Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-24 / 53. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 február 24. Éva és a gombostűk Tfaennégy gombostűt nyelt epfy bega­­szenígyörgyi varrólány Becskerekről jelentik: Kinos és izgal­mas kalandja volt .egy fiatal és csinos begaszentgyörgyi varrólánynak. A le­ányt Meiszner Évának hívják, alig múlt tizenhét éves és a tegbájosabb lányok egyike Begaszentgyörgyön. A bájos fia­tal leány a varrodában munkaközijén íölmarkolt egy csomó gombostűt és be­vette a szájába, még pedig a gombos fele volt felül. Ezt már igy szokták a varrólányok, szájukba veszik a gombos­tűket és onnan szedik ki egyenkint, mi­kor betűzik a ruhába. Meiszner Éva is kiszedegette a szá­jából a gombostűket egy darabig, mi­kor hirtelen köhögési roham támadta meg. A köhögésre Éva kezével a szá­jához kapott, úgyhogy a gombostűk be­kerültek a szájába. Ekkor ki akarta köp­ni a tűket, de nem sikerült, ellenkező­leg, egyszer csak észrevette, hogy a torka télé nyomulnak a tűk és a követ­kező pillanatban ellenállhatatlan erőtől hajtva leengedte az összes gombostű­ket. Hogy hányat nyelt le, azt ponto­san nem tudta, de mindenesetre jó cso­mó gombostű volt. A kislány nagyon megijedt, de nem szólt senkinek semmit. Délben haza­ment, de anyjának sem szólt a dologról, csak csöndesen ábrándozott. — Hogy is lehettem olyan ügyetlen — gondolta magában. Azzal elővett még két gombostű t, betette a szájába és pró­bálgatta, hogy miként is történt dél­előtt. Egy pillanat múlva ezt a hét gom­bostűt is lenyelte. Ekkor Meiszner Éva nagyon elsz> morodott. Gondolkozott a szerencsét­lensége fölött és megállapította, hogy’ ha a gombostűkkel ilyen pechje volt, akkor úgyis meg kel! halni. Először ar­ra gondolt, hogy megöli magát,* utóbb azonban eszébe jutott, hogy' ez fölösle­ges, hiszen a.z a sok gombostű a hasá­ban úgyis meg fogja ölni. Elhatározta tehát, hogy vár, amíg a halál hekövetkezik. Elment az együk bi­zalmas barátnőjéhez és . annak nagy, ti­tokban elmondta, hogy' ő pár napon be­llii meghal. Meg is csinálta a végrende­letét. Ennyi volt: 7-r.Csak fehér virágot tegyenek a ko­porsómra. Két* vagy három nap te't el és a ha­lál még mindig nem érkezett meg, el­lenben Éva egyre erősebb fájdalmat év- j zett a gyomrában. De azért nem szólt j senkinek, bejárt a varrodába és várta a t halált. Végre az anyjának feltűnt a v-Egy kritikus albumából irta; Baedeker A férfi megköveteli a nőtől, hogy szép legyen. Adónak tekinti a női szépséget, amellyel a Természet neki, a férfinak, tartozik. ♦ Ha van visszataszító szépség, úgy van bizonyára vonzó rútság is. A ro­kon- és ellenszenvnek érdekes pro­duktumai ezek s nem iá oly ritkák. Hi­szen ném egy rut nőt ismerünk, aki ezt a szerencsét hiába kereste-kergette. * Csúf emberek sokszor nyernek az­által, hogy közelről nézzük őket; a szépek rendesen vesztenék, ha egészen közel jönnek hozzánk. * Egy arisztokratától hallottam egy­­szer: — Szép az, ami az előkelőknek tet­szik. if Tökéletes szépségnek lenni nem min­dig szerencse. A szerelemben egy kis pikantéria többet ér a vonalak szabá­lyosságánál s egy fitos orrocska von­zóbb mint a legklasszikusabb ábrázat. # Egv feltűnő szépségű asszonynak, aki annyit mutatott a bájaiból. amennyit csak a legliberálisabb divat enged s annyit sejttetett belőlük, amennyit az éhes férfiszem csak kívánhat, szemre­hányást tettek ezért s ö igy védekezett: any fájdalmas arca és faggatni kezdte a leányát, aki hosszú faggatás után be­vallotta, hogy meg fog halni, mert ren­geteg gombostűt lenyelt. Az öreg Meisznerné azonnal orvost hivatott leányához. Az orvos megvizs­gálta és erős purgativ hatású' porokat rendelt neki, amelyek megszabadították Évát a gombostűktől. A szép Ids Meiszner Éva tehát nem halt meg, a fehér yirágok elmaradtak a sírjáról és most már ő maga is bizik az életben és boldogságban. De gom­bostűt többé nem vesz a szájába. A magyar felszólalást nem engedték meg egy bankközgyiilésen Páríbanketten kívánatos, közgyűlésen tilos a magyar szó Az állampolgárok egyenlő joga és egyiorma szabadsága elleni, eddig pá­ratlan sérelem hírét jelentik Murszka- Szubo tárói. A kereskedelmi minisztérium 1919-ben rendeletet adott ki, amely’ szerint a részvénytársulatok közgyűlésein ható­sági kiküldött jelenik meg, aki az ott történtekről a minisztériumnak jelentést tesz. Ezt a rendeletét, amelynek kiadá­sát az akkori idők indokolták, még műi­dig nem vonták \nssza. noha annak élet­­bentartása felesleges módon drágítja és akadályozza a részvény társulatok mű­ködését. Nyilvánvaló, hogy a részvény­­társulati közgyűlés első sorban arra való, hogy ott a részvényes kapjon fel­világosítás}. A részvényeseket ebben eddig nem is akadályozta meg sehol a hatósági kiküldött, mig most Murszka- Szubotán az ottani Prekmurszka Banka közgyűlésére kiküldött Lipovsek Gás­pár hatósági kiküldött megpróbált sza­kítani ezzel a gyakorlattal. Kísérlete a közgyűlés elnökének súlyos megítélés alá cső erélyteleusége folytán sike­rült is. A Prekmurszka Banka-t ezelőtt öt­venhárom évvel muraszombati magyar érdekeltség alapította iMuraszombitl Takarékpénztár cég alatt. Néhány' év­vel ezelőtt szlpvéniai bankérdekeltség J vontak be a bank érdekeltségébe, a rész­vények azonban ma is szinte kizárólag magyarok kezében vannak. A bank most megtartott közgyűlésén az igazgatósági jelentés felolvasása után szólásra jelentkezett dr. Czifrák dános tekintélyes murszka-szubotai ügyvéd, aki nemrégiben még vezetőségi tagja volt a takarékpénztárnak. Néhány ud­varias szóval bejelentette, hogy az igaz­gatósági jelentéshez hozzá akar szóld mondandóit, minthogy' szlovénül nem tud jól. magyar nyelven fogja elmon­dani. Lipovstk Gáspár kerületi főnök, ha­tósági kiküldött azonban egyszerre tör­vényhozóvá csapott fej s kijelentette, hogy a pénzintézeti közgyűlésen csak szlovén nyelven szabad beszélni, mert neki tudnia kell, hogy ott mit mondanak s ő nem tud magyarul. Dr. Czifrák János ez ellen tiltakozott s rámutatott arra, hogy a közgyűlést a részvényesek tartják s nekik kell el­sősorban tudniok, ami ott történik. Hang­súlyozta dr. Czifrák, hogy a választá­sok során épen Lipovsek, tartományi főnök kívánta tőle, hogy a radikális párti banket­ten magyar szóval üdvözölje a pénz­ügyminisztert. Kijelentette, hogy megtartja magyar nyelvű felszólalását A kerületi főnök erre azt a megjegyzést tette, hogy' neki nem áll karhatalom a rendelkezésére s nem tudja megakadályozni dr. Czifrák magyar felszólalását, ellenben felhívta Hartner Géza közgyűlési elnököt, hogy ő ne engedje meg a magyrnr -felszólalást. A teremben lévő részvényesek feszült figyelemmel néztek Hartner Géza felé. Hartner valamikor függetlenségi és 4S-as párti programmal képviselte Mu­raszombatot a magyar országgyűlésen s még a közelmúltban is lapot tartott fent, amcly'ben a magyar nyelv alkot­mányos jogaiért küzdött. Most azon­ban szó nélkül végrehajtotta a tartomá­nyi főnök törvénytelen intézkedését s megvonta a szót dr. Czifrák József­től. Mufszka-Szubotán eddig nemzetiségi ellentétek néni bontották meg a társa dalmi békét. Ez a sérelmes intézkedés azonban a legnagyobb fokú és jogos elkeseredést kelti a város magyar nyel­vű lakosságában, amely’ vagyonikig ér­dekelve van a takarékpénztárnál megakadályozzák, hogy annak ügyve­zetéséről felvilágosítást kapjanak. Tesívérgyilkosság három lánc föld miatt Fejszével agyonverte bátyját ős a holttestei elásta a fa.u szélén Tíz évi fegyh:tzraítélték a gni kost Pancsevóról jelentik: A pancsevói törvényszék büntető-tanácsa kedden tár­gyalta Mrakuvcsics Antal tanácselnök j vezetésével, fíojer György ötvennyolc­­éves uzdini földmives és vadiiázastársa. Bukovicsan Anna bünperéí. Bojer Györgyöt azzal vádolta az ügyészség, hogy múlt év március 26-ikán Uzdin­­ban, Puja Száva szintén uzdini föld­mives segítségével fejszével leütötte sa­ját testvérbátyját Bojer Pavleí, akivel három lánc föld miatt már évek óta pe­reskedett, a gyilkosság után a holttestet az udvaron elásta, de néhány nap múlva kiásta és kocsiján a falu szélére vitte és az árokba földelte. Segítőtársa, Puja Száva a bűntény után a faluból eltűnt és azóta nyoma veszett. Az asszonyt az ügyészség bűnpártolással vádolta, mert noha tudott róla, nem tett feljelentést a férje ellen. A tárgyaláson Bpjcr György az elnök kérdésére kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, ő nem tud az egész dologról mást, minthogy a kritikus na­pon bátyja és Puja Száva nála össze­verekedtek, mire ő, aki Pújától nagyon félt, elszaladt és csak reggel felé tért haza. Pár nap múlva Puja ráparancsolt hogy adja neki kölcsön lovát és széké­­rét, amit ő félelmében meg is tett Ek­kor Puja kiment a szekérrel, ő utána ment, de Puja nem engedte közel és ő igy a falu szélén várta meg, mig az a szekérrel visszatért. Sejtette, hogy mi történt, de félt Puja bosszújától és nem mert feljelentést tenni. A csendőrségen csak azért vállalta a dolgot magára, mert nagyon megverték. Bukovicsan Anna szintén nem akar tudni a bűntényről. Belenicsies Pája csendőrőrmester ta­núvallomásában előadta, hogy amikor tudomására jutott Bojer Pavle eltűné­se, felkereste az elsőrendű vádlottat és megkérdezte tőle, hogy merre van a bátyja. Bojer erre azt válaszolta, hogy bátyja Romániába költözött. A házku­tatás alkalmával azonban egy véres inget és egy fazék hamuban elrejtve kulcsokat találtak, amelyekről kiderült, hogy az eltűnt lakásának a kulcsai. Bo­jer erre beismerte, hogy bátyját Puja Száva segítségével fejszével ‘ agyon­verte. A bíróság a bizonyítási eljárás be­fejezése után Bojert bűnösnek mondotta ki és tiz évi fegyházra ítélte. A másod­rendű vádlottat felmentették. — Eh. mit! Nincs mit szégyelle­nem . . . Egy másiktól pedig, szintén szobor­szép nő, aki hasonlóan öltözködött, kérdezte valaki: — Nem szégyenli magát? — Nem én — felelte ő. — Szégyen­kezzen, aki csúnya! # A legjobb és legerényesebb nő is szí­vesebben hallja, ha a szépségét, mint ha a jóságát vagy valamely egyéb Hentes tulajdonságát dicséred. if A legtisztességesebb nőnek is szük­sége ieiict a szépségére. A szépség so­hase fölösleges. * A rútságnak van egy bizonyos — tán igy mondhatnám: kedélyes — formája, amely többet ér egynémely szépségnél. *■ A szép nőt sokszor csak hiúságból szeretik, a rutát — ha szeretik — min­dig meggyőződésből. Vannak szép nők, akik nem érdemlik meg a szépségüket és vannak csúfak, akik megérdemlik, hogy nem lettek szépek. ■Jtf Mondd egy notórius rut nőnek, hogy láttál egyszer (húsz év előtt, egy más világrészben, állmodban) valakit, egy királynőt, aki szebb nála s ő halálosan meg lesz sértődve. Ellenben mondd egy tökéletes szépségnek, hogy csak egy­szer láttál életedben valami csúfabbat mint ő (egy múzeumban vagy látvá­nyos házban), például egy vén ci­gányasszonyt vagy egy nőstény maj­mot s ö mosolyogni fog a hízelgése­den. ★ Variált közmondás. Amely nőnek az Isten szépséget á& ad hozzá észt is, hogy bánni tudjon a szépségével. De ez is csak olyan igaz mint a leg­több közmondás. Azaz: nem igaz. * Egy idősebb hölgyről jegyezte meg valaki: — Hajdani rútságának a nyomai még meglátszanak rajta. ★ Kőt öreg nő közt, akiknek egyike ifjú­korában ragyogó szépség s a másik notórius csúfság volt, alapjában nagyon kevés a különbség. A női szépségre is áll a szűkkeblű megá’.lapitás, hogy a volt-ra nem ád a zsidó és fütyül min­den más íeiekezet. * Egy nőismerőtől hallottam: — A szépség nem olyan állandó tu­lajdonság, mint a rútság. Még nem láttam szép nőt, aki mindennap egyfor­mán szép lett volna s még olyat se, aki mindennap szép volt. Ellenben rut nők, akiket ismertem, állandóan, naprul-nap­­ra azok voltak. A szép nőnek van néha különösen szép napja s olyan is, ame­lyen majdnem csúnya. A mllói Vénusz, ha elevenen vándorolna köztünk, néha nem volna olyan gyönyörű, mint most a piedestalján — az igaz. hogy néha talán még ennél is szebb látványt nyúj­tana. A rut nőnek még extra-csúf napja sincs, ö mindig egyforma. S talán ez az oka, hogy lassankint megszokják. if Ismerek csúf nőket, akik büszkék a szépségükre. $ Minden öreg nő szép volt valamikor. Ö legalább azt mondja és igy hiszi. S alighanem igy van. Mert minden öreg nő fiatal volt valamikor. S az if­júság — ez a legnagyobb szépség. Ál­lítólag a legcsufabb ördög is csinos volt fiatalkorában... if A nőkre csak egy nagyobb szeren­csétlenség Van annál, ha elhíznak: ha lesoványodnak. A kövér nő mégis csak inkább nő, mint a sovány nő. A mostani divat látszólag ellentmond ennek. De csak látszólag. A modern nő nem sovány, amitől Isten mentsen, ha­nem vékony, ami neki is, nekünk is egyaránt jól e<ik. * A féríi olyanfoku rútságot engedhet meg magának, amelynek tizedrésze ele­gendő, hogy egy asszonyból madár­ijesztőt csináljon. é Ha az embernek csúnya a felesége, megsajnálják; ha rut a szeretője, ki­nevetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom