Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-11 / 68. szám

4. oldal. 1927 március 11 BÄCSMEGYEI NAPLÓ Kevesebb a per a noviszadi törvényszéken Kimutatás a törvényszék múlt évi működéséről Noviszadról jelentik: Dr. Bélajdzsics Vladimir, a noviszadi törvényszék elnö­ke elkészítette 3 noviszadi kerületi tör­vényszék és a hatásköre alá tartozó já­rásbíróságok múlt évi működéséről szó­ló jelentését. A jelentés szerint az elmúlt évben 3958 uj beadvány érkezett (az előző év­ben 3730), amelyből vagyonjogi termé­szetű Volt 280 (előző évben 576). A csökkenés a járásbíróság illetékességé­nek felemelése következtében állott elő. Fizetési meghagyás váltó, vagy csek­kek alapján 279 (476), válóperek 215 (135), gondnoksági és örökségi perek 20 (11), csödmegnyitás iránti kérelmek 76 (40), polgári felebbezési ügyek 730 (464), felfolyamodások hagyaték és te­lekkönyvi ügyekben 237 (l37), vagyis polgári perek ügyében összesen 1837 beadvány érkezett az előző évi 1823 beadvánnyal szemben. Elsőfokú büntető ügy 881 volt az elő­ző évi; 766-al szemben, inig másodfokú büntető ügy 2l2 volt az előző évi 171 -el szemben. A többi-ügy vegyes természe­tű volt. Az év végén elintézetlen maradt: 594 (előző évben 1006), 1926-batt meg­nyitott csődök közül 40 nem fejeződött be (előző évben 15), 313 (125), másod­fokú polgárt ügy 73 (66), felfölyamodási ügy 68 (103), vizsgálóbírói' ügy 361 (575), elsőfokú 78 (61) és másodfokú polgári ügy nem nyert befejezést, úgy­hogy az előző évben a hátralékok erős csökkenése állott he. noha a törvényszék bitói és főleg adminisztratív személyzeti létszáma még nem érted azt a szá­mot, amely a noviszadi törvényszék ré­szére meg van állapítva. A törvényszék 995 (1143) érdemleges Ítéletet hozott polgári perekben, 588 (369) érdemleges Ítéletet büntető ügyek­ben. Á noviszadi járásbírósághoz az elhiult •évben 14331 uj beadvány érkezett ’ az előző évi 9896 beadvánnyal .s-zemhey.. Ezekből 4326 (3060) vagyonjogi, ' 988 (586) fizetési meghagyás váltók és Csekkek alapján, 677 (250) egyéb fize­tési meghagyás, 1526 (1814) haláleset­felvétel, 1664 (1560) végrehajtás, 268 (422) felmondás, 766 (661) büntető ügy, 7349 telekkönyvi bejegyzés lett beve­zetve, Elintézetlenül maradt 1159 ügy­darab, elintéztetett, de segédszemélyzet "hiányában nem volt leíratható és kiad­ható 2832 bejegyzés. Az előírások sze­rint minden telekkönyvi bejegyzési ké­relmet hét napon belül el kellene intéz­ni és az érdekelteknek kikézbesiteni, de most 6—12 hónap is elmúlik, mig min­den bejegyzésre sor kerülhet. A polgári perek közül 1053 (6Q6) eset­ben hoztak érdemleges Ítéletet, mig 213 (236) büntetőügyben hirdettek Ítéletet. A polgári perek értéke szerint 502 per volt, amelynek perértéke kisebb volt, mint ötszáz dinár, 1774 per, amely­nek értéke kisebb volt, mint ezerötszáz dinár, 1634 per tizezer dinárnál kisebb perösszeggél, 288 per,- amelynek per­összege nem haladta meg az ötvenezer Géniből jelentik: A népszövetségi körök érdeklődésének előterében még mindig a magyar-román döntő­bírósági konfliktus áll, amit Cham­berlain angol külügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatában a már­ciusi ülésszak legfontosabb esemé­nyének nevezett. Chamberlain véle­ményét más politikusok is osztják és általános az a vélemény, hogy a döntőbíróságok Ítéletével szemben a népszö&vtségi tanács semmiesetre sem lehet felebbezési fórum, tekin­tettel arra, hogy a döntőbíróságok a Népszövetség felett állnak. A Genfben tartózkodó Valkó La­jos magyar külügyminiszter a kül­földi sajtó Genfben időző képviselői előtt a konfliktussal kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: — A nemzetközi döntőbíróság, a mely a magyar-román vitás kéfdé­­■seket tárgyalta, elutasította a román kormány illetékességi kifogását, amit Románia huszonkét olyan eset­ben terjesztett elő, amelyekben ma­gyar állampolgárok romániai föld­dinárt és 12 per, amelynek perösszege ötvenezer dinárnál nagyobb volt. Belajdzsics Vladimir dr. törvényszéki elnök legújabban a következő változá­sokat eszközölte; a vizsgálóbírói állás­ról lemondása folytán felmentett Skreb- Ijín Iván helyébe vizsgálóbíróul dr. No­vak Torna törvényszéki birót jelölte ki. Dr. Petkovics Tódor, az elsőfokú pol­gári perek és csödügyek biráját, mint ismeretes, áthelyezték a semmitőszék­­hez titkári minőségben és helyére a ’tör­vényszéki elnök Prírvány Dragutin bi­rót jelölte ki. Felebbezési biróul Hart­mann Ivánt rendelték ki. Pejovics Vuko törvényszéki biró a Gomirac büntető­­tanácsnál, a Szomborbót Noviszadra át­helyezett Raditlovics Száva törvényszé­ki biró Primovics Jovan büntetőtanácsá­nál kapott beosztást. Betöltetlen még az ügyvédi pályára lépett dr. Medakovics Dusán volt törvényszéki biró helye. birtokainak kisajátításáról volt szó. Románia most visszarendelte a dön­tőbíróságból a román birót és ezzel kivonja magát egy nemzetközi itélő­­birőság döntése alól. A döntőbíró­ságnak illetékessége kérdésében ho­zott Ítélete a békeszerződés értelmé­ben végleges. Ha most megtörténhe­tik, hogy egyes államok a döntőbí­róság illetékességét nem ismerik el, mi fog történni, ha majd nemzetközi vitás kérdéseket dönt el a nemzet­közi itélőszék határozata. Ha a Nép­­szövetség a szóbaniorgó kérdésben Romániának acl igazat, akkor a nemzetközi döntőbíráskodásnak egy­­szersmindenkorra befellegzett és meginog a békeszerződés, a népszö­vetségi paktum és valamennyi dön­tőbírósági szerződés alapja. A kér­dés elsősorban jogi és nem politikai. A magyar állampolgároknak a tria­noni békeszerződés értelmében jo­guk vart ahhoz, hogy az utódálla­mokhoz csatolt területeken levő bir­tokaik kisajátítását vegyes döntőbí­róság elé vigyék. Ezer és ezer eset­ről van szó és Románia most azzal áll elő, hogy mindazok az esetek, a melyek agrárvonatkozással birnak, nem tartoznak a vegyes döntőbíró­ság elé. Holnap egy másik állam áll­hat elő azzal, hogy pénzügyi, vagy kereskedelmi kérdések szintén nem tartoznak a döntőbiróság elé. Vájjon a Népszövetség meg fogja vizsgálni ezt az ezer és ezer esetet? Nem csak a népszövetségi tanács, de maga az állandó nemzetközi törvényszék sem alkalmas erre a munkára Sajtópör egy közgyűlési beszéd miatt A noviszadi uccakövezés Ugye a bíróság elölt Noviszadról jelentik: Vujosevics Ra­dovan, a noviszadi radikális-párti el­lenzékhez tartozó volt kiszélesített vá­rosi tanácstag múlt év novemberében sajtópert indított Hamm Ferenc, a Deutsches Volksblatt munkatársa ellen, mert az lapjában leközölte dr. Popovics Jeíta kiszélesített városi tanácstag köz­gyűlési beszédét, amelyben dr. Popovics Jefta azt állította politikai ellenfeléről, hogy a Magyaj-ucca kövezésére pá­lyázó dr. Frank Mihály vállalkozótól pénzt kért. A noviszadi törvényszék múlt évi november 13-án felmentette Hamm Fe­rencet a vád alól, mert az Ítélet indo­kolása szerint sikerült a valódiságot be­­bisonyitanla. Dr. Niholics, Vujosevics ügyvédje felebbezést jelentett be és igy került csütörtökön a sajtóper dr. Gyúr* gyev Boskó felebbviteli tanácsa elé. Hamm Ferenc hírlapíró képviseleté­ben dr. Szekulics Milán helyett dr. Lám­­pel Béla ügyvéd mondotta el a védőbe­szédet. A felebbviteli bíróság megsem­misítette az elsőfokú biróság Ítéletét, mert a törvényszék arra a körülményre terjesztette ki a vizsgálatot, hogy Vu­josevics kapott-e pénzt vagy sem, aunlt Vujosevics nem is inkriminált, hanem csak azt sérelmezte, hogy a cikk sze­rint a sérelmezett kitételeket dr. Popo­vics használta, pedig Vujosevics szerint dr. Popovics azokat nem iS mondotta. A felebbviteli biróság új vizsgálatra és uj ítélethozatalra utasította az első­fokú bíróságot. A magyar-román döntőbírósági konfliktus a Népszövetség előtt A magyar külügyminiszter nyilatkozata a nemzetközi döntő* bíróság illetékességéről Az óra ír'a: Sia'ay L'szló Üvöltött a szél. mint a fába szorult fé­reg; künn förtelmes éjszaka volt... November... A múlandóság hó­napja ... A' legyőzött föld meghalt — megdermedt . . . Tanyán vagyunk... Ahol a meghitt ebédlő mőcsvllágos, kandalós, meleg odvábán félénken dacolunk a lázadozó szellemek szörnyű népével... Megvacsoráztunk... Ml. gyerekek, a roggyant kandalót bujjuk. ahol odvas tuskók sárga lánggá válnak ... Az asztalnál édesapánk, édesanyánk, a nagyapánk s Mihály bácsi hallgatózva hallgatnak... Egyszer csak a nagyapám — aki bete­geit didereg a karosszékében — ráme­red Mihály bácsi öreg Szuhayra s int a másik szoba felé bólintva ... Mi már tudjuk, miről van szó s mint a madár, ha kalitban macskát sejt, iszo­nyodva vergődünk a szivünkkel... A másik szobában — a pipázóban tudniillik — van egy régcs-régi, kor­mos, patinás, muzsikáló óra... S vala­hányszor valami nem rendes dolog tör­ténik — ami ennek a muzsikáló órának nincsen a kedvére — hát egyszerűen megáll, mint a csökönyös ló s nem jár tovább egy pcrccnettel, a szentnek se!... Öreg Szuliay gyakran clmesélgctte nekünk, gyerekeknek — miközben a nagyapám is iszonykodva . hallgatta — hogy a régi muzsikáló órában az ősök szellemei rejtőznek... — Nappal jönnek, mennek, szemlélőd­nek — mondotta — megnézik a szán­tást, vetést, a szőlőt, meg a birkát is... Oszt, ha kifülledtek, leülnek hol az eper­­fa alá, hol a garád szélére, hol a lugas­ba — és megfigyelik az élőket... — Innét tudják, ha valaki helytelenül vagy tévesen tesz-vesz-él, mire este — mielőtt nyugovóra térnének — megái* litják az öreg óra ingáját!... Öreg Szuhay a pipázóból visszaballa­gott ... — No —- kérdezte láztól szédelgő nagyapám — mi újság? ... —- Hát megállt! — mondotta Szuhay tompán... Nagyapám összecslkoritotta az ínyét: — Ah és éppen máma, mikor én ilyen beteg vagyok! Künn bőgött a szél, mintha ökröt ele­venen nyúznának; közben meg dübör­gőit, dobolt, mint a koporsóra húzott föld... És sötét volt, mint a leselkedő padláson . . . — Gyerekek — törte meg hirtelen a csöndöt, felénk fordulva —* nem ti rosz­­szaskodtatok máma?... Szuhay válaszolt: __— Má’ hogy rosszaskodtak volna, mikor egész nap esett az eső, oszt itt benn voltak!... Ismét csönd lett... — Szuhay! — szólalt meg ismét a nagyapám — ugyan, menj már, oszt próbáld megtaszitani a sétálóját!... öreg Szuhay visszament, aztán elő­jött kisvártatva: —-Taszíthatom azt!... Nem megyen a Herkó páternek se!... Azt mondja a legenda, hogy amelyik házban az óra megáll, ott halál követke­zik... Ezt senki se tudta és senki se tartotta olyan szigorúan számon, mint az apám... apám... Érthető volt... A nagyapám közel ki­lencven esztendőt Számolt, ha tehát va­lakinek rettegni kellett a haláltól, az első­sorban is őt illette . . , Nemcsak azon esett kétségbe, hogy hisz’ az édesapja volt, hanem azon is, hogy az öregur pár éve összekoeódott az édesapámmal és akkor első dühében végrendeletet csinált, melyben az egész birtokát, vagyonát háromnegyedrészben jótékonycélra hagyta... —- Jóságos Isten, mi lesz velünk! . . , Három neveletlen gyerek, magunk az öregség előtt — mehetünk koldulni!,.. Az öreg meg hörgőit a divánon, hado­nászott és félrebszélt... Csak öreg Szuhay nem csüggedt . . . — Nemzetes asszonyom — vigasztalta •az édesanyámat — ne tessen aggódni, amig engem lát!... Azér’ vagyok én( hogy igazságot tegyek ... Ahogy job­ban lesz az öregur — pedig még egy kicsit egyszer jobban lesz — majd rend­behozom én az ügyeket!... Hát igy állt a dolog akkor, viharos novemberi éjszakán... A nagyapám fé­lig már haldoklóit a karosszékében . A végrendeletében kitagadott bennünket — mikor az öreg, kormos, mérges mu­zsikáló óra gondolt egyet és beszüntette hirtelen -a sétálást... A vihar egyre hevesebben tombolt... Megrázta, feszegette az ablakokat, majd meg az ajtókon dörömbölt, dobolt... Ki zörög, Mihály?.,. Erid], oszt nézd meg!.,. De vidd a puskát is, oszt. ijesztésül, lődd ki!... Nagyapám fölriadt, mert már ismét kezdte a láz ájulásba elnyomni... —■. Hát mit tegyünk?... Mire véled. Szuhay? . . . — Én?,.. Nem tudom!... De talán hívjuk be a Czanefet, a bolgár ker­tészt ... Az ért a kártyához, osztán hát­ha nekünk szöröncsésen kiveti, hogy mit óhajtanak az órában!-,, Czanef besompolygott... — Jó estét kívánok!... Hej, de ször­nyűséges idő!... A halál halászik lel* kekrel... Hogy van a nemzetes ur?... — Itt a kártya?... — Itt!... — Adjatok neki pálinkát... — Köszönöm szépen! — Vesd ki, de hamar, hogy minek állt meg az óra . . . Czahef elővette a kártyát és vetette sebesen ... — Itt egy irás... Nem jó Írás... Rossz irás... El köll tépni, osztán tűzbe köll vetni... Még a hamuját is szét­szórni .., — Hát osztán? — kérdezte Szuhay... — Osztán másik Írást köll csinálni... Jó írást . . . Igy mondja azt a kártya!.., — Hát tudtam — lelkendezett öreg Szuhay — tudtam! . . . Azt a szörnyű végröndölközést nehézményözi az óra!.. Csak hamar, de hamar pennát, meg pa­pirost, oszt másik végröndölcte-t írni, még későn nincs! — Előbbi végrendeletem igy változta­tom meg: Az egész vagyonom a leá­nyomé, meg a vejemé.. Jótékonycélra öt percent... Pont... Aláírva Szuhay Mihály, Czanef, Ilia, Babucsik János, mint tanuk . . . Kis idő múlva suttogva, behunyt szem­mel megszólalt: — Jár az óra? ... Szuhay megértette ... — Jár! — kiáltotta a fülébe — és le­­mondólag intett... — No, hála Istennek!... Én most hnmok egyet... Te meg vigyázz az órára... Falnak fordult — sóhajtott egyet — £s meghalt...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom