Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-20 / 77. szám

10. oldal.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

T927 március 20.

merhetnénk meg a magyar kultúra terméseiből, ők pedig, ha a ml művészi terméseinkkel megismerkednének, egészen másképp ítélnének meg bennünket.

— Mióta foglalkozik ön Ady-forditással?

— Az első Ady-fordiást ezerkilencszáztizenháromban csináltam. Ugyanebben az évben jelent meg a noviszadi Matica Szrpszka által kiadott »Letopisz«-ban az első Ady-tanulmányom néhány fordítással illusztrálva. Azóta igen sok verset fordítottam Adytól, nemsokára lesz egy kötetnyi, akkor kiadom őket. A Letopiszban pedig rövidesen nagy tanulmányt Írok Adyról, amelyet magyar 'nyelvke is lefordítanak. Fordításaim révén ma már Adyt sokan ismerik mináhtnk, és igen nagyra értékelik.

— A modern magyar irók közül kit ismernek még a szerbek?

— Hírből sokat, Írásaikból keveset.

A Pen-klub megteremti a nemzetközi kulturbékét

A becskereki matiné jelentősége — A szerb-mag ar kulturegyesület közeli megvalósulás előtt áll — Manojiovics Teodor Adyról, a magyar iróki ól és a szerb-magyar kulturközeledésről

Becskerekröl jelentik: A Bácsmegyei Napló megírta, hogy a Bánáti Magyar IKözmiyvtlődési Egyesület vasárnap nagyjelentőségű matinét rendezett Becskereken, amelyen a beogradi Pen-klub tagjak a modern szerb irodalom legjelesebbjei tartottak magasnivóju előadásokat. Az előadók között volt dr. Manojiovics' Teodor is, a kiváló szerb esztétikus és műfordító, aki Ady Endre bárom költeményének szerb fordítását mutatta be a matinén.

A Bácsmegyei Napló munkatársa a matiné után beszélgetést folytatott Manojiovics Teodorral, aki a szerb-magyar kulturközeledésről, Ady művészetéről és a matiné sikeréről beszélt érdekes kijelentéseket tett munkatársunk előtt.

— Milyen impressziókat szereztek önök a. magyar közművelődési egyesület matinéja sgrán,? — kérdeztük először.

— Nagyon szép volt, nagyon kedvező

volt, valóban el voltunk ragadtatva — felelte dr. Manojiovics. — Különösen annak örültünk nagyon, amikor láttuk, hogy Becskerek egész intelligenciáia nemzetiségi különbség nélkül részt vett előadásunkon, ami azt hiszem most történt meg először önöknél. Ennek mi azért tulajdonítunk oly nagy jelentőséget, mert a Pen-Klubnak éppen az a legfőbb célja és hivatása, hogy a nemzetek közeledését kulturkötelekek révén megteremtse. £s a Pen-klub programja az egész világon és ezen a téren már nagy eredményt is ért el, hiszen tudvalévő, hogy a franciák és németek első közeledését a világháború után a Penklub hozta létre. , F

— Van-e a beogradi Pén-klubnak kidolgozott programja a magyar és szerb kulturközösség kiépítése érdekében?

— Nemcsak a magyar-szerb, de a bulgár-szerb kuhurközeledés is a programunkba van felvéve. Tervbe van véve egy szófiai és egy budapesti látogatás, amellyel kizárólag ezt a közeledést akarjuk szolgálni. Éppen ebből a szempontból örülünk nagyon, hogy éppen a magyar kulturegyesület hivta meg Becskerekre a szerb Pen-klubot és azért is tettünk eleget a felhívásnak. A Pen-klub ideálja az, hogy kulturális eszközökkel atmoszférát segítsen kiala. kulni, amely jótékony befolyáshatással legyen a békés, megértő és kiegyenlítő politikai atmoszféra kialakulására is.

Egyszóval mi meg akarjuk csinálni a kulturális nemzetközi békét. Ezért mindenütt az az első kötelessége a Penklubnak. hogy elsősorban azoknak a nemzeteknek írói felé nyújtsa a kezét, amely nemzetekkel szemben az illető államban feszült vagy ellenséges hangulat tapasztalható. Ma már Jugoszláviában a magyarság ellen megszűnt a bizalmatlanság és határozottan kijelenthettem, hogy egy közös szerb-magyar kulturorganizáció megalakulása rövid időn belül aktuálisá válik.

— Nem volna erre maga a Pen-klub alkalmas? Nem vennék fel a Pen-khih tagjai "közé a jugoszláviai magyar Írókat is?

— Annak semmiféle akadálya nincs.

Az alapszabályok ezt mindenesetre lehetővé teszik, hiszen a felvételnek nincsen más feltétele, minthogy az illető jelentkezzék és a két tag felvételre ajánlja. Egy vajdasági Pen-klub alakulását azonban nem tartom lehetségesnek. mert ilyenek csak nagyobb centrumokban alakulhatnak meg. Országunkban jelenleg három Pen-klub van:

Beogradban, Ljubljanában és Zagrebben.

A szerb és magyar kultúra közeledése érdekében egyébként a legfontosabb lépést most tette meg Pelrovics Veljko, aki a pesti-Pen-klub utján próbál szoros kapcsolatokat létesíteni a két ország irodalma között, amiből nekünk is nekik is csak hasznuk lenne. Mi sok szépet isr

mert nagyon kevés van tőlük szerb nyelvre lefordítva. Nagy tekintélye van előttünk üabics Mihálynak, de tőle még semmi sincs lefordítva. Móricz Zsigmond írásai is lefordításra várnak még. Müveik févén inkább a magyar drámaírókat ismerjük, elsősorban Molnár Ferencet, akinek az »Ördögz-ét a háború előtt előadták Beogradban, rövidesen pedig valószínűleg bemutatjuk a »Liliomot«, amelyet legjobb darabjának tartok. Ha a megegyezés létrejön, én fogom lefordítani. Azonkívül Lengyel Menyhért »Tnjfiin*-ját ismerjük, mert azt is bemutatta a háború előtt a beogradi nemzeti szinház. A régebbi magyar irók közül Mikszáth Kálmán néhány novellája van szerbre lefordítva, amelyek igen népszerűek nálunk és Herceg Ferencnek a Gyurkovics lányok eimü regénye, amely azonban nem keltett nagyon mély hatást közöttünk.

Manojlovics Tódor nyilatkozata, megértő felfogása és a magyar kultúra iránti nagy érdeklődése révén a magyar kulturális élet reprezentánsai között nagy érdeklődésre tarthat számot. Szavaiból következtetve, remélni lehet, hogy a szerb-magyar kulturközeledés ezentúl több lesz hangzatos szólamnál, mert reális valósággá válik.

Dr. Hesslein József

Fiume vagy Split

Hozzászólás Magyarország tengeri kiútja

kérdéséhez

Ezt a cikket egy az adriai problémával évek óta aktive foglalkozó szerb puoncista irta a Pom. N. számára, akinek véleménye a Fiúméval kapcsolatos kérdésekben az illetékes hivatalos körök előtt is mindig mértékadónak számit.- ,

Az- utóbbi időben mind sűrűbben jelennek meg újságcikkek Magyarország szabad zónájáról valamelyik jugoszláv kikötőben az Adrián és mint ismeretes Olaszország is ajánlatot tett, melyben Magyarországnak Fiúmé kikötőiében kínál fel szabad zónát a tengerre gravitáló külkereskedelem számára. Ez a kérdés igen fontos úgy Magyarországra, mint Jugoszláviára nézve és fontosságát csak növeli Magyarország őszinte kívánsága, hogy Jugoszláviával teljes barátságban éljen minden politikai és garasagi kérdést szerződésileg rendezzen.

Magyarországnak a trianoni békeszerződés értelmében joga van tengeri kikötőre az Adrián. Azonban e békeszer* zödében nincsen taxatíve kimondva, hogy hol és melyik legyen ez a kikötő.

Az ut az Adriára Magyarországból Jugoszlávián keresztül vezej és pedig úgy Fiume, mint Split felé. Budapestről Gyékényesen és Zagrebcn át Fiaméba elsőrendű vasútvonal vezet, Ogulinon át pedig Spalatóba. Keleti Magyarországból pedig elsőrendű vasúti vonal vezet Szegeden, Szubotieán, Buia—Bátaszéken áj ugyanerre a vonalra. Ez a két vasúti összeköttetés a legrövidebb és legolcsóbb Magyarországból az Adriára. így tehát Magyarországnak elsősorban Jugoszláviával kell rendeznie a tranzitó-forgalrrj t, ami nagyjában egy külön konvencióval már rendezve is van és az illető konvenció ezévi február

15-ikén életbe is lépett. De a in; gyár szabad zóna kérdése az Adrián még mindig nincsen tisztázva és a közvélemény — magának a kérdésnek, valamint a körülményeknek nem ismerése folytán nem tud eligazodni, különösen aziránt nem, hogy melyik kikötő h Ikalmasabb és a legközelebb Magyarország tengeri kereskedelmi forgalmánál a kbonyolitására.

E sorok irója igen jól ismeri úgy Maigyarország gazdasági és kereskedelmi I szükségleteit, mint az összes számbajö- I vő dalmáciai kikötőket, valamint ma- Igát Fiúmét is, kikötői berendezéseivel együtt.

A tengeri kiviteli és beviteli kereskedelemben. annak gyors és célszerű íeoonyolitásában a következők a föfeltételek: jól kiépített rakodópart. part menti vasúti hálózat, gyorsan működő cmelödoruh, nagy és száraz raktárak, elegendő száma vagon- és lokomotív gyors be- és elszállításhoz, fól begyakorolt rakodómunkássdg, jól funkcionáló szállítási vállalatok. Mindezen kompök n cnsćlt hl járt’ lehetetlen a tengeri szállt tá.s.

Nézzük mar most sorban a számításba jöhető adriai kikötőket, vájjon közülük melyikre eshetik a választás. Nos. ezek elsősorban Split, Susak és Fiume Nem jöhet számításba Kotor, Oruž (Oravosal, mert nincsen normális távú vasúti összeköttetése. A letsőudrial, kikötők közül egyik sem jöhet számításba, mert egyáltalában nincsen vasaljuk. Csak 'jósak és Fiume.

Split Igen nagy és alkalmas Kikötő, de hiánvoznak igen fontos berendezései: nincsen jól és praktikusan kiépített, nagy kereskedelmi forgalom lebonyolítására alkalmas vasúti állomása és' tengermemi hálózata Nincsen elegendő raktára.

Fiúménak ezzel szemben vannak köböl és téglából épitett. több emeletes, modern, száraz, emelörudakkal ellátott nagy raktárai, rakodópartjai igen szélesek, van vasúti hálózata úgy a? álló máson, mint a kikötőben, úgyhogy a kies berakás a hajóból közvetlenül a vagonokba történik es viszont. Az áru a raktárakban várhat a legközelebbi hajóra, csekély raktári dij fizetése mellett. Nincsen kitéve az idő viszontagságainak. Azonkívül vannak ott: praktikus berakodószemélyzet, nagy szállítási vállalatok, évtizedek óta kill- és belkereskedelemmel foglalkozó bankok, magáncégek, amelyek mind a mai napig nem szüntették be teljesen régi, sok fáradsággal és nagy pénzügyi áldozatokkal létesített kül- és belföldi összeköttetéseiket Van rendes hajóforgalma a külfölddel. Ma mindehhez tekintetbe vesszük azt is, hogy Split Zagrebtöl majdnem több, mint kétszáz kilométerrel távolabbra fekszik, mint Susak-Fiume. valamint azt is. hogy Fiúmét és Sasa kot Magyarország építette fel ötven éven keresztül, akkor igazán nem csodálkozhatunk azon, hogy Magyar országot érdeke és szive is odavonzza. Jugoszláviának pedig csak érdekében van, hogy a magyar ki- és bevitel rajta menjen keresztül, mert ez a jugoszláv államvasutaknak sok-sok százmillió tij bevételt jelentene évente.

Miután Fiume megszűnt mint szabadi

állam létezni és az 1924. évi római paktum Olaszországhoz csatolta, szükséges lesz Olaszországgal a szabad * zóna kérdését rendezni, ami szerintem nem fog akadályokba ütközni, mert Olaszországnak is érdeke, hogy Fiume újból feléledjen.

Azt hiszem, hogy a fent mondottak Szerint Magyarországnak csak két választása van: Split vagy Fiume. De mert Splitben minden szükséges berendezést csak most kellet* építeni, belátható időre csak Fiume jöhet komoly számításba.

De kezdjék már el egyszer a tanácskozásokat. Jugoszlávia és Olaszország semmiesetre sem fognak akadályt gördíteni c kérdésnek szerencsés megoldása elé. S. K. G.

Beszélgetés T n Ujeuicc5el

Fekete eső permetezett, mintha koromcsöppek hullottak volna az égből. Éjfél után egy óra lehetett, mikor Beograd egy kis meliékuccájában megpillantottam a »Buras«-ot. Tin Ujevics legkedvesebb tartózkodási helyét. Az ucca körülbelül harminc foknyi szög alatt emelkedik, úgy hogy csak körülményesen lehet felkapaszkodni a kis korcsmáig, melyet piszkos villanykörte jelez már messziről. A ház alacsony, fehér, düledező tetejéből hosszú rúdon nyúlik ki a dmtábla, egy kékre mázolt plédarab, rajta: Bums Keller. A korcsma hat-hét-méter hosszú és négyöt méter széles. Az egyik sarokban, az . ajtó mellett nagy dobogó, melyen a zenekar foglal helyet: négy szál cigány. A A beogradiak szerint itt lehet legjobban mulatni. A helyiség tele van vendégekkel. füsttel, borgőzzel és a csevabcsics illatával.

Egy üveg bort rendelek. Hoznak valami savanyu löttyöt, aminek olyan a szaga, mint a trappista sajtnak. Hivom a főurat. Megkósolja és mentegetőzve hoz másik üveggel.

. -— A bornak semmi baja kérem, hanem az üveg volt piszkos... pedig épen ma mondtam, hogy mosogassanak.

Velem szemben a hátsó sarokabn kis társaság ül. öt fiatalember és egy idősebb. Ez Tin, ahogyan mindenki Bcqgradban nevezi. A hatalmas haja borzasán hull bele óriási homlokába. Borotválatían, fekete arcából élesen villan elő két szeme. A levegőbe bámul és nagy füstkarikákat fuj. Zetát szív. Gallérja a íelismerhetetlenségig eltorzult, nyakkendője olyan, mint valami színes csomagoló spárga.

Odamegyek az asztalához és bemutatkozom. Még egyszer megkérdezi a nevemet. Hosszú kezével átnyúl a szomszédos asztalhoz, elvesz egv széket és szó nélkül clébem tolja. Tenyere nagy és kérges. Nem várja, hogy kérdezzem, beszel magától.-- bzuboticai? Még nem voltara Ott Hívnak, hogy tartsak felolvasást, do nem megyek. Minek? Hallom, hogy a magvarok szeretnek, én is szeretem ökot Azt hiszem Petőfi megérdemli á világhírt, de nem ismerem tökéletesen Jóvan Jovanovics fordításai nem jók Adyt szerettem a legjobban. Olvastam minden lefordított ver-ét: szerbül és németül Ismerem az egész életét. Szeretném eredetiben olvasni a verseit.

Kérem, hogy beszéljen magáról. Vonakodik Aztán szaggatottan mondja.

—- Én?... Már régen nem irok semmit Azelőtt egy-egy versért százötvenkétszáz dinánt kaptam. Akkor volt pénzem. Voltam már újságíró, politikus ... most nem vagyok semmi. Nincs sohasem pénzem. Hogy élek? Nappal alszom. éjjel it vagyok és iszom. Néha egész reggelig.

Fáradtan elhallgat. Szája körül keserű mosoly játszadozik.

— Nem vagyok semmi...

Nem beszél tovább. Mondják, hogy sokszor órákig ü! szótlanul.

Elbúcsúzom tőle. Kezét nyújtja és nagy szomorú szemeivel, mintha keresztül nézne rajtam.

— Az emberek nem értenek meg . . . A szeme csillog, mbit a parázs és hevesem! megrázza hatalmas fejét.

Ouaslmodó