Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-27 / 56. szám
22. oidal. BÁCSMEGYET NAPLÓ 1927. február 27. Divatlevél (most ez egyszer férfiaknak) Tisztelt uraim! Hallották? Alkonyod ik a maguk »cső' rendszerének« ahogy valaki szellemesen elnevezte a mai férfiviseletet: Gallér, manchetta: fehér csövek. Két láb, két kar. törzs: söté* csövek. Ebbe van a maguk egyénisége belepréselve, akár rózsásképii ifjú, akár aggastyán, aki remegő lábbal táncolja a charlestont, akár művész, akár nyárspolgár, függetlenül attól, hogy meleg van, vagy hideg van, hogy mulatni, vagy dolgozni készül benne. Micsoda sivár, fantázia nélküli agyban születhetett meg ez az Ízléstelen kép, mely még csak nem is célszerű; mert célszerű csak az lehet, ami alkalmazkodik az egyéniséghez és a szükséglethez; egyenruha $oha. Csak drága és kényelmetlen. Először is a gallért fogjuk leépíteni. A gallért, ezt az inquisitiokorbeli kínzó eszközt, ami csak a maguk elképzelhetetlen hiúsága révén maradhatott meg ennyi ideig. Mert mi volt a legrégibbfajta női fűző, ahhoz képest, amit a gallér jelent nyáron vagy táncnál? De ha csak magukat kínoznák a gallérral, Isten neki! De minket is kínoznak vele. Ha a gallér nyom, növelünk idegeskednek, ha dörzsöl, mi vagyunk az oka. Ha nem elég fényes, ha a mosóintézetben kitörik, ha beszakitják a gomblyukat (ami mellesleg szólva vagy tulkemény vagy nem elég kemény) ha légypiszok van rajta, ha elcserélik vagy ha —. nehogy elcseréljék - színére rajzolnak egy nagy fekete betűt, ha nem megy össze, vagy ha folyton kinyílik, akár mosódéban »teszik tönkre« akár házilag »sárgítják agyon« min deliképpen nekünk van vele bajunk. A forradalmak azonban nem állnak meg egy áldozatnál. A párisi szabók hosszú nadrágnak üzentek hadat alig néhány héttel később az angolok a sötét szövetruhákuak. Azt mondják az elegáns angol a? idén már; narancsszínű és nefelejtskék zakkóhau > iog , sétálni, a cote d'azuron. Én mint progresszív szellemű nő persze lelkesen üdvözlöm ezt az újítást. Ne gondolják, hogy önzésből! Azt a kevés előnyt, amit a gallér eltörlésével nyerünk, drágán fizetjük mi meg másutt! Eddig férjeink bennünk élték ki minden esztétikai hajlamukat. Azt a természetes örömet, amit az élénk színek a vidám, derűs színharmóniák okoznak minden embernek, rajtunk elégítették ki. Ha kedvenc színük a lila volt, mi kaptunk egy orgonaszinü ruhát. Ha azonban utálták a piros szint, akkor mi is kaptunk egy orgonaszinü ruhát — hogy a pirosat ne viseljük többé. Ennek' a gyöngyéletnek persze vége lesz. Eddig, ha nekünk ruha kellett, maguk legfeljebb egy kesernyés megjegyzést tette .c: — En, niég mindig a hároméves szürkében járok! Az én frakkom tízéves. azóta maga az ötödik báliruhát csináltatja! Vagy rezignáltál! sóhajtottak:- Csak csináltasson édesem, nekem úgy sem kell. Nekem jó lesz az idén is a hatéves söté.kékem! De eztán? Ki veheti majd föl1 a 929. évből való sárga frakkját 931-ben, mikor mindén rendes • • ' ’ >vendulakéket és ibolyalilát visel esetleg? — Ugyan édesein, iög, ... ínaguk mondani, maga kicsit átalakíttatja a régi ruháját és olyan lesz, mint az uj, de én nem mehetek a kétéves frakkomban, egy férfiruha az egész más! No és mennyi, dolgunk tesz ezzel az uj divattal! Eddig csak a magunk ruhái miatt koptattuk térdig a lábunk és már azt is sokaltuk, ha maguk szerényen megkértek bennünket, hogy vegyünk egy fehér frakknyakkendöt, vagy két negyvenkettes gallért. Eztán? — Fiam -r- fogják maguk mondani - itt vqn ez a kis minta, keressen nekem égy vieux rose nyakendót hozzá, de egy árnyalattal sötétébhet és ugyanolyan selyemharisnyát, de egy árnyalattal világosabbat. És mi keresünk majd magunknak »ton im ton« harisnyát, meg meílénygombot. meg kalapszalagot, meg bajuszkötőt, ml bejárunk tizennyolc üzletet — nem baj! Mi minden áldozatot meghozunk a nagy reformáció érdekében. Maguk pedig, ne sajnálják a mostani viseletűket. Higyjék eL sokkal szebb, különb és nagyobb vívmányokat elsöpört már az idő. Mért akarják, hogy éppen ez örökéletü legyein Ha mi feláldoztuk a szent célszerűség oltárán, a rokoko elragadó fehér parókáját, a bűbájosán omló uszályt, a sokaknak nélkülözhetetlen fűzőt ós_még sok egyebet, ne sajnálják maguk se. az irapraktikus ing és manchetta-gombokat, a sürü, háromszoros levegőtlen ruhát. És majd csak meglátják mennyivel kevesebb boldogtalan házasélet lesz, ha megszűnik a keménygallér! Uraim, ne hagyják magukat megtéveszteni a konzervatív csufolódóktól, a kik az elnőiesedés vádjával és a nevetségestől való félelemmel próbálják önöket hozzá láncolni a régi csőrendszerruhához! Vegyenek példát rólunk! Milyen tiszteletreméltó bátorsággal szálltunk szembe az etférfiasodás vádjával. Milyen győzelmesen mentettük ki a rövid hajunkat a vicclapok és a férjek ostromából. Mi nem resteltük átvenni maguktól azt. ami célszerű és kényelmes. Ne resteljék maguk se eltanulni tőlünk azt ami kellemes és tetszetős. Igaz, hogy eddig a lányokra mondták, hogy soksžor össze lehet téveszteni őket a fiukkal, eztán majd a fiukat is össze fogják téveszteni a lányokkal: no de sebaj, valahogy majd csak megismerik egymást! No és milyen jól fog illeni a mi bubifrizuránkhoz a maguk bubinadrágja! Végre maguk is utánunk fognak fiatalodni és akkor megint illeni fogunk egymáshoz! . Lucia. Ahol a házasság nem házasság Képek Medjimu j.bol Medjumurjében (Muraközben, a csakoveci és prelogi járás területén) éppen úgy, mint a Vojvodinában, a magyar házassági jog érvényes. Ezt csak 1923-ban állapította meg egy igazságügymieiszteri rendelet, a köztudat pedig csak azóta ébred erre, amióta a szombori törvényszék csakoveci kirendeltsége e rendelet folytán (1923-ban, öt év után) működni kezdett és sokoldalú tevékenysége közben természetesen házassági pereket is elbirál. Amikor 1918 december havában Medjumurjét SHS csapatok szállták meg és megszűnt ott a magyar állami fennhatóság, egyszerűen megszüntették a polgári házasságkötést és az állami anyakönyvvezetést. Közhírré is tették, hogy ezentúl ismét csak a pap előtt kelt házasságot kötni, úgy, amint azt a vallás előírja. Az állami anyakönywezetök működése menten megszűnt. Azóta Medjumurje területén 1923-ig csakis egyházi házasságot kötöttek. Viszont 1918 végétől 1923-ig törvényszékünk nem lévén, a válópöröket is a járásbíróság intézte el. 1923 óta előfordul ugyan elvétve a polgári házasság, de j csak kivételesen, amikor vallási akadály miatt a pap a teleket össze ne m, adhatja, úgyszólván mint szükségbeli j polgári házasság, de a járás egész területén csak a járási hatóság fejénél, a sreski poglavarnáf tehet a polgári házasságot megkötni. Az egyes községekben, vagy anyakönyvi kerületekben mindenütt hiányzik az állami anyakönyvi vezető, a polgári tisztviselő, vagyis a házasság megkötésének szerve, úgyszintén nincs állami anyakönyv sem. Ennek most már az a következménye, hogy egy olyan fontos jogtéren, mint aminő a házasság, a jogi állapot nem egyezik a tényleges állapottal, ami a világon talán páratlanul áll. Az emberek a pap előtt kötnek házasságot. a biróság meg minden egyes vitás esetben kimondja, hogy ez a házasság nem házasság, a házasság még csak nem is érvényes házasság, még csak nem is semmis házasság, hanem egyszerűen nemlétezö házasság, már a törvény erejénél fogva, vagyis még csak bírói Ítéletre sincs szükség annak megállapítása végett, hogy a házasság néni házasság és soha nem is volt házasság. Cifra helyzet áll ebből elő. Csak néhány képecske: A »házasságiból gyermek • születik, férfi elhagyja családját.- Az asszony nem követelhet a maga részére nötarlést, gyermeke részére pedig gyermektartási pert kell indítania, mintha törvénytelen gyermek volna. Egy falusi korcsmái verekedésben agyonütötték a férjet. A büntetőbíróság íegyházra Ítéli a tetteseket, a megöltnek nejét pedig kártérítési követelésével polgári peruira utasítja. A polgári biróság előtt az alperesek megtagadtak az asszonytól,, aki eltartóját veszítette el, minden tartást kötelezettséget, mert az asszony házassága csak egyházi házasáé, tehát az asszony nem felesége a megöltnek Ss így tartást netii követelhet. A 20 éves asszony egy vagy több gyermekével megjelenik a biróság előtt, hogy alperesként védekezzék. A biróság megállapítja, hogy alperes kiskora, mert csak egyházi házasságot kötött és ez a "fér jhezmenetel nem tesz nagykorúvá. tehát az asszony atyja, vagy gyámja állhat csak helyette a biróság elé. ■ A »férj« meghal, van több gyermeke. Vagyona maradt, de az ági vagyon, szüléitől örökölte, tehát nem a gyermekei örökölnek, hanem a testvérei, vagy unokatestvérei, a. gyermekek pedig ezektől a töryényfeten gjterrhektiek kijáró szükséges tartásdljat követelhetik csupán — a hagyaték értéke erejéig. Az egyházi házasságot kötött köztisztviselő özvegye tulajdonképpen nyugdijat sem követelhet és lehetséges, hogy adott esetben ilyen tisztviselők hátramaradt családja minden támasz és segítség nélkül marad. SHS állampolgároknak »neje« és gyermekei állampolgárságukat, községi illetőségüket vesztik el. A születések, házasságok és halálozások tanúsítására nem kapni közhitelű anyakönyvi kivonatot (közokiratot) mert a felekezeti anyakönyvi bejegyzések csak magánfeljegyzések a törvény sze-j rint, sőt a fe’.ekezetek nem is kötelesek anyakönyveket vezetni és így a hadköteles fiuk nyilvántartása is nehézségbe fog ütközni és teljességéhez is alapos kétség fog férni. Az, hogy a hozomány körül milyen, bonyodalom támad, a névhasználat jo-.j gcssága milyen bizonytalan és mekkora i a jogbizonytalanság annak következtében, hogy egyesek magánokiratokat ké-j szitenek ilyen házaspárok vagyoni vi-: szárnyainak rendezésére, holott házastársak közt sok esetben a_ jogügylet csak közjegyzői okirat formájában érvényes, továbbá, hogy a bírák mily _ver-j ző szívvel hozzák meg törvény tisztelet parancsolta, de életduló ítéletüket ; házassági és családjogi kérdésekben, az még mindig csak kisebb bai ahhoz ké-j pest, hogy a férjek elkergetik a feleségüket, a nő elhagyja férjét, a nép nevet vagy boszankodik, de eddig sziklaszilárnak tartott jogintézménybe vetett hite meginog és lehet, hogy más téren is károsan ható szkepszis fog benne elhatalmasodni.' Most meg a kultúrharc és a vallásbéke felbomlása fenyeget. A polgári házasság, jórészt papíron, kötelező jogintézmény. (ellát ügyészségnek öynperbe kell az fognia azokat a lelkészeket. akik «nőtt ttrX .ti előzetes polgári kötés nélkül öszszeadják a párokat. A medjumurjei hatóságok és elsősorban a bíróságok sokszor, nagyon sokszor tettek felterjesztést a kormányhoz, orvoslást kérve, sürgetve. Hiába. Semmi sem mozdult, senki .sem mozdult meg! Nemsokára Mcdjumurjéban olyan jogi zűrzavar lesz, hogy senki sem fog a viszonyokon eligazodni. Bonyolult viszonynak papirostörvény keretébe való betolása pedig számos katasztrófán, önbíráskodásra és vérontásra fog vezetni. Pedig -a helyzet orvoslására elég volna akár egy paragrafus a költségvetési törvényben, ahpl már annyi különféle sürgős rendezés talált helyet. Ez a paragrafus igy hangozhatnék; y>A szombori kir. törvényszék csakoveci kirendeltsége területén 1918 december 24-töl c § hatdlybaléptéig kötött egyházi házasságok törvényesek és olybá veendők, mintha az 1894: XXXI. t. c. szerint tlsztébee eljáró illetékes polgári tisztviselő előtt kötötték volna, kacsok a házasság bevett, vagy elismert vallás törvényei szerint érvényes, avagy nem az 1894: XXXI. t. c.ben foglalt házassági akadály forog fenn. Az előbb nevezett időközben kötött egyházi házasságokat nem létezőknek, vagy érvényteleneknek nyilvánító bírói ítéletek jogerejét, úgyszintén a csakoveci és prelogi kir. járásbíróságoknak házasságot felbontó ítéleteinek jogere jét, ha e § hatdlybaléptéig jogerőre emelkedtek, c § nem érinti.« Somlyó Zo'ián: Versek Estém . . . Feljött már az első csillag: estém beköszönt. Pislog már a kis olajos lámpa odatönt. Hűvös szellő ablakom már meg-megzörgeti. Elmúlt a nap. rőt árnyékát már iölém veti. Odakünn már kezdődik a kutyacsaholás. Valahol még patkót ver egy szorgalmas kovács. Még egy vonat is dübörög a kertek felül... De ilyenkor már sokkal jobb dini igy belül. A kuckóban ágyam mellé csöndbe leülök. Szemem nedves, de azért még egy dalt fütyülök. Szép csöndesen levetkőzöm, Elnémul a szám. Most mar talán fölvehetnem halotti ruhám ... lk ok . . . Hazudj, hazudj csak! Száz hazugság jogot ád a százegyedikre! közös bölcsőben ring mosolyogva az igazsággal, melynek ikre. A lélek mélyiböl kerültek ők mindketten c világra, két fegyver: két iszonyú nagy kés, \ mely utunkat szabaddá vágja. Anyja vagyunk e két ikernek: emlőnkön át szívják a vérünk, fielénkfogóznak jobbml-balral. ha egy-egy kercsztuthoz érünk. Hol a tegnapot festik szépre, hol szint adnak a ködös mának. - És jaj. jaj. sem ehhez, sem ahhoz nem lehet lenmink mostohának!... Mielőtt csillárt vásárol tekint.ve rreg raktáramat (CARLO KRAUSER Városház épül«' ‘í-
