Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-25 / 54. szám

4. oldal

1927 február 25

BÁCSMEUTEI NAPLÓ

Trom hitaszóval a halálba

\ Egy szántai szabósegéd éjjeli zenét adót* kedvese ab aka alat és azután mellbe* létté magét

Szántáról jelentik: Egész Szentát izgalomban tartja az. a tragikus öngyilkosság, amely szerdán éjjel történt és amelynek hátterében romantikus szerelmi történet húzódik meg. Az öngyilkos Molnár Lajos tizenhétéves szentai szabósegéd, aki trombita-zene mellett szívenlijtte magát és a helyszínen nyomban meghalt.

Molnár Lajos már régóta udvarolt £>. Ilonka szentai leánynak, aki azonban nem viszonozta a szerelmes iiatalember vonzalmát. A reménytelen szerelem az utóbbi napokban már valósággal bitskomorrá tette Mólnált, aki elkeseredésé ben azután öngyilkosságra szánta ma gát Szerdán délután Molnár, bár nem volt mulatós 'természetű és nem volt borivó, betért a Heiduska-fčlc vendéglőbe s ott borózni kezdett. A vendéglőben tartózkodott egy -trombitás-zenekar, amellyel megegyezett, hogy elkísérik haza, ahol mulatni fognak, de útközben megállnak B. Ilonka ablaka alatt és éjjeli zenét adnak. Este tiz órakor indultak el és a leány ablaka alatt több nótát eljátszottak, majd Molnár lakása felé tartottak. Molnár megparancsolta a trombitásoknak, hogy a lakása ablaka alatt játszanak, ő pedig bement szobájába. A zenekar Carmen indulójával nyitotta meg a hangversenyt, mire Molnár kinyitotta az ablakot, kiadott nekik száz dinárt és kérte, hogy játszák el neki a »Csak egy kislány van a világon« citnü dalt. A trombitások javában fújták a »Csak egy kislány.. .«-t, amikor egyszerre csak négy lövés dördült el. A trombitások ijedtiikbeu szerte-szét futottak és csak később tértek vissza, amikor már minden elcsendesült Az ablakon ke resztül rémülten látták, hogy Molnár véresen hever a padlón. Etőbh fellármázták a fiatalember háziasszonyát, majd értesítették a rendőrséget, ahonnan kiszálltak a helyszínre.

Molnár, mire a , rendőrség emberéi megérkeztek, már halott volt. A golyó a mellébe fúródott és megsértette. a szivet is, úgyhogy a szerencsétlen fiatalember néhány pillanat alatt elvérzett. Az asztalon egy levelet találtak, amelyben megírja, hogy öngyilkos lesz. Levelében a következőket írja:

»Megálmodtam až öngyilkosságot. Elkeseredésem okát nem szabad elmondani, sem megírni. Nem lányért lettem öngyilkos, nem kell menyasszony.«

A rendőrség a holttestet, miután Molnár szülei nem Szentán laknak, kiszállította a hullaházba és onan temették el csütörtökön.

Gyilkosság nyolc dinárért

Két muzsikuscigány halilospárbaja egy topolai kocsmában K t évre ítélték Sirközi Lajos cimbalmos gyilkosát

A szuboticál törvényszéken csütörtök kön tárgyalta Pavlovics István törvény* széki elnök büntetőtanácsa a szándékos emberöléssel vádolt Balázs Béla József topolai zenész bűnügyét. A vád szerint Balázs múlt év december 9-ikén éjjel egy topolai korcsmában szivén szúrta Sárközi Lajos cimbalmost, aki a hely színen meghalt.

A csütörtöki főtárgyaláson a közvádat Csulinovics Eerdo dr. államügyész képviselte, a védelmet Gjenero Márkó dr. látta el. A december 10-ike óta vizsgálati fogságban levő Balázs Béta József vádlott a bűnösség kérdésére azt felelte, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert Sárközi támadta meg őt és Így csak önvédelemből cselekedett.

Az; elnök: Adja elő, hogy történt az eset.

A vádlott: December 9-ikén este bementünk a Kaszinó-kávéházba az egész zenekarral. Heten voltunk, én voltam a klarinétos. Záróráig muzsikáltunk. Amikor bezárták a vendéglőt, mindanyian elmentünk.

— Hány óra volt akkor?

— Éjjel két óra. Amikor hazafelé mentünk, útközben a »Náci«-féle korcsmát nyitva találtuk, bementünk egy kis snapszra.

— Ki volt magukon kívül még a korcsmában?

— Egy másik zenekar tagjai voltak ott és két rendőr, akik szolgálatból lér. tek haza. Én ismertem a rendőröket és beszélgetni kezdtem velük. Később a rendőrök elmentek, de mi még maradtunk. .Egy. ideig beszélgettünk,' amikor . Sárközi Lajos, aki a másik zenekarhoz tartozott,, kártyát vett elő és játszani hívott. Először csak pálinkába ment a játék, azután Oláh Béla, Sárközi és én huszonegyest játszottunk, de már pénzben. Én adtam a bankot, nyolc dinár volt a barikban. Sárközi megütötte az egész nyolc dinárt, azonban nemcsak azt vitte el, hanem még másik nyolc dinárt is. ami én előttem ált. -Add Ide a nyolc dináromat« — mondtam neki.

— Te a nyolc dinárodat keresed? — mondta Sárközi és hátra nyúlt a botjáért, megfogta és rám akart ütni. Éz még mind az asztal mellett volt, ahol mindannyian ültünk. Amikor láttam, hogy botot emel rám, felugrottam és átszaladtam egy másik asztalhoz. Sárközi jött utánam és kerülgetett. Így jutottunk a söntés elé, ahol ütlegelni kezdett a bottal. A fejűmre akart csapni, de én felemeltem balkezemet védelmü! és igy az ütések csak a kezemet értek. Két helyen tört el Sárközi botja, a harmadik darab, a bot fogantyúja, tovább is a kezében maradt és annak a hegyes, szilánkos végével sztirkált feléin. Akkor inár nagyon megijedtem, mellényzsebemböl laki megfogta a karomat. Akkor teljes kivettem a kést, szúrni akartam, de vatTővel hátra csaptam a lessel, hogy értem-e ekkor valakit, nem tudom.

Az elnök: De azért a szivébe döfte Sárközinek a kést.

A vádlott: Nem láttam, hogy hová szurok.

A vádlott kihallgatása ezzel véget ért. A bunperben két tanú volt beidézve, akik közül a bíróság először fíacsa Mária korcsmájosnéj ballgata ki, akinek a korcsmájában történt a tragikus eset. -Elmondta, hogy, férje borszállítás miatt távol volt hazulról és egyedül volt Éj-A hajnali ügyvéd

Irin: Krúdy Gyű a

özvegy Boldogfalviné, bár férje elmúltával a szülésznők iskoláját is elvégezte, az Angyalzugban mégis inkább arról volt nevezetes, hogy elhunyt férjének tudományait, könyveit, Írásait örökölte. Boldogult Boldogfalvi ur olyan ügyvéd Volt Itt az' Angyalzugban, hogy hétszeres rablógyilkosoknak is szívesen vállalta az ügyét, a malomgyujtogatók törvényelőtti védelmezésc pláne örömére szolgák. Az esti órák alagutjában messzi földről felkeresték az olyan emberek, akik olyan dolgokat hordtak a keblükben kendőbe csavartan, amely dolgokkal nem szokás hivalkodni: hamis bankót vagy elveszett lovak kötőfékeit. Boldogfalviné örökíé férje után mindazokat a könyveket, amelyek tanáosot adtak arra nézve, hogyan kell végrendelkezni azoknak a vén mihasz-, náknak, akiknek a bundájukon kívül egyebük sincs a világon, mégis holtig cltartatni szeretnék magukat valamely kapzsi rokonnal és ugyancsak özvegy Boldogfalviné szavaiban bizakodtak azok a világon mindenfelé feltalálható emberek, akik egész életüket annak szentelik, hogy különböző örökségeket keresnek és ebben az elfoglaltságukban gyakran különös dolgokra jönnek rá, például arra is, hogy a róluk megfeledkezett távoli atyafinak a sűrű haja között egy szeg fejének a nyoma látszik. Ho- S3'an került ez a szeg a bolt ember fejebubiára? — kérdezgették ezek a mindenfele lézengő emberek özvegy Boldogfalvinét Boldogfalviné megnézte az elhunyt fiskális könyveit és felelt, mintha maga a hires prókátor beszélne.

Boldogfalviné hire tellát messzi ■ vidékre terjedt a kis Angyalzugon kívül Az angyalzugi lakosok, akik már csak azért is ráérnek egymás megfigyelésébe, mert az utcának csak egy bejárata

van — azon a helyen, ahol az uccából ki kellene menni, állott Boldogfalviné hosszú, földszintes háza, amelyet az egykori ügyvéd, miért, miért nem, zöldrefestett zsindellyel borított be. Itt végződött a világ, innen tovább nem lehetett menni a keresztben álló ház miatt, itt visszafordulhatott az az ember, aki még ujra kiváncsi volt a világra, miután az Angyalzug' fenekéig eljutott.

Az öreg honvéd. Napkeleti bácsi, aki angyalzugi háztulajdonos létére nem kapott helyet a pesti liouvédméiiházban mondogatta is, hogy özvegy BoldogíaJ- víné az okozója atillák, hogy ez az uccá nem fejlődik úgy. mint a kis város többi uccái.

— Még csak uj boltokat sem nyitnak az asszonyság miatt — kiáltozott nagy borzas szakállábái az egykori honvéd és az egydarabból való meggyfabotjával integetett Boldogfalviné háza felé amikor alkonyatonként a tiázikója előtt levő padocskára telepedett.

Ám Boldogfalviné nem maradt adósa.

— Kocsmát szeretne nyitni a házában Napkeleti bácsi, de én nem engedem hogy az Angyalzugban reggeltől estig részeg emberek verekedjenek — rcplikázott az özvegy, akinek törvénytudását mindenki elismerte.

Ugyanígy végzett másik szomszédjával, azzal a nyugalomba vonult tanárral akinek már semmi egyéb dolga nem volt a világon, mint a bütykös lábainak az áztatása a meleg, szappanos vízzel teli tálban. Persze, ilyenkor ráeh gondolkozni is Podolinszky ur és kisütötte, hogy azért van csekély értékük az angyalzugi házaknak, mert Boldogfalviné a zöld- meg vörösmázas cserépedényeit szárítás végett a kertje rácsos kerítésére akasztatja.

— Ezek az átkozott fazekak elriasztják a legjobb vevőket! — agitált a professzor olyankor a szomszédság körében, amikor fájós lábaira végre éberlaszting cipőt húzott. (És nagy ürömi

teli abban, ha esti időben Boldogfalviné valamely kintfelejtett fazekát kődobással megsemmisíthette.)

Az özvegynek ebben a kérdésben is tanácsot adtak rejtelmes könyvei.

— Ennek a vén salabakternek (már mim tekintetes Podolinszky urnák) az a betegsége, hogy uccára akar köpködni. Sikátort szeretne huzatni az én kertem és az ő kertje között, hogy ablakából komótosan leköphesse az egész világot.

A mogorva Podolinszky, aki nyugdíjaztatása óta valóban haragban volt az egész világgal, kirántotta a lábát a szappanos vízből.

— Az ördög, a valóságos ördög beszél ebből a boszorkányból — rikoltozott, de többé senki nem hitte el, hogy a professzor valóban városfejlesztési szempontból akar sikátort vágatni a szomszédos uccáig, amely sikátor az özvegyasszony telkéből is elvenne valamit.

Persze, Boldogfalviné téli hajnalokon, amikor lámpavilág mellett kell felkelni: nem nyújtózkodott az ágyban, mint öreg szomszédai, akik csak ilyenkor gyújtottak rá az első pipára. Talpon volt ő már akkor, midőn a harangozó az ádventi misére beharangozott, pedig még olyan nagy volt a téli sötétség, hogy a különböző kisértetek, amelyek az ilyen Angyalzughoz hasonlatos uccákat szívesen szokták látogatni, akaszkodva függtek a kertek dérlepte gallyain. Ám Boldogial’viné vette a lámpását és elhessegetvén a kapufélfáját hátukkal támasztgató éjjeli jövevényeket, a hajnali mistere sietett a falak mentén.

Boldogfalviné ráncos köpenyegc aló! alig dugván ki kézilámpását, felismert mindenkit, akik a ködben, éjben, ádventi álomban borongva mendegéltek a házak fala mellé lapulva, hogy elérhessék a sánta harangozó által már meg* nyitott templomot, ahol vigasztalódást i lelnek minden éjszakai szenvedésükért.

jel három órakor felzavarták, kinyitotta az ajtót. Cigányzenészek jöttek be. Sárközi is köztük volt, bort Utak.,.Nemsokára rá egy másik zenekar tagjai jöttek be, Barátságosan beszélgettek, később Sárközi, Balázs és Oláh kártyáztak.

— Akkor Sárközi és Balázs nyolc dinár miatt összevesztek. Balázs kérte a nyolc dinárt Sárközitől. Erre Sárközi ennyit mondott: .»Hepp.« Balázs erre szitokkal válaszolt: »Hepp vagy te.* Sárközi ekkor arcuiütötte Balázst. Azután Sárközi botot vett elő és meg akarta ütni Balázst. Én közéjük álltam és eltaszitottam Balázst, de Sárközi rajiam keresztül tovább ütötte. Balázs kezével védekezett. Amiivar láttam, hogy komoly a dolog, a bot is több helyen eltört, elugrottam.

Vukovics Orga hivatalnok, aki történetesen jelen volt a kocsmai szurkálásnál, előalta, hogy 5 vette ki a kést BalázS kezéből a szúrás után.

Jeremies Riszto dr. és Perazics Bozsidár dr. törvényszéki orvosok terjesztették elő ezután szakvéleményüket a sebesülésről. Csulinovics Fercto dr. állatnügyész fentartotta a vádat. Gyenco dr. védő azt fejtegette, hogy védence önvédelemből használta kését.

Az elnök ezután az elhalt özvegyétől megkérdezte, hogy kér-e kártérítést. Az özvegy iizezer dinár kártérítést és ezerkétszáz dinár temetési költséget kért. A biróság ezután meghozta az ítéletet, amelyben Balázst bűnösnek mondta ki erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében és ezért két évi börtönre ítélte, amelyből két hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett Az indokolásban kimondotta a bíróság, hogy Sárközi súlyosan bántalmazta Balázst és ez volt oka erős felindulásának. Figyelembe vette továbbá a bíróság a vádlott büntetlen előéletét, beismerését és családját. Az ügyész a minősítés miatt felebbezett. Az elitéit az elnök kérdésére igy szólt:

— Nem tudok most szólni, pár napi meggondolási időt kérek.

Tudomására hozták, hogy nincsen meggondolási idő, de közben védője "bejelentette a íélebbezést. A biróság egyben kimondta, hogy az feiitélt továbbra is vizsgálati fogságban marad.

— Mária — kiáltott át Boldogfalviné az Angyalzug másik oldalára, ahol kutyafejü kővek borították a gyalogjárót az innenső macskafejü kövek helyett. — Talán már megint bőgtél éjszaka?

Fiatal leány jött át a túloldalról a kiáltásra és a ködben is megtalálta az özvegy ügyvédnőt, hogy annak karjába kapaszkodhasson.

—JAég ina megölöm magam — mondta a leá,.y a ködben, éjben az özvegy ügyvédnő fülébe, mire áz igy felelt:

— Még ma megtalálom azt a déli lovagot, aki a templom oszlopa melleit vár reád. Akit amugyis látni lehet, ha nem áll a Lucaszékre az. ember.

— Még ma megölöm magam — felelt Ilona, mint mindazok a nők szokták mondani, akik csak a templomok külső falán levő Krisztusoknak a kőlábáig merészkednek.

Az egykori ügyvédné lehajolt:

— Még ma megismerheted házamban azt a vőlegényt, aki majd megint felvidítja életedet azok után a férfiak után. akik kedvedet elvitték. Ha másképpen nein láthatod öt, látni fogod a kártyában.

A szenvedő leány most már melegebb csókokat lehelt a templom salétromos falára.

Hisz ott botorkázott a templom lépcsőin Vigkend Miska is, aki az Angyalzugban hajdanán gavallér és kocsmafi volt.

— Miska — mond az özvegy ügyvédné komoly, megfontolt hangon, mintha egész életében ezen a gondolaton rágódott volna — még mindig nem unta meg a betyáréletet?

— Éppen azért jövök a templomba mert javulni akarok — felelt az angyalzugbeli úriember, akinek -az volt a híre, hogy a legszebb színésznők a szerelmei.

— Jöjjön el délután hozzám, majd bemutatok magának valakit, aki megmenti ebből a korhely életből — súgta

a hajnali ügyvéd és belépett a misére.