteti a lányt. És ez a legérdekesebb, sőt a legfontosabb benne, hogy kölcsönös beleegyezéssel. Mindenki tudja ezt, mindenki beleegyezik, csak Önmagukat csalják, bolonditják, kinek mi köze hozzá. Szegények úgyis, legföljebb még szegényebbek lesznek egy álommal, mert szöktetés esetén a legény tudja a gentlemant megillető kötelességeket, elveszi a lányt, de csöndes esküvő keretében. Ilyenkor még ha előkerülne is a pénz, nem szabad nagy lakodalmat tartani. A rogályozás idején megáll a másik sarkon egy kocsi, a kiváncsi Milica, kellő előkészítés után. merő kíváncsiságból odaszalad, megnézi, vájjon mi lehet az? Aztán csak a szemérmes kiabálását lehet hallani. (Legalább is így illik) mert fölkapták a kocsira s csupán a kerekek dübörögnek. A beszélgetés megakad egy pillanatra, később azt mondja valaki: — Szegény Milfca! Az öregek során viszont sóhajtgatnak, hogy: — Mit tehet szegény ember mást! Itt nincs formális lánykérés, a legény szülői nem fogtak kocsiba, hogy a lányhoz tartozókkal megtárgyalják a szivbéli és vagyoni ügyeket, az ügy el van intézve a hagyományok lovagias szabályai szerint. Pár nap múlva megtörténik az esküvő, ezen csak a templomi funkcionáriusok vesznek részt, a leány szülői azonban otthon búsulnak. Nekik nem illik jelen lenniök. ök csak egy héttel később keresik föl az ifjú párt, pogácsát visznek a boldogan turbékoló szerelmeseknek és ez a pcgácsa a kibékülés szimbóluma. Ha pedig a boldogságnak nincs más akadálya, mint az elmaradt ünnepi lagzi, akkor épp olyan boldogok, mint akik akár csak pár ezer dinárt vertek el idegenek traktarnentomára. Hát nem okos ember az a bíró, aki fölmenti a leányszöktetöt? Lehetséges, sőt valószínű, hogy olyankor is elviszik a leányt, ha az nem kész még a menés! szándékával. De tessék elképzelni azt a sok izzó szemű leányt, hány kacér, hamis fruska akad köztük! Minek szítják a tüzet, ha nem akariák eloltani? Ámbár micsoda beszéd ez, már hogy ne akarnák! Öreg riporter A Szent Rókus 1500 lábsósfürdő Első nap hatása NTaílk A Szent Rókus lábsóból egy csekély mennyiséget meleg lábvizben feloldunk. Nyerünk ezáltal oxigénnel telített met, mely csodálatosan jótékony hatást gyakorol a fájós lábra, megszünteti a kínzásokat, melyeket a cipő szorítása okoz. Elmulasztja a legmakacsabb fagydaganatokat, a tűrhetetlen fagyási viszketéseket. Hosszabb áztotás m-gpuhitja a tyúkszemeket és bőrkeményedéseket olyannyira, hojy azok kés, borotva nélkül eltávolithatók. Egészen biztos, bogy a Szent Rókus lábsó a legelhanyagoltabb lábat is újjá alakítja annyira, hogy a szűk, sőt uj cipő olyan kény-lmea lesz, mintha évekig hordta vo'na Járkálhat, amennyit akar, állhat egy helyen órákig^ a fáradtság vagy fájdalom legcsekélyebb^ érzése nélkül. Egy nagy csomag Szent Rókus lábsó ára 16 dinár. Kapható minden gyógyszertárban. — Ha nem kapná, forduljon a szuboticai KOLLÁR ÉS GABRICS „Nada“ drogéria, Szubotica Strossmayerova ulica Eredet csakis zöld csomagolásban.