Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-04 / 33. szám

2. oldal. r927. febrtiár 4. BÁCSMEGYEI NAFLÖ álláspontját a kisebbségi kérdésben és beszámoltak a miniszterelnöknek arról, hogy a német párt kiküldöttei milyen álláspontot foglaltak el a genfi kisebbségi konferencián. Szóba kerültek a megbeszélésen a nehéz gazdasági viszonyok és tárgyaltak a szanálás lehetőségeiről. Ezzel kap­csolatban szót emeltek a képviselők a magas adóterhek ellen, majd elő­terjesztették a németség kulturális kívánságait. Uzunovics miniszterelnök kijelen­tette. hogy elérkezettnek tartja az időt arra, hogy a riémet párt képvi­selőivel ezekről a kérdésekről tár­gyaljon és felhívta a képviselőket, hogy a részletek tekintetében az egyes szakminiszterekkel tanácskoz­zanak. Egyúttal a maga részéről Ígé­retet tett, hogy a resszortminiszte­­reknél támogatni fogja a németek kiváltságait. A miniszterelnöknek az a kívánsága, hogy a tárgyalások a legbarátságosabb mederben folyja­nak és kifejezésre kívánja juttatni, hogy a megállapodások nem a mos­tani súlyos politikai helyzet nyomá­sa alatt jöttek létre. nak tanúként! kihallgatása következett megrázó és izgalmas jelenetekben. Va­lamennyien azt vallották, hogy könyö­rögtek Hódinak, hagyja abba a vereke­dést. Megerősítették a vádlottnak azt az előadását is, hogy a puska véletlenül Kikindáról jelentik: Rendkívül titokza­tos merénylet ügyében indult nyomozás Mokrinban. Egy ismeretlen férfi megtá­madta Deszillin Brankó mokrini állomás­­főnököt, akin oly súlyos sérüléseket ej­tett. hogy az állomásfönök életbenmara­­dásához kevés remény van. Desziljin Brankó szerdán éjjel tizenkét óra tájban indult hazafelé a kaszinóból. Útközben az egyik kapumélyedésből egy álarcos férfi ugrott ki és husánggal rá­ütött a váratlan támadás ellen védekez­ni sem tudó állomásfőnökre. Az egyik ütés a fején, a másik a lábán érte De­­sziljint, aki nyomban összeesett. A járó­kelők csak később találtak rá, lakására sült el Sándor kezében. A biróság a tanúvallomások alapján Sándort felmentette a vád és következ­ményei alól és elrendelte azonnali sza­­badlábrahelyezését. Az ügyész felebbezett az ítélet ellen. szállították és orvost hívtak. Dr. Sze­­gyakov Bogdán orvos, amikor megvizs­gálta, megállapította, hogy az ütés kö­vetkeztében a szerencsétlen embernek mindkét lába eltört, azonkívül a fején is súlyos sérülést szenvedett és állapota életveszélyes. Dr. Szegyakov orvos intézkedésére még az éjjel beszállították a kikindai közkórházba, azonban állapota oly sú­lyos, hogy nem biznak felgyógyulásá­ban. A csendörség erélyes nyomozást indí­tott az álarcos támadó kézrekeritésére. Az a feltevés, hogy a támadás bosszú müve. jognak engedélyezni és nem fognak az összeg után kamatot számítani. A jelen­tés felemlíti mint szóbajövö megoldási módot az adótartozások valorizáció­­iát is. Az 1927. évi költségvetés fontossága a jelentés szerint abban áll, hogy meg­szünteti az állami kiadások rendszeres emelkedéséi. A költségvetés háromezer­­hat személyt redukál. A jelentés fel­említi a nyugdijkérdést is, amelyet igazságosan kell rendezni és felállítja azt a követelést, hogy a nyugdíjalapok­ra haladéktalanul ismét kezdjék meg a befizetéseket. A birákat az egyes bíróságok között kell eloszlatni, mondja a jelentés és meg kell szüntetni a tartományi kormányzó­ságokból visszamaradt intézményeket. A drága illetékek Nemcsak az állam által szedett ille­tékeket kell leszállítani, hanem azokat is, amelyeket közfunkcionáriusok szá­mítanak fel. Különösen a hagyatéki il­letékek és a végrehajtói napidijak és utazási költségek túl drágák. A gim­náziumok számát csökkenteni kell és a szakiskolákat növelni. Leütötték a mokrini állomást önököt Titokzatos álarcos támadó súlyosan megsebesítette A többségi pártok költségvetési jelentése Gavrilovtcs Ottó pénziigyi előadó az adóterhek csökkentéséről, a valuta- és vámpolitikáról A Radics-pártban bizakodó a hangulat Zagrebból jelentik,: A Radics-párt Zagrebban tartózkodó képviselői csütörtökön valamennyien Beograd­­ba utaztak, hogy jelen lehessenek a parlament pénteki ülésén. A Radics-párt körében igen biza­kodó a hangulat és azt remélik, hogy a kormány nem állta ki az első pró­bát sem. A zagrebi politikai körökben elter­jedt hírek szerint a német párt csak azzal a feltétellel lép he az Uzuno­­vics-kormányba, ha megkapja a ke­reskedelemügyi tárcát. Vigyázz — lövök! A brutális após hal la Tárgyalás a bre kér”ki iö vényszéken Bécskerekröl jelentik: Sándor Péter becskereki napszámos állt csütörtökön vád'pttként a, becskereki’ törvényszék előtti A vád szerint Sándor 1926 novem­ber f8-án flóbert puskájával agyonlőtte apósát. Hódi Antal földmivest. A tárgyaláson a vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. El­mondta, hogy a múlt év novemberében apósa elkergette házától az anyósát, aki nála keresett menedéket. Másnap dél­után flóbert-puskájával elment madarat lőni, vadásza'ta azonban nem járt ered­ménnyel és ezért hamarosan hazament és a puskáját a szoba sarkába állította, mert mégegyszer el akart menni vadász­ni. Amikor haza ért, odajött a házához az apósa is. aki Tövid szóváltás után rúgni, ütlegelni kezdte feleségét, majd a földre dobta és úgy verte. A szeren­csétlen asszony segélykiáltásaira elő­szaladt lánya, Sándor felesége és kérte, hogy ne verje anyját. Erre Hódi más­állapotban lévő lányát dobta a földre és őt is ütlegelni kezdte. Ezzel sem elége­dett meg, körülnézett a szobában, vala­milyen súlyos tárgyat keresett, amivel még jobban elverheti feleségét és lá­nyát. Sándor látta, hogy apósa keres valamit, ezért megrémültén felkapta a sarokba támasztott puskát és kiszaladt vele az udvarba. Az após a veje után szaladt, megfogta és késével felé s-zurt, de csak a sapkáját sikerült átszurnia. Ezután még többször szúrt a veje felé, aki dulakodás közben ezt kiáltotta: — Vigyázz, mert lövök! Azonban az após erre sem hederitett, mégegyszer kísérletet tett arra, hogy megszurja a vejét, azonban ekkor elsült Sándor kezében a puska és szíven talál­ta Hódit. Utolsó erőfeszítésével még egyszer szúrásra emelte bicskáját, azon­ban a következő percben holtan esett össze. Mikor később a rendőrség megér­kezett, Hódit ott találták’ a földön, gör­csösen szorongatva kezében a kést Ki­jelentette még a vádlott, hogy sem ő, sem apósa nem voltak azon a napon ré­szegek. Hódiné, Sándorné és Sándor kislányá-Beogradból jelentik. A parlament pénz­ügyi bizottsága a költségvetés megsza­vazása után Gavrilovics Ottót, a szom­­bori kerület radikális képviselőjét bizta meg azzal, hogy a költségvetési javaslat parlamenti előadója legyen. Gavrilovics csütörtökön elkészült terjedelmes jelen­tésével, amelyet a pénzügyi bizottság többségi tagjai meghallgattak, magúkévá tettek és aláírták és azt pénteken nyom­tatásban is szétosztják .a képviselők kö­zött. A Bácsmegyei Napló munkatársá­nak alkalma volt Gavrilovics képviselő­vel beszélgetést folytatni, aki ismertette a nagyérdekü jelentés tartalmát, amely sok számbeli adat mellett az állami be­vételekről. kiadásokról, a költségvetés realitásáról és egyensúlyáról rövid kivo­natban a következőket tartalmazza: A terhek csökkentése az uj költségvetés fővonása Az Uj költségvetést tizenegymilliárd­­hatszázkilencvenmillió dinár magasság­ban terjesztette be a kormány és ezt a pénzügyi bizottság tizenegymilliárd­­négyszázhatvanmillióra redukálta. Meg­állapítja a jelentés, hogy a gazdasági válság a gazdasági élet egész területén, a mezőgazdaságban, kereskedelemben és iparban mindenütt érezhető. A pénzügyi bizottság nem volt tekintettel arra, hogy a válság most általános világjelenség, hanem azzal mint konkrét ténnyel szá­molt és ezért úgy a kormány, mint a bi­zottság konkrét javaslatokat tett a gaz­dasági válság enyIntésére. Ha a nép­gazdaságnak kevesebb a jövedelme, ak­kor az államnak ík csökkenteni kell a ki­adásait és összhangba kell hozni az ál­talános gazdasági élettel. Az volt a tö­rekvés. hogy a költségvetési kiadások minél kisebb mértékre csökkenjenek és ! megfeleljenek a nép gazdasági érdekei­­! nek. K jelentés azután felsorolja mind­­! azokat a könnyítéseket, amelyeket a I költségvetés a nép terheinek csökkenté­sének terén alkalmazott és amelyekről annakidején a Bácsmegyei Napló is be­számolt. Az ilyen csökkentések, amelyek az állami jövedelmek végösszegére ki­hatással vannak, a megterhelések foko­zatos. redukciójának a következményei. Hangsúlyozza a jelentés, hogy az uj pénziigyi politikának ez a jellemző vo­nása és ez a pénzügyminiszter és a pénz­iigyi bizottság fáradozásainak az ered­ménye. A pénzügyi bizottság úgy járt el, hogy az állami szükségletek nagysá­gát hozzáidomitotta, fokozatos adóleépi­­tés utján, a teherbiróképességhez, külö­nös figyelmet fordítva emellett az állam külföldi és belföldi adósságaira és a nemzet hitelére. Az államadósságokra vonatkozólag megjegyzi, hogy az ame­rikai adósságok rendezése után most a többi szövetségesekkel is rendezni kell az adósságok ügyét, nem feledkezve meg a szövetségesek iránti hála érzésé­ről és kifejezve az ország készségét az adósságok rendezésére, de előzékenysé­get várva el a szövetségesek részéről is. Az állam köteles a munka szabadságát biztosítani és azt nem szabad közigazga­tási vagy törvényes intézkedésekkel megakadályozni. Az államnak nem sza­bad a polgárok kezéből kivenni a mun­kát az üzemek államosításával. Az ál­lam kötelessége, hogy a válság követ­kezményeit enyhítse és törődjön azzal, hogy a polgárok az adókat meg is fizet­hessék. Ilyen értelemben egész sor pót­javaslatot terjesztett be a kormány. Valutapolitika, vám és vasút A valuta stabilizálásának politikáját továbbra is folytatni kell és a dinár ér­tékét az államnak minden rendelkezé­sére átló eszközzel fenn kell tartani. Meg kell akadályozni a dinár esését, mert ennek rossz következményei vol­nának az ország hitelére vonatkozólag, úgy a belföldön, mint a külföldön A valuta-reformot csak akkor szabad ke­resztülvinni, ha a viszonyok ezt meg­engedik. A vámpolitika tekintetében fon­tosnak tartja a jelentés, hogy normá­lis viszonyok legyenek. A kttlföllddel szerződéseket kell kötni, nehogy az ál­lamot váratlanul tarifa-leszállitás vagy emelés érje. Eddigi vámtarifánk har­cias jellegű volt, amelynek csak az a célja, hogy a külföldi államokat szer­ződések megkötésére kényszeritse. A vasutat és általában a közlekedést, gyorssá, biztossá és olcsóvá kell tenni a tarifákat hozzá kell idomítani a viszo­nyokhoz. Drasztikus példaként emliti a jelentés, hogy Boszniából a fát és a Vajdaságból a gabonát nem lehet más országrészbe számtani. A vasutigaz­­gatóságok rezsijét csökkenteni kell. Az adóterhek csökkentése Az adópolitika kérdése az ország egyesülése napján merült fel és ma akuttá vált. A helyzetet már halasztha­tatlanul rendezni kell. Az adókiegyenli­­tést sürgősen végre kell hajtani, már csak azért is, hogy az államegység ki­domborodjék és az ebben való hit meg­erősödjék. A parlament előtt álló ja­vaslatot gyorsan törvényerőre kell emelni, mert egy rossz törvény is jobb, mintha semmi sincs. Ma az a helyzet, hogy az uj adókat is nehéz kifizetni, nem hogy a hátralé­kokat törleszteni lehetne. Ennek nem­csak az adók magassága az oka, ha­nem a dinár egyenlő dinár elve is, a mely nem veszi tekintetbe, hogy a kive­tések és a fizetések közötti idő milyen valutáris eltolódásokat idézett elő A hátralékos adók kifizetésére halasztást A monopol igazgatóságtól követeli a jelentés a dohánytermelés reformját és az elzárási büntetések csökkentését, továbbá a régi büntetések elengedését. A só szabad árusítását követeli a jelen­tés illetékek fizetése mellett. A közleke­dési minisztériumtól követeli a szénbe­szerzés reformját és főként, hogy a vasutak ne az erdő- és bányaügyi mi­nisztériumtól vásároljanak szenet, ha­nem maguk termeljenek szenet. Végül a vasúti park kibővítését hangsúlyozza, az ezt célzó munkálatokat a belföldi ál­lami és magán műhelyekkel kell elvé­geztetni. Akinek nincs pénze, ne pofozkodjék Matijevics voll szuboircai színész Beograd)an inzultá fa a művé­szeti osztály fen két Beogradból jelentik: Csütörtökön a beogradi Teraziján, délben tizenkét óra­kor, amikor az ucca a legforgalmasabb, feltünéstkeltő incidens játszódott le. A közoktatásügyi minisztérium szépművé­szeti osztálya előtt Dimovics Jovánt, a szépművészeti osztály vezetőjét tettleg inzultálta Matijevics Róbert szinész, aki Szuboticán is szerepelt már néhányszor. Matijevics szuboticai szereplése nemcsak magántársulatának szinielőadásai kere­tében történt, hanem egy itteni kártyázó helyiségben lezajlott tettleges afférjével is ismertté tette a nevét. A terazijai jelenet előzménye az volt, hogy Matijevics megjelent a szépművé­szeti osztálvon és kihallgatást kért Di­movics osztályfőnöknél, aki azt üzente ki, hogy nincs luejc, beszéljen Matije­vics a titkárával. A szinész ezen mód­felett felháborodott és kijelentette, hogy majd megvárja Dimovicsot. Tizenkét órakor, a hivatalos óra végeztével az osztályfőnök eltávozott, ekkor Matije­vics utánafutott az uccán és megszólí­totta. Dimovics méltatlankodva szólt reá. hogy nincs véle semmi beszélni va­lója és ebben a pillanatban Matijevics hatalmas ütést mért Dimovics arcára. Ezzel Matijevics nyomban tovább is akart sietni, de az inzultált osztályfőnök és a közönség csendőrt hivott, aki Mati­­jevicset bekísérte a kerületi rendörliiva­­talba. Az uccai botrányért Matijevicset háromnapi elzárásra ítélték, amit száz­harminc dinár pénzbírsággal megváltha­tott volna — ennek azonban elhárítha­tatlan akadályai voltak s igy a verekedő színészt azonnal letartóztatták. Matije­vics ezidőszerint a beogradi rendőrigaz­­gatóság fogházának a lakója. Wf m flinirii íaskötck, !„e . k, gyomorszoritók orvosi rendelésre készítek Virág Leontin Subotiea Kis le polnánúl

Next

/
Oldalképek
Tartalom