Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-10 / 67. szám

I92T. március 10. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET A gyergyói magyar párti tagozat iro­dájában megjelent Netotian rendőrfőka­pitány és felszólította Józsa Andor fő­titkárt az összeirási lajstromok kiadá­sára. A főtitkár tiltakozott az eljárás el­len, mire a rendőrkapitány házkutatást helyezett kilátásba. A főtitkár újabb tiltakozás után értesítette Görög Joa­­cham szenátort, a tagozat elnökét aa eseményekről, aki megjelent a tagozat helyiségében és a rendőrkapitány azon kérdésére, hogy hol vannak az össze­irási lajstromok, a következőket mon­dotta: — Mivel ebben az eljárásban a ma­gyar párt működési szabadságának és politikai szervezkedésének megsértését látom — nem vagyok hajlandó nyilat­kozni ebben a kérdésben és eltávozom. A hatósági személyek erre átkutatták a magyar párt irodáját és miután nem találták meg az összeirási lajstromokat, jegyzőkönyvet vettek fel és eltávoztak. * Az összeírás igen nagy riadalmat kel­tett a bukaresti túlzó soviniszta körök­ben. A lapok egy része a leghevesebben támadja az erdélyi magyar pártot és felszólítja a belügyminisztert, hogy a legszigorúbban járjon el a magyar párt vezetői ellen. A Cuvantul fantasztikus vádakat talál ki, hogy a magyar pártot kompromittálja. A lap szerint az össze­írásnak az a célja, hogy az eddig »sejt­­rendszerüen« szervezkedett magyarsá­got a budapesti Társadalmi Szövetség kereteibe olvassza, hogy ez a társaság bármikor tudja mozgósítani az összes magyarokat. * A Csíkszeredái járásbiróság telek­könyvi hivatalában tiz év óta dolgozott két magyar tisztviselő. Az impérium vál­tozás óta számtalanszor zaklatták őket, de valahogy sikerült nekik állásukban, megmaradni. A törvényszék elnöke a napokban rendelkezési állományba he­lyezte a két magyar tisztviselőt és a belügyminisztérium igen gyors elintézés­sel helybenhagyta a fegyelmi ítéletet, a melynek erejénél fogva, az utolsó ma­gyar tisztviselőknek is március elsején ki kellett vonulniok a telekkönyvi hiva­talból. * A ruszinszkói autonóm földmivesszö­­vetség alelnöke, Földesi Gyula hosszabb cikket irt Ruszinszkó autonómiájáról. »El nem vitatható — irja — hogy az orosziakta területnek — és ilyennek szá­mit Keletszlovenszkó, beleértve a Sze­­pcsséget is — a nagyhatalmak által ga­rantált, a saint-germaini békekötés alap­ján önkormányzatra van joga. Ez az önkormányzat úgy a békeszerződés, mint az alkotmánylevél szerint a leg­szélesebb mérvű és egyedüli korlátozása az, hogy nem ellenkezhetik az állam egységével. Az állam egysége rendsze­rint a külfölddel szemben érvényesül, vagyis az egységes államnak közös a külképviselete, közös az államfeje, kö­zös az állampolgársága, közös a pénz­ügye, a valutája és közös a hadvezetése. Befelé azonban az oroszok önkormány­zati területét magában foglaló cseh­szlovák állam a békeszerződésekből és az alkotmánylevélböl kiiolyóan nem te­kinthető egységes államnak, hanem mindig megkülönböztetendő benne az autonóm ruszin föld és a többi ország­területek. Autonóm jogainkból követke­zik, hogy vallási kérdésekben saját ma­gunk határozunk. E jogunk magában foglalja nemcsak az ünnepek rendezésé­re vonatkozó hatáskört, hanem az egy­házak helyzetének megállapítását, segé­lyezésüket, jogviszonyainknak rendezé­sét is. Közoktatási önkormányzatunkból kifolyólag kizárólag minket illet meg iskolaügyünk vezetése, iskolák felállítá­sa, beszüntetése, tanerők jogi viszonyai­nak rendezése és a nevelés szellemének megállapítása, melynek egyedüli korlát­ja, hogy nem irányulhat a csehszlovák állam egysége ellen. Nyelvi önkormány­zati jogunk azt jelenti, hogy hivatalaink belső ügykezelésének és a felekkel való érintkezés nyelvét a mi országgyűlésünk fogja meghatározni, hogy ezen szerv ál­tal megállapított nyelvben vagy nyel­vekben eszközöltessék a közoktatás, adassanak ki hivatalos rendeletek, hir­detmények, jelzések. Nyelvi autonómiánk egyedüli korlátja az állam egységének respektálása és ez megvan akkor, ha autonóm területünkön elintézés végett elfogadjuk a csehszlovák beadványokat is, de ezzel eleget is tettünk kötelezett­ségünknek, egyébre, nevezetesen a cseh­szlovák államnyelvben való hivatalosko­dásra autonóm területünkön nem va­gyunk kötelezhetők.« # Bukarest katholikus magyarságának lélekderitő ünnepe volt: Szilágyi M. Dózsa premontrei kanonok, az Erdélyi Katholikus Népszövetség. igazgatója a Baráttá templomban ‘magyar szentbeszé­det mondott. A köztiszteletben álló és páratlan agilitásu igazgató az egész he­tet Bukarestben töltötte, utazásának fő­célja volt, hogy köszönetét fejezze ki az illetékes kormányférfiaknak a Nép­­szövetség iránt tanúsított jóindulatú tá­mogatásukért. A kormány ugyanis 1917 február 25-ikén a vallásügyi miniszté­rium utján államsegélyt utalt ki a Ka­tholikus Népszövetség részért, hono­rálni kívánván ezzel is azt az értékes kulturális munkát, melyet a Népszövet­ség a lelkek harmóniája érdekében ki­fejt. Szilágyi M. Dózsa igazgató Gyár­fás Elemér szenátor, a Népszövetség alelnöke kíséretében elsősorban tisztelgő és bemutatkozó látogatást tett a vallás­ügyi minisztériumban, azután a belügy­­ben Bucsan miniszternél, kinek köszöne­tét mondott szervező kőrútjában a helyi hatóságok részéről tapasztalt elő­zékeny 'támogatásért. Ezután kihallga­táson jelentek meg a Népszövetség ve-, zetői Dolci pápai nunciusnál, ki meleg érdeklődést tanúsított a nagyjelentőségű szervezet munkája iránt, megtárgyalta velük az erdélyi katholikusok főbb problémáit és kilátásba helyezte, hogy ez év folyamán meg fogja látogatni aa erdélyi főbb katholikus gócpontokat. Mussolini bizalmatlan Párisból jelentik: A Quotidien ró­mai jelentése szerint Giolitti volt miniszterelnök az olasz királyhoz levelet intézett, amelyben élesen állást foglal a fasiszta rendszer ellen. Giolitti kifejti, hogy a dinasztia és a monarchista rendszer veszélyben fo­rog és kérve-kéri a királyt, hogy te­gyen meg minden lehetőt a monar­chia megmentése érdekében. Hangsúlyozza Giolitti, hogy ha a király nem tud a helyzeten uralkodni, akkor méltóbb, ha le­mond. Végül tiltakozik a volt miniszterel­nök az ellen, hogy a fasizmus az ál­lammal azonosítja magát. A francia lap ezzel a római hirrel kapcsolatban egy másik római jelen­tés alapján megírja azt is, hogy Mussolini betegesen bizalmatlan munkatársaival szemben és legújabban már vezérkari főnökét is titokban ellenőrizteti, mert bizal­matlan úgy vele, mint az egész had­sereggel szemben. Giolitti lemondásra szól tóttá fel az olasz királyt Oroszország barátságtalan lépésnek tekinti a besszarábiai szerződés ratifikálását Az olasz kormány a ratifikálásról jegyzékben értesítette a római orosz nagykövetet — Az angol sajtó a ratifikálást mint Anglia legnagyobb politikai sikerét könyveli el Olasz-román-magyar blokk létesül Rómából jelentik: A besszarábiai egyezmény ratifikálására vonatko­zólag a végleges döntés csak kedd délben történt meg az olasz minisz­tertanácson. ahol Mussolini bemu­tatta a ratifikálásról szóló királyi rendeletet,, amelyet a miniszterta­nács egyhangúlag tudomásul vett. Mussolini már hétfőn délután táviratilag tudatta Averescu ro­mán miniszterelnökkel, hogy Olaszország most már ratifikál­ja a besszarábiai egyezményt, majd értesítette erről Lachovári ró­mai román követet is. Kedden az esti órákban a miniszterelnökségre kérették Kamenev római orosz követet, akinek Grandi külügyi államtit­kár Mussolini nevében jegyzé­ket nyújtott át a ratifikálás be­jelentéséről. Kamenev látható meglepetéssel, szó nélkül vette át a jegyzéket Az orosz nagykövetség részéről hangsúlyozzák, hogy Olaszország lépése meglepetés Szovjetoroszország számára. A római orosz nagykövetségen egye­lőre tartózkodó ugyan a hangulat, azt azonban már kijelentik. Oroszország eleve bejelentette, hogy a besszarábiai egyezmény ratifikálását barátságtalan lé­pésnek tekintené Oroszország részéről. Azt még nem tudják megmondani az orosz követségen, hogy lesznek-e diplomáciai következményei a rati­fikálás megtörténtének és mik lesz­nek ezek a következmények. Londoni jelentés szerint az angol sajtó hasábos cikkekben méltatta a besszarábiai egyezmény olasz rész­ről történt ratifikálásának jelentő­ségét és a lapok egyhangúlag meg­állapítják, hogy Besszarábia Romániához való tartozásának olasz részről tör­tént elismerése az angol politi­ka egyik legnagyobb sikere. Olaszország eddig még semmiféle olyan akcióra nem volt hajlandó, a mely a szovjet ellen irányult, most azonban megtört a jég és Olaszor­szág is elismerte, hogy Szovjet­oroszország Európa békéjére közös veszélyt jelent. A besszarábiai kér­dés most már a Népszövetség elé tartozik és ... abban az esetben, ha Szovjet­oroszország megtámadná Bessz­­arábiát, a Népszövetség vala­mennyi tagja köteles lenne ka­tonai támogatásban részesíteni Romániát. Mint Bécsből jelentik, a Neue Freie Presse római tudósítójának értesü­lése szerint a ratifikálás ténye bizonyos ösz­­szeköttetésben áll Bethlen ma­gyar miniszterelnök római utjá­­val is. Az olasz kormány a ratifikálással a legmesszebbmenő elégtételt adta a román kormánynak és tette ezt azért is, hogy Magyarországgal szemben Ro­mániát engedékenységre bírja. Olaszország ezzel egyidejűleg hosz­­szu időre lekötelezte Romániát és egyúttal lehetővé tette a magyar­román kiegyezést. A román kormány Mussolini keddi gesztusa után kénytelen lesz Magyarország és Olaszor­­, szág közötti jóviszonyra való tekintettel nagyobb engedmé­nyeket tenni Magyarországnak és ezzel szemben Magyarország az adriai kikötő kérdésében fog­ja mindenben honorálni az olasz kormány kívánságát. A magyar­­román-olasz blokk befejezettnek tekinthető és ez a blokk egyben Anglia érdekeit is szolgálni fogja, mert Anglia a szö­vetségben erős oroszellenes frontot lát. Mint Berlinből jelentik, Moszkvá­ból odaérkező hirek szerint a bessz­arábiai egyezménynek olasz részről történt ratifikálása Moszkvában rendkívül kedvezőtlen benyomást keltett. A szovjetkormány jegyzékben fog válaszolni az olasz kor­mánynak. Tény az, hogy a szovjetkormány ba­rátságtalan aktusnak tekinti a ratifi­kálást és azt a római kijelentést, hogy Olaszország eljárásának sem­mi oroszellenes éle nincs, diplomá­ciai frázisnak tekintik. A német párt akciója a községi választásokért A régi magyar törvény mellőzését kérik a belügyminisztertől Beogradból jelentik: Dr. Kraft István és Neuner Vilmos német párti képvise­lők szerdán látogatást tettek Makszi­­movics belügyminiszternél, akivel hosz­­szabb megbeszélést folytattak a vajda­sági községi válaszátsok kiirása érde­kében. A német képviselők azt a kíván­ságukat fejezték ki, hogy a Vajdaság­ban a községi választásokat ne a régi magyar községi törvény alapján ejt­sék meg, mert ez a törvény bizonyos befolyást biztosit a főszolgabiráknak a választás menetére. Makszimovics belügyminiszter kije­lentette, hogy szintén azt akarja, hogy a választás minden befolyástól mentes legyen és az általános, egyenlő, titkos választójog alapján a proporciós rend­szer mellett történjen. A német párt elnöke, dr. Kraft István felkereste Schumacker Sámuel képvi­selő társaságában Vukicsevics Velja közoktatásügyi minisztert is. akivel közölték a németség óhajait a népisko­lai törvényjavaslatra vonatkozólag. A miniszter kijelentette, hogy a törvény érdemleges tárgyalása előtt meg fogja hallgatni a német kisebbség képviselőit

Next

/
Oldalképek
Tartalom