Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-16 / 73. szám
1927. március 16. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Lehetett-e embert ölni Rácz revolverével? A keddi főtárgyaláson kihallgatták a fegyverszakértőket — A szakvélemények szerint Rácz revolvere primitiv fegyver, amellyel két-három lépésről csak abban az esetben lehet emberi életet kioltani, ha a golyó a nyakon a főütőeret találja — Célozni egyáltalán nem lehet a fegyverrel — Risztics ügyvédjelölt, Momirovics főkapitányhelyettes és dr. Havas Emil kihallgatása A vádlott megrongált idegállapota miatt a főtárgyalás elhalasztását kérte je-Izgalmas részletekben bővelkedett a Rácz-pör keddi főtárgyalása, amelyet délelőtt kilenc órakor nyitott inog Pavlovics István törvényszéki elnök. A tanúkihallgatások előtt Kengyelije Milivoj dr. védő indítványozta a hétfőn kihallgatott Forgács Dezső megesketését. Csulinoyics bordó dr. állam ügyész tiltakozott Forgács megesketése ellen. — Forgács, ha megeskiidne — mondotta — hamis esküt tenne, mert kihallgatása1 alkalmával mindenki meggyőződhetett arról, hogy ellentmotv dósokba keveredett. Forgács volt az. aki a vádlottal mindenben összejátszott Forgács volt az. aki ötveuháromczer dinár értékű olajat és szenet elrejtett lakásán. Forgácsnál rejtett el mindent a vádlott és Forgácson keresztül intézte összes manipulációit. Különben is a tanú vallomása csupa ellentmondásokból áll és ezért ellenzem, hogy a bifóság meges kesse. Forgács ellen a hamis bukásban való bűnrészessé); miatt vádat fogok emelni. Kengyeleié dr, védő: Forgács nem a Védelem tanúja! A vád idézte be. Az ügyész: Ebben az esetben teljesen mellékes körülmény, liogjy ki jelentette be tabunak. Kengyelái Milivoj dr. íiivatkozott arra, hogy a bíróság eddig minden1 tanút niegesketett és kérte Forgács inegesketését is annál is inkább, mert Forgács vallomása nagyon fontos. Különben is a bíróságnak a tárgyaláson elhangzott tanúvallomások alapján kell meghozni Ítéletéi. Pavlovics István elnök ezután kihirdeti a bíróság határozatát, amelyben elrendelik Forgács beidézését a szerdai tárgyalásra, amikor meg lógják esketni vallomására. Csulinovics ügyész semmiségi panaszt jelentett be és kérte, hogy'Forgács Vallomásának jegyzőkönyvi másolatát: tegyék át az ügyészséghez, hogy hamis tanuzás és biinrészesség végett vádat emelhessen ellene. ! mert Dimitrijevics öt tönkretette és az ! uccun a beszélgetés közben eszébe jutott, hogy már semmije sincs. a főzéshez szükséges burgonyát is volt cselédjeitől kell kölcsönkérni. Ebben „a pillanatban —• mondotta —■ a vér leiébe tódult. reszketni kezdett és anélkül hogy tudná mit cselekszik elkövette tettét. Elnök: Mikor mondotta azt, hogy más bíróság kiküldését, kívánja? A tanú:.. A kihallgatás második napján, vasárnap. Elnök: Nem látott nála egy paplrszcleiet, amire nevek voltak feljegyezve? A tanú: Nem emlékszem rá. Az elnök (a vádlotthoz): Ismert ön „Meg fogom bosszulni magaöl“ Risztics Buzsidáirt, Dimitrijevics Ilrágó dr. jelöltjét hallgatta ki tanúként a bíróság. Risztics vallomásában többek közt elmondotta, hogy főnöke megbi,zásából Topójára incut próba árverést tartani a csődtömegben levő Rácz-föld bérletére. A topolai pályaudvar és a vasúti vendéglő közötti téren találkozott Rácz Györggyel Üdvözölték egymást, majd Rácz igy szót. »Megmondhatja a iönökének Risztics ur, hogy nagyon h ragszotn rá és csúnyán meg fogom bosszulni magam!« — Engem nagyon meglepett Rácz kijelentése —• mondta a tanú — mert Rácz és főnököm között semmi nézeteltérést nem tapasztaltam. »Ez az ön dolga« válaszoltam tikkor Rácznak — »én nem avatkozom ebbe«. Rövid idő múlva Rácz megbánta kijelentését és az; mondta: »Kérem, ne szóljon semmit főnökének, én ezt bizalmasan mondtam önnek.« — fin erről néni is szóltam Ditnifrijcvicsnek, A próbaárverésen, amit a vádlett udvarában tartottam meg. Rácz bemutatott egy idősebb rokonának, aki az árverésen háromszáz dinár bérletet ajánlott fel holdankint a földén. Rácz. aki mellettem iiit az asztalnál, meglökött és .azt mondta: »Zárja be az árverést.« — Nem tudtam, mire véljem ezt a figyelmeztetési, de tovább folytattam az árverést. Rácz ekkor a fülembe sugta, hogy az árverező neki rokona és ha a földet azért az összegért megkapná, neki is haszna volna belőle. Nemsokára az illető ötszáz dinárt ajánlott fel. Rácz ekkor újból meglökött és kért. hogy zárjam le az árverést. Erre én izgatottan odaszóltam, hogy hagyjon nyugodtan dolgozni. Rácz erre felugrott és felalá sétált és botjával hadonászott. Féltem, hegy a bottal rám fog ütni. A vádlott: Nem vagyok én kérem olyan veszedelmes ... ,4 tanú: Nem igen ismertem önt. Risztics Bozsidár elmondta ezután, hogy a vádlott október 27-én reggel az irodában volt és Dimitrijevicset kereste. Közöltem vele, hogy Dimitrijevics dr. Kfkindára utazott és október 29-én tér vissza. Az elnök: Izgatott volt akkor a vádlott? A tanú: Akkor kövér volt a vádlott •és nein látszott rajta az izgatottság. Az elnök: Volt valami1 nézeteltérés főnöke és a vádlott között? A tanú: Nem. Mindig a legszívesebb viszony volt közöttük. Főnököm ; mindig soron kívül fogadta RtlCz urat. Az elnök (a vádlotthoz): Mondta ön Risztics urnák, hogy csúnyán megí bosszul a magát? \ vá 1 :ít: Olyan bolond nem vagyok hogy valakivel előre közöltem volna ilyen tervemet. /I tanú: Szóról-szóra azokat mondta, amit kijelentettem. Rácz kiváltsága szerint azonban nem szóltam főnökömnek. Rosszul cselekedtem. A biróság Risztics Bozsidári megeskette. Mi történt a rendőrségen? Majd Momirovics Velykó dr. szuboticai rendőrkapitány-helyettest hallgatták ki. Az elnök kérdéseire a következőket mondotta a tanú: — A merényletről azonnal értesültem. A helyszínére siettem, közben Ráczot már elfogták és megkötözve két. rendőr kísérte. Dimitrijevics lakására siettem éij. ott meggyőződtem, hogy a sebesülés nem életveszélyes. Közben Morvát Cvetko főkapitányhoz vezették Ráczot. Negyedóra múlva én is odaérkeztem, de nem tudtuk kihallgatni Ráczot, mert lelkileg teljesen deprimált és izgatott volt. —- Kérdést intéztem hozzá, hogy miért cselekedte ezt. mire igy felelt: »Elhatároztam, tönkretett.« A vádlott állandóan reszketett, félt, öszszefüggéstclenül beszélt.. Momirovics Velykó dr. ezután előadta, bogy a tanút levezettette a rendőri kulcsár szobájába és ott tartotta. Délután három órakor kezdte meg a kihallgatását és a vádlott ekkor nevezte meg védőügyvédjének dr. Kengyelác Milivojt. Kengyelác dr. egy napi gondolkodási időt kért arra, hogy clfogadja-e a képviseletet, vagy sem. Elnök: Kérdezte a vádlottól, hogy miért lőtt Dimitrijevicsrc?. A tanú: Igen. Azt mondta, hogy azért, [dr. Sztipicsct, akinek neve fel volt gyezve a papirszeleten? .4 vádlott: Igen. Az elnök: Melyik dr. Sztipicset,ismeri? A vádlott: Károlyt! Az eliiök: Ki az a dr. Sztipics .Károly? A vádlott (egy kissé gondolkozik): Valami városi four! Az elnök: Hát Vujics dr.-t ismeri? .4 vádlott: Igen. Az elnök: Honnan ismeri r A vádlott: Magarascvicstiek valami etnbére... Dr. Momirovics: A vádlott kérte, hogy vegyük jegyzőkönyvbe, hogy nem bízik meg a biróság objektivitásában, mert a biróság nagyon sok tagja jó barátságban van Dimitrijevics, dr.-ral, amit Ogn.vartov Szvetozár dr., Kiss József dr., Sztipics Karoly dr., Vujics Milán dr. és Latinovics Milán btró is tudnának bizonyítani. Az elnök: Részég volt a vádlott? A tanú: Látszott rajta, hogy ivott, de nem volt részeg. Az elnök .ezután'felolvastatta a vádlottnak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását. Közben az elnök és Kengyelác védő között összeütközés támadt és az. elnök erélyesen figyelmeztette a védőt, bogy a tárgyalást ő vezeti és nem a védő. Az elnök ezután lefordította a vádlottnak magyarra a vallomásnak azt a részét, amelyből kitűnik, hogy előre elkészítette a cédulát a kifogdsi tanuk neveivel. Ktutasitott közbeszóló Kengyelác dr. (a tanúhoz): Emlékszik-e arra, hogy a vádlott más bíróság delegálását kérte, mert nem bízik a bíró ság objektivitásában, fél, bogy a bírák elfogultak volt kollégájukkal szemben. A hallgatóság soraiból valaki hangosan megjegyezte: Tako jc! (ügy van.) Az ügyész indítványára a közbeszólót kivezették a teremből. Kengyelác ár. (a tanúhoz): Ön jegyezte fel azokat a neveket a papirszelctre Rácz ur bemondása után? ■■-■•A tana: Nem-eutlékszem leheti hogy úgy volt. Putnik dr. védő (a tanúhoz): Talált ön' pálinkás üvegét a vadlöttijál' letartóztatása alkalmával? Momirovics dr.: Igen. Két-három decis üveg volt, de csak egy ujjnyi pálinka volt benne. Vigasztalás az alkoholban Elnök (a vádlotthoz): Antialkoholista ön? A vádlott: Nem. Szeretem a jó bort. Az elnök: Mennyi bort szokott inni? A vádlott: Az, kérem, a társaságtól függött. Van úgy, hogy cgy-két lityit is naponta. Az elnök: És pálinkát? .4 vádlott: Pálinkát csak az utóbbi hónapokban elkcsérp.désp.inhfcii^kezdtem inni és lé! litert Is' megittam, hp^Mttfliábitsam az idegeimet. A tanút megeskették Fegyverpróba a temetőben Szabúcsi Péter puskamüvest, mint fegyverszakértőt hallgatták ki eskü alatt. : — A revolver — mondotta a szakértő — kilencmiUiméteres centrálrendszerü. A golyó gyengébb minőségű lőporral van töltve. A fegyver jól funkcionál. Az elnök: Fz a revolver ezzel a tölténnyel alkalmas-c emberélet kioltására? A szakértő: Próbát tartottunk a fegyverrel a temetőben. Három különböző vastagságú deszkára lőttünk három lépésről. A legvékonyabb deszkát egy golyó átütötte és eltörte a deszkát, de a golyó nem érte a lövés irányában egyenesen a fát, hanem megfordult. A második golyó megsértette a fát, de nem ment keresztül, a harmadik az oldalán érte — vagy rosszul céloztam, vagy elcsúszott. A vastagabb fákat egy golyó sem ütötte át. csak megsértette. A fegyverszakértő felmutatta a lövéspróbához használt deszkákat, amelyek közül az egyik szív alakúra van kifaragva. Az elnök: Minden golyóban egyenlő mennyiségű puskapor van? A szakértő: Nem, egyikben több, másikban kevesebb. Amikor a fegyverpróbát tartottuk, három-négy golyó a csőben maradt, mert kevés volt a puskapor. Az elnök: Alkalmasnak tartja-e a fegyvert, hogy három lépés távolságból emberéletet kioltsanak vele? A szakértő: Nem alkalmas, mert ha át is megy a kabáton, a húsban megakad. Az elnök: fia a nyakon a főütöeret találja, vagy a lágyékot, akkor sem? — Ha a golyó erősen van töltve, akkor igen. — Normális töltények mellett?. — Igen. — Milyen távolságról? — ötméterről. Az elnök: A merénylet alkalmából ötször lőtt a vádlott és egy golyó sem maradt a csőben, lehet-e ebből arra következtetni, hogy a töltés normális volt? A szakértő: Igen. Ezek a töltények német gyártmányok, valószinüleg háború előttiek. Kengyelác: Milyen a csőnek belseje, biztosan lehet vele célozni? A szakértő: Ezzel a revolverrel nem biztos a lövés és a célzás, mert a cső nincs rendesen kidolgozva. A második szakértő Muszics Juszem katonai puskamestert hallgatta ki ezután szakértőként a bíróság, A szakértő kijelentette, hogy a revolver két-három méter távolságból alkalmatlan emberi élet kioltására. Az ügyész: És egészen közelről? A szakértő: Úgy is kétes. Az ügyész: Ha a szájába dugná valaki a revolver csövét és úgy sütné el, akkor sem halna még? .4 szakértő: Nehezen hiszem, mert a szájpadlás csontja megakadályozná, hogy a golyó behatoljon. Ezután a szakértőnek megmutatták Dimitrijevics átlőtt télikabátját, amire a Szakértő ezt a kijelentést, tette: — A golyó a kábát átlukasztása után nem fúródott tovább, hanem leesett. A töltény nem egyenesen hatolt a kabátba. hanem a lövés után megzördült a levegőben és keresztbe ment tovább. Az ügyész: Vájjon teljesen , alkalmatlan a revolver až emberélet kioltására? A szakértő: Ha a csövet a cstrpasz testre ráillesztik, akkor talán kiolthatja az cmbeH életet, de három lépésről semmiesetre. Az elnök: Merne ön magára lövetni három lépésről ezzel a rcvotverrel? A szitkértö: Nem, éti kővel sem engedem magam megdobni.
