Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-12 / 69. szám
1927. március 12. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET —- ■ Makkai Sándor erdélyi református püspök hosszabb beszédet mondott az erdélyi magyar irodalomról. »Kisebbségi életünk főértékessége — mondotta — a kultúránkban való értékesség. Ennek a kultúrának a szempontjai mások, ez a kultúra nem tagolódhatik darabokra külön szempontok és tendenciák szerint. Ennek a kultúrának ki kell dobnia magából a szétválasztó, pártokra osztó, nem szorosan és ideálisan vett irodalmi szempontokat. Ki kell dobnia magából a politikai, felekezeti és személyes szempontokat. Ezek a szempontok nemcsak az irodalomtól idegenek, de idegenek az erdélyi magyar szellem legnemesebb tradicióitól is. Akár jó, akár rosszihiszemüeknek tartsa valaki ezeket a tüneteket, az kétségtelen, hogy az erdélyi magyarság helyesen felfogott önfentartási érdekével ellentétesek. A pártszempontokból, a mi adott viszonyaink között, amelyek célja s útja csak nemzeti jellegünk minél intenzivebb fentartása kell, hogy legyen, a kultúra utján, tehát hozzánk idegen pártszempontokból való agitáció az irodalommal szemben, vagy az irodalom ellen, kiirtandó. Az erdélyi irodalom nem függvény többé, hanem önálló élet. Szellemében, tradícióiban, eszményeiben magyar irodalom, de problémáiban, irányításában, íróiban és közönségében erdélyi irodalom... Az erdélyi irodalom nem lehet függvénye felekezeti szempontoknak és.nem lehet függvénye személyeskedő, kicsinyes intrikáknak sem. I uléje kell hogy lendüljön azoknak a kicsinyes, elválasztó tendenciáknak, amilyeneket csak a politikailag itt önálló életet élő népek kultúrája engedhet meg magának. Elfogult, szűk, kicsinyes, tájékozatlan, szív és képzelet nélküli kritikára az erdélyi magyar irodalomnak nemcsak, hogy szüksége nincs, de az ilyen kritika történelmi Ítéletet fog hordozni.« A varsói Epoha szerkesztője előtt Massaryk csehszlovák köztársasági elnök nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. »Csak'általános szabályt lehet fölállítani mondotta — azt, hogy a kisebbségeket semmiesetre sem szabad elnyomni és korlátlan kulturális fejlődési lehetőséget kell nyújtani nekik. A csehszlovák köztársaság konszolidációjának tartom a németek és szlovákok kormánybalépését, mely jelentős dátuma a csehszlovák politikának.« Massaryk ezután nagy elismeréssel nyilatkozott Németország munkájáról és a nyugati államokhoz való közeledésről, amit szerinte a jobboldali kormány sem tud lerontani. * A bukaresti kamara legutóbbi ülésén a külügyminiszter bejelentette, hogy a besszarábiai egyezményt Olaszország is ratifikálta. A bejelentést nagy lelkesedéssel fogadták és az egyes pártok vezérei nagy örömmel üdvözölték a ratifikációt. A német párt nevében Haase Dániel szólalt föl, aki kifejtette, hogy Besszarábia végleges csatlakozása Romániához, remélhetőleg javára szolgál a besszarábiai németeknek. Wilier József dr. a magyar párt nevében örömének adott kifejezést, hogy a ratifikálás megtörtént. »Minden román állam- j polgár — mondotta Wilier — csak a legnagyobb lelkesedéssel köszöntheti azt a kormányt, mely a ratifikációt keresztülvitte.« A kisebbségi pártok képviselőinek felszólalását a román pártok nagy tapssal fogadták. A kolozsvári hadbíróság most tárgyalta Bükkös János ajtói földmives izgatási porét. A múlt év nyarán a község papja megbízta Bükköst, hogy szállítsa be a kolozsvári állomásról a templom újonnan érkezett harangjait. Szekérbe fogta két pompás ökrét és az ünepélyes alkalomra magyar nemzetiszinü pántlikával díszítette az ökrösfogatot. Kolozsváron a pántlika szemet szúrt egy detektivnek, aki Bükköst letartóztatta és bekísérte a hadbírósághoz. A tárgyaláson a magyar gazda védője a következőket mondotta: »Igaz, magyar színek voltak Bükkös János ökrén. De kérdem, tekintetes hadbiróság, milyen nemzeti színeket alkalmazhatott volna kevesebb büntetőjogi felelősségei?... Ha román nemzetiszinü szalagokat köt az ökör szarvára és farkára, akkor még veszedelmesebb a hely-A múlt év október 29-én reggel nyolc óra után Szubcticán, a Vilsonova-uccában ifjú Rdcz György, a leégett topolai Rácz-malom vagyonbukott tulajdonosa revolverrel ötször rálőtt dr. Dimitrijevics, Drágó szuboticai ügyvédre. Dimitrijevics korábban ügyvédje volt Rácznak, aki ellen a malomégés után gyújtogatás gyanúja miatt indítottak eljárást, később Rácz kérésének figyelembevételével Dimitrijevics Drágót nevezték ki a Rácz ellen nyitott csőd tömeggondnokául. Bár az öt lövés közül csak egy talált és nem ejtett életveszélyes sérülést Dimitrijevicsen, a merénylet az egész Vajdaságban nagy szenzációt keltett, mert Rácz, aki még néhány hónap előtt egyik legtekintélyesebb ember volt Topolán, a politikai életben is nagy szerepet játszott és dr. Dimitrijevics ügyvédet általánosan ismerték mindenfelé. A vizsgálat folyamán is megkülönböztetett figyelemmel kisérte a nagyközönség az ügyet. A gyújtogatás vádját időközben elejtették, ehelyett azonban csalárd bukás miatt emelt az ügyészség vádat Rácz ellen, akit azonkívül természetesen a merénylet miatt is vád alá helyeztek. A tárgyalás külsőségei A pénteki főtárgyalás külsőségei minden tekintetben nagy tárgyalásra vallottak. A főtárgyalási terem ajtai előtt rendőrök teljesítettek szolgálatot, a terembe néhány sor széket helyeztek a padok elé, mert a fötárgyalás iránt szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozott. Fél kilenckor nyitották meg a terem kapuit és először a tanukat bocsájtották be. Lassan a hallgatóság padjaiban is elhelyezkedett néhány ember. Háromnegyed kilenckor érkezett hatalmas aktatáskával dr. Dimitriievics Drágó Boschán Samu dr.-al és amikor kilenc óra előtt néhány perccel a hallgatóságot bcbocsájtották, néhány perc alatt megtelt a terem. Szuronyos börtönőr vezette be pontosan kilenc órakor Rácz Györgyöt. Az egykor hatalmas, tagbaszakadt ember megroppant, lesoványodott, lóg rajta a ruha, sápadtan ül le a vádlottak padjára. Csulinovics Ferdo dr. államügyész :s elfoglalta helyét és pár perc múlva Pavlovics István törvényszéki elnök vezetésével bevonult a bíróság. A tanács tagjai Gavrics Milán és Radovics Szretén törvényszéki bírák. — A főtárgyalást megnyitom — mondotta emelt hangon Pavlovics István törvényszéki elnök, majd csendre figye'meztette a hallgatóságot. Kendjelac Milivoj dr., Rácz György védője bejelentette, hogy a védelmet Putnik Jovan dr. topolai ügyvéddel együtt fogja ellátni, amit a biróság tudomásul vett, majd a vádlott nacionáléjának felvétele következett. »Már nincs vagyononi...« Ifjú Rácz György vádlott az elnök kérdéseire elmondotta, hogy negyvenkétéves, Topolán született, csúf neve Capca, négy polgárit végzett, nős, két gyermeke van. Az elnök: Van vagyona? A vádlott: Sajnos, már nincs vagyonom. Büntetve nem voltam. A főtárgyalásra beidézett tanuk névzete, hiszen még élénk emlékezetünkben van a Sámson-pör, amelyben egy sereg máramarosszigeti polgárt láttunk a vádlotak korlátja mögött szorongani román nemzetiszinü szalagok miatt, amiket egy béres naiv tulbuzgalma egy csikó farkára kötött.., Román színek a csikó farkán: nemzetgyalázás, magyar színek az ökör farkán: irredentizmus. Hol itt a logika, tekintetes hadbíróság?« A hadbíróság a vádlottat tizenöt napi elzárásra Ítélte. Rácz György a biróság előtt Megkezdődött a topolai maIomtu!aj|donos bünperének főtárgyalása — Az ügyészség előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság! kísérlettel és csalárd bukással vádolja Rácz Györgyöt — A vádlott szerint Dimitrijevics Drágó titkos megállapodást kötött vele és teljes anyagi romlását idézte elő Dimitrijevics tanúvallomásában cáfolta a vádlott állításait Szombaton folytatják dr. Dimitrijevics Drágó kihallgatását sorának felolvasása után Kendjelac Milivoj dr. védő kért szót. Bejelentette, hogy már korábban felfolyamodást jelentett be az ellen a határozat ellen, hogy egyesítve tárgyalják az emberölés kísérletének ügyét és a csalárdbukást. Kérte, hogy a tárgyalást halaszszák el addig, amig a felfolyamodást a felebbviteli biróság elintézi. Csulinovics Ferdo dr. államügyész ellenezte a védő indítványát, mert szerinte .a két ügy szorosan összetartozik és az együttes tárgyalás a vádnak és védelemnek egyaránt érdek». Kendjelac viszontválaszában Pavlovics István elnök és Radovics Szretén bíró olvasták fel ezután a terjedelmes vádiratot, amely tizenkét pontból áll. Az első vádpont szerint a vádlott Dimitrijevics , Drágó dr. ellen előre megfontolt szándékkal gyilkosság kísérletét követte eh a többi pontok pedig részletesen felsorolják azokat a cselekményeket, amelyekkel a vád szerint a vádlott a csalárd bukás bűntettét elkövette. Pavlovics István elnök ezután a vádlotthoz fordult és magyar nyelven Az elnöknek arra a kérdésére, leforditotta-e az ügyvéd a vádiratot megértette-e, hogy mivel vádolják, a vádlott határozott hangon jelentette ki: — Igen, megértettem. Az elnök: Bűnösnek érzi magát? A vádlott: Nem érzem magam bűnösnek. Az elnök ezután kijelentette, hogy kronologikus sorrendben kívánja letárgyalni a vádpontokat és pedig először a csalárd bukás bűntettére vonatkozó részt fogják tárgyalni és végül fognak rátérni a vádirat első pontjára, a gyilkossági kísérletre. Ennek megfelelően az elnök a vádirat második pontját ismertette először magyar nyelven a vádlottal. E vádpont szerint a vádlott január 14-ike, a malomégés napja és április 12-ike, a csődnyitás napja közötti időben 708.307 dinárnyi összeget hajtott be és ebből 662.204 dinárt megtartott magának, továbbá más értékeket is megtartott azért, hogy a hitelezőket megkárosítsa. ' Felszólította az elnök a vádlottat, hogy védekezését teljes részletezéssel adja elő, terjeszkedjék ki életének azokra a fontosabb mozzanataira, amelyek a tüzeset előtt történtek, hogy igy a biróság kellő áttekintést nyerjen. Az elnök kérdéseire elmondotta a vádlott, hogy Bácska-Topolán született, ott nevelkedett, szüleitől harmincöt lánc földet örökölt. Édesapja 1885-ben, édes anyja 1912-ben halt meg. A malmot 1911-ben vásárolta bírói árverésen Tóth Jánossal közösen. A malom jó üzletnek bizonyult, azt állandóan fejlesztették és különösen a háború alatt fejlődött naggyá, időközben Tóth kilépett és a malomnak ő lett kijelen-A vádirat is-Rácz György vallomása hogy és A tűz tő! a Az elnök: A vádirat szerint ön január 14-töl április 12-ig felvett 708.397 dinárt és megtartott magának 662.204 dinárt. A vádlott: Itt kezdődik a komiszság! tette, hogy nem ellenzi, hogy az emberölési kísérlet ügyében megtartsák a tárgyalást, de a hamis bukás ügyében ellenzi a tárgyalás megtartását. A biróság tanácskozásra vonult viszsza és mintegy negyedóra után hirdette ki Pavlovics elnök a határozatot, amely szerint a biróság elutasítja a védő előterjesztését, megtartja mindkét ügyben az együttes fötárgyalást, mert a felfolyamodásnak nincs halasztó ereje. A határozat rövid indokolása után Kendjelac Milivoj védő 'semmiségi panaszt jelentett be. mertette előtte a bíróságnak azt a határozatát, amellyel a két ügy különválasztására irányuló előterjesztést elvetette. A vádlott, aki kezdetben rendkívül idegesen viselkedett, érveket akart felhozni a két ügy különválasztása mellett, de az elnök és a védők megmagyarázták neki, hogy itt már meghozott határozatról van szó, mire a vádlott csatlakozott a védő által bejelentett semmiségi panaszhoz és megnyugodva visszaült helyére. Pavlovics István elnök ezután megkezdte a vádlott kihallgatását. az egyedüli és kizárólagos tulajdonosa. Az elnök látva, hogy a vádlottnak nehezére esik az állás, megengedte, hogy miután a kihallgatás előreláthatólag hószszabb ideig fog tartani, a vádlott ülve mondhassa el vallomását Rácz György leült a vádlottak padjára és az elnök kérdéseire folytatta: —Vöm.Fiílöp Zoltán nem volt cégjegyzett társ. Két-három éve jött haza és rendes havi fizetése volt. ötezer dinár fixfizetést, egy százalék jutalékot a brutto jövedelemből és teljes ellátást kapott. Az elnök: Mikor ment az üzlet legjobban? A vádlott: A legnagyobb forgalmat 1925-ben és 1926-ban csináltuk. Az üzlet olyan nagy volt, hogy kilenc és félmillióra rúgott a biztosítás. Az elnök: Mennyi volt a passzíva? A vádlott: Nem tudom pontosan. Rendes könyvelést vezettünk és pontos mérleget készítettünk évenkint. Az elnök: Mikor égett le a malom? A vádlott: A múlt évben januárban, vagy februárban. Az elnök: Mi idézte elő az ön vagyonbukását? A vádlott: A biztosítótársaságok. A malom a Rosija Fonciernél volt biztosítva, amely nyolc intézetnél viszontbiztosította. Később a gazdáknál is és a Dunavnál is biztosítottuk, ez utóbbinál chomage-biztositás volt. Az elnök kérdéseire elmondotta a vád lőtt. hogy ez a chomage-biztositás azt jelentette, hogy esetleges tűz esetén a biztositó intézet fizeti a tisztviselőket és a munkásokat és viseli mindazokat a költségeket, amelyek az üzem szünetelése alatt felmerülnek. csődig Az elnök erélyesen figyelmeztette a vádlottat, hogy ilyen kifejezésekíől tartózkodjék és illedelmesen válaszoljon a kérdésekre.
