Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-26 / 55. szám

i¥L tebruär 26.______________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ _____________________________ oldal-KISEBBSÉGI ÉLET A bécsi cseh kisebbségnek régi ál­ma valósul meg. Drasar briinni színigaz­gató a Carltheater épületében, ahol ed­dig is gyakran szerepeltek az utolsó év­ben cseh színtársulatok, megnyitja Bécs állandó cseh színházat. A cseh igazgató az osztrák szinészegyesület engedélyé­vel társulatát kizárólag csak operaéne­kesekből és drámai színészekből szer­vezi meg, mivel mindkét műfajt kul ti vál­ni akarja. A prágai kormány Drasarn.ik nagyobb szubvenciót helyezett kilátás­ba. Az évi támogatás összegének megál­lapításából az igazgató és a prágai kor­mány között most folynak a tárgyalá­sok. * A bukaresti Cuvantul legutóbbi szá­mában hosszasan foglalkozik a katolikus szenátorság kérdésével és közli Peclesc­­anu vezérigazgtó nyilatkozatát. — A szenátorság betöltése — mondot­ta — nem aktuális, mert végérvényesen a konkordátum kérdéséhez tartozik. Mi­után a konkordátum ügyében nincs vál­tozás, a kérdés teljesen nyiit. — Mi a véleménye vezérigazgató ur­nák — kérdezte a Cuvantul munkatársa — Gyárfás Elemér nyilatkozatáról, mely szerint az ujonnon kinevezendő katolikus püspök személyéhez a kormány nem szólhat hozzá. — Ez a megállapítás téves — felelte a vezérigazgató — mert a püspökök elő­kelő közjogi méltóságot töltenek be, többszázezer ember felett lelkipásztor­kodnak, tehát nem közömbös a kormány előtt, hogy ez a tisztség kinek jut. Ró­ma ezt tapintatosan meg is érti és Nicu­­lescu Pugosi püspök kinevezése bizonyít­ja, hogy a kérdést nem lehet a kormány véleményezése alól kivont*. * A szlovenszkói magyar nemzeti párt képviselői és szenátori klubja ülést tar­tott, amelyen állást foglalt a közigazga­tási reform kérdésében. A klub-: elhatá­rozta, hogy a javaslathoz módosító in­dítványt fog benyújtani és pedig a tarto­mányi képviseletek kibővítését, a nem­zeti kisebbségek érvényesülésének lehe­tővé tételét, uj minősítési és szolgálati pragmatikát fog követelni. Ezenkívül a párt követeli, hogy a törvény kifejezet­ten tartalmazzon egy olyan rendelkezést, amely szerint Ruszinszkóban a jelenlegi közigazgatási reform csak átmeneti jel­legű lesz és addig bir érvénnyel, ainig a megválasztott ruszinszkói szojm más­képen nem határoz. A kormánykoalíció nyolcas bizottsága ugyancsak a közigaz­gatási reformmal foglalkozott és elhatá­rozta, hogy a cseh és a német kormány­pártok részéről benyújtott módosító ja­vaslatokat egyesíti és azokhoz mint a többségi pártok közös javaslataihoz fog állást foglalni. * A romániai katholikus egyháznak tud­valevőleg egy helyeit biztosítottak a szenátusban. A katíiolikusok erre a tisztségre egy erdélyi főpapot jelöltek, a kormány azonban nem fogadta el a jelölést. A bukaresti Viitorul igy ir: »A magyar párt olyan képviselőt akar a szenátusba küldeni, akinek nincsen meg­felelő joga és nem is képviseli a katho­likus egyházat oly módon, ahogyan azt a törvény követeli, mert csak az egy­ház egy kisebbségének a képviselője. A magyarok felfogása káros úgy a ro- j mániái egyetemes katholikus egyházra. j mint magára a román államra nézve is.« A Viitorul szerint nem lehet mellőzni Csiszár bukaresti katholikus érsek szer- j zett jogait és nem lehet egy alacsonyabb rangú püspököt kinevezni az összes katíiolikusok szenátusi képviselőjéül. # Lukács György dr., a magyar kor­mány kisebbségi szakértője a napokban előadást tartott a kisebbségi kérdésről. — A kisebbségi szerződésekben körül­írt keretek között is lehetséges volna az, hogy a nemzeti kisebbségek kifejlesszék sajátos kultúrájukat, ha az utódállamok megtartanák a kisebbségi szerződéseket és valóban megadnák a kisebbségek szá­mára. a nemzetközi szerződésekben meg­állapított jogokat. Az utódállamok azon­ban ezeket a szerződéseket nem tartják meg, a kisebbségeket nyelvük használa­tának és kultúrájuk fejlesztésének sza­badságában meggátolják, iskoláikat be­zárják vagy elnemzetlenitik, a kisebbsé­gekhez tartozókat «birtokaikból agrárre­form címén kiforgatják, állásaiktól, fi­zetésüktől, nyugdijuktól megfosztják, az anyaország magyarságával való kultu­rális kapcsolatukat lehetetlenné teszik. S mindezt szabadon tehetik is, mert a Budapestről jelentik: Az időközi vá­lasztások során tizenhárom kerületben írták ki az uj választást, ezek közül hét kerületben egyhangú jelölés alapján vá­lasztották meg a kormány jelöltjeit, még pedig Magyaróváron Darányi Kálmán, Veszprémben Drehr Imre, Komáromban Perényi Zsigmond, Rétságon Zsitvay Tibor, Móron Hunyady Ferenc gróf egységespárti, Gyöngyösön Hódossy Gedeon és Zalasz»entgrófon Gyömörei Zsigmond keresztény gazdasági párti jelölteket. Pénteken kezdődtek a választások Egerben, ahol Haller István a kormány hivatalos jelöltje, a fajvédő Budavári Lászlóval szemben. Kápolnán Krisztián Imre kormánypárti kisgazda és Stubin­­ka Jenő kormánypárti nemhivatalos je­lölt, Sajószentpéteren Dezsöfy Aurél és Hebrony József egységespártiak, Cson­­grádon Geskovics József egységespárti és a fajvédő programmal fellépő Szé­­csenyi István dr. szegedi ügyvéd a csongrádi bombamerénylők védője áll­nak szemben egymással. Pakson Zlin­­szki István volt képviselő egységespárti jelölt harcol Téglási Dezső fajvédővel, a szécsenyi kerületben pedig három je­lölt is van, még pedig Krúdy Ferenc egységespárti, Kovács Lajos legitimista ellenzéki és Lengyel Zoltán volt képvi­selő. Az időközi választások közül csak a szécsenyi választás érdekesebb, ahon­nan lengyel Zoltán dr. pártirodaja Népszövetség tanácsa a kisebbségek vé­delmét teljesen elhanyagolja és teljesen elzárkózik a kisebbségi panaszok elől, a nemzetközi bíróságot is elzárja elő­lük. Feltétlenül szükséges tehát a ki­sebbségi eljárás reformja oly irányban, hogy a kisebbségi panaszokat a kisebb­ségek védelmére kirendelt nemzetközi fórumok kötelesek 'legyenek megvizs­gálni és a kisebbségi szerződéseknek érvényt szerezni. olyan jelentéseket küld Budapestre, hogy Lengyel Zoltánnak és korteseinek szabad mozgását a hatóság megakadá­lyozza és a közigazgatás mindient elkö­vet, hogy Lengyel Zoltán ne jusson mandátumhozi. Heves küzdelemre van kilátás Pakson is. A pénteki időszaki választások közül a legnagyobb agitáció a paksi válasz­tást előzte meg. A paksi kerületbe le­utazott Héjjas Iván is, hogy a fajvédő jelölt mellett agitáljon. Ugyancsak a paksi kerületbe érkezett a fajvédő jelölt támogatására páter Bonis Arkangyal, Lendvai-Lehner István és Rákóczi Bé­la is, akiket azonban a hatóság kiutasí­tott. A hatóságok az agitációt megszün­tető intézkedéseket azzal indokolják, hogy a választási harcnak a paksi ke­rületben egy halottja már úgy is van Ezért erős csendőri készenlétet rendel­tek ki a kerületbe, amelynek tizenkét községébe ötszáz csendőr érkezett. A csendőrök négyes járőrökben cirkálnak az uccákon és minden gyanús idegent igazoltatnak. Pénteken Paksra érkezett Gömbös Gyula is. A féktelen agitáció miatt péntek délutánig húsz fajvédő kortest vettek őrizetbe, akiknek szabad­lábra helyezése érdekében Gömbös nyomban interveniált, azonban eredmény nélkül. A szavazatok délelőtt majdnem egyformán oszlottak meg a két jelplt között, sőt Téglási fajvédő jelölt sza­vazatainak a száma a déli órákban ket­tővel túlhaladta Zlinszki szavazatait, amennyiben Zlinsz kiéknek 4270, Téglá­sinak pedig 4272 szavazata volt. Az egységes párt ettől kezdve nagyobb erővel kezdte meg az agitációt és a vá­lasztók szállítását, úgy hogy a délutáni órákban már Zlinszki István vezetett a szavazattal. Egerben is nagy korteskedés előzte meg a választást, amely azonban lany­hán indult. Haller István délelőtt 200— 500 szavazattöbbséggel vezetett, azon­ban később csökkent ez a szám, mert a falvakról felvonuló választók Budavári László fajvédő jelöltre adták le szava­zataikat és délután egy órakor már Hal­ler István 1827 szavazatával szemben Budavári László is szerzett 1817 sza­vazatot. A fajvédöjelölt támogatására Egerbe érkezett Borbély-Matzki Emil képviselő is. A kápolnai kerületben Krisztián Imre kisgazdajelölt állandó fölényben van és Csongrádon is Greskovics József hiva­talos jelölt vezet dr. Szécsényi István fajvédőjelölt előtt. Szécsényben Krúdy Ferenc kormánypárti jelölt óriási fölény­ben van és egészen bizonyos a győzel­me dr. Lengyel Zoltánnal szemben. A titokzatos Bánffy A volt magyar külügyminiszter tárgyalása Bukarest ben Bukarestből jelentik: Bánffy Mik­lós gróf, volt magyar külügyminisz­ter Bukarestbe érkezett és hosszabb ideig tanácskozott Bratianu Jonel­­lal és Averescu miniszterelnökkel. A tanácskozásokról semmi hir nem szivárgott ki. beavatottak azonban úgy tudják, hogy Bánffy igen fon­tos kérdésben folytatott megbeszé­lést a két román államférfiaval. Jor­­ga lapja azt Írja, hogy Bánffy süni látogatása Bukarestben összefüg­gésben van bizonyos messzemenő diplomáciai tervvel, mely Románia számára biztosítaná Magyarország barátságát és támogatását. Bánffv érv hétig marad a román fővárosban és ez idő alatt az ösz­­szes román pártok vezéreivel érint­kezésbe iép. Az uj szombori polgármester feltételekhez köti a kinevezés elfogadását Nikollcs György dr. programja A Bácsmegyei Napló munkatársa fel­kereste dr. Nikolics György polgármes­tert és kérte, hogy nyilatkozzék pro­gramjáról. — Még nem határoztam afelől, hogy elvállalom-e a polgármesteri állást — mondotta nyilatkozatában dr. Nikolics. — Ez attól függ, hogy teljesitik-e azokat a feltételeket, amelyeket annakidején az állás elvállalásához szabtam. E feltételek teljesítése nélkül nem vállalom el a pol­gármesteri állást, noha tudomásom sze­rint kinevezésem már megérkezett a vár­megyei föispáni hivatalhoz. Feltételeim közé tartozik elsősorban, hogy visszaál­lítsák a polgármesteri állás régi tekin­télyét, azonkívül, hogy a jelenlegi kiszé­lesített tanácsot váltsák fel és olyan ta« nácsot nevezzenek ki, amelyben Szom­­bor város intelligenciájának minden ré­tege képviselve van. Én anyagilag füg­getlen ember vagyok, nem a fizetésért foglalom el az állásomat, csupán az a cél vezet, hogy a szombori közigazgatást rendbehozzam. Célom a közigazgatást gyorssá, olcsóvá és pontossá tenni. A köz­­igazgatás mai állapotában rendkívül bo­nyolult, le kell egyszerűsíteni és akkor a jelenlegi tisztviselői létszámnak az egy­­harmada is elégséges lesz. Természetesen a tisztviselöredukció maga után vonja a pótadó leszállítását is. Reorganizálni kell a rendőrséget. A rendőrség mai állapotá­ban improduktív intézmény és feltétlen szükséges a reorganizálása. Dr. Nikolics végül ismét kijelentette, hogy állását csak abban az esetben fog­lalja el, ha kellő garanciát kap arra, hogy feltételeit teljesítik. A Bácsmegyei Napló irodalmi pályázatai Tizezer dináros jutalom kis regényre — Ezer dináros pályadij tárca-novellára Van-e vajdasági irodalom? Ez a kérdés nem túlságosan produktív s azért a Bácsmegyei Napló szerkesztősége elhatározta, hogy tovább megy egy lépés­sel. Meggyőződést akar szerezni és bizonyságot kíván nyújtani arról, hogy mit tudnak és mit alkotnak a vajdasági írók. 1. Pályázatot hirdet tehát Ids regényre, amelynek terjedelme a Bácsmegyei Napló oldal-nagyságát véve alapul, maximálisan 10—12 oldalas lehet. A legjobb pályamű jutalma tízezer dinár s a szerkesztőség minden olyan regényt, amelyet közlésre alkalmasnak tart, honoráriumban részesít. A pályamüveket idegen kézírással, jeligés levél kíséretében kell beküldeni. Beküldési határidő: 1927 november 1-je. A pályázat eredményét a Bácsmegyei Napló karácsonyi számában közöljük le. A beküldött pályamunkákat öt tagú bíráló bizottság bírálja meg s dönt a jutalom odaítéléséről. A bíráló bizottság tagjai Bródi Mihály, László Ferenc, Petényi Gyula, Szenteleki Kornél és Váti Gyula. 2. A második pályázatunkat tárca-novellára hirdetjük meg. Kívánunk a Bácsmegyei Napló tárca-rovatában megjelenő tárcák terjedelmének megfelelő négyhasábos tárcát. Beküldési határidő 1927 április 1. Ezek a pályamunkák is idegen kézírással, jeligés levélben küldendők be. A beküldött pályamunkákat Baedecker, Haraszthy Sándor, Kovácsy Sándor, Lucia s Radó Imre tagokból álló bírálóbizottság birálja meg s állapítja meg, hogy a beküldött pályamunkák közlésre alkalmasak-e. Minden egyes leközölt tárca-novellát száz dinárral honorálunk. A legjobb­nak talált pályamunka jutalma ezer dinár. Amennyiben több pályamunkát találnak jutalmazásra méltónak, az olvasóközönség szavazással dönti el, melyik "inunka érdemli meg az ezer dináros jutalmat. A pályázat eredményét lehetőleg ez évi húsvéti számunkban közöljük. Mind­két pályázatban csak jugoszláviaiak vehetnek részt. * A pályadijakat abban a reményben tüzzük ki, hogy uj írók, uj tehetségek érvényesülését segítjük elő. Hare a mandátumért Pótválasztások Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom