Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-11 / 68. szám

1927. március 11. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal. KÖZGAZDASÁG —— Áprilisban folytatják a Jwgoszláv-csehszlovák. kereskedelmi tárgyalásokat Beogradból jelentik: A jugoszláv­­csehszlovák kereskedelftií tárgyalások első fázisa befejeződött. A két delegáció ismertette egymással a kölcsönös ki­­vánságokat, majd három formális ülés után a tárgyalások folytatását áprilisra halasztották, amikor a két állam gaz­dasági körei és az állami gazdasági funkcionáriusok ezekkel a követelésekkel szemben ajtóst foglalnak. Úgy a jugoszláv, mint a csehszlovák ajánlat, a legtöbb kedvezmény elvére van leié Drive, A szerződéstervezetnek a leg­fontosabb része a tarifdlis rész, amely mindkét részről felsorolja a különösen kedvezményezett áruk lajstromát. Úgy jugoszláv, mint csehszlovák részről a kedvezményezett áruk listáját hét pe­csétes lakat alatt őrzik, mert egyik rész­ről sem akarják, hogy a felesleges inter­venciókkal a tárgyalásokat megszakít­sák. A gazdasági korporációk, természe­tesen mindkét álamban meg fogják kapni a teljes szerződéstervezetet, azonban az újabb tárgyalások előtt a szerződésterve­zet tartalmát a nyilvánossággal nemg kö­zölhetik. Mint beavatott forrásból értesülünk, a jugoszláv-csehszlovák szerződés nagy meglepetést tartogat a fugoszldviai gaz­dasági élet szamára. Ugyanis mindkét Szerződő fél célja az, hogy Jugoszlávia mezőgazdasági termékeit, Csehszlovákia pedig az ipartermékeit helyezhesse el a legkedvezőb feltételek mellett a másik szerződő államban. Csehszlovákia a mi­nimálisra szállítja le a jugoszláviai bor­vámot, ezzel szemben a csehszlovák sör számára meg akarják könnyíteni a jugo­szláviai piacot. Jugoszlávia azt követeli, hogy Csehszlovákia a jugoszláv liszt beviteli vámját mérsékelje, hogy ezáltal a magyar liszt konkurenciájával sike­resebben megküzdhessen. A csehszlovák kormány viszont a cukor vámjának mérséklését is követeli, amelyet a hazai cukorgyárak nem a legszívesebben fog­nak tudomásul venni. Jugoszlávia a csehszlovák'üvegnek, a kész bőrnek .szí­vesen adna könnyítéseket, ha viszont Csehszlovákia a fejlett jugoszláv faipar részére nyitná meg a csehszlovák piacot. A két állam közötti kereskedelmi tár­gyalásoknak igen nagy jelentőségük van és a szerződés megkötésével egy rég­óta húzódó ügy kerülne le a napirendről, kérdés azonban, hogy a szerződés meg­kötésének útjában álló nehézségekkel a két kormány kiküldöttjei meg tudnak-e majd birkózni. A kereskedelmi szerző­déseknél szokásos do ut des, tárgyalások lényegében Karlsbadban indulnak még, amelyen már mindkét állam delegátusai érvekkel és adatokkal felkészülten fogják a csatát megvívni. Az államosított biztosítás A »Bdcsmegyei Napló« március 7-iki számában cikk jelent meg. a biztosítás államosításáról. A cikkiró előbb maga is belátja, hogy a biztosítás államosítása á mai gazdásági és államrendszerben le­hetetlen, a cikk végén azonban, miután idealizmussal telt, de gyakorlatilag ke­­resztülvihetetlen szép tervét elmondta, váratlanul azt a tanácsot adja: »követel­jük az összes biztosítási ágak monopóliumát!'; minthogy a mai gazdasági rcnđsžcr ezt a . követelést illuzóriussá teszi, . talán nem fölösleges egyet-mást elmondani a biztosítás, államosításáról, a gyakorlati kísérletek nyomán összegyűjtött iroda­lom alapján. Európa egynéhány államá­ban vannak állami biztosítóintézetek, a tnelyek azonban nem élveznek monopó­liumot és ezeknél sem kötelező a bizto­sítás. Poroszországban egynéhány tiiz­­biztositási vállalat, Bajorországban pe­dig az Országos Jégbiztositó Intézet ál­lami. Azonkívül hasonló biztosítási in­tézmények vannak Svájcban, Ausztriá­ban, Franciaországban. A biztosítás itt kötelező. Az állami biztosítás igy nem érhet cl eredményeket. Ott, ahol a biz­tosítás hóm kötelező és nem állami vagy község! monopólium, a versenyben győz­nek a magántársaságok. A magyarázata igén egyszerű. A ma­gántársaságoknak mindig szabadabb a mozgásuk, könnyebb az Organizációjuk és könnyebben intézik el egy biztosítási üzlet megkötését, mint az állami vagy községi vállalatok. Nem is beszélve ar­ról, hogy amit a kockázat átvétele al­kalmával egy állami társaság tekintetbe vesz, azt a magántársaság nem tartja fontosnak. Többet megtesznek a bizto­sító feleknek, mert az állami bürokratiz­mus nem köti őket. Nem is létesültek az utóbbi időben ál­lami biztosítótársaságok,, amelyeknek célja az volna, hogy elemi ágazatokban a magántársaságokkal versenyezzenek és ha nem is monopóliummal, de Olcsóbb díjtételekkel csalják magukhoz a lakos­ságot. Az államok és az egyes községek ahol előnyösnek látták, a lakosság ér­dekében megegyezést kötöttek a ma­gántársaságokkal és a biztosítás külön­féle ágazatiban más-más módon tették olcsóbbá a lakosság számára a biztosí­tást. Különösen gyakori eset ez az egyes német államokban és községekben, ahol . a gazdák számára a község köti -meg egy összegben a jégbiztosítást. A gazdasági fejlődés következménye a biztosítási üzlet fellendülése, amely azonban korántsem jelenti a magántár­saságok egyeduralmát. Az állam segít­sége sérti Tellene 1 áihhoz? hogy ó biztosí­tótársaságokat megrendszabályozzák. összeroppannának i azok jtjaguktóiflp üz­leteiket nem a reális kalkuláció álapján kötnék. Mindez természetesen nem vonatko­zik a kötelező állami munkás betegség, baleset stb. biztosításra, amely szociális államr é2é*ÓÖifffwíl ■ yédéífcérti szükséges és amelynek kiépítése a kor­mányzóhatalom első kötelessége. Havas Imre A becskereki iparkamara titkára a ha­józási tanács tagja. Becskerekről jelen­tik: Az SHS királyi folyamhajózási igaZr­­gatóság értesítette a bánáti kereskedel­mi és iparkamarát, hogy a közlekedés­­ügyi miniszter Sztanojlovics Sándort, a bánáti kereskedelmi és iparkamara tit­kárát az SHS folyamhajózási tanács tag­jává nevezte ki. Az Angol-Magyar Bank R.-T., mint nekünk Budapestről jelentik, az 1926. üzletével 11.6 milliárd korona (928.220 pengő) tiszta nyereséggel zárja, az elő­ző évi 7.9 rrtillárd koronával (638.210 pengővel) szemben. A nyereségből osz­talékul 8.9 milliárd korona (712.364 pengő) vagyis minden egyej 50 pengő n. é. részvény után 6 pengőt (12%-ot) a tavalyi 8%-kal szemben, illetve régi rész­vény alapján számítva 3000 korona (a tavalyi 2.000 koronával szemben) fog kifizettetni. Az 1927 január 29-iki rendkí­vüli közgyűlésen elhatározott tőkeeme­lés teljes sikerrel lebonyolítást nyert, tninek nyomán az intézet részvénytőké­je 12 millió pengőre, tartalékai kb. 91.4 millió pengőre, kimutatott saját tőkét tehát 211.4 millió pengőre emelkedtek. A mérleg a bank üzleteinek örvendetes fejlődéséről tanúskodik. A mérleg fő­összege egy-egy oldalán 891.5 milliárd korona (71.3 millió pengő) az előző évi 064 milliárd koronával (53.1 millió pen­gővel) szemben. Az 1926. üzletévi ered­­ményszámla szerint az intézet 57.5 mil­liárd korona (1.6 millió pengő) bruttó­­nyereséget ért el. Az igazgatóság egy­szersmind a bank alapszabályaiban már eddig is biztosított joga alapján elhatá­rozta a záloglevél és kötvénykibocsátási üzlet felvételét KINTORNA Dl AVVMC3naPa,ait tehír *o0ak Dl-UAYNt fitPl-PKlA'Stte — Ez nagy feltaláló! — Úgy? Milyen téren t • — Talált egy tárgyai, amely még nincs megadóztatva. * Penziótulajdonosnö: Valaki a régi vendégeim közül ajánlotta hozzánk. Vendég: Igen! Tudják, hogy fogyó­kúrára van szükségem s azért ajánlot­ták, hogy ide jöjjek lakni. # — Felvetted már a fizetésedet? — Olyan régen, hogy nincs is már belőle. — Milyen régen? —■ Legalább egy félórája. * Természetrajzóra a felsőbb leányis­kolában. A tanárnő a rózsáról és az ibo­lyáról magyaráz­— íme, két virág. Az egyik — mond­ja .ékesszólói, hasonlattal — □ szép, fe­jedelmi megjelenésű ” büszke asszony, ki vifuló pompában vonul be, hogy meg­örvendeztesse embertársai! Azután igy folytatta: — És mögötte ott látjuk a másikat Ez maga a szerénység Szende és alá záros. Halk és szinte jelentéktelennek 1§JSÍÓ .,á;.jB3ga. csendes clyppultsájcában Ez micš83a?”Ki 'tudná megmondani? n A kis Elza közbeszól: — Ez a férje. TŐZSDE —-BE—— Zürich, március 10-én. Zárlat: Beograd 9.135, Páris 20.325, London 25.22 egy­­nyolcad, Nevvyork 519 hétnyolcad, Brüsszel 72.25, Milánó 23.175, Amszter­dam 208, Berlin 123.25, Bécs 73.15, Szó­fia 3.75, Prága 15.40, Varsó 58.05, Buda­pest 90.90, Bukarest 3.15. Beograd, március 10. Zárlat: Páris 223, London 276.35, Newyork 56.83, Genf 1095, Milánó 254.90, Amszterdam 22.84, Berlin 13.50, Bécs 801, Prága 168.70, Budapest 997, Bukarest 34. Szentai gabonaárak, márc. 10. A csü­törtöki piacon a következő árak szeré-, peltek: Búza 300 dinár. Tengeri morzsolt prompt 157.50—160 dinár. Hajóba rakva április—májusi szállításra 160 dinár. Duplikát kasszával 162.50—165 dinár. Takarmányárpa 210 dinár. Sörárpa és vetőmagárpa 220—225 dinár. Zab 190 di­nár. Rozs 227.50—230 dinár. Köles 160— 162.50 dinár. Bab 125 dinár. Irányzat: búzában tartott. Tengeriben: lanyha. Kí­nálat is, kereslet is gyenge. Noviszadl terménytőzsde márc. 10. B.uza 75—76 kilós 2%-os 305 dinár, kí­nálat 76 kilós 307.50 dinár. Kukorica fő­vonal 162.50 dinár, április—májusra In­dia paritás 171 dinár, bácskai fehér csa­torna hajó 173 dinár. Liszt 0-ás GG. bácskai 457 dinár, 0-ás G. 460 dinár, 2-és bácskai 420 dinár, 5-ös 380 dinár, 6-os 350 dinár, kenyérliszt 273 dinár. Forga­lom : 30 vagon. Budapesti gabonatőzsde, márc. 10. A gabonatőzsde irányzata szilárd. A kész>­árupiacon a búza 10, a rozs 20 fillérrel drágult, a tengeri és zab ára változat­lan. X h'atáridőpiacon minden cikk 10— 15 pontos emelkedést mutat. Hivatalos árfolyamok pengő^értékben a határidő­piacon: Buzá márciusra 33.94—34.06, zárlat 33.92—33.97, májusra 34.18—34.38, zárlat 34.26—34.28, októberre 29.24— 29.36, zárlat 29.24—29.26, rozs március­ra 27.38—27.46, zárlat 27.36—>27.38, áp­rilisra 27.56—27.66, zárlat 27.54—27.36, májusra 27.80, októberre 27.28—27.36, zárlat 27.26—27.28. A készárupiacon: Búza 33.20—35.80, roz6 27—27.20, árpa 22.70—24.10, köles 22—22.50, sörárpa 35.60—29.60, tengeri 20.40—20.60, zab 22—22.60. • Budapesti állatvásár, márc. 10. A vá­gómarhavásárra 908 vágómarhát hajtot­tak fel Árak kilogramonkint: Ökör leg­jobb 92—110, kivételesen 116 fillér, kö­zepes 68—86, gyenge 40—64, bika leg­jobb 90—100, kivételesen 106, közepes 72—86, gyenge 56—70, bivaly 42—60. tehén 88—108, kivételesen 112, köziepes 60—80, gyenge 40—58, kicsontozni való marha 26—40, növendékmarha 44—74 fillér. Irányzat: vontatott. A sertésvá­sárra 1950 sertést hajtottak fel. Árak kilónkint élősúlyban: Könnyű sertés 1.38 —1.62, közepes 1.62—1.68, nehéa 1.68— 1.76 pengő. Irányzat: élénk. Budapesti értéktőzsde, márc. 10. Ma­gyar Hitel 87, Osztrák Hitel 12, Keres­kedelmi Bank 107, Magyar Cukor 205, Georgia 24.4, Rimamurányi 94.8, Salgó 58.2, Kőszén 497. Bródi Vagon 4.6, Beo­­csini Cement 166, Nasici 181, Ganz-Da­­nubiusz 190, Ganz Villamos 153, Athe­naeum 26.5, Nova 39.6, Levante 28.8. Csikágói gabonatőzsde, márc. 10. Bú­za májusra 140.75, búza júliusra 134.23, búza szeptemberre 131.75. Tengeri má­jusra 76.825. tengeri júliusra 81.50, ten­geri szeptemberre 85. Zab májusra 46.50, zab júliusra 46.625, zab szeptemberre 45. Newyorki gabonatőzsde, március 1Ó. Búza őszi vörös 148.75, búza őszi ke­mény 155.75. Tengeri 84.875. Liszt 675— 710. Irányzat búzánál és rozsnál tartott, tengerinél szilárd. Vízállás Duna: Bezdán 348 (+ 19), Palánka 284 (+ 24), Noviszad 292 (+ 23), Ze­­mun 302 (+ 28), Pancsevó 288 (4" 26), Orsóvá 288 (+ 17). Dráva: Osztjek 140 (— 2). Száva: Szremszka Mitrovica 306 (+ 7), Beograd 248 (+ 24). Tisza: Sen­ta 370 (+ 24), Becsej 250 Hr 6), Titel 344 (+ 29). * Idöfóslás. A Meteorológiai Intézet je­lenti: Csapadékra hajló idő várható lé­nyegtelen hőváltozással. Rádió-műsor (A vitet melitta ttom • kmlUmhttmt jtltittŠ Pvntek, március 11 Bécs (517.2): 16.15: A bécsi koncert­zenekar hangversenye. .20.05: Tánces­tély. (A bécsi báí régen és most.) Prága (348.9): 12.15: Déli zene. 18: zene. 20.08: Koncert. 21.30: Zeneszá­­mok. Zagreb (310): 19.45: Eszperantó kur­zus. 20.30: Beethoven-est. 22: Tánczene. London (361.4): 14: Zene. 16.45: Kon­cert. 17.25: Ének. 19: Zenekari hangver­seny. Leltározás előtt olcsó árak Győződjön meg mai hirdetésünkből KONRATH D. D. SUBOTICA Róma (449): 14: Koncert. 17.45: Jazz­band. 19.30: Szavalatok. 20.15: »Hoff­mann meséi« Offenbach operája., Berlin (483.8): 16.30: Hangverseny. 20.30; »Trumulus« (színházi előadás.) 22.30: Tánczene. Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hí­rek. 17.04: Cigányzene. 118-50: Történel­mi előadás. 20.15: Egyfelvbnásos bohő­'»■if "31 • luVtztlTtTíl

Next

/
Oldalképek
Tartalom