Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-03 / 32. szám

927. február 3. 9. oldal, BÁCSMEGYEI NAPLÓ KÖZGAZDASÁG A jégbiztosítás Részletek egy tanulmányból Irta: Dr. Löbl Marcel Az 1925. ćvi általános jégeső való­ságos országos csapás volt. Sokkal sú­lyosabban és mélyrehatóbban sújtotta a gazdatársadalmat, mi t sem azt maga is hitte volna. Mert nemcsak az 1925-ös termést tette tönkre, hanem következményeiben éreztette hatását az 19264k évben is és — ha csak a gazdák szervezkedése nem állja útját — bizo­nyára még lesznek nyomai a következő években is. üazdát és biztosítótársa­ságot egyaránt sújtott 1925-ben a jég­eső, mig azonban a gazda társadalom megelégedett azazl, hogy csak feljajdult a sújtó csapás alatt és ezzel aztán ki is merült minden ténykedése, addig a biz­tosítótársaságok kariellben együtt mű­ködve, olyan drákói szabályokat hoztak be és olyan, a gazdatársadalomra su lyos változtatásokat eszközöltek az 1926. évi jégbiztosítás feltételein, hogy a gazdatársadalom ezt a megterheltetést mem is tudja elviselni. Pedig a biztosítótársaságok már a há­ború alatt, iőleg pedig a háború befeje­zése után megkezdték érdekeiknek meg­védését azáltal, hogy a békebeli 1.5 ez­relék kezelési költséget fokozatosan felemelték 10 ezrelékre, amely emelés napjainkig is megmaradt. Ugyancsak megkezdték már a háború alatt a hely­osztályok megváltoztatását is, azonban tz lényegesen csak az 1925-iki jégeső után történt. Mert mig gabonabiztosi­­tásnál 1925-ben V. osztályba 12 község határa, VI. osztályba pedig 1 határ, ad­dig 1926-ban V. osztályba már 21 és VI. osztályba pedig 23 község határa volt besorozva. Természetesen csak fél munka lett volna a biztosítótársaságok részéről, ha­csak a helyosztályokba való sorolást változtatták meg, ezért felemelték n díj­tételeket is. Mig ugyanis 1925. évben. ÍÓO 4inár-biztosítási érték Után- fizeten­dő volt búzánál áz V. osztályban 3.50, VI. osztályban 4.20, addig 1926-ban ugyanez 4.20 és 5 volt. Az emelés tehát körülbelül 20%. Ugyanez a helyzet a szőlőnél, komlónál és dohánynál. Ezek a számok azt jelentik, hogy a helyosz­tály változtatásokat is figyelembevéve a nyersdijtételekben az emelkedés álta­lánosságban egész Bácska területé, vé­ve alapul búzánál 50%-os volt, mig komló, bor és dohánynál 21.84%-os. Az egyes határokban természetesen a hely­osztályokba való sorozás szerint kü­lönböző volt az emelkedés. Mert mig Szuboticán búzánál csak 45%-os a nyers­dijtételekben az 1926-os emelkedés, ad­dig Szombor és Zsedniken már 108%-os, Bajsán, Odzsacin és Despotsvetiivánon pedig 150%-os. Bornál, komlónál és do­hánynál- az emelés nem ilyen nagy ará­nyú, de ott is 80%-ig terjed. nem 8%-ot vonnak le a megállapított jégkár összegéből. Vagyis a helyzet ma 1926-han az volt, hogy ha egy gazda biztosított 100 q. búzát 250 dináros árat alapul véve, akkor 15%-os kár esetén az összes dijak és százalékok levonása után kezeihez kapott Szuboticán 693.50 di­nárt vagyis 2 q. 77 kg. búzának az árát. Ugyanez 1925-ben 2195.70 dinár volt, vagyis 8 q. 78 kg. búzának az ára. Szom­bor és Zsedniken kezeihez kapott a biz­tosító gazda 1925-ben 7 q. 88 kg. búzá­nak az árát, 1926-ban csak 63 kg", árát. Bajsán és Odzsacin 1925-ben 8 q. 78 kg. búza árát téritették meg, addig 1926-ban csak 63 kg. búza árát. * 100 hl. bor biztosításánál 300 dináros ár mellett 25%-os jégkár esetén kifizet­tek a biztosító gazdának Szuboticán 3208.20 dinárt, vagyis 10 hl. és 69 I. el­lenértékét, mig 1926-ban csak 1542 di­nárt. vagyis 5 hl. 14 i. ellenértékét Szombor, Zsednik. Bajsa és Odzsacin Pedig 1925-ben kifizetésre került 25%-os kár. esetén 3,308.20 dinár, vagyis 10 ltl. f>9 ellenértéké, addig 1926-ban nem ka­pott semmit a kezeihez, hanem 600 di­nárral még pótolnia kellett a kár alkal­mával megállapított összeget, hogy ez­zel az évi 'biztosítási díj ki legyen fi­zetve. További nagy sérelme a biztositó gaz­dáknak, hogy eltérü’eg az eddigi gya­korlattól, a jégkár likvidálásának alap­jául 1928-ban’néni fogadták el a biztositó társaságok azt az árat, amelyen valaki a gabonáját biztosította és a dijakat fi­zette, hanem kimondották, hogy anieny­­nyiben a jégkár megállapításakor a piaci ár magasabb, mint az az ár. amelyen a biztosítást a fél megkötötte és a dijakat fizette, akkor meghagyják az .eredetileg kikötött árit ti ha aZOnhiíh veleftenül if!1"' piaci ár a jégkár idején alacsonyabb volt, mint az eredeti ár, akkor üz alacsonyabb, áron liqui'dáljSk a kárt. Vagyis a bizto­sító társaságok tőzsdéztek, de olyan szokatlan módon, hegy csakis nekik le­hetett hasznuk ebből és csakis a biztosí­tott feleknek káruk. Történtek súlyos változtatások a jég­kár likvidálása és kifizetése körül is. A társaságok első legsúlyosabb intézke­dése az Volt, hogy 5%-ig semmiféle kárt nőm térítenek meg, inig ezen felüli kár esetén 5%-ot minden körülmények kö­zött levonnak. Ez olyan igazságtalanság, n.mclyzc példa az egész v ilágon nincsen. Mert más országokban sem térítenek meg 5%-nál kisebb kárt, tekintettel a nagy likvidálási költségekre, de 5%-ná! i.uiKl'obb kár esetén mindenütt a teljes kárt téritik meg, ami természetes is. mert hiszen a gazdák az egész után fi­zetnek biztosítási dijat. A második súlyos újítás az, hogy likvi­dálás! költségek fejében nem 5%-ot, ha-X forgalmi adó eltörlését követeli a beogradi kereskedelmi kamara. Beo­­gradhói jelentik: A beogradi kereskedel­mi kamara legutóbbi plenáris ülésén elhatározta, hogy mozgalmat indít a forgalmiadé megszüntetése érdekében. A kormányhoz intézendő memorandumában a kamara kifejti, hogy a forgalmiadé, amelyet 1921-ben ideiglenesen vezettek be, ma már teljesen elviselhetetlen. Ezt Meg kell állapítani azt, hogy mig bé­kében, de még 1925-i.g bezárólag az évi ‘b'ztositási di.i nem haladta túl a bizto­sított termés 6—7 %-át, addig 1926-ban gabonánál a termés 15%-át kellett jég­­biztositási díjul odafizetni, szőlőnél és komlónál a biztosított termés több, mint 25%-át. Ezt pedig a biztosító gazdák a mai súlyos gazdasági viszonyok mel­lett, amikor a munkabérek, az ipari cik­kek ára, az adók aránytalanul maga­sabbak, mint a gabonanemüek ára, el nem viselhetik. Nem adhatják oda min­den ötödik-hatodik év gabonatermését és minden harmadik-negyedik év szőlő, vagy komló termését a biztositó társa­ságoknak. Biztosítani ilyen súlyos felté­telek mellett töbhé már nem érdemes, mert hiszen a gyakorlat azt mutatja, begy még a leginkább légsujtóttá vidé­keken sincs általánosságban öt-hat, il­letve három-négy évenként ismétlőid !5%-ot és 2o%-ot meghaladó jégkár, már pedig biztosítás esetén a biztositó társaságok öl-hat, illetve három-négy évenként egészen bizonyosan elvisznek egy egész termést, mig ez jégkár ese­tén az eddigi tapasztalatok szerint nein várható. Nem marad más bátra tehát, mint uj utakat és módokat keresni a gazdáknak, hogy mi módon biztosíthat­ják magukat legelőnyösebben és célsze­rűbben a jégeső pusztításai ellen. Nem bocsátották cl a temesvári szerb I takarék igazgatóját. A temesvári szerb takarékpénztár r.-t. annak a közlését kéri, hogy igazgatóját, Hauszka Rudol­fot nem bocsájtották el állásából, ha­nem betegsége miatt önmaga mondott le az igazgatói állásról. Ezt az is bizo­nyítja, hogy Hauszka Rudoli továbbra is a takarékpénztár igazgatóságának tagja maradt. Nem igaz, hogy a köz­gyűlés napján a takarékpénztár igazga­tóságának szerb tagjai !e fognak mon­dani. Csupán egy tag fog lemondani, ezzel szemben az igazgatóság még né­hány uj taggal fog kibővülni, amint ezt a mai helyzet megkívánja. Országos vásárok a Bánátban. Becs­kerekről jelentik: Velikakikindán febru­ár 19-ikén és 20-ikán, Mokrinban ll-én és 12-ikén lesz országos vásár. Asztalosok nem használhatnak dena­turált spirituszt. Becskerekről jelentik: A becskereki munkafelügyelőség (Inspek­­clja Rada) rende'.etet kapott a szociál­politikai minisztertől, amely megtiltja, hogy a bútorok furnirozásához dena­turált szeszt használjanak a bútoraszta­losok. mert megállapítást nyert, hogy a iurnirozó munkások között sűrűn lépett fel egy szembetegség, amely már meg­­vakulással fenyegetett sok munkást és kiderült, hogy ezt a betegséget a dena­turált spiritusz használata okozza. Ehe­lyett egy terpentinből készült szeszt hoznak forgalomba, amely ugyanúgy használható a íurnirozásnál, mint a de­naturált szesz. A becskereki munkaiel­­iigyelőség szigorúan ellenőrizni fogja a rendelet betartását. KÍNTORNA-- Egy nagy libát szeretnék! — Várjon csak. mindjárt hívom a gazdaasszonyt! jó istenke mindenkit dern adórendszerek minden országban elvetették, de a háború után a megren­dült pénzügyi viszonyok megjavítása céljából ideiglenes eszközként újból be­vezették. Minthogy a forgalmi adó most igen súlyosan nehezedik a kereskedelem­re és az iparra, a kereskedelmi kamara a többi gazdasági testületekkel karöltve követeli a forgailmi adó haladéktalan el­törlését Gazdasági körökben nagy az a rendkívüli adónemet a háboruelőtti mo- érdeklődé^ az akció iránt. — Mama, lát? — Bizony fiacskám. — A falon keresztül is lát? — Természetesen. — Milyen jó neki. Minden este ingyen nézheti meg a mozit Az önteltségről ismert kitűnő fiatal író a napokban társaságban volt. Az estély után megkérdezte tőle egy barátja, hogy hogyan érezte magát a vendégségben. — Tűrhetően — hangzott a válasz — Jól mulattál? — Nézd, kérlek szépen, megmondom neked őszintén, ha én nem lettem volna ott, akkor igazán rémesen unatkoztam volna, mert a többi vendégek nagyon gyenge klasszist képviseltek. Bamberger bemegy egy nőidivatüzlct­­be és hat pár női keztyüt kér. >— Szövetből vagy bőrből? — kérdezi a segéd. — Mindegy. *. — Milyen színben? — Mellékes. — Hányas számban? Bamberger a segéd vállára teszi a kezét: — Nézze, barátom adjon amilyent akar,, a feleségem holnap úgyis eljön és kicseréli. Heti műsor: Febr. 6. A Noszty-Hu esete Tóth Mari­­yal. (Mükedv előelöadás a Népkör­ben.) Febr. 7. Dr. Szabó Juci. (Az őszijeid színtársulat vendégjátéka a szín­házban.) Febr. 8. Antónia. (Az oszijeki színtársu­lat vendégjátéka a színházban.) Rádió-műsor----GH----­(A várót melletti szám a hallámhotixt jelenti) Csütörtök, február 3 Becs (517.2): 11: Koncert. 16.15: Hangverseny. 20.05: Vidám farsangi est. Zagreb (310): 17: Zongorakoncert. 20.30: Jugoszláv zeneszerzők estje. 22: Tánczene. Milánó (315.8): 16.30: Jazzband. 20.45: Koncert. 22.45: Jazzband. London (361.4): 14: Koncert. 17: Ze­nekari hangverseny. 19: Kvartett. 21: Hangverseny. 23.30: Tánczene. RAdl óamatőrök ! március 25-én lesz a dijaiísi verteny. Feltételek és árjegyzék ingyen és bérmentve Konrath d.d. Subotica Lipcse (365.8): 16.30: Koncert. 20.15: Hangverseny és szavalatok. Róma (449): 17.15: Koncert. 21 i Elő­adás.' Berlin (483.9): 16.30: Koncert. 21: Ze­nekari hangverseny, Weingartner Félix dirigál. 22.30: Tánczene. Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hí­rek, közgazdaság. 17.02: A m. kir. Ope­raház kamarazenekarának hangverse­nye. 20: Koncert. SPORT —■ ■— \ Vrbászi Sport Club kártérítési pert indít a sztibotical alszövetség ellen. A VSC vezetősége elhatározta, hogy be­pereli a főszövetségnél a szuboticai al­­szövetséget 15.000 dinár kártérítés ere­jéig, mert szabálytalanul hozták meg az. akkori ítéletet és ezáltal a VSC-t sú­lyos anyagi romlásba hozták, mivel nem rendezhetett seholscm mérkőzése­ket. A vezetőség elhatározta egyben, hogy a főszövetségnél a Szctitai AK és a SAND mérkőzések újrajátszását kéri, ami a vrbászi pályán történne meg. A kártérítési per kimenetele iránt Vrbá­­szon nagy érdeklődés nyilvánul meg. TŐZSDE — Beograd, febr 3. Zárlat: Páris 224.41, London 276.30. Newyork 56.84. Milánó 244, Berlin 13.55, Becs 802.25. Prága 168.85, Budapest 998, Zürich 1095.50. Szentai gabonaárik, febr. 3. A szer­dai piacon a következő árak szerepel­tek: Búza 292.50 dinár. Vasúthoz szál­lítva 295 dinár. Tengeri morzsolt prompt szállításra 150 dinár. Hajóba rakva 155 dinár. Március—áprilisra 155 dinár. Duplikát kassza 160 dinár. Zab 150 dinár. Bab 120 dinár. Rozs 220 dinár. Köles 160 dinár. Takarmányárpa 205 di­nár. Sörárpa 215 dinár. ■ .........■ —I -Elhízás ellen haszna tam a küldő t 3 duboz VILFANTEÁT és 120)7110 VILFA&-PILULÁKAT és az eredménnyé! kimondhatallanut meg vagyok elég- dve! Körein, . :Uldjőn újból 10 dobosai az Ö • pi u! i «1 ' * T« doboz teát, mert szűk«* g ni van barátnőiül részére Is, akik tanúi az én sikeremnek Erna Kovíc* Ferenc Lajos üt

Next

/
Oldalképek
Tartalom