Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-17 / 74. szám

16 OLDAL m ARA Vj, DINAR Poitarin« platina u gotovom! BACSMEGYEI XXVÍÍI. évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, március 17. 74. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) Füvei benőtt sínek Német lapok Allerlei rovatukban érdekes apróságokat közölnek. Ér­dekes apróság, de benne vagyunk mindnyájan, mindenestül-Lengyelország és Litvánia között meg mindig áll a véres farsang nagy bálja. (Álarcos bál: senki nem tudta, ki a partnere és miért éjtszakázott a vériszamos asztalra könyökölve.) A litvánok fővárosa: Vilna, még len­gyel megszállás alatt áll s a mosta­ni, az ideiglenes fővárosuk: Kovnó' és Vilna között már nyolc éve meg­szakadt a vasúti összeköttetés. A két órás utat nyolc év óta nem tette meg vonat. Rég benőtte már a bozót a vasúti síneket. Most, egyetlen órá­ra helyreállt a forgalom a két szom­széd város között. Egyetlen órára helyreállt ezzel a békeállapot a két ország között is, melyek a békekö­tés után kezdték meg egymás elleni harcukat, melynek azóta nincs mú­lása. A begyöpösödött síneken most mégis elindult az első vonat. Vilná­­ban meghalt Litvánia megalapitója, Basonovitsas s a lengyel kormány megengedte a litvánoknak, hogy akik meg akarnak jelenni nemzeti államuk megalapítójának végtisztes­ségén, azok számára elindítja a vo­natot a Vilna—Kovnó-i utón. Egy órára elült a háború s a be­gyöpösödött síneken helyreállt a for­galom. Amikor nemzeti host, or­­szágalapitót kellett temetni. Kicsit fájdalmasan keserű a mai élet szimbólumát keresni ebben a kis »forgalmi« történetben. De mintha a mi életünket példázná a füvei be­nőtt sínpár, a békével kezdődő há­ború, a megszakadt érintkezés, az élet előtt lezárt s csak a halott előtt felnyíló sorompó­»Hóval lepte bé a tél« — mintahogv a magyar trubadúr dalolta — az uta­kat, amelyeken valaha mégis csak megtalálhattuk egymást. Fii lepte be a síneket s a kilométerkövek fölé is bozót nőtt: a társas élet harmóniája az egyéni tragédiák sejtjeire zúzó­dott szét. Felbomlott a társadalmi élet, szembefordultak az osztályok és feloldódott minden társadalmi egység köteléke. Olyan messze sod­ródtunk egymástól, mint amilyen messze a középkorban voltunk. Örök végzetünk-e, hogy csak ha-1 lottak előtt támadnak fel a halott utak? Mintha az élet csak gyilkolni tudna, megállítani a mozgást, elron­csolni a vérnek és idegnek pályáit | s tilosra állítani a szemafort a két ember közti távolság bejárhatatlan i utjain. Halott forgalom a bozóttal I benőtt sínek fölött -- ez a béke nyol­cadik évének ajándéka? »Óh, hát meg kell halni« —• énekelhetjük mi is, mint Mimi a harmadik felvonás­ban. Meg kell halni, mert csak ha­lotti menetek előtt tárulnak fel újra a ködbeveszett utak, csak a halál borzalmas jelenlétében eszmélünk rá eszméletlen cselekedeteinkre. Élőnek nincs kegyelem, az élőtől félni kell, az élő kenyeret akar és aranyat, elé­gedettséget és napsütést, minden élő ellenség. Csak a halottak kapnak pardont, csak a halottak kapnak ví­zumot, szabad közlekedést, kíilön­­vonatot. Csak a halottak kapnak szabadságot. Minden békcankét és leszerelési konferencia nélkül betölthetné célját a Népszövetség, ha meg tudná való­sítani a közlekedés szabadságát. Egy uj nemzetközi útügyi törvény kelle­ne csak, mely azt parancsolná: föl minden sorompót, helyreállítani min­den utat, szabad a közlekedés em­ber, áru, gondolat számára, a síne­ken és országutakon induljon meg végre a korlátozás nélküli forgalom s az idegpályák utján is álljon hely­re a közlekedés régi rendje El kell* 1 hordani minden törmeléket, ami az emberi szolidaritásnak, az egymás­rautaltság belátásának és akarásá­nak országúti ain és idegpályáin a szabad forgalom akadálya volt. Március végén megkezdődnek Athénben a jugoszláv-görög kereskedelmi tárgyalások Magyarországgal májusban indulnak meg a tárgyalások Beogradból jelentik: A külügyminisz­tériumban a gazdaáági szervezetek és a gazdasági minisztériumok képviselői konferenciát tartottak, melyen a tervbe­vett kereskedelmi szerződések előkészí­tését tárgyalták meg. A konferencián a külügyminisztérium képviselője bejelentette, hogy Görögor­szággal a kereskedelmi tárgyalások március 25-én Athénben kezdődnek meg. A magyarországgal kötendő kereskedel­mi szerződés ügyében májusban ül össze a két ország delegációja, miután a ma­gyar kormány a kereskedelmi szerződés megkötése előtt még néhány kérdést akar rendezni. Svájccal a genfi világgaz­dasági konferencia alkalmával indulnak meg a kereskedelmi tárgyalások. Megkezdődött a belügyi költségvetés vitája Makszimovics Bózsó belügyminiszter expozéja—A kormány éjszakai ülésekkel akarja a vita gyors befejezését biztosítani Áprilisra kormányválságot várnak Beogradból jelentik: A költségvetési vita lassan halad előre, mert a legkisebb tárcák letárgyalása is egy teljes napot vesz igénybe, mig a nagyobb tárcák le­­tárgyalására legalább két nap szüksé­ges. Ez kormánykörökben komoly aggo­dalomra ad okot, inert tartani lehet attól, hogy április el­sején nem fejeződik be a vita. Éppen ezért felmerült az eszme, hogy éjszakai üléseket tartsanak és az eszme megvalósítására valószinüleg a közeli napokban sor kerül, hacsak időközben nem jön létre megegyezés a pártok kö­zött. Nagy érdeklődéssel várják a demokra­ták Makszimovics Bózsó belügyminiszter elleni vádinditványának benyújtását. A vádinditványt szerdán nem nyúj­tották be és pedig azért nem mert a demokraták nem tudták még meg­szerezni a szükséges Ötven alá­írást. A demokraták tárgyalásokat indítottak a többi ellenzéki párttal, hogy azok is csatlakozzanak a vádinditványhoz. A kormány helyzetét a költségvetés megszavazásával biztosítottnak látják, de általános vélemény szerint, amelyet a radikálisok nagyrésze is oszt, április elseje után változások várhatók. Bizonyos körök favorizálják a Vu­­klcsevics Velja miniszterelnökségé­ről szóló kombinációf és ezek a körök a radikálisok és a Ra­­diesék közti tanácskozásokat arra veze­tik vissza, hogy Uzunovics ilyen módon akarja elkerülni egy olyan kombináció megvalósítását, amelynek élén nem ő I állana. Makszimovics a közigazgatási állapotokról A parlament szerdán megkezdte a bel­ügyi költségvetés tárgyalását. Kilenc óra után nyitotta meg az ülést Trifkovics Márkó elnök és a formaságok elintézése után azonnal átadta a szót Makszimovics Bózsó belügyminiszternek, aki a vita be­vezetéséül hosszabb expozét mondott. Makszimovics belügyminiszter először a radikális—-Radics-párti koalícióról be­szélt, amely csodálatoskép értelmezte a megegyezést, aminek számos példáját nyújtotta a múlt évi költségvetési vita. Radicsék nem törődtek a nagy nemzeti ér­dekekkel, most azonban más koalíció van, amely ezekkel számot vet. (Taps a szlovén néppárton.) Ezután a demokratákat támadta a bel­ügyminiszter. A demokraták — mondot­ta — agresszív magatartásukkal akarták bebizonyítani, hogy a belügyminiszté­riumban rossz politika folyik. — Ugyan, ugyan! — hangzott a demo­kraták részéről. Makszimovics visszatért a Radics­­páríra és annak magatartását azzal ma­gyarázta, hogy a párt vezére nem nyug­szik bele a másodlagos szerepbe. — Honnan tudja ön ezt? A maga pus­­katusai az okai mindennek — hangzott a Radics-pártiak oldaláról. Makszimovics: A Radics-párt politiká­ját a legjobban a különböző blokkalapb tási törekvések tükrözik vissza. — Hát önök kivel nem voltak már együtt? — kiáltották a Radics-pártiak. — És kivel lesznek még együtt? — hangzott a demokraták oldaláról. Makszimovics: Az ellenzék célja a ra­dikális-párt kettészakitása, ami azonban nem fog bekövetkezni. Ilyen módsze­rekkel semmit sem fognak elérni és leg­kevésbé a radikális párt szakadását. (Helyeslés a radikális-párton, felkiáltá­sok az elenzéken: Hiszen önök valójában már kettészakadtak.) Nincsenek titkos hatalmak Makszimovics: A kormánynak szemé­re vetik, hogy parlamenten kívüli sze­mélyeket vett be a kormányba és hogy ez nincs Összhangban az alkotmányban. Ez nem áll. Makszimovics felolvasta Jovanovics Szlobodánnak, a nagyhírű közjogásznak errevonatkozó véleményét, majd igy foly­tatta: — Ezt azért is* szükséges volt meg­mondani, mert különböző verziók vannak forga­lomban bizonyos titkos hatalmak­ról. A kormány nem tud semmiféle sötét ha­talmakról és ilyenek nincsenek is, fírol: Nagyon érdekes amit ön beszel Egy hang a Radics-pdrtról: Tudja ön miről van szó? Markovies Pera demokrata: Olvassa el az újságokat. Makszimovics: Az újságok írjanak a mit akarnak. Hosszasan válaszolt Makszimovics Baszaricsek és Vilder beszédére a titkos hatalmakra vonatkozólag, majd az ön­­kormányzatok kérdésével foglalkozott. — Ahol csak lehetett — mondotta — í megtartottuk a községi választásokat és ! már csak kevés olyan vidék van, ahol I ezek még hátra vannak. — Miért vannak a Vajdaságban és Horvátországban komcszárok? — kér­dezték az ellenzéken. Makszimovics: Nincs olyan sok és egyre kevesebb lesz. Megtartottuk a ke­rületi önkormányzati választásokat és megalakultak a tartományi közgyűlések. A minisztérium munkája nagyjában ki­elégítő. Markovies Pera: Tehát ön sincs meg­elégedve. Makszimovics: Én ezt azért mondtam mert még mindig nem értük el azt a célt amire törekszünk. A minisztérium mun­kájának eredményei gyengébbek, mint elvárható volna és ennek az oka az a környezet, amelyben a minisztérium mű­ködik. De általában haladást lehet meg állapítani. Markovies Pera: Dragovics Milutin­­nak is ez a véleménye? (Derültség az ellenzéken és tiltakozás a radikális­párton.) Makszimovics: Egyes vidékeken kü­lönösen súlyos nehézségekkel kell meg­­küzdenünk. Ami a közbiztonságot Illeti az általánosságban a szükséges magas­laton áll, jobb mint bármikor eddig volt. A személyes szabadság biztosítva van — És a verések? kérdezték a föld­­mives-pártiak. Makszimovics: A tisztviselői kar itt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom