Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-10 / 67. szám

i927. március 10. ÖÁCSMEGm NAPLÓ 5. txiclal. Noviszad kölcsönt keres A város sürgős beruházásokra hatmilliót akar felvenni belföldi bankoknál rövid Isj iratra Noviszadról jelentik: Noviszad város kiszélesített tanácsának gazdasági bi­zottsága kedden este Itat órakor Lakies Janos polgájmestehelyettes elnökletével megtartott ülésén elhatározta, hogy fel­hívja a noviszadi bankokat és Novisza­­don levő bankfiókoka-t, hogy tegyenek a városnak ajánlatot Itat millió dináros rövidlejáraíu kölcsönre clyképen, hogy ebből az összegből két millió azonnal volna folyósítandó és abból a liicHeljárat költségeit, a Ignierki ut végén levő uj telepítés területén létesítendő iskolák építését és a Feliszabadulas-téren levő régi Kron-féle ház lebontási költségeit fedezné. A többi pénzből megcsinálná a szükséges utakat és egyéb megoldásra váró sürgős beruházásokat. A gazdasági bizottság elhatározta to­vábbá, hogy a város azt a régebbi ha­tározatát, amely a tisztviselők részére megszünteti a további kedvezményes telekosztást, hatályon kívül helyezi és tekintettel a nagyszámú jelentkezésre, összeírja a kiosztható telkeket, azokat osztályozza, megállapítja értéküket, az­után nyilvános árlejtés utján eladja. 4» Noviszad városa csütörtökön tartja meg március havi közgyűlését, ame­lyen a gazdasági bizottságban előké­szített kérdésekén kívül tárgyalni fog­ja á belügyminiszternek a városi nyug­­düszabátyzat ügyében leküldött legújabb határozatát. A város 1925.* évi decem­ber havi közgyűlésén ugyanis, megálla­­tütotta az uj tisztviselői nyugdijszabály­­zatot, amelyben azonban nem ismerte e! a tisztviselőknek azt a szerzett jo­gát, hogy öt évi működés utáu nyugdíj­igényük van és hogy a háborús esz­tendők duplán számítanak. Ez^ellen a határozat ellen az érdekelt tisztviselők felebbezíek és a belügyminiszter a tiszt­viselők kívánságának figyelembevételé­vel változtatta meg az uj nyugdijsza­­bályzatot, ami ellen a város kiszélesí­tett -tanácsa panasszal élt az államta­nácshoz, amely, azonban ezideig még nem döntött ebben a kérdésben. Közben a kiszélesített városi tanács azzal a javaslattal járult a belügyminiszter elé. hogy vonja vissza a nyugdijszahályzat módosítását kimondó határozatát és ez esetben a kiszélesített tanács visszavon­ja' panaszát. A belügyminiszter azon­ban legújabb határozatában közli, hogy Hajlandó megváltoztatni korábbi hatá­rozatát. Mi történt a kaszárnyában ? Kapitány és kereskedő közelharc! Bccskerckrő! jelentik: Érdekes bűn­ügyet tárgyalt tegnap a becskcrcki já­rásbíróságon Nikovics Milös büntető já­­rásbiró. fíyorgyevics Alekszandar becs­kerék i helyőrségi kapitány feljelentést tett Eichert Ferenc tekintélyes becske­­réki kereskedő ellen. A feljelentés sze­rint Kichert elküldte inasát a kapitány­hoz, aki megkérdezte, hogyan lehetne behajtani főnökének bztejies őrmester­től járó követelését. A kapitány azt a felvilágosítást adta. hogy csak bírói utón leltet behajtani az összeget, mert az őrmester ’ a tartozást néni ismeri el. Az inas azonban azt követelte, hogy a kapitány fizesse ki az összeget és miután ehhez konokul ragaszkodott, Gyorgyevics kapitány kénytelen volt az inast galléron ragadni és kidobni az irodából. Később maga Kichert jött a kapitányhoz és követelte, hogy ö fizes­se ki az őrmester adósságait. A keres­kedő — a feljelentés szerint -A oly kö­vetelőén" és erőszakosan lépett fel, hogy a kapitány végül is elvesztette a türel­mét és kiutasította Eidhertet, de az még ekkor sem állt e! követelésétől. Ekkor a kapitány előhívta az ordonáncot és megparancsolta neki, hogy távolítsa el az irodából Eichertet és zárja be ül a katonai fogházba. Az ordonánc el is ve­zette a kereskedőt és be akarta zárni, de Eichcrt útközben megszökött és ki­menekült a kaszárnya épületéből. Nikovics bíró a feljelentésre vonatko­zólag kihallgatta Sichert Ferencet, aki az esetet a következőképen atka elő: — Felkerestem a kapitány urat. hogy felvilágosítást kérjek tőié követelésem behajtására vonatkozólag. A kapitány ur azonban hevesen rámtámadt, majd kilökött az Irodából. A folyosóra is utá­nam jött és háromszor pofoné ágolt. Er­re én tiltakoztam az ilyen durva elbá­nás ellen, azt mondtam, hegy éti adó­fizető polgár vágyók, akit nein'lehet po­fozni. Ekkor a kapitány előhívta az or-1 donáncot és megparancsolta, hogy zár­jon be engem. .Mikór az ordónánccát á kaszárnya kapujához .értem., futásnak eredtein és sikerült elmeneküluötfi. Azon­nal hazászaladtam és jól elrejtőztem. Csakhamar megérkezett három, katona a lakásomra, akik felkutatták az egész házat. de. nem találtak meg. Ennyi volt az egész. Ur. Mrktisics József védő kérésére Nikovics biró elrendelte Pavlovics Gyó­­ka ezredesnek. Puscsevics kapitányiak és Gyárfás Ferenc volt ordonánerrak ta­nukéiul kihallgatását és a tárgyalást el­halasztotta. Belső kölcsönt bocsájt ki a kormány Dr. Nedeijkíivies Milorúd, a l*o tatákarékpénxtár v.zérí a/ga?ójának nyilatkozata Bcogradi gazdasági körökben hire ter­jedt, hogy a kormány a közeljövőben újabb bel­ső beruházási kölcsönök előteremté­sére gondol. amelyeknek kibocsátásával a Postataka­rékpénztárnak jutna a vezetőszerep. Ezeket a híreket megerősíti dr. Nedelj­­kovics Milorád volt szuboticai egyetemi tanár, a Postatakarékpénztár vezérigaz­gatójának nyilatkozata, amelyben a kö­vetkezőket mondja a tervezett belső kölcsönökröl: — Több mint egy milliard dinárra be­csülhető az a készpénzállomány, amely felhasználatlanul hever a hazai pénzinté­zeteknél. Az abnonnis pénzbőség nyo­mása alatt a pénzintézetek energikusan hozzáláttak uj metódusok kereséséhez pénzük kihelyezésére. Másrészt az or­szágban a gazdasági stagnáció na .von aktuális közgazdasági és politikai pro­blémának mutatkozik. így egészen ter­mészetes az a következtetés, hogy igen könnyen meg lehetne valósí­tani egy 3U0—500 millió dináros hel­­sö kölcsönt, amely az utak javításá­ra volna felhasználandó. Egy útjavítási kölcsön rendkívül nép­szerű lenne és meleg fogadtatásra ta­lálna a közönség legszélesebb rétegeinél. Ezt a kölcsönt néhány nap alatt teljesen lejegyeznék a hazai pénzpiacon, legna­gyobbrészt maguk a pénzintézetek, a maradékót pedig könnyen plasszircznák kflentélájuknál. A kölcsön eszméjét a kormány ma­gáévá tette és dr. Markovics Bog­dán pénzügy miniszter most dolgoz­za ki az erről szóló törvényjavasla­tot. amelyet a legközelebbi időben a sürgős­ség kérése mellett fog a parlament elé terjeszteni. A kölcsön kibocsájtását a Postatakarékpénztárra fogják bízni. a mely már nagy és erős állami bankká fejlődött. — Az .útjavítási kölcsönnel egyidejű leg szó van Állami Jelzálogbank-kötvények ki­­bocsájtásáról és ebből a belső köl­esei:,Eöl eLösorbao az ármentesltő­­társulatokat azután az építőipart (olcsó lakások építését), végül a vá­rosokat kreditálnák. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy Beo­grad város is ezúton kapna megfelelő kölcsönt a fővárosi építési program meg oldására. Az Állami Jelzálogbank eipisZ' szióibatt is a Postatakarékpénztárnak szánják a vezetőszerepet. éhezd lakosságának. A pánik a földrengés által sújtott te­rületekén még mindig nem múlt el, mert még most is érezhetők kisebb földlökések. Ausztráliából Londonba érkező je­lentések szerint Ausztrália egyes he­lyein is éreztek kisebb földlökéseket. ' Újabb tokiói jelentés szerint hiva­talos jelentést adtak ki. amely sze­rint a földrengés halálos áldoza­tainak száma eddig négvezer­­hétszáz-hatvaníiat. azonban még állandóan érkeznek uiabh .jelentések halottakról. A tűz még számos japán városban pusztít. Városokat pusztított el a Japán földrengés Ugyanazok a helységek dőltek romba, amelyek már 1925-ben is elpusztulok és amelyeket most építettek újra — Több ezer halottja van a földrengésnek Londonból jelentik: A japán föld­rengés pusztításának képe csak most bontakozik ki a maga borzaltnassá­­fában. A katasztrófa annál végzete­sebb, mert a földrengés ugyanazokat a te­rületeket pusztította el, amelye­ken 1925 májusában Is rengeteg kárt okozott és olyan városok dőltek r0niba, amelyek most épültek újjá. Kiotóból és Köbéből hadirepülőgépe­ket küldtek a katasztrófa színhelyé­re és a repülők hozták az első rész­letes jelentéseket a pusztulásról. A repülők közük az egyetlen megbíz­ható hirt, mert a földrengés sújtotta vidékekkel megszakadt a telefon és táviró összeköttetés- Az elpusztult területekről vissza­érkezett repülők szerint a katasztró­fa által sújtott területeket mindenütt magas hó borítja, de még a hó alatt is mindenütt széles repedések lát­szanak. Az országutak haránt repedtek meg és olyan széles szakadékok látszanak, amelyek lehetetlenné­­tesznek minden közlekedést. A vasútvonalak mentén is mindenütt megrepedt a föld. A repülők szerint városokban a közterekre vitték a holttesteket, amelyek ott vannak fel­ravatalozva. A vasúti sínek mentén ezrével vándorolnak a falusiak a városok felé, hogy elesései ta­láljanak és menedéket keresse­nek a zord időjárás ellen. Az utolsó számadatok szerint Csá­kóban negyven halottat és hatvanhét sebesültet ástak ki a romők alól. A legnagyobb a pusztulás Ml­­nyama városban, ahol a halot­taknak a száma több mint ezer és batszázan sebesültek meg. Yvataki városban ötven a balőtt és nyolcvan a sebesült és sok más vá­rosban is busz-hatvan között van a halottak száma. A földlökések a leghevesebbek Ta­­jama kerületében voltak, majdnem ugyanolyan erősek, mint 1925-ben, amikor ugyanezeken a területeken pusztított a földrengés. Minyama, Yvataki, Kioto és Awino valamennyien öt-nvolcezer lako­sú városok majdnem teljesen rombadöltek. Alig maradt ház épségbe*!! Osakában és Köbében is, ahol szintén rendkívül erősek voltak a földlökések. Az el­pusztult területeken igen nagy kárt ; szenvedett a selyemipar is. mert a I selyemgyárak nagy része elpusztult. Kiotóból és Köbéből indultak el az első segélyexpediciök a földrengés i által sújtott területekre. Több gya­logezred katonaság indult el sátrak­­! kai és a hadihajókat Is mozgósították és ezeken szállítják az élelmi­szert a? elpusztított területek Telefontudósitásért — három havi fogház A felebb viteti bi óság helybenhagyta m ,,Détbáeeka" szerkesztőjének fognál­­büntetését Noviszadról jelentik: A felebnviteü bí­róság dr. Gyurgyev Boskó-tanácsa ér­dekes sajtóperrel foglalkozott. amely­ben Tornán Sándor, a »Délbácska« fe­lelős szerkesztője volt a vádlott és olyan cikkért kellett felelnie, amelyet nem ő irt, amelynek szerzőjét már a vizsgáló­bírónál történt 'első kihallgatása alkal­mává!- megnevezte, de a noviszadi tör­vényszék, anióly elsőtökön tárgyalta ezt a sajtópert, ennek ellenére a fokoza­tos felelősség elvénél fogva a felelős szerkesztőt vonta felelősségre é$ Ítélte el. A iDélbácska« 1925. évi szeptember hó .50-án »Csalás a kikindai vasúti állo­máson« címmel cikket közölt, amelyben a kikindai vasúti áiiomásen levő állapo­tokkal foglalkozott. A.helyzetképet a ki­kindai áilomásfőriök és a vasúti pénz­­tárnok magukra nézve sértőknek talál­ták és Sajtópert indítottak Tornán Sán­dor, a »Délbácska« felelős szerkesztője ellen, aki, amikor a vizsga lobi ró kihall­gatta, a cikk szerzőjéül Szentiványi De­zsőt, a szuboticai Munka« szerkesztő* jét és a »Déibáéska« szuboticai tudósí­tóját nevezte meg. A noviszadi kerületi törvényszék múlt évi junitts 4-én tárgyalta a sajtópert. A bíróság a vizsgálat folyamán ki sem hallgatta á bejelentett szerzőt: Szent­iványi Dezsőt, hanem a fokozatos fele­lősség1 elvénél fogva a felelős szerkesz­tőt ültette a vádlottak padjára. Az elsőfokú főtárgyaláson Tornán Sándór hiába erösitgétte. hogy a cikket ; nem S irta, hiába hivatkozott arra, hogy a cikk szerzője vállalja a szerzőséget és a cikk bizonyítására vállalkozik és eredeti kézirattal tudja bizonyítani, hogy a cikket Szentiványi Dezső kül­dötte be. A bíróság áz indokolás szerint "a vádtanács álláspontját kénytelen-volt respektálni és Tománt bűnösnek mon­dotta ki. mert a vizsgálóbirónál csak megnevezte a cikk szerzőjét, de a kéz- Jratot nem mutatta be, miért is Tománt három havi fogházra és 3500 dinár kár­térítésre és a perköltségek viselésére ítélte. A felébbviteli bíróság szerdai tárgya­lásán Popovies Ante kikindai átiómás­­főnök az elsőfokú bíróság ítéletének föl­emelését és riagyösszegii kártérítés megítélését kérte. Dr. SzekuHcs Milán védő rámutatott arra, hogy a kérdéses cikket Szentivá­nyi Dezső, a Cikk szerzője .telefonon adta le és így a felelős szerkesztő nem volt abban a helyzetben, hogy a cikkíró kéziratát bemutassa. A vizsgálat folya­mán ezért ki kellett volna hallgatni a megnevezett cikkírót, hogy a közölt cikk azonos'-e a telefonon leadott tudósítással. Rámutatott arra, hogy a zagrebi sem­­mitoszék egy analog esetben elfogadta a szerkesztő bejelentését, hogy a cikket telefonon kapta és annak szerzője vál­lalja a felelősséget. A íeiebbviteii bíróság hosszabb tanács­kozás , után helybenhagyta az elsőfokn bíróság. ítéletét, mert a szerkesztő köte­les a vizsgálóbírónál történt kihallgatása alkalmával a szerző megnevezésével egyidejűleg a szóbaníorgó cikket is be­mutatni. A konkrét esetben ez nem tör térét és üzért el keltett ítélni a vádlott szerkesztőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom