Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-04 / 33. szám
4. oldal. BÁCSMEGTKI isTAPLÓ ÍQ27. február 4.-4 szvetihuberti rémregény Jogerősen felmentették Muschong József f'ó elbirtokolt Noviszadról jelentik: Rúnregényszcrü fantasztikus bűnügy éri véget szerdán a noviszadi felebbviteliv bíróság előtt. Annakidején az egész Vajdaságban nagy feltűnést keltett, bogy a kikindai ügyészség szeméremellen! erőszak és gyilkosság vádja miatt eljárást indított Muschong József szvetihuberti nagybirtokos és szolgája, Retzler József ellen, Muschong ellen felesége, Loyal Katalin tett feljelentést. A feljelentés szerint Muschong József a házasságuk második éjszakáján bevallotta feleségének, hogy Retzler János jelenlétében agyonütött egy pásztorfiut, aki tilosban legeltette nyáját és a pásztorba holttestét tanyáján elásta. Az asszony szerint férje házasságuk második éjszakáján arra kényszeritette, hogy folytasson szerelmi viszonyt a béresével, mert ez hallgatás fejében ezt tőle követeli. Egész áprilisig erkölcstelen életmódot kellett folytatnia a kanásszal. Az asszony fantasztikusan hangzó feljelentésére megindult nyomozás nemi vezetett eredményre és. az ügyészség sem talált semmiféle bizonyítékot az állítólagos gyilkosságra vonatkozólag. Muschong József úgy a vizsgálóbíró előtt, mint november 19-én a kikindai törvényszéken megtartott főtárgyaláson azt vallotta, hogy mindkét vád koholt és nem egyéb egy hisztérikus asszony bosszumiivénél. Retzler János .a csendőrségen bevallotta, hogy viszonyt folytatott Muschon'gnéval, ezt a beismerő vallomását azonban a vizsgálóbíró előtt és a kikindai törvényszéki tárgyaláson visszavonta és azt mondta, hogy' a vallomást erőszakkal kényszeritették ki belőle. A kikindai törvényszék bizonyítékok hiányában felrnentetté Muschong Józsefet és Retzler; .Jánosi - a vgyilkossag. illetőleg bünpalá-siolás vád.iá alól, i vi■ szent bűnösnek mondta krökeL többrendbeli erósnwk. Jfd'Hctt« .mmítr és ezéft Mr. Adrién pompás esztendői Irta: Krúdy Gyula Meszíényi Adrianne, aki születésére nézve igen szerény körülményekre tekinthetett vissza: későbbi életében mindig arra. törekeddett, hogy önmagával is elfelejtesse a Gyöntyuk-uccai házmesteri lakást. Ugyanezért Meszíényi Adrienne, a Nemzeti,Színház tagja és Szemere Miklós császári és királyi kamarás, lófuttató balkézről való felesége: hogy a reáháramló grande-damei feladatoknak eleget tegyen: volt lapszerkesztő és lapkiadó, is Pesten. A Fővárosi Lapok cimti nagymultu napilapnak veit a kiadója darab ideig, bár neve az újságon nem szerepelt. Mindenképpen emlékezetes világ volt ez a kor, amikor Meszíényi Adrienne a lapszerkesztéssel is megpróbálkozott. Az a kifejezés, hogy »félvilág«: nem jelentette mindig a leggonoszabbat, a melytől a polgárság hölgyeinek feltétlenül hideglelést kell kapni. A félvilágnak is voltak skálái, mint akár más társadalmi osztályoknak. Mily messzire esett például Adrienne skálája űzőkétől a szerencsétlen kokettekétől, akik a Ferencikávéházat látogatták vagy Somossinál táncoltak! Adriennünk a régi Nemzeti Kaszinónak abban a barátságos kis ebédlőjében ütötte fel sátrát, ahol nemrégiben még a velszi herceg tiszteletére pezsgősüvegekkel mentek egymásnak az urak, ahol tegnap Pálmay Ilka táncolt az asztal tetején széles jókedvében, ;^iová még á »fiatal« Andrássy GyulánaK (a mainak) nem volt szabad belépnie, mert a duhajkodó urak azt akarták, hogy maradjon meg a tudósi pályán a tiszadobi gróf. Ebben, az úgynevezett gavallérok krémjének világában mutatkozhatott meg néha a Gyöntyuk-uccából elszármazott »kisasszony«, ha a féltékeny Szemere ur erre engedelmet adott. A »Fővárosi Lapok«-nak még megmaradt valamije abból a nimbuszából, a mellyel Vadnai Károly vette körül. Igaz, hogy.cz már csak amolyan emlék volt, mint valami lezárt naplóban hervadó ne-Muschong Józsefet három évi börtönre, Retzler Jánost pedig három évi fegyházra ítélte. Úgy az ügyész, mint az elítéltek felebbeztek és így került az érdekes bűnügy szerdán a noviszadi felebbviteli bíróság Araiddá-tanácsa elé. A felebbviteli bíróság előtt úgy a két vádlott, mint a feljelentő asszony ientartotta a törvényszék előtt tett vallomását és a fűtárgyalási termet megtöltő közönség izgalmas jeleneteknek volt tanúja. A kihallgatások befejezése után dr. Jocics Milorád föállamügyész vádbeszédében elejtette a. gyilkosság ügyében beadott felebbezést és csak .az erőszak ügyében tartotta fenn a vádat. Dr. Jovanovics Márkó és dr. Szekulics Milán mondották el védőbeszédeiket, a melyek elhangzása után a biróság rövid tanácskozás után kihirdette, hogy' az elsőfokú ítélet megsemmisítésével felmenti mind a hét vádlottat az erőszakossági vád alól. Az Ítélet jogerős és a Tábla elrendelte a két vádlott azonnali szabadlábrahelye-és további négy-öt nap alatt teljesen felgyógyul a beteg. Rosszabb indulatu a betegség a gyermekeknél, amennyiben két-három hétig is elhúzódik és könnyen komplikációkat okozhat. Az orvosok remélik, hogy egy-két hét alatt a járvány elvonul Szuboticáról, anélkül, hogy tragikus következményei lennének. Megoldották a pancsevői hídépítést Aszakbizoltságe fogadta Sztankovlcs képvise ő javaslatát zését. Elért Bácskába az influenza-hullám Szomhorhan két halálozás történt — Szuboíicán és a bácskai járásokban sok aí .nfuenzá beteg, de a bete gség enyhe lefolyású Beogradból jelentik: A pancsevői Hídépítés ügye ismét nagy lépéssel haladt előre,, mert a közlekedésügyi minisztérium szakbizottsága végre megállapította Szomborból jelentik: A vármegyei tiszti főorvosi hivatalhoz az egyes járásokból jelentés érkezett az influenzajárvány terjedéséről. Dr. Retrovics Milenkó vármegyei tiszti főorvos a Rácsmegyei Napló szomhori munkatársának kijelentette, hogy súlyos járványról nincs szó, üc mindenesetre óvatosságra van szükség, mert a járvány hullámszerűen terjed. Retrovics .lován iskolai felügyelő elrendelte a bogojevói iskolák bezárását, mert ott több mint kétszáz megbetegedés történt. Hasonlóképpen he kellett zárni a palánkai iskolákat is, ahol hatvan tanuló betegedett meg. Szentáról csütörtökön délután érkezett Rajics Szvetiszláv alispánhoz egy felterjesztés, amelyben a szentai hatóságok engedélyt kértek az iskolák bezárására, mert az influenza Szentán is nagy mértékben terjed. Az alispán a kivánt engedélyt megadta. A vármegyei főorvos véleménye szerint a betegség főként azért terjed, mert a lábadozók nem vigyáznak magukra és egyrészt tovább terjesztik a betegséget, másrészt azt hiszik, hogy ők már túl vannak a veszélyen, nem tartják be az orvos: rendelkezéseit, visszaesnek és ezeknek, az állapota a legsúlyosabb. A vármegyei főorvosi hivatalhoz érkezett jelentések szerint a topólai járásúján csütörtökön három megbetegedést jelentették felejts-kosžoru — de a Fővárosi Lapok nevének kimondásakor sok régi olvasó előtt felmerültek képei ama költői lugasoknak. rózsa-labirintusoknak, amelyekben valaha maga is elmerengve járt. Még nem is olyat}- tegnapelőtt volt az idő. amikor a Fővárosi Lapokban jelentek meg azok a beszéljek, amelyeket a szerkesztő örökéletre szánt. De itt látnak napvilágot azok a költemények is, melyekről beszélnek... Még étnek szerte az országban szebblelkü honleányaink, akik a nemes irodalom támogatásában lelik örömüket. Nos, 'Meszíényi Adrienne, hogy végleg fátyolt borítson szegény múltjával: ezeknek a szebblelkü honleányoknak (akiknek vidéki kezecskéikben fogalmuk sincs a pesti pletykákról), akart, újságot! adni. Égj' félig költő, félig ügynök, Ferenc József-szakállas. régj^ világbeli hírlapíró utján megszerezte magának a Fővárosi Lapokat, mikor már Porzsolt Kálmán is kénytelen volt felhagyni annak szerkesztésével, Uj szerkesztőséget szervezett, amelyben csupa ilyen nevű romantikus munkatársak, mint D'Artagnaii (gróf Vay Sándor), Gasparone (Gáspár Imre), Benedek Aladár (Nj'áray Ivan), D’Orsay grófné (egy nagyszakállu hirdetésügynök), Zsoldos (Rtizicska László). Rezeda (K. Gy.) és ki tudná manapság már felsorolni mindazokat a csengőbongó álneveket, amelyeket Mr. Adrien a költészet terén éppen olyan szükségesnek tartott, mint a lófuttatásnál használatos álneveket. Irt-c Meszlénji Adrienne a Fővárosi Lapokba, amikor azt Szemere Miklós révén darabideig finanszírozta? Lehetséges, hogy ama. császárszakállas szerkesztő íratott Adrienne nevében néhány verset valamely fiatal költővel. Annyi női név fordult elé a lapban, hogy egykét uj női névnek oda sem néztek. Egj-éhként Adrienne sem azelőtt sem későbben nem foglalkozott irodalommal, mert természetes ösztönösségénél fogva lenézte a »kékharisnyákat«. Adott vacsorákat néha, ha Szemere ur előre megrendelte a vacsorát a Kaszinóban, amelyet a jól betanult pincérek szállítottak el a Rákóczi-uti bérházba — de az öreg Meislingerné (Adrienne édesanyja) a vacsora befejeztével összeszedte a cselédektől a vendégbe. a noviszadi járásban egyet sem, az apatini járásban hetvennégy megbetegedés történt, Szomborban tizenhat, itt azonban kél eset halálos volt. A dárdai járásban nincs influenzajárvány,' Bogojevón és Palánkén főleg a gyermekek között terjed a betegség, Sztarakanizsán pedig három esetet jelentettek be. A főorvosi hivatal egjrelőre nem tartja szükségesnek, hogy külön rendszabályokat léptessen életbe, de figyelmezteti a lakosságot, hogy főként a gyermekeket tartsák távol olyan heljiségek látogatásától, ahol sok ember jön össze. Szuboticá*, ahol eddig csak szórványosan fordult elő spanyolnáthás megbetegedés, az utóbbi napok alatt egyre jobban terjed a járvány. Az orvosok véleménye szerint azonban nem arról a katasztrofális következményekkel .iáró betegségről van szó, amely már Budapesten is tömegesen szedi áldozatait, inert a betegség jóindulatú és néhány nap alatt elmúlik. Pontosan nem lehet megállapítani a betegek számát, mert a hozzátartozóik nem jelentik be a városi főorvosi hivatalban, de orvosi körökből szerzett értesülés szerint eddig többszáz influenzás megbetegedés fordult elő Szuboticán. * A betegség hidegrázással kezdődik és órákig tartó* hidegrázás után magas láz tejí fel. A láz többnyire Mirom napig tart borravalót, hogy azok el né herdálják a könnyen szerzett pénzt. — Nem fogunk éhenhalni az árokparton, de még a szegényházban sem — mondogatta ez a grande dame, amikor otthon titkon ebédmaradékokat ebédelt vagy pedig kávécskázott. anyjával együtt. — És ugyanakkor a legélső párisi és bécsi szabó-cégektől hozatta a ruháit, mert ez szükséges volt a demimonde-élethez. A lóversenyeken csak akkor rebbent meg szeme, amikor a Szemere ur ajándékozta versenylovai cgjdke győztesként haladt el a célk/trikánáí: ilyenkor még hangjából sem iudta véglegesen eltüntetni a régi Gyöngytyuk-uccát-: — Fogadta a lovam. Szemere? — kiáltotta messziről, amikor a tatárképü ur a nagy publikum előtt szertartásosan közeledett feléje a maga gratulációjával. — Valami csekélységgel fogadtam önnek, művésznő — felelte az úriember, aki ceremóniákat a diplomatapályán tanult, ameljr ceremóniákat későbbi életében is megőrzött. Mr. Adrien bánatosan szólott: —■ Ó, ha előbb tudom, hogy a lovam nj-er... Elkértem volna anyámtól azt a százforintosat, amelyet minden lóversenyre kihozunk magunkkal, amelyet eddig még soha sem tettünk fel. Szemere ur tüntető ünnepélyességgel kezet csókolt a művésznőnek: — Majd igyekszem kipótolni azt, a mit elmulasztott fogadása révén lova nyerésénél elveszített. # Sokszor elnézegettem az élet mindenféle körülményei között ezt a két egymáshoz sehogy sem illő embert: az eszkomotor-külsejü Szemerét, aki egy középkori aranycsináló titokzatosságával, fegyelmezésével és zárkózottságával jár Pesten nyáron is csukott hintóba húzódva, mintha csak az emberek tekintetét kerülné; — akinek nincs egyetlen olyan barátja, rokona sem, akivel legbizalmasabb dolgait közölné; — aki csak azért is dobálja néha a pénzt, mert az jó befektetésnek látszik, holott talán a legjózanabb ember, aki valaha Magyarországon a játékok mezőjén •megfordult... Szemere Miklós is olyan mindennapi férfi lett volna, aki azt becsüli a nőben, a hid helyét és a Beograd—pancsevői vasútvonal irányát. A hidat' közvetlenül Beograd közelében, a Karaburmánál fogják, építeni és a vasút a pancsevői réteken keresztül fog húzódni. Ennél is fontosabb a bizottságnak az a határozata, amellyel magáévá tette Sztankovics Szvetozár képviselő javaslatát, amelyet a Bdcsmegyei Napló annakidején részletesen ismertetett. A javaslatban arról van szó, hogy a hid, a vasútvonal és a minit építésének kérdését kapcsolják össze a pancsevői rét ármentesitésének kérdésével s ahelyett, hogy drága költségekkel az árterületen keresztül vezessék a vasútvonalat számtalan kilométeres híddal és viadukt segítségével, inkább végezzék el ezen a pénzen az ármentesitést, ami hatvanezer hold uj termőföldet fog adni és, lehetővé teszi, hogy a vasútvonalat töltés nélkül a legkisebb költségekkel vezessék Pancsevóig. A határozatot a minisztertanács elé terjesztik, amely a szakminiszterek véleményezése után fog dönteni. A terv megvalósítása azonban a szakbizottság döntése folytán máris biztosítottnak látszik és igy remélhető, hogy ez a Bánát és Szerbia szempontjából .igen fontos közlekedési és , közgazdasági,- probléma most végre megoldódik.,, : aki őt ellenmondás, gondolkozás, hozzászólás nélkül kihallgatja, mintha leckét mondana fel és a nő gondolatai ezalatt másfelé járnak? Nem, ez az olajosszemű Szemere nagyon szeretett tudni mindent, ami körülötte történik, mindenkihez, akivel valaha az életben öszszejött, volt valamelj' különös kérdése, amelyre kétféle feleletet várt: vagy olyant, amely az ő felfogásával megegyez vagy pedig olyan különös választ, amely neki meglepetés volt. # Ebben a korszakban, a század elején még volt a szerelem romantikájában egy különös jelenség, amelyet a mai emberek már nem is. értenek meg egészen. Valakihez hasonlítani kellett annak a nőnek, vagy férfinek, aki ä szívben az érzelmeket felébresztette. Különös dolog volt ez a divat, nem is nagyon lehet egjr ujságcikkban megmagyarázni. Talán Rudolf királyfi kezdte, aki Vccsera Marit mindig apácanövendék-rúhájába öltöztette. Vagy a Pesten bolondját járó velszi herceg, aki mosónőknek, szakácsiaknak, szolgálóknak” öltöztette fel a Kék Macska strucctollas. bársonyruhás primadonnáit. Lám, még az egészséges és abnormitásra nem hajlamos Ferenc József is Piros bugyellárisbeli bárónénak öltözve fogadja Blaháné látogatását . . . A »grande dame«-ség nem volt szivénviselt kenyere Mr. Adriennek, inkább a hátán cipelte azt, mint valami terhet: látom most, amikor koporsója mellől életén. végignézegetek. Á pénzt azt bizonyára nagyon szerette, mint mindenki, a ki a Gyöngytyuk-uccából jött, felejthetetlen fájdalmakat csak az okozott neki, hogy ebből a pénzből mennyit kellett elkölteni életében kocsira, ruhára, haszontalanságokra. De azt merem mondani, hogy az a Meislinger-kisasszony, a kit életében és halálában mindenütt úgy emlegetnek vala Pesten, mint az Élet nagy művésznőjét, a nagj^ Demimondeot: sokkal boldogabb eletet élt volna, ha nem hagyja el valaha a Gyöngytyuk-uccát és a közeli józsefvárosi templomban valaki olyannak nyújtja kezét, aki hozzáillet volna. akinek kedvéért nem kellett volna a Fővárosi Lapokat szerkeszteni, sem a nemzeti színházi tag lenni, se kocsin járni, de még csak párisi ruhákat sem hordani. i
