Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-14 / 71. szám
2. oldal 1927. március 14, Megmentik a noviszádi operetfaegyüiiest Társadalmi akció indul a deficit fedezésére Noviszadról jelentik: A közoktatásügyi minisztérium — mint ismeretes — elhatározta, hogy a noviszádi Nemzeti S’inház operett-együttesét ápri'is elsejével beszünteti. A noviszádi színházbarátok vasárnap délelőtt tiz órakor az Aero-klub helyiségeiben gyűlést tartottak, amelyen Mátics Vasra noviszádi pénzügyigazgató elnökölt. Mátics Vas a a megjelentek előtt röviden ismertette a közoktatásügyi minisztérium határozatát és kifejtette, hogy milyen nagy veszteséget jelentene az operetttegyiittes feloszlatása. Beszé de vígén a szónok hangsúlyozta, hogy a noviszadiaknak minden lehetőt el kell követni, hogy az operett-együt es fenntartását továbbra is biztosítsák. Vojnovics Brona noviszádi szin gazgató röviden ismertette a színház múlt évi munkáját és felkérte a megjelenteket, hogy az operett-társulatot mentsék meg a pusztulástól. Szubotics Kamenko dr., a Matica Srpska könyvtárosa, nagv beszédében szinten az operett-társu'at fenntartásának szükségességét fejtegette. Megállapítást nyert, hogy az operettegyüttes havi kiadá'a kilcncvenkétezer dinár. Ezzel szemben januárban és februárban a bevétel százhatvanötezer dinár volt. Arról van szó tehát, hogy a deficitet, ami tiz-tizenötezer dinárt tesz ki havonta, a város és a színházbarátok együttesen fedezzék. A gyűlés úgy határozott, hogy azonnal munkához lát, hogy a szükséges pénzt előteremtse az operett-tirsu megmentésére. Husztagu akció-bizottságot választottak, amely hétfőn este már összeül és megbeszéli azokat a lehetőségeket, amelyekkel a noviszádi színház operett-társulat:.t megmentheti: . Remény van rá, hogy a város is megfelelő összegű szubvencióval fog hozzájárulni a kiadásokhoz és a fennmaradó deficitet a színházbarátok egyesítenék ki. Közelharc az országúton Czrbobrani legények megtámadták egy autó utasait Noviszadról jelentik: Véres verekedés történt a múlt héten Szrbobnm közelében egy kocsmában. Pivnicski Péter Pivnicski Stevó, Tuturov Lésa, Crbacski Sándor és Forgács János szrbobrani földművesek csütörtökön este egy szrbobrani kocsmában mulatoztak. A társaság késő este a kilenc kilométernyire levő Nemesek János csárdájába hajtatott, ahová nagy lármával léptek be, a vendéglősnét szidalmazni kezdték, majd bort kértek. Közben Nemesek János kocsmáros is az ivóba ért és fejenkint csak két deci bort adott az ittas embereknek. Pivnicski Péra mérgesen a falhoz vágta a poharat, mire Nemesek megjegyezte, hogy minden pohárért száz dinárt fog felszámítani. Pivnicski erre- ököllel rátámadt Nemesekre és feleségét is bántalmazta. A verekedés hevében Pivnicski Péra egy székkel leütötte az ivó közepén függő petróleumlámpát úgy, hogy teljes sötétség lett a kocsmában. A sötét helyiségben általános verekedés támadt és a részeg emberek. nemcsak a kocsmárosékat, hanem egymást is verték. A kocsmában mindent összezúztak. A verekedés tetőfokán állott, amikor Nemesek az ablakon keresztül egy közeledő autó lámpáinak fényét pillantotta meg. Nagynehezen kiszabadította magát támadói kezébőj és az ablakon keresztül az uccára ugrott, hogy megállítsa az említett autót. Az autóban Goszpogyinácski Dusán és Goszpogyinácski György. Csiplics Pál és Kovács Lajos sztaribecseji lakosok ültek, akik Szrbobranbu igyekeztek. Pivnicski és társai is figyelmesek lettek az autóra és székekkel, botokkal rávetették magúkat az autó utasaira. Örült verekedés támadt az országúton és a tizenegy ember elkeseredett küzdelmet vívott egymással. Az autó _ BÁCSMftGYEI NAPLÓ üvegtábláit összezúzták, azonkívül az autó utasai közül Goszpogyinácski Dusánt könnyebben és Goszpogyinácski Györgyöt súlyosan megsebesítették az üvegszilánkok. A szrbobrani csendőrség indított ebben az ügyben nyomozást, amelynek során Nemesek János kijelentette, hogy a verekedés előtt a kocsmában levő pénztárában kétezerötszáz dinár készpénz vblt, ami eltűnt. A csendörség Pivnicskit és társait letartóztatta és pénteken délután beszállította a noviszádi ügyészség fogházába. Klebelsberg Rómába utazott A magyar közoktatásügyi miniszter utazásának célja a magyar-olasz barátság kimélyitése — Klebelsberg kedden tárgyai Mussolini ve! Budapestről jelentik: Kebel berg Kuno gróf közoktatási mini-.zttr vasárnap reggel félhatkor a trieszti gyorssal Olaszországba utazott. A miniszterrel együtt úti zott felesége és kíséretében voltak Sváb Gyula helyettes államtitkár vaPmint Hasz Aladár osztálytanácsos. Klebelsberg a pályaudvaron fogadta az egyik budapesti lap munkatársát és utazásának céljáról a következőket mondotta: — A in; g.var-olasz barátság áookí a célja utazásomnak. Rómában Sí bele olaszi közoktatásügyi miniszter vendége leszek. Az, olasz kormánnyal megállapodott program szerint kedden délután öt órakor látogatást teszek Mussolininál. A római egyetemen március 18-án kirtok előadást. Azután megnézem a Kapri szigetén eszközölt uj ásatásokat, maid visszatérek Rómába ^és audienciát kérek a pápától. Remélem, hogy utazásom. amely a tradicionális olasz-magyar barátságon alapul, eredményre fog vezetni. Az újságíró azt a kérdést intézte a minisziterhez, hogy , fog-e t; lálkozni Olaszországban Bethlenné, aki hir szerint szintén odautazik. — Politikai kérdésekről ne beszéljünk —' mondotta a miniszter — dolgom végeztével tiz-tizenöt napig inkognitóban Olaszországban maradok, de nem tudom. hogy Bethlen utazása mikor lesz aktuális. A Neue Freie Presse vasárnapi száma a Sccolo jelentésére hivatkozva azt írja. hogy Bethlen április 3-án utazik Rómába. A nyugdíjas tragédiája, ”gy nyugalmazott törvénvszék! főigazgató metőrült. mert hét év óta nem kapott nyugdijat— Négy yenkét évi szolgálat után őrületbe vit e a nyomor Becskerekről jelentik: Szomorú tragédia játszódott le Becskereken. \ gyászos történet hőse Kolos Ferenc nyygjilmázött becskereki törvényszéki seg'đuivatali főigazgató. Kolos Ferenc na gvvenkét esztendeig szolg:i't»i- •«.* állumot.1878-ban lépett be a- , birósf glioz. Előbb Módoson, azután 1885-től kezdve egészen 1920-ig, tollát harmincöt éven keresztül a becskert ki törvényszéken működött mint Írnok, majd mint irodatiszt, végül pedig mint segédhivatali főigazgató. A negyvenkét hosszú esztendőn keresztül szolgálatát mindig kifogástalanul látta el, feljebbvalói legteljesebb megelégedésére. Kolos főigazgató nagyon népszerű ember volt, kollégái az ügyvédek és általában mindenki tisztelte és szerette. Mindig szerény életmódot folytatott, adósságot sohasem csinált és gondosan felnevelte három gyermekét. Hajsza a nyugdíj után 1920. február elsején Kolos Ferenc főigazgatót minden indokolás nélkül elbocsátották a szolgálatból. Az öreg főtisztviselő nem is nagyon bánta, hiszen negyvenkét év szorgalmas munkájával jogot szerzett a pihenésre. Beadta hí, nyugdíjazás iránti kérvényét és nyaralómmal várt annak elintézéseié. Azonban a nyugalmat csakhamar u gond váltotta föl, mert a nyomor igen gyorsan elérkezett, a nyugdíj azonban annál jobban késeit. Hosszas várakozás után a rninisztét'utn a törvényszéki elnöktől jelentést kért Kolos Ferenc szolgálati múltjára | vonatkozókig. A törvényszéki elnök az ! elképzelhető legjobb és legdicsérőbb je-; leütést küldte be a minisztériumba. Az- ! után az idő tovább telt, Kolos fő'gaz-1 gató nyomora tovább nőtt, de a nyugdíj csak nem akart megjönni. Kolos ingóságai eladogutasából tartotta fenn a nulga és felesége fáradt életét, de igy.i, sokszor napokon út nem jutott ebédjük Majd újabb kúrát jött a minisztériumtól hogy Kolos Ferenc adjon felvilágosi ást arról, miért nem élt panasszal felmentése ellen. Kolos azt válaszolta, hogy azért nem élt panasszal, n ért negyvenkét évi szolgálat után nyugdíjba kívánkozott. Hosszabb-röv idebb időközökben újabb és újabb kérdésekre keik t megfelelni, ugv hogy az évek szép lay.au el múltak anélkül, bogy a nyugdijat kimúlták volna. Mikor, már elviselhetetlenné vált nyomora, az öreg Kolos protekciót keresett V becskereki ügyvédek, akiknek ügyeit évtizedeken át lelkiismeretesen végezte, igyekeztek is segítségére lenni. I)r. Guvrila Emil volt főispán és. tekintélyes politikus készségesen vette kezébe az ügyet, majd ür., Nerner Vilutos^iicmicigyütési képviselő " és több más' nemesszivü" ember interveniált a minisztériumba.it a szerencsétlen íődsztviselő érdekében. De teljes sikerre egyik intervenció sem vezetett, csupán csak annyit értek el, hogy az ügyet valamivel előbbre vitték, amennyiben különböző közbenső intézkedéseket ily módon elvégeztek. Végre! Hatodfél év telt él e közben és elképzelhet hogy a minden támasz nélkül álfő beteges ö eg ur ez alatt, mily retentő nélkülözéseken ment keresztül. Vég-e 1926. októberében döntést hozott a főigazgató nyugdíjügyében és megállapította Kolos Ferenc nyugdiját 1920. február elsejétől kezdődő hatállyal. Igaz, hogy a megállapításnál nem volt nagyon bőkezű a minisztérium, amennyiben a negyvenkét szolgálati évből csak harmincötöt ismert cl és egvéh jogokat sem ismert el, de már ezzel Kolos Ferenc nem sokat törődött, örült, hogy végre valami pénzt fog kapni és véget éritek majd a szörnyű nélkülözések. A számvevőség vétója Azonban a reménységből nem lett semmi. a főigazgató még mindig nem tudott hozzájutni a pénzéhez. Ugyanis a legfelsőbb számvevő ég nem akcepidlvj a minisnél inni ii’i -téset és. pit ■'tagadta a visszamenőleges nyugdíj kifizetését és csak a miniszteri döntés • napjától, illet leg 1926. novcmbei elsejétől kezdve ismerte cl Kolos Ferenc nyugdíjjogosultságát. A.; indokolás az volt. hogy miután Kolos Ferenc nem élt panasszal elbocsátása ellen, a nyugdíj csak a -miniszteri döntés napjától kezdve illeti meg. Mikor Kolos Ferenc főigazgató értesült erről a határozatról, olyan izgalom fogta el. hogy elveszte.-c eszméletét. A*agához térítették, de többé nem lett egészséges. Csöndes ember lett. hallgatag ui. kitucredő szemmel Várnait raphoss; a, irmai elé. A számvevőség határozata ellesi felebhezé.st adott he, tua.id elment a pénzügy-igazgató:--ághoz, hogy legalább a november elsejétől megállapított nyugdiját felvegye. Olt aztán megmagyarázták neki, hogy felebbezése folytán a nyugdíj kJ ize lése halasztást szenved mindaddig, amíg felebbezésére nézve döntés nem történik, illetve amíg a döntés jogerőre nem emelkedik. Komoran tért haza a szerencsétlen ember és attól fogva erőt vett rajta a búskomorság. Egész nap ült és sóhajtozott. A tragédia Pár nappal ezelőtt aztán bekövetkezett a tragédia. Kolos Ferenc nyugalmazott törvényszéki főigazgató elméje elborult, kitört rajta az elmezavar és ettől fogva szüntelenül a nyugdíjról beszél és az a íix ideája, hogy mindenki ellensége, meg akarják fosztajii nyugdijától. A szerencsétlen embert beszállították a kovini elmegyógyintézetbe, ahol komoly ápolás alá vették, bár az orvosok megállapították, hogy a hatvankilenc éves főigazgató betegsége gyógyíthatatlan. Dr. Hesslein József A Pen-klub matinéja Becskereken A Bánáti Magyar Közművelődési Egyesület kultur-akciója Becskerekről jelentik: A Bánáti Magyar Közművelődési Egyesület vasárnap délután matinét rendezett, amelyre meghívta a beográdi Pen-klub reprezentáns tagjait. A kulturelőadás iránt agy érdeklődés nyilvánult meg és a tét met az előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte. A matinét Marton Andor, a közművelődési egyesület igazgatója nyitotta meg. majd Bogdánovics Milán beográdi Író rendkívül érdekes elődást tartott a modern szerb irodaomról. Makszimovics Deszanka költőnő sajat ve^sdt mondotta el, úgyszintén verseket szavalt Krklec Gusztáv is. Milicsics Sióé iró egyik novelláját olvasta fel, Manojlovics Teodor pedig három Ady-verset szavalt szerb fordításban. A matiné tiszta jövedelmét a Penklub alapja javára fordítják. A jelzálogbank felmondta Szenía város kölcsönét Egymillió dinárt azonnal ki kell fizetni a városnak Szentáról jelen' ik : Tizenöt évvel ezelőtt az Osztrák-Magyar Banktól három '■s félmillió koronát vett fel Szenfa város a munkáste'epi lakások, a vágóhíd, a főgimnázium, a városháza, vashid és a tiszai rakpar. kiépítésére, illetve resaurálására. A kö csont ötven évre kapta a város öt és fél percen'.es tőkelöre ztéssel. 1918. év végéig rendszeresen fizette is a varos az esedékes örlesztési rész etcet, ekkor a ónban az impériumváltozás n att nem lehetett átutalni az egyes r szictösszegeket Magyarors ágba és a v ros a négy helybe i takarékpénztárban e yezte el az esedekes összegeket lekén1. Amint az O z'rák-Magyar Bank és a Narodna Banka közt étr; jött az egyezség és az Osztrák-Magyar Bank átruh ta összes köv telesét a Narodna Bring ára, a Níródna Banka felhata mazta i Á ami Je za og Hitelbankot, hogy a kp cs.inö et hajtsa be. A Jel alogbank most Szenta v irosnak összes kölcsönét felmondó ta és — egy-négv arányban — követe i a várostó a három és fél millió koronábl még le nem tör. eszlett ősszegnek, nyolcszázezer ki encven dinárnak azonnali kifizetését. A v rosban nagy izga'mat keltett a Je'zálcgbsnk követelése. Cet ina Zs rkó polgármester összehívta a gazdasági bizottságod amely boss as vita után kimond a, hogy ebben az ügyben a joggyi bizotttság i.let kés, egyben pedig elkér e a po'gőrmestert, hogy a jo>gyi b. ;o' ság összehív sa előtt szeméye5en lépjne érintkezésbe a Narodna Banka cs a Jelzálogbank igazgatóságival. Cztina Zsárkó polgármester ebben az egyben el is utazott Beogradba.
