Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-12 / 69. szám

1927. március 12. 5. ükki. BiCSMEGYEI NAPLÓ ig.v halasztást kértünk, hogy a cég köny­veiből megállapíthassuk, hogy a kérvé­nyező valóban hitelező-e, vagy sem. Ez­zel a kifogással néhány napra levegőhöz jutottunk. Ki legyen a csikltömeg­­gondnok? — A folytatólagos tárgyalás április 13-ére volt kitűzve. Ekkor kellett volna eldőlni a vádlott sorsának. Ö már Háttá, hogy a csőd elkerülhetetlen. Félt, hogy rossz csődtömeggondnokot kap. Április ő-á’n vagy 9-ikén felkeresett irodámban és azt kérdezte, hogy leliet-e csődtömeg­­gondnok az, akit ö akar. Közölte, hogy Popovics Milivoj dr. kinevezését szeret­né. Kijelentettem, hogy a dolog nem olyan nehéz, megkísérelhetjük és felaján­lottam, hogy megcsinálom a kérvény konceptusát. Azon a napon azonban nem került a sor a kérvény megírására, mert Rácz hirtelen elutazott. A további meg­beszéléseket április 10-érc halasztottak. — 1926 április 10-én réggel bejött a vádlott. Ekkor Schütz Ádám '15.710 dinár kifizeését vagy a csőd megnyitását kérte. Ez komolyabb dolog volt, mert doku­mentumokkal igazolta, hogy már kielégí­tési végrehajtást vezetett és a csőd elke­rülhetetlen volt. A vádlott ezt belátta és április 12-én fordult hozzám azzal a ké­réssel, hogy én legyek a tömeggondnok. Erre megfogalmaztam a kérvényt, azon­ban a csődöt nem a mi kérésünkre nyi­tották meg, hanem Kis-Linder Ferenc ké­relmére. Csődtömeggondnok én lettem, helyettesem előbb dr. Sztakics, később dr. Boschan Samu. A vádlott a vizsgálat során védekezésében állandóan arra tért vissza, hogy valami megállapodás jött létre közöttünk. Ez már csak azért sem lehetséges, mert április 10-ike előtt az volt a helyzet, hogy Popovics Milivoj dr. lesz a tönieggondnok, a megállapodást tehát ezután kellett volna megkötni. Én állom és bizonyltom, hogy közöt­tem és a vádlott között semmiféle megállapodás nem jött tétre. Be fo­gom bizonyítani, hogy a vádlott egy­szer a vizsgálóbíró előtt kijelentette. hojgy( nem emlékszik a megállapodás szövegére, azután öt esetben ötféle­képpen mondotta el a megállapodást, egyszer azt mondotta, hogy van ta­­ntija, másszor, hogy nincs. Diniltrijevics Drágó dr. ismertette azután a vádlottnak a rendőrségen, a vizsgáló bírónál és különböző tanuk előtt tett val­lomásait, amelyekben a közöttük kötött állítólagos megállapodás szövege mindig különböző. — Azt hiszem — mondotta Rácz kü­lönböző vallomásainak ismertetése után dr. Dimitrijevics — hogy ezek után a fantasztikus ezeregyéj­szakába illő mesék után he fogja látni a bíróság, hogy nem volt közöt­tünk semmiféle megállapodás. Rácz tigylátszik tényleg gondolt valami megállapodásra, amelyről azonban nem volt szó és talán azt hitte, hogy én hall­gatólagosan beleegyeztem. Olyan Ígére­tet tettem, hogy « családját néni tesz­­szük ki az uccára, hogy felesége ingat­lanát, leánya és veje ingóságait kiadjuk a csődtömegből, ez tényleg meg is tör­tént. Csaladja még most is ott lakik a házban és a felesleges lakásrészeket bér­be is adták. Ha ezeket megállapodásnak lehet nevezni, ezeket megtartottam azonban úgy látszik, hogy a vádlott meg­állapodás alatt mást érteti, amiről azon­ban nem beszélt és ami csak később de­rült ki. amikor a csődnyitás már megtör­tént. A vádlott azt lőtte, hogy ő nevezett ki csődtömeggondnoknak és fel fog hasz­nálni azoknak a machinációknak végre­hajtására. amelyeknek célja a hitelezők megkárosítása. Azt hitte, hogy engedel­mes. rabja ős eszköze leszek ebben. A vádlott keserűen csalódott és ebben a csalódásban kell keresni teliének indo­kát. Hangsúlyozni kivánom, hogy nagy irodai elfoglaltságom miatt tulajdonkép­pen helyettesem, dr. Boschdn Samu járt el a csődügyben, de mindenről beszámolt és mindent velem beszélt meg. Dr. Havas Emil ügyvéd csődtömegválasztmányi tag is figyelmeztetett, hogy a vádlott a csőd­­nyitás előtt nagyobb összegeket vett fel és azt elrejtette. Könyvszakértőkkel meg­állapítottuk, hogy 708.000 dinárt vett be és 677.202 dinárt megtartott. Fülöp még külön 270.000 dinárt inkasszált. A vádlott meg volt győződve arról, hogy ezt eltit­kolhatja, de ebben csalódott. Dr, Boschán Samu a machinációkat bejelentette Nar­­dini Hrvoje csődbiztosnak, aki jelentést tett a csődbíróságnak. Raczot és Fülöpöt csalárd bukás miatt letartóztatták. Fü­­löpnek vissza kellett adni 220.000 dinárt, mire szabadlábra helyezték. Kevéssel utóbb Fiilöp Magyarországba szökött és ezzel is bizonyította, hogy fél a felelös­­ségrevonástól. Plmitrijevics Drágó dr. ezután röviden ismertette Rácz vagyoni helyzetét, hogy ezzel is igazolja, bogy a vádlott tönkre­­jüfásában nem volt semmi része. Szerin­te Rácz a topolai kisembereknek búzáért négy millióval tartozott, bankoknak ba­rom millióval,. ingatlana ". tízzel szemben csak másfél milliót ért, követelése pedig két és fél millió volt. Hét millió passzt^ vával szemben tehát csak négy millió ak­tivá állott fenn és igy nem lehet igaz, amivel krokodilus könnyek között vádol, hogy en tet­tem tönkre. Ajánlotta, hogy adjuk el az ingókat strómannak vagy adjuk bérbe az ő em­berének, vagy pedig, hogy én vegyem meg. Egyszer azzal jött hozzám, hogy kilencezer dinárt adjak az ügyvédjének, egyszer, hogy el akar szökni Topoláró!. mert fenyegetik és erre a célra kért 300.00 dinárt. Azt is akarta, hogy én úgy intézzem az ügyeket, hogy a malom és a telek az övé. maradjon. Erre tanú dr. I Kiss- József vezérigazgató. egyezség létesül. Kéri tehát, hogy az értekezleten én is jelenjek meg. fin kész­ségesen kijelentettem, hogy ott leszek, telefonáljanak nekem, amikor megkez­dik az értekezletet és én azonnal me­gyek. Délután bárom órától kezdve iro­dámban leszek és várom, hogy hívjanak. Ezzel kezet nyújtottam Rácznak és ba­rátságosán mosolyogva megfordultam és folytattam utamat. Nem tehettem többet egy-két lépésnél, amikor hátam mögött fegyverdörrenést hal­lottam és ugyanekkor egy golyó a hal fülem mellett süvített el. Hat évig voltam katona és jól ismerem a golyó sűrítését. Földre estem, majd éreztem, hogy meg vagyok sebesül­ve és ingemen vér csordul. Eszméletemet nem vesztettem cl egy percre sem. A vádlott cgy-két lépésnyire állott tőlem, kezében a revolverrel. Ek­kor' már négy lövést leadott. Az Ötödik lövést akkor adta le rám, amikor véresen a földön lekiidtcin. Ezután a vádlott nyugodtan átment az uccu túlsó oldalúra és ie-föí járkált. amis rendőrök letartóztatták. Én még a földön feküdtem, amikor az arra haladó Síarcscyics törvényszéki bíró hozzám lépett, megnézte sebesülésemet és bese­gített a, Weitzeníeld-íéle házba. Innen aztán a magam lábán visszamentem iro­dámba. »Hidegvériien, ravaszul és orvul . . .« — Dimitrijevies Drágó - d-r. ezután emelt hangon ezt mondta: — Hideqvérüen, ravaszul t:s orvul kö­vette cl Rácz a tettét és az előre meg­fontoltság kétségtelen. Tanuk lógják igazolni, akik előtt a vádlott a tettet megelőző napokban nyilatkozott. Pavlovics István elnök ekkor, tekintet­tel az idő előlialadott voltára, a tárgya­lást megszakitota és folytatását szom­bat reggel félkilenc órára tűzte ki, ami­kor folytatni fogják Dimitriievics Drágó dr. kihallgatását. Valószínű, hogy a tár­gyalás még néhány napig tart és hétfőn és keden is dlesznek tanukihnllagtások. Szombaton tárgyal a Népszövetség a Saar-vidék kiürítéséről Nincs kilátás a békés megegyezésre — Szavazással dönt a Népszövetségi Tanács a Saar-kérdésről Massaryk köztársasági elnök a Nép­­szövetség ülésén A kihallgatott be zélgetés — 1926 október elején egy délután be­jött az irodámba és azt mondotta, hogy beszélni akar velem. Egy kis szalonba vezettem, amelyet az előszobától egy vé­kony tapéta:í.itó választ el. Az előszóba­­, hun ült Herds Lukács, a Városi Takarék főkönyvelője, aki minden szót hallott. A vádlott a szememre vetette, hogy nem teljesítettem Ígéretemet. Kijelentette, hogy ne mvárta, hogy feljelentem hamis bukásért, azt mondta, hogy csuk a gőz­gép eladáson negyvenezer dinárt kellett volna keresni és követelte, hogy én ezt fizessem vissza. Ultimátumszerű követe­lésekkel lépett fel és azt mondotta, hogy pár nap múlva jön a válaszért.-Azt akar­ta. hogy én hűtlen kezelés bűntettét kö­vessem cl. Azt mondottam neki, hogy én adhatok ajándékot az én pénzemből, de a csődtömegből nem adhatok semmit. Azt válaszolta, hogy gondoljam meg, pár nap múlva visszajön. Kijelentette ezután a tanú, hogy nem igaz és egyáltalán nem helytálló a vád­lottnak az az állítása, hogy az ingóságo­kat olcsón, vagy áron alul adták el. Az eladásról szabályszerű leltár készült, a melynek egy példányát rendelkezésére bo­­tobta a csődbíróságnak. Rácz maga sürgette az ingóságok gyors eladását azzal az indokolással, hogy ha azokat nem adják el hamarosan, széthordanak az udvarból mindent. Az ingóságok leg­nagyobb részét egyébként a vagyonbu­­koí felesége és veje vették meg. A tanú ezután rátért a gyilkossági kí­sérlet lefolyásának ismertetésére és igy folytatta vallomását: — Egész sereg bizonyíték van arra, hogy a vádlott a tettét előre megfon­tolt szándékkal követte el. Hetekkel a ftett végrehajtása előtt állan­dóan a házam előtt ólálkodott. Éjjel is látták olt. Ezt több tanú fogja igazolni. »Doktor ur, van-e pár perc ideje« . . . A kérdéses napon reggel nyolc és tél­­kilenc között távoztam Senoe-uccai la­kásomról, hogy a bírósághoz jöjjek. Ta­lálkoztam Bacsarcvics bíróval, akivel együtt folytattam az utamat és a Senoe­­uccából a Krausz-félc sörraktár előtt beka.nyorodtunk a Vilsonova-uccába. Ami­kor a sörrakitár kapuja elé értünk, hoz­zám lépett Rácz György és igy szólt: — Doktor ur. van-e pár perc ideje? — Azt mondottam, igen, van időm és elbúcsúztam Bacsarevics birótól, aki a törvényszék irányában folytatta útját, Megállotam a vádlottal, majd öt-hat lé­pést együtt mentem vele. Én mentem a jobboldalon, ö a baloldalon. Rácz meg­említette, hogy aznap délután a Köz­­gazdasági Bankban hitelezői értekezlet lesz és lehet, hogy ezen az értekezleten Géniből jelentik: Előkelő vendége volt pénteken a népszövetségi tanácsnak. A Népszövetség üléstermében meg­jelent .Masaryk csehszlovák köztár­sasági elnök, az első államfő, aki, ha nem is hivatalos minőségben, meglátogatta a Nemzetek Szövetségét. Masaryk inkognitóban tar­tózkodik Géniben és épen ezért hivata­losan nem is vettek tudomást jelenlété­ről. A hallgatóság számára fentartott helyen közvetlenül Chamberlain angol külügyminiszer felesége plőtf, foglalt helyet Masaryk, aki hosszú ideig fi­gyelmesen hallgatta a népszövetségi ta­nács tárgyalását. A tanács tagjainak nagyrésze hozzásietett és üdvözölte, azonban az elnöki székből nem hang­zott el üdvözlő beszéd. A népszövetségi tanács tagjai, annak ellenére, hogy Ma­saryk inkognitóban tartózkodik Genf­­ben, tisztelgő látogatást fognak tenni a csehszlovák köztársaság elnökénél. A pénteki ülésen bizottsági jelentése­ket tárgyaltak. Stresemann a Népszö­vetség gazdásági bizottságának jelenté­sét terjesztette be. amely azokról az eredményekről számol be, amelyeket a genfi konvenció alapján sikerült elérni a vámeljárások terén. A gazdasági bi­zottság legközelebbi összejövetelén, a melyet 1927 november 15-én tartanak meg, foglalkozik majd a különböző ál­lamok vámvizsgálati rendezésével, az utasok ellenőrzésével egyes határállo­másokon és azokkal a vegzaturákkal. amelyeket az utasoknak a határállomásokon a vámvizsgálatnál el kell türniök. Chamberlain terjesztette elő ezután jelentését a bolgár és görög menekültek sorsának javításáról, amely kérdést a jtmiusi ülésszakon fognak letárgyalni. Szombaton lesz a népszövetségi ta­nács záróülése, amelynek tárgysorozatán a bárom leg­fontosabb kérdés szerepel: u Saar-vi­­áék közigazgatása, a íelsösziléziai isko­lák ügye és u német repülőgépek sta­tisztikája. Az első kérdést illetően, a Saar-terület kérdésében még sok nehézséget kell kiküszöbölni, amire azonban nincs sok kilátás, mert Briand nem mutat hajlandóságot engedékenységre. Ha tehát nem sikerül ebben a kérdésben a békés megegye­zés, akkor a Saar-kérdés a nyilvános ülésen szavazásra kerül. A felsősziléziai iskolák ügyét a Nép­­szövetség júniusi ülésszakáig elhalasz­tották. A tanács titkos ülésén megvá­lasztotta a lengyel—német választott bí­róság elnökévé Laciiénál hírneves genfi ügyvédet és a sajtóbizottság elnökévé lord Bursham .londoni lapkiadót nevez­ték ki. A német delegáció körében La­­chena-1 megválasztását nagy örömmel fogadják, mert elsőrendű nemzetközi jo­gásznak ismerik, aki a kérdést is ala­posan ismeri. Kevésbé örvendetes lord Bursham kinevezése, mert.a hírlapírók ha ragasznak a lordra és őt okolják az­zal, hogy hivatásos újságíró ..nőm jutott be a -sajtókonferencia tagjai közé. Mint Parisból jelentik Stresemann né­met birodalmi külügyminiszter csütörtöki nyilatkozatát a francia lapok kedvezően fogadják. Ami a Saar-tartomány kér­dését illeti, még a baloldali sajtó is szük­ségesnek tartja, hogy Németország en­gedjen túlzott követeléseiből. A jobbol­dali topok megállapítják, hogy Stresemannak nem annyira tárgyi kifogásai vannak, mint inkább ked­vére akar járni német nacionalista minisztertársainak. A -.Petit Párisién- szerint Németországnak a Saar-kérdésben feltétlenül engednie kell, mert kü­lönben a népszövetségi tanács egy­szerűen le fogja szavazni. Érdekes szembeállítani ezekkel a saj­­tóvélemcnyekkel a szocialista-párt hi­vatalos lapjának a >Populaire«-nek pén­teki genfi cikkét, amely -azt fejtegeti, hogy minél előbb ki kell üríteni a Saar­­teriiletet éppúgy, mint a Rajna-tar­­tományt. A Saar-vidék lakossága — Írja a’ lap — nyíltan és világosan kifejezésre juttatta hogy ragaszkodik a német birodalomhoz, tehát Franciaország okosan és igazsá­gosan cselekszik, ha elvesztett poziciójái önként adja fel a Saar-terülcten és azt a maga jószántából iiriti ki. Németor­szág teljesítette a Dawes-fizetéseket. be­lépett a Népszövetségbe és a locarnól szerződéssel olyan kötele­zettséget vállalt, amelynél többet egy néptől sem lehet kívánni, Németország elismerte a vesztett há­ború következtében támadt helyzetet joga van tehát arra, hogy ellenszolgál­tatásképen és a locarnói szerződés szel­lemében teljem szuverenitást követeljen a Saar-területen és a megszállt Rajna­­tartományban. Németországnak a lo­carnói szerződésért feltétlenül meg kell kapnia az első elégtételt, tehát Francia­­országnak nem szabad továbbra is meg­akadályoznia, hogy a Saar-terület la­kossága maga döntsön népszavazással a saját sorsa felett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom