Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-24 / 53. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 február 24. Elvágták a fösvény gazda nyakát Bestiális kegyellenséggel meggyilkoltak egy muravidéki földművest — A csendőrség a meggyilkolt családját gyanúsítja a gyilkossággal 6. old a! CIRKUSZ A legvidámabb foglalkozás (Budapesten a legnagyobb mozi leszerződtetett egy öreg színészt kacagó ember­nek. Rendes gázsit kap s ezért nincs más teendője, minthogy minden burleszk műsort végignéz és végig­nevet. Meglátogattuk ezt a férfiút, akiről igazán el lehet mondani, hogy nevetve ke­resi a kenyerét.) — Szóval uraságod előnevető? — kér­deztük. — Miért csodálkozik ezen? — szólott. — Ahogy lehet előimádkozó, miért ne lehetne előnevető is? Higyje el uram, hogy manapság szívesebben nevetnek az emberek, mint imádkoznak. Nagyot’kacagott ezen a jó viccen, az­után pedig elmesélte, hogyan került erre a pályára. — Már iskolásgyerek koromban én ka­cagtam a legjobban az iskolában a ta­nár ur viccein. Ezért jelest kaptam ma­gaviseletből. Ebben a moziban egyszer hallott a direktor kacagni és megkérdez­te, nem volna-e kedvem beállni nevető­embernek. Még azt is hozzátette: »Látja, eddig maga fizetett, hogy kacaghasson, ezután még mi fizetünk magának«. Mire éa >zt válaszoltam: »Én eddig se fizet­tem, igazgató ur. Szabad jeggyel jöttem«. Hangosan neveteti ezen a viccer !s, mintha én külön fizetnék érte. — A színi pályán jól tudott kacagni? Sértődötten válaszolta: — Hamletet játszottam vidéken és Oszvaldot a kísértetekben. — Előírja az igazgatóság, hogy hol kell kacagni? — Nem, kérem. Az az én müizlésemre van bízva. — Nagyon unja már a burleszkfilme­­ket? — Sőt ellenkezőleg! Rendkívül szóra­koztatnak, de persze ezt nem árulom el... í -- Miért? — Üzleti titok. A gazdának nem sza­bad tudni, hogy én az ő pénzéért szóra­kozom is, mert rögtön leszállítja a bé­remet,- Milyennek tartja a foglalkozását? Nevetséges! Mint a többi foglalko­zást. Nem mondom, vannak balga embe­rek, akik kiröhögnek, de végeredmény­­íren én nevetem ki őket. — ??? — Egyszerű a dolog, ök hiába röhög­nek rajtam, azt nem fizeti meg senki, de ha én kacagok rajtuk, azon én még ke­resek is. — Melyik a kedvenc költeménye? — Az, amelyik Így kezdődik: »Sirt az ég az egyik szemével, a másikkal neve­tett«. — Melyik a kedvenc dala? — A »Kacagj Bajazzó!« — Beszéljen még valamit önmagáról. Nem szívesen beszélt. Végre nagy ne­hezen ennyit árult el: —Nem szeretem, ha csiklandoznak. A nevetésnek magától kell jönni. — Meddig tart a szerződése? — Sajnos, csak a jövő hétig. Jövő hé­ten szomorú film megy. Adtunk neki egy tanácsot: — Miért nem áll be a szomorú filmhez elő-siratónak? ^ Egy bölcs nyugalmával és fölényével válaszolta: — Hol él uraságod? Nem tudja, hogy a könnyekért sehol se fizetnek manap­ság. Potyog abból ingyen is elég. (Stella) RÁDIÓAMATŐRÖK I szakvéleményt adok, készülékeik felülvizsgálását, javítását vég­zem, uj készülékek szzkszrrü .fel»látását, mindennemű alkat­részt szállítok legolcsóbban CZUCZY EMIL Ä III SUBOTICA is, KASSAI KOVA JS. Murszka-Szubotáró! jelentik: Borzal­mas bűntényről tettek jelentést a mur­­szka-szubotai hatóságoknak. Tokovci községben, amely Murszka-Szubota kö­zelében van, bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták Szolár István hatvanöt­évé gazdálkodót és a holttestet a kö­zség szélén levő mély gödörben rejtet­ték el a gyilkosok. A bűntényt a falu szélén játszó gyer­mekek fedezték fel, akik játék közben ráakadtak a gödörbe rejtett holttestre. Nyomban értesítették a c’sendőrséget, a honnan kiszálltak a helyszínre, a nyo­mozás megindítása végett. Megállapítot­ták, hogy a gyilkosságot körülbelül negyvennyolc órával, a felfedezése előtt követték el, a gyilkosok a szerencsétlen embernek a nyakát vágták el, még pe­dig oly erővel, hogy a fej csaknem el­vált a törzsétől. A bűntényről jelentést tett a csendőrség a murszka-szubotai járásbíróságnak, ahonnan vizsgálóbi­zottság utazott ki Tokovci községbe. Már az első percben nyilvánvalóvá vált, hogy a gyilkosságot többen kö­vették cl és a gyanít a meggyilkolt csa­ládjára hárult. SzentáróL jelentik: Dr. Sztánojevics Lázár beogradi egyetemi tanár felesé­gének Tornyos-pusztán kétszáz holdas birtoka van. Noha a középbirtok nem esik agrárreform alá, az agrárreform­­minisztérium 1921. évben ebből a föld­birtokból mintegy ötven holdat igénybe vett s kiosztotta az érdekeltek között Négy év után, 1925-ben dr. Sztanoje­­vics kérésére a miniszter megváltoztatta a sériemes intézkedést a birtokot fel­oldotta a zárlat alól és a tulajdonost visszahelyezte a birtokába. A noviszadi agrárhivatal a miniszter rendelete ér­telmében határozatot hozott s a betelepí­tett dobrovoljácoktól elvette, a földet és visszaadta azt a jogos tulajdonosnak. A telepesek az agrárhivatalnak és a minisztériumnak az intézkedését nem is felebbezíék meg, azonban továbbra is cttmaradtak a tőlük elvett földön. Szta­­nojevicsék erre a járásbíróságnál bir­tokháborítást pört indítottak a telepesek ellen, akikkel szemben a bíróság is ki­mondta, hogy kötelesek elhagyni Szta­­nojevicsék tornyosi birtokát. A múlt év április nyolcadikán ezek a telepesek, akiket miniszteri rendelet és bírósági Ítélet telepitett ki a tornyosi birtokból, megjelentek a földön és azt Zagrebból jelentik: A zagrebi tartó­­mánygyülésen, melyet szerdán reggel nyolc órakor nyitottak meg a Hrvatski Saborban, botrányos jelenetek játszód­tak le. Az' ülés folyamán Radics István szóváltásba kevere­dett Hauzsek Lavoszláv föderalista tartományi képviselővel és a vita fo­lyamán Radics és Hauzsek között tetlegességre került a sor, majd Hau­­zseket kizárták a taríománygyülés­­röl. A tartománygyülésen, amelynek het­ven Radics-párti és tíz ellenzéki tagja van, megválasztották a tisztikart. Elnök dr. Macsek Vlatkó lett. Dr. Macsek meg­nyitó beszédében erősen kidomborította a horvát parasztpárt egységes és nacio­­nális jellegét. A kisszámú ellenzéki kép­viselők között már a beszéd végén ide­gesség volt észlelhető. Dr. Kramarícs Szolár István — mint a nyomozás során kiderült — fösvény ember volt és féltve őrizte vagyonát, amelyhez fe­lesége és huszonegyéves leánya, vala­mint annak férje, egy cipészmester, szerettek volna hozzájutni. Az eddigi adatok szerint a csendörségnek az a feltevése, hogy Szolárt, családja gyil­kolta meg a holttestet azért rejtegették el a falüszéli gödörbe, hogy ezzel azt a látszatot keltsék, mintha az idős gazda a falu szélén rablógyilkosság áldozata lett volna. A csendőrség feltevését meg­erősítették a házkutatás alkalmára! szerzett tapasztalatok. Feltűnt ugyanis, hogy Szolárék a családfő eltűnése után átmeszelték a lakást és felmosták a padlót, valószinüleg azért, hogy a vér­nyomokat eltüntessék. A kályhában el­égett ruhadarabokat találtak, amelyek megmaradt foszlányain vérnyomok lát­hatók. A csendőrség a meggyilkolt feleségét, leányát és vejét letartóztatta a gyilkos­ság gyanúja alatt. A gyanúsítottak ta­gadnak, a csendőrség azonban ennek el­lenére, az eddigi bizonyítékok alapján beszállította őket Murszka-Szubotára. erőszakkal birtokba vették. Dr. Sztánojevics Lázár feljelentésére ingatlan vagyon jogtalan elfoglalása címén indult meg a szental járásbírósá­gon a telepesek ellen az eljárás. Eljárás indult Russzwurm Oszkár, az agrár za­­jednica szentai ügyvezetője ellen is, aki mint ennek a privát termelőszövetkezet­nek a vezetője, azt a tanácsot adta a telepeseknek, hogy foglalják el a Sztano­­jevics-féle földet, mert a zajednlca köz­pontja szerint erre joguk van. Február huszonkettedikére tűzte ki a szentai járásbíróság a telepesek bün­­pörének a tárgyalását. A vádlottak meg is jelentek a tárgyaláson, sőt megjelent Nesics Izidor telepes is, akiről az agrár­hivatal hivatalosan jelentette a bíróság­nak, hogy már meghalt Russzwurm és a többi vádlott tagad­ta bűnösségét, hivatkozott az agrár za­­jednica írásos határozatára és azzal vé­dekezett, hogy sem ö nem alkalmazott erőszakot, amikor a telepeseket vissza­helyezte a birtokba, sem ezek nem erő­szakoskodtak. Minthogy a beidézett ta­nuk egyrésze nem jelent meg a tárgya­láson, Szubotics Qyura járásbiró a tár­gyalás folytatását március végére ha­lasztotta. Mile felolvasta a tartománygyülés meg­nyitásáról szóló királyi ukázt, majd dr. Macsek Vlatkó indítványára elhatároz­ták, hogy üdvözlő táviratot küldenek a királyhoz. Az elnök felolvasta a távirat szövegét, melyet szavazásra tett fel. A távirat szövegéhez hozzászólást kért Hauzsek Lavoszláv föderalista tartomá­nyi képviselő, de az elnök a szót nem adta meg, hanem kihirdette a szavazás eredményét, mely szerint a gyűlés a távirat szövegét elfogadta. Dr. Hanzsek ekkor felugrott helyé­ről és pártjának határozatát kezdte felolvasni, melyben tiltakoztak a horvát parasztpárt centralisztlkus törekvései ellen. Macsek elnök figyelmeztette Hanzse­­ket, hogy nincs joga beszélni, de a kép­viselő tovább folytatta az olvasást, mire Radics István Indulatosan odakdltctt a képviselőnek: — Ha nem hallgat, kizárjuk az ülés­ről! Radics szavaira óriási lárma, tört ki c teremben. A zaj egyre nőtt, de Hanzscf tovább olvasott, amikor Radics István felugrott és az első padsorban álló képviselőhöz lépve kitépte kezéből az iratokat. Hanzsek Lavoszláv magából kikelve ki­áltott Radicsra: — Radics ur, nem hittem volna, hogy ilyen betyár módon viselkedik. Ezekre a szavakra Radics István rávetette magát a képviselőre, megragadta vállát és tuszkolni kezdte a kijárat ielé, miközben a Radics-párti képviselők kó rusban kiáltották: — Mars ki! Radics és Hanzsek között ezalatt formális verekedés fejlődött ki, Ra­dics lekapta Hanzseket és torkát megragadva lerántotta a földre, mi­re a képviselő öklével Radics (arcá­ba sújtott, aki erre fejbe ütötte Han­zseket A verekedésre óriási lárma és Izgarom tört ki és fülsiketítő lármában hirdette ki az elnök, hogy Hanzsek Lavoszláv képviselőt iázárják az ülésről. Az elnök a botrányos jelenet után ti­zenötperces szünetet rendelt el, melynek letelte után a főispán kétórás beszédben ismertette a tartománygyülésre váró fel­adatokat Végül megejtették a választá­sokat, amelyek eredménye az, hogy a vezetőségbe és bizottságokba csupán Radics-párti tagok kerültek be. Magyar vagy szocialista? Interpellációk a magyar nemzetgyűlésen Budapestről jelentik: A képviselőház­nak szerdán interpellációs napja volt Az országgyűlés csupa szociáldemokrata interpellációt tárgyalt. Malaslts Géza szociáldemokrata in­terpellációjában azt tette szóvá, hogy a győri levente oktatók brutális kegyet­lenkedésekkel kínozzák a kezük alatt levő leventéket. Az interpellációra úgy Klebelsberg kultuszminiszter, mint Sci­­tovszky belügyminiszter azonnal vála­szolt és mindketten megígérték a pár­tatlan vizsgálat megindítását. Propper Sándor interpellált ezután és szóvátette, hogy az egyik legutóbbi bí­rósági tárgyaláson az ügyész a követ­kező kérdéssel fordult az egyik tanúhoz: — Mondja, tisztesséegs embernek Is­meri ön a vádlottakat, vagy aféle szo­cialistáknak? Egy másik alkalommal pedig a tár­gyaláson egy ügyész azt kérdezte a vádlottól, hogy magyar ember-e vagy pedig szocialista. Ez a két ügyészi meg­nyilatkozás mintegy törvényen kívül helyezi a szocialista pártot és a magyar munkásosztályt, ami ellen az interpel­láló tiltakozását jelentette be és a kor­mány beavatkozását kérte. Pesthy Pál igazságügyminiszter vá­laszában kijelentette, hogy az ügyészt a főtárgyalás elnöke nyomban rendreuta­­sitotta és ezzel az ügy elintézést nyert. Hangsúlyozta azonban az igazságügy­miniszter, hogy semmiképen sem helyes­li, hogy az ország bármely társadalmi osztályát sértő módon aposztrofálja a bíróság. Az igazságügyminiszter vála­szát az egész ház tudomásul vette és ami még talán nem történt meg mióta a szocialisták tagjai a magyar parla­mentnek, a szociáldemokrata képviselők is tudomásul vették a miniszter vála­szát. KLIMATIKUS GYÓGYHELY FIUME MELLETT Napsütéses tavasz az Adrián Tavaszi szezón: Február—május 60 kitűnő szálloda, panzió, sz?na órium. Fürdőzenekar — Tánc — Sport — stb. Fürdőprospekussal szolgál a Fürdöigazgatóság — ... A miniszter rendelkezett, a bíróság ítélt az agrár zajednica másképen határozott lakatlan vagyon jogtalan elfoglalása miatt büntető eljárás Indult a H7. ntai telepesek ellen Botrányos jelenetek közt nyílt meg a zagrebi tartománygyülés Radius István összeverekedett egy föderalista tartományi képviselővel

Next

/
Oldalképek
Tartalom