Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-09 / 66. szám

. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 4. oldal. Gyönge lesz Bánátban a tavaszi tengeriexport Kicsiny a tengerikászlet a Bánátban Becskerekről jelentik: A bánáti gaz­dasási köröket élénken foglalkoztatja az az export szempontjából rendkívül fon­tos kérdés, hogy mekkora tengerikész­letek vannak még a Bánátban és milyen mennyiségek kerülhetnek ebből export­ra. Mig más években a szakkörök meg­lehetős pontossággal és határozottság­gá! tudták megállapítani , ilyenkor ta­vasszal a még exportra Kerülő készle­tek mennyiségét, most a becslésben nagy eltérések vannak s a múlt év tengeri terméséről azonban még a mai napig sem sikerült teljesen megbízható képet szerezni. , Az elmük év október és november ..ha­vában, közvetlenül a tengeri beérése titán, nagy erővel indult meg a tengeri-' száritás és Becskereken valósággal uj iparág keletkezett, amennyiben töme­gesen helyezték üzembe a tengeriszári­­tő-telepeket, amelyek naponta 40—50 vagon tengerit szárítottak ki exportké­pessé. A novemberi és decemberi Szo­katlanul száraz időjárás következtében már ezekben a hónapokban is folytató­lagosan az egész tél folyamán folyt a tengeri export és a becskcríki. pancse­­vói és kovíni hajóállomásokon többezer vagon tengeri került behajózásra. Ilyen­formán az enyhe tél lehetővé tette a tengeri termés Jelentékeny részének ki­szállítását, a tavaszi export céljaira fenmaradt készleteket nagyon, nehéz most felbecsülni. A bánáti tengeritermő vidéken Vrsac, ÁÜbunár és Kovin környékén, ahol az árvíz tavaly nagy károkat okozott, a tengerikészletek annyira megcsappan­tak, hogy itt feleslegre egyáltalában nem lehet számítani. Pancsevó környé­kén is olyan csekély a készlet, hogy a tavaszi szezonban a tavalyi forgalom­nak még a felét sem fogják elérni. Felsőbánátban és a Bánát tiszamenti részein is erősen megfogyatkoztak a tengeri készletek*-de azért számítani le­het arra, hogy még 2—3 ezer vagon ten­gerit . elszállítanak a- Tiszán az- uj ter­mésig. Számottevő készletek csak a Bc­­ga vidékén és Becs-kerek közvetlen kör­nyékén találhatók, azonban itt is csak legfeljebb feleannyi tengeri kerülhet be­hajózásra, mint az előző években. A Bega vidékén exportra kerülő tengeri­mennyiséget 4000 vagonra lehet be­csülni. A tavaszi bánáti tengeriexporthoz te­[ hát nem lehet túlságos nagy reményeket fűzni, aminek egyrészt az az oka, hogy a tavalyi termés általában véve 20—30 százalékkal gyöngébb volt az előző évi termésnél, főként pedig, hogy a tenge­­rikészletek jelentékeny részét a kedve­ző őszi és téli időjárás következtében már kiszállították az országból. Azon­ban még sincs kilátás arra, hogy a ten­geriárak emelkedjenek, mert a tengeri Jugoszláviában már elérte, sőt részben túlhaladta a világparitást. Romániá­nak rendkívül Jó termése volt és a kö­zépeurópai piacokat elárasztja tengeri ajánlataival, úgyhogy a mi tengerink Noviszadról jelentik: A noviszadi ügyészség fogházából kedd délelőtt tiz órakor több rendőr és néhány fogházőr kísérete mellett megkincoltkeziü rabokat vittek ki a pályaudvarra, hogy Mitrovi­cára szállítsák őket. A menetből kitűnt egy intelligens arcú férfi, egy gyógyszerész, akinek ügyei évekig foglalkoztatták a vajdasági rend­őrségeket. Balog Jása magiszter egyike a leghirhedtebb szélhámosoknak. Még a háború előtt, 1909-ben a zsabalyi járás­bíróság Ítélte el lopásért, 1910-ben újra a zsabalyi járásbíróság Ítélte el, ismét lopásért, 1913-ban csalásért kapott két évi börtönt, később külföldi börtönökben töltött hosszabb időt, majd 1918-ban visszatért a Vajdaságba és Temerinben vagontételekben adott el sohasem léte­zett fát, amelyért nagy előlegeket sze­dett fel, 1919-ben a noviszadi Komlós és Székely cégnek adott el ötszáz métet­­mázsa tengerit, amely szintén nem léte­zett, később benzint adott el nagy . téte­lekben, de természetesen n|em szállított, 1923 november 9-ikén a noviszadi tör­vényszék négy évi és kilenc havi bör­tönre’ítélte és be is vonult MitroVicára, 1925 szeptember iO-ikén feltételes sza­badságra engedték. Vasútra ült és No­­viszadra utazott. A vonaton megismer­kedett Ruszka Milicával és Petrövics Lénával, akinek férje be volt zárva és velük elintette, hogy magasabb igaZság­­ügyminiszteri tisztviselő és dr, Rosztics Milán osztályfőnök tegező jó barátja. Az asszonyoktól pénzt csalt ki, hogy levi­szi őket Beogradba és a két férjet sza­alig konkurálhat vele. A magyarorszá­gi tengeri termés ugyan gyöngébb volt és igy nem jön számba a jugoszláv ten­geri konkurenciájaként, de annál in­kább az amerikai tengeri, mely lénye­gesen olcsóbb, mint a miénk. Ezek a körülmények megakadályoz­zák a tengeri árának emelkedését, noha a készletek nálunk csökkenőben vannak és a termelők árkövetelései nagyok. Azonban a csökkent készletek is ele­gendők a belföldi szükségletek kielégí­tésére, a külföldre pedig már a konku­rencia miatt is csak kevés tengeri ke­rül ebben az évben. : badlábrahelyezteti, de a noviszadi állo­máson eltűnt és a két asszonyt a pálya- 1 udvaron hagyta. Még az éjjel betört La­­zies Zsika noviszadi gazda házába, de tettenérték és beszállították a noviszadi ügyészségre, ahonnan kedden indult vissza Mitrovicára újabb három és fél évi fegyházbüntetéssel, amelyet a felté­telesen elengedett két évi és kilenc ha­vi régebbi börtönbüntetéssel együtt kell most letöltenie. A társaság másik legillusztrisabb tag­ja Jovanovics Dragisa beogradi lakatos, I egyike a legveszedelmesebb betörőknek, ! akinek lelkét gyilkosság is terheli, ame­­j lyet még a forradalom idején követett e! és amelyért a beogradi törvényszék tizesztendei súlyos fegyházra ítélte. 1925 Julius 18-ikán feltételesen szabad­lábra került. Egy napon szabadult ki vele cellatársa és névrokona Jovanovics Voiiszláv, beogradi szabó, akivel abban állapodtak meg, hogy működésük szin­terét átteszik a Vajdaságba, ahol sokkal enyhébb törvények vannak érvényben. Másnap délben a noviszadi rendőrség már ’letartóztatta őket, mert tettenérték, amint Reméli Antal péküzletébe törtek be és elvitték onnan a kézipénztárban talált néhány ezer dinárt. Pár perccel utóbb mar másik két pék tett feljelen­tést, hogy náluk is betörtek és ekkor kiderült, hogy a köt Jovanoivcs déli 12— 1 óra közt póküztetet fosztott. Ezért azi újabb szerepléséért két esztendei bör­tönt kapott és Jovanovics Dragiszláv, a ki szabadságát csak tizennyolc óráig él­vezne. Vissza Mitrovicára... Kilenc rabDí szálltlottak a noviszadi ügyészség fogházából Mitrovicára Egy kiskora kivételével valamennyi rovott múlta Fata Morgana I Irta : Oláh Gábor Előttem ült ez a különös ember, ez az ördöngös Vadász. Nem ivott bár szinültig telten kacagott rá a bo­ros pohár Nem hallotta a zenét, amely néha siketitően zúgott körültünk. Nem látta a villanyfényben elsuhanó nő­ket, akik kíváncsian pillantottak mű­vésziesen rendezett fejére. Befelé né­zett és szakadozottan, majd harago­san, végül viliarosan beszélt. Beszélt. — Beláttam, hogy ebben a sivár környezetben végem. Megfullad a lel­kem, mint az utas a számum porában Művésznek születtem, de rossz helyre estem. Képzelje el: az aranyhalat ho­mokban. Az emberek vadállatok, harap­nak, marnak, ha nem bírnak velem és röhögnek, ha két vállra terítettek Ezektől nem várhatok semmi jót. Pén­zem nincs, hogy Párisba mehessek. Kétségbeesetten kiáltottam fel a Látha­tatlan Istenhez, vagy nem is tudom ki­hez: most segíts, uram, mert elveszek! Egy pillanatra megállt. Hallgatott. S úgy nézett a semmibe, hogy a nézése vonalába eső asztaloknál egyre izga­­tottabbak lettek az emberek: mert a szeme sugárzása: égetett. — És barátom, ekkor támadt az a furcsa gondolatom, hogy átformálom magam körül az egész világot. Meg­színesítem, tele aggatom a legfantaszti­kusabb díszekkel, fölemelem az illúzió ködébe s akaratom hatalmával óriássá, megdobentövé, szóval művészivé te­szem. Kíváncsian vártam, merre fordul gondolata. — No most idehallgasson. Ez az egész Föld, ez a csillag, tulajdonképpen egy élő Lény: mozog, lélekzik, eszik, termel, szül, öregszik és rohan a ko­porsója felé. Mert azt belátja, . hogy az Ember, a Kantok, a Shakespearek. a Goethék, a Madáchok, az Edisonok, meg mind valamennyien: testéből szü­lettek. Az ember = föld, kis • darab föld. A rész olyan, mint az egész. Az a csillag, amely érző és gondolkozó em­bereket szül, maga sem lehet vas, vagy kő, vagy tűz, vagy viz, hanem minden elemnek az összetétele —: Ember. Szó­val: Lélek. Ahogy erre rájöttem: meg­változott egész világom. Képzelje cl: egy roppant állat, vagy roppant ember hátán élünk, odaragadt moszatok, vagy bacillusok. A vágtató Föld fuj, köhög, morgolódik, talán káromkodik és sza­val. Vagy dalol. Ez a roppant zengés­dörgés áthullámzik belénk s a szeren­csésebb pillanatokban termett emberek átveszik, mipt a pici kis fölfogó gépeze­tek és dalolnak, szavalnak, vagy — káromkodnak. Ha a Föld beteg, lázas; akkor megbomlik a rajta élősködő em­beriség is: beteg, lázas lesz és pusztul. Rámnézett — s tágra nyílt szeme­ben egyr forgó és rohanó földgömbot láttam. — Csillagok vagyunk mind! Égi tes­tek. Napok, holdak, üstökösök. Az em­berek jelleme: egy a csillagok képleté­vel. Most már az ember építette világ is a mindenség alaptörvényein épül. A hogy ez világossá lett előttem: elkez­dett a szemem, lelkem káprázni a vá­rosaink, a házaink, az uccáink, a te­reink, kertjeink láttára. Micsoda zengő csoda ez a terem, ahol most vagyunk! Ezek a színes falak: lebegő fényhullá­mok, amelyeken a világ sugárzása tün­döklő sziliekbe törik. Ez a kolosszális épület: él! Lelke és érzése van. Dalol. Csak meg kelt érteni. És az uccák! A Föld hátán tovakigyózó pici medrecs­­kék, amelyekben az élet árama fut előre, hátra. Csupa villanyfolyam az egész. Mert minden egyes ember: vil­lanytelep s ahogy elfutnak egymás mel­lett: micsoda rezgő zavarok, micsoda egyesülések és taszítások, micsoda ki­sülések támadnak! Hányszor látom a felcikázó kis villámot egy-egy haragvó férfi vagy hevülő nő szemében! A siró gyermek szemében kis hulló csil­lagok zápora fénylik. Mert mind parányi égitestek vagyunk! Az ő szemei is villáinlottak és hul'ló­­csillagoztak. Fényes, dombos homloka olyan volt, mint egy égi test fél gömbje. — Most már megszületett az uj vi­lágszemlélet. Az ember és az, amit te­remt: ép olyan egytestvér, mint az em­ber és a föld, mint a Föld és a Hold vagy mint a Napok végtelen milliárdja. Ezzel a gondolattal megfogtam a Halha­tatlanságot: az örökkévalóság létráját odatámasztottam lelkemhez és lelkemtűl a Siriushoz. Van ennél felségesebb tu­dat? Egy vagyok a Mindenséggel, te­hát egy vagyok az Istenséggel. Ha szob­rot faragok: az Isten emberformáló szándéka ölt formát művészi akara­tomban. Ha költeményt írok: a világtes­tek zengésének adok parányi hangot 1927. u árcius tf. Három és fél évi börtönbüntetésének elszenvedésére vonul a mitrovicai fegy­­házba Ninkov Dusán noviszadi soft'őr, a ki saját kisleányán követett cl erő­szakot. Két és fél évi börtönre itelte a novi­szadi pénzügyigazgatóság szolgáját, Lu­­kics Sztevánt, aki a pénziügyigazgató­ságnak katonákkal őrzött trcszor.aiból 27.000 darab egydinárost lopott el. Ugyancsak két és fél évre vonul be a {egyházba Nemcsev Milán becs.kercki napszámos, aki rnult évi februárban Becskereken betört Sztankovics Nikola lakásába, ahonnan 13,250 dinárt lopott el és két nappal utóbb ugyancsak Becs­kereken Gajdok Iván lakásából 14.370 dinár készpénzt lopott el. Nemcsev is csak visszatérő a mitrovicai fegyházba, mert 1925 december 31-ikén helyezték feltételes szabadságra. A hatodik fegyenc Terzics Tivadar cu­korgyári hivatalnok, aki Titefen telek­könyvi kivonatokat hamisított és azok­nak alapján a beogradi cukorgyártól 27.000 dinárt csalt ki. Két és fél évre ítélték, de egy alkalommal két évet már töltött Mitrovicán. Veszedelmes betörő a hetedik rab: Diina Pávle bácskopetrováci asztalos, aki gyémánttal kivágta Trifasko Pál kul­­pini gazda ablakát és onnan arany és ezüsttárgyakat és 21500 dinár készpénzt lopott el. Friedmann Ignác lakásába is behatolt, de Bazsel Pavel szolga észre­vette és döngette a belülről bezárt aj­tót, mialatt Djina az ablakon át meg­szökött. Petrovácon elfogták és altkor kiderült, hogy speciálista az ablakoknak gyémánattal való keresztülvágásában. 1921- ben és 1922-ben több mint tizi be­törést követett el hasonló módon. 1922- b.en mindezekért három esztendei fegyházra ítélték, amit már ki is töltött Most újból a fegyházba vonul újabb bün­tetése kitöltése végett. A nyolcadik: Horkai György lakatos, aki Csányi Zoltánnál tört be és ezért másfél esztendei börtönre ítélték. Betö­résért egy évi börtönbüntetést már el­szenvedett. A sorban az utolsó egy fiatal siheder, aki most . lett csak tizenhat .esztendős. A fiatal gonosztev.0 1925 december 25-én karácsony napján késsel szivenszurta Hronics Gyúró gyurgyevói legényt aki azonnal meghalt. Hat hónapi börtönre ítélték, tekintettel fiatal korára. Bizony­talanul, szemlesütve lépkedett a többi mögött, akik mind tanitómiesterei lehel­nek. ö a transportban az egyedüli, aki még nem ismeri Mitrovicát . . . Ha gyermekem születik: egy uj kis csillag született. Hát nem gyönyörű? Megyek az uccán — s ezer kis gyermek, ezer kis csillag hömpölyög felém. Magam is meg voltam illetődve. Csakugyan, ez a különös ember uj vi­lágszemlélet alkotója. Meg fog változni tudományos felíogásunk, vallásos hi­tünk, művészi szemléletünk. Táguló, nem földi méretű perspektívában cso­dálatos elemek lebegtek felém. Szé­dültem. Az őrjöngő zene elhallgatott. A ci­gány tányérozni indult. Ahogy közele­dik felénk, az asztalunkhoz, ez a barna gyerek, profán gondolat viilan át hom­lokom mögött. Megragadom a Vadász ur kezét s odaintek a hajlongva kéregető cigány felé: — Nézze csak! Egy uj csillag köze­ledik felénk. Egy fekete csillag. Vadász ur tétován arra nézett, amer­re mutattam. Fényes homloka egy pa­rányit elborult. Azután láttam, hogy lassan a mellénye zsebébe nyúl s fárad­tan kikotorász belőle egy pénzdarabot. Markába szorítja és várja a fekete csil­lagot, hogy ezt az érc-elemet belefor­rassza annak összetettebb elemcsopor­­tezatába: a kezébe. • Sóhajt. — Gyönyörű ez, uram... csak ne volna az embernek is árnyéka. Egyik­ről ráesik a másikra — kész a napfo­gyatkozás. A cigányra gondolt, ki mingyárt el­viszi utolsó pénzét. Es beáll a részleges napfogyatkozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom