Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-27 / 56. szám

22. oidal. BÁCSMEGYET NAPLÓ 1927. február 27. Divatlevél (most ez egyszer férfiaknak) Tisztelt uraim! Hallották? Alkonyod ik a maguk »cső' rendszerének« ahogy valaki szelleme­sen elnevezte a mai férfiviseletet: Gal­lér, manchetta: fehér csövek. Két láb, két kar. törzs: söté* csövek. Ebbe van a maguk egyénisége belepréselve, akár rózsásképii ifjú, akár aggastyán, aki re­megő lábbal táncolja a charlestont, akár művész, akár nyárspolgár, függetlenül attól, hogy meleg van, vagy hideg van, hogy mulatni, vagy dolgozni készül benne. Micsoda sivár, fantázia nélküli agy­ban születhetett meg ez az Ízléstelen kép, mely még csak nem is célszerű; mert célszerű csak az lehet, ami alkalmazko­dik az egyéniséghez és a szükséglethez; egyenruha $oha. Csak drága és kényel­metlen. Először is a gallért fogjuk leépíteni. A gallért, ezt az inquisitiokorbeli kínzó eszközt, ami csak a maguk elképzelhetet­len hiúsága révén maradhatott meg ennyi ideig. Mert mi volt a legrégibb­­fajta női fűző, ahhoz képest, amit a gal­lér jelent nyáron vagy táncnál? De ha csak magukat kínoznák a gal­lérral, Isten neki! De minket is kínoz­nak vele. Ha a gallér nyom, növelünk idegeskednek, ha dörzsöl, mi vagyunk az oka. Ha nem elég fényes, ha a mosó­intézetben kitörik, ha beszakitják a gomblyukat (ami mellesleg szólva vagy tulkemény vagy nem elég kemény) ha légypiszok van rajta, ha elcserélik vagy ha —. nehogy elcseréljék - színére rajzolnak egy nagy fekete betűt, ha nem megy össze, vagy ha folyton kinyílik, akár mosódéban »teszik tönkre« akár házilag »sárgítják agyon« min deliképpen nekünk van vele bajunk. A forradalmak azonban nem állnak meg egy áldozatnál. A párisi szabók hosszú nadrágnak üzentek hadat alig néhány héttel később az angolok a sö­tét szövetruhákuak. Azt mondják az ele­gáns angol a? idén már; narancsszínű és nefelejtskék zakkóhau > iog , sétálni, a cote d'azuron. Én mint progresszív szellemű nő per­sze lelkesen üdvözlöm ezt az újítást. Ne gondolják, hogy önzésből! Azt a ke­vés előnyt, amit a gallér eltörlésével nyerünk, drágán fizetjük mi meg má­sutt! Eddig férjeink bennünk élték ki min­den esztétikai hajlamukat. Azt a ter­mészetes örömet, amit az élénk színek a vidám, derűs színharmóniák okoznak minden embernek, rajtunk elégítették ki. Ha kedvenc színük a lila volt, mi kap­tunk egy orgonaszinü ruhát. Ha azonban utálták a piros szint, akkor mi is kap­tunk egy orgonaszinü ruhát — hogy a pirosat ne viseljük többé. Ennek' a gyöngyéletnek persze vége lesz. Eddig, ha nekünk ruha kellett, maguk legfeljebb egy kesernyés megjegyzést tette .c: — En, niég mindig a hároméves szür­kében járok! Az én frakkom tízéves. az­óta maga az ötödik báliruhát csináltat­ja! Vagy rezignáltál! sóhajtottak:- Csak csináltasson édesem, nekem úgy sem kell. Nekem jó lesz az idén is a hatéves söté.kékem! De eztán? Ki veheti majd föl1 a 929. évből való sárga frakkját 931-ben, mi­kor mindén rendes • • ' ’ >vendulakéket és ibolyalilát visel esetleg? — Ugyan édesein, iög, ... ínaguk mon­dani, maga kicsit átalakíttatja a régi ruháját és olyan lesz, mint az uj, de én nem mehetek a kétéves frakkomban, egy férfiruha az egész más! No és mennyi, dolgunk tesz ezzel az uj divattal! Eddig csak a magunk ru­hái miatt koptattuk térdig a lábunk és már azt is sokaltuk, ha maguk szerényen megkértek bennünket, hogy vegyünk egy fehér frakknyakkendöt, vagy két negy­venkettes gallért. Eztán? — Fiam -r- fogják maguk mondani - itt vqn ez a kis minta, keressen nekem égy vieux rose nyakendót hozzá, de egy árnyalattal sötétébhet és ugyan­olyan selyemharisnyát, de egy árnyalat­tal világosabbat. És mi keresünk majd magunknak »ton im ton« harisnyát, meg meílénygombot. meg kalapszalagot, meg bajuszkötőt, ml bejárunk tizennyolc üzletet — nem baj! Mi minden áldozatot meghozunk a nagy reformáció érdekében. Maguk pedig, ne sajnálják a mostani viseletűket. Higyjék eL sokkal szebb, különb és nagyobb vívmányokat elsö­pört már az idő. Mért akarják, hogy ép­pen ez örökéletü legyein Ha mi feláldoztuk a szent célszerűség oltárán, a rokoko elragadó fehér paró­káját, a bűbájosán omló uszályt, a so­kaknak nélkülözhetetlen fűzőt ós_még sok egyebet, ne sajnálják maguk se. az irapraktikus ing és manchetta-gombokat, a sürü, háromszoros levegőtlen ruhát. És majd csak meglátják mennyivel ke­vesebb boldogtalan házasélet lesz, ha megszűnik a keménygallér! Uraim, ne hagyják magukat megté­veszteni a konzervatív csufolódóktól, a kik az elnőiesedés vádjával és a nevet­ségestől való félelemmel próbálják önö­ket hozzá láncolni a régi csőrendszer­­ruhához! Vegyenek példát rólunk! Milyen tisz­teletreméltó bátorsággal szálltunk szem­be az etférfiasodás vádjával. Milyen győzelmesen mentettük ki a rövid ha­junkat a vicclapok és a férjek ostro­mából. Mi nem resteltük átvenni maguktól azt. ami célszerű és kényelmes. Ne res­­teljék maguk se eltanulni tőlünk azt ami kellemes és tetszetős. Igaz, hogy eddig a lányokra mondták, hogy soksžor össze lehet tévesz­teni őket a fiukkal, eztán majd a fiu­kat is össze fogják téveszteni a lányok­kal: no de sebaj, valahogy majd csak megismerik egymást! No és milyen jól fog illeni a mi bubi­frizuránkhoz a maguk bubinadrágja! Végre maguk is utánunk fognak fiata­lodni és akkor megint illeni fogunk egymáshoz! . Lucia. Ahol a házasság nem házasság Képek Medjimu j.bol Medjumurjében (Muraközben, a csa­­koveci és prelogi járás területén) éppen úgy, mint a Vojvodinában, a magyar házassági jog érvényes. Ezt csak 1923-ban állapította meg egy igazságügymieiszteri rendelet, a köztu­dat pedig csak azóta ébred erre, amióta a szombori törvényszék csakoveci ki­­rendeltsége e rendelet folytán (1923-ban, öt év után) működni kezdett és sokol­dalú tevékenysége közben természetesen házassági pereket is elbirál. Amikor 1918 december havában Medju­­murjét SHS csapatok szállták meg és megszűnt ott a magyar állami fennható­ság, egyszerűen megszüntették a polgári házasságkötést és az állami anyakönyv­vezetést. Közhírré is tették, hogy ezen­túl ismét csak a pap előtt kelt házassá­got kötni, úgy, amint azt a vallás elő­írja. Az állami anyakönywezetök mű­ködése menten megszűnt. Azóta Medjumurje területén 1923-ig csakis egyházi házasságot kötöttek. Vi­szont 1918 végétől 1923-ig törvényszé­künk nem lévén, a válópöröket is a já­rásbíróság intézte el. 1923 óta előfordul ugyan elvétve a polgári házasság, de j csak kivételesen, amikor vallási aka­dály miatt a pap a teleket össze ne m, adhatja, úgyszólván mint szükségbeli j polgári házasság, de a járás egész te­rületén csak a járási hatóság fejénél, a sreski poglavarnáf tehet a polgári há­zasságot megkötni. Az egyes községek­ben, vagy anyakönyvi kerületekben min­denütt hiányzik az állami anyakönyvi vezető, a polgári tisztviselő, vagyis a házasság megkötésének szerve, úgyszin­tén nincs állami anyakönyv sem. Ennek most már az a következmé­nye, hogy egy olyan fontos jogtéren, mint aminő a házasság, a jogi állapot nem egyezik a tényleges állapottal, ami a világon talán páratlanul áll. Az emberek a pap előtt kötnek há­zasságot. a biróság meg minden egyes vitás esetben kimondja, hogy ez a házasság nem házasság, a házasság még csak nem is érvényes házasság, még csak nem is semmis há­zasság, hanem egyszerűen nemlétezö házasság, már a törvény erejénél fog­va, vagyis még csak bírói Ítéletre sincs szükség annak megállapítása végett, hogy a házasság néni házasság és soha nem is volt házasság. Cifra helyzet áll ebből elő. Csak né­hány képecske: A »házasságiból gyermek • születik, férfi elhagyja családját.- Az asszony nem követelhet a maga részére nötar­­lést, gyermeke részére pedig gyermek­­tartási pert kell indítania, mintha tör­vénytelen gyermek volna. Egy falusi korcsmái verekedésben agyonütötték a férjet. A büntetőbíróság íegyházra Ítéli a tetteseket, a megöltnek nejét pedig kártérítési követelésével polgári peruira utasítja. A polgári biróság előtt az al­peresek megtagadtak az asszonytól,, aki eltartóját veszítette el, minden tartást kötelezettséget, mert az asszony há­zassága csak egyházi házasáé, tehát az asszony nem felesége a megöltnek Ss így tartást netii követelhet. A 20 éves asszony egy vagy több gyermekével megjelenik a biróság előtt, hogy alperesként védekezzék. A biró­ság megállapítja, hogy alperes kiskora, mert csak egyházi házasságot kötött és ez a "fér jhezmenetel nem tesz nagy­korúvá. tehát az asszony atyja, vagy gyámja állhat csak helyette a biróság elé. ■ A »férj« meghal, van több gyermeke. Vagyona maradt, de az ági vagyon, szüléitől örökölte, tehát nem a gyerme­kei örökölnek, hanem a testvérei, vagy unokatestvérei, a. gyermekek pedig ezek­től a töryényfeten gjterrhektiek kijáró szükséges tartásdljat követelhetik csu­pán — a hagyaték értéke erejéig. Az egyházi házasságot kötött köz­tisztviselő özvegye tulajdonképpen nyugdijat sem követelhet és lehet­séges, hogy adott esetben ilyen tisztviselők hátramaradt családja minden támasz és segítség nélkül marad. SHS állampolgároknak »ne­je« és gyermekei állampolgárságu­kat, községi illetőségüket vesztik el. A születések, házasságok és halálo­zások tanúsítására nem kapni közhitelű anyakönyvi kivonatot (közokiratot) mert a felekezeti anyakönyvi bejegyzések csak magánfeljegyzések a törvény sze-j rint, sőt a fe’.ekezetek nem is kötelesek anyakönyveket vezetni és így a hadköteles fiuk nyilvántartása is nehézségbe fog ütközni és teljessé­géhez is alapos kétség fog férni. Az, hogy a hozomány körül milyen, bonyodalom támad, a névhasználat jo-.j gcssága milyen bizonytalan és mekkora i a jogbizonytalanság annak következté­ben, hogy egyesek magánokiratokat ké-j szitenek ilyen házaspárok vagyoni vi-: szárnyainak rendezésére, holott házas­társak közt sok esetben a_ jogügylet csak közjegyzői okirat formájában ér­vényes, továbbá, hogy a bírák mily _ver-j ző szívvel hozzák meg törvény tisztelet parancsolta, de életduló ítéletüket ; házassági és családjogi kérdésekben, az még mindig csak kisebb bai ahhoz ké-j pest, hogy a férjek elkergetik a feleségüket, a nő elhagyja férjét, a nép nevet vagy boszankodik, de eddig sziklaszilár­­nak tartott jogintézménybe vetett hite meginog és lehet, hogy más téren is károsan ha­tó szkepszis fog benne elhatalmasodni.' Most meg a kultúrharc és a vallásbéke felbomlása fenyeget. A polgári házas­ság, jórészt papíron, kötelező jogintéz­mény. (ellát ügyészségnek öynperbe kell az fognia azokat a lelkészeket. akik «nőtt ttrX .ti előzetes polgári kötés nélkül ösz­­szeadják a párokat. A medjumurjei hatóságok és elsősor­ban a bíróságok sokszor, nagyon sok­szor tettek felterjesztést a kormányhoz, orvoslást kérve, sürgetve. Hiába. Sem­mi sem mozdult, senki .sem mozdult meg! Nemsokára Mcdjumurjéban olyan jogi zűrzavar lesz, hogy senki sem fog a viszonyokon eligazodni. Bonyolult vi­szonynak papirostörvény keretébe való betolása pedig számos katasztrófán, önbíráskodásra és vérontásra fog ve­zetni. Pedig -a helyzet orvoslására elég vol­na akár egy paragrafus a költségvetési törvényben, ahpl már annyi különféle sürgős rendezés talált helyet. Ez a paragrafus igy hangozhatnék; y>A szombori kir. törvényszék csa­koveci kirendeltsége területén 1918 de­cember 24-töl c § hatdlybaléptéig kö­tött egyházi házasságok törvényesek és olybá veendők, mintha az 1894: XXXI. t. c. szerint tlsztébee eljáró il­letékes polgári tisztviselő előtt kötötték volna, kacsok a házasság bevett, vagy elismert vallás törvényei szerint érvé­nyes, avagy nem az 1894: XXXI. t. c.­­ben foglalt házassági akadály forog fenn. Az előbb nevezett időközben kötött egyházi házasságokat nem létezőknek, vagy érvényteleneknek nyilvánító bírói ítéletek jogerejét, úgyszintén a csako­veci és prelogi kir. járásbíróságoknak házasságot felbontó ítéleteinek jogere jét, ha e § hatdlybaléptéig jogerőre emelkedtek, c § nem érinti.« Somlyó Zo'ián: Versek Estém . . . Feljött már az első csillag: estém beköszönt. Pislog már a kis olajos lámpa odatönt. Hűvös szellő ablakom már meg-megzörgeti. Elmúlt a nap. rőt árnyékát már iölém veti. Odakünn már kezdődik a kutyacsaholás. Valahol még patkót ver egy szorgalmas kovács. Még egy vonat is dübörög a kertek felül... De ilyenkor már sokkal jobb dini igy belül. A kuckóban ágyam mellé csöndbe leülök. Szemem nedves, de azért még egy dalt fütyülök. Szép csöndesen levetkőzöm, Elnémul a szám. Most mar talán fölvehetnem halotti ruhám ... lk ok . . . Hazudj, hazudj csak! Száz hazugság jogot ád a százegyedikre! közös bölcsőben ring mosolyogva az igazsággal, melynek ikre. A lélek mélyiböl kerültek ők mindketten c világra, két fegyver: két iszonyú nagy kés, \ mely utunkat szabaddá vágja. Anyja vagyunk e két ikernek: emlőnkön át szívják a vérünk, fielénkfogóznak jobbml-balral. ha egy-egy kercsztuthoz érünk. Hol a tegnapot festik szépre, hol szint adnak a ködös mának. - És jaj. jaj. sem ehhez, sem ahhoz nem lehet lenmink mostohának!... Mielőtt csillárt vásárol tekint.ve rreg raktáramat (CARLO KRAUSER Városház épül«' ‘í-

Next

/
Oldalképek
Tartalom