Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-24 / 53. szám

12 OLDAL » ÁRA 1'/, DIWAR PoStarina plaćena u gotovom! BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK február 24. 53. szám leiefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Alinerva-palota) Uj ütem, régi hangszer A parlamentáris erőviszonyok já­tékának tanulmányozása egyre szemlélteíőbben bizonyltja, hogy a parlamentárizmus nincsen összhang­ban a parlamentárizmusról vallott dogmatikus meggyőződéseinkkel. Alig van állam Európában, melyben a politika eseményei nem ezt a ta­nulságot hangsúlyoznák, öt ország van Európában, melynek államfor­mája a parlamentbe ojtott diktatúra. Görögországban, Törökországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban a diktátori ha­talom s a diktátori erő érvényesül s ehhez a diktátori uralomhoz a tör­vényhozás testületé szolgáltatja a parlamentárizmus dekórumát. De ahol nincs diktátor, a parlament ott is ad diktátori hatalmat. Franciaor­szágban, a frank stabilizációjának nagy küzdelmében a pénzügyminisz­ter — Caillaux és Poincaré is — nem egyszer kért korlátlan felhatalma­zást az ország pénzügyeinek intézé­sére. De nemcsak kért, hanem kapott is- Először még berzenkedve utasí­totta vissza ezt a kísérletet a parla­­mentárizmust dogmaként tisztelő be­­idegzettség — Herriot igy buktatta meg Caillaux — de azután nem volt kitérés. A parlament kénytelen volt belátni, hogy csak az egyéni cselek­vés, csak az egyéni felelősség képes a pillanatok alatt változó szituáció­ban a közérdeket szolgálni. Amikor az állami ügyek védelme valutaspe­kulánssá és tőzsdeügynökké degra­dálta a nagy köztársaság pénzügy­­miniszterét, akkor az alkotmányos­ság. szolemnis és nehezen megmoz­dítható adminisztrációja alkalmat­lannak bizonyult a börzemanőverek elhatározására és megvívására. Diktátori felhatalmazást azonban még az alkotmányosság őshazájá­ban, Angliában is kapott a törvény­­hozástól a kormány. A bányász­sztrájk nagy napjaira gondoljunk csak vissza, amikor alkudozni kel­lett és parancsolni, amikor a pilla­natnyi helyzet egyik órában a mun­kások, másik órában a bányatulajdo­nosok mellé állította a kormányt, amikor egyik kérdésben a munká­soknak, másikban a bányatulajdono­soknak kellett igazat adni a sztrájk frontjának mielőbbi felgöngyölítése érdekében, akkor elhatározásra és cselekvésre alkalmatlanná vált a parlament nyilvánossága és ünnepé­lyessége. A korokat átfogó nagy gondolatok is engedelmeskednek az evolúció törvényének. Ki állítaná azt, hogy a katolicizmus ma is ugyanaz, ami a katakombákban volt, de kit kell ar­ról is meggyőzni, hogy a mai protes­­tántizmus már nem a Luther és Kál­vin protestantizmusa. A humanizmus mást jelenteit a középkorban és mást jelent ma. A szociáldemokrácia két évtized alatt — igaz, hogy ebből a két évtizedből az egyik a világhábo­rúé — radikális szociálpolitika kö­veteléséből uralmi formává vált. Gondolt-e Marx olyan kapitalista szervezetre, mint amiben mi csak a tőke, erő és hatalomfelhalmozódás egy átmeneti állomását látjuk? A parlamentárizmusról vallott felfogás is alá van vetve a kor nagy válto­zásainak s ama szükségletek paran­csainak, mikre egykor egyetlen or­vosságot, egyetlen kivezető utat ígért. Ne gondoljuk, hogy a választási rendszerben, az egy kamara, vagy két kamara rendszerében, vagy a törvényhozás működésének alkotmá­nyos szabályzásában kell keres i az elcsökevényesedés okát. A nyilt sza­vazás országában ugyanazokat a je­lenségeket észleljük, mint a legde­mokratikusabb és legtisztultabb vá­lasztási rendszer hazájában, az egy kamarás berendezkedés ott van, hogy a parlamentárizmusról vallott felfogásunk még sokkal újszerűbb, a parlamentárizmusba vetett hitünk még sokkal fiatalabb, semhogy al­kalmazkodni tudna a megváltozott életkörülményekhez s a megválto­zott feladatokhoz. Az államélet dinamikája az utolsó évtizedben hihetetlen módon meg­gyorsult. Az életviszonyok nyom­­bani törvényes szabályozást sürget­nek. Ma nem lehet az egyes minisz­tériumoknak a békeidők tempójában előkészíteni a törvényalkotást. Ak­kor évekig készítettek egy-egy ter­vezetet, azután megtárgyaltatták az érdekképviseletekkel, megvitatták ankéteken, letárgyalták a különböző bizottságok s azután kezdődhetett csak a törvényhozások néha hetekig tartó általános és részletes vitája. Akkor tárgyalni kellett, ma cseleked­ni kell. Az élet tempója megválto­zott, meg kell változni a törvényho­zás tempójának is. A megmerevült formákat az élet parancsa széttöri. A diktatúra rendszere mindaddig kí­sérletezni fog, mig a'széttört formák­ból nem áll össze a demokratikus törvényhozás uj formája. Megalakultak a tartománygyülések Az elnökség és a bizottságok megválasztásánál a radikálisok és nemzetiségek közös listája győzött a beogradi és bácskai tartományokban — A noviszadi képviselők tiltakoztak amiatt, hogy a bácskai tartománygyülést Szomborba hivták össze — Alekszijevics Mita beogradi és Petro vies Milivoj bácskai főispán jelentést terjesztettek elő a tartományi közigazgatás helyzetéről A vármegyék költségvetéséből fedezik a tartományok kiadásait A tartományi közgyűlések alakuló gyűlései iránt országszerte rendkí­vül nagy érdeklődés nyilvánult meg. A Vajdaság népe természetesen a beogradi és bácskai tartománvgyü­­lés felé fordította figyelmét, annál is inkább, mert a beogradi és Szombori tartománygyülésen szerepeltek elő­ször a nyilvános politikai élet po­rondján a magyarság képviselői is. Mindkét tartománygyülés ünnepé­lyes keretek között tartotta első ülé­sét és bár néhány kérdés tárgyalásá­nál meglehetős élénk vita fejlődött ki, zavaró incidens sehol sem történt. A nemzetiségi képviselők, mint várni lehetett, mindenütt a radikálisokkal szavaztak együtt, sőt a beogradi tar­tományban közös klubot is alkottak. Úgy a beogradi, mint a bácskai tar­tományban több bizottsági helyet kaptak a magyarok. A bácskai tartománygyülés az ala­kuló ülés napirendjét letárgyalta az első napon és igy legközelebbi ülését csak április 4-én tartia meg. A beo­gradi tartománygyülés ülése nem fejeződött be szerdán és azt csütör­tökön folytatják. A csütörtöki ülést nagy érdeklődés előzi meg, mert hir szerint Várady Imre dr. a magyar párt nevében enunciációt tesz. A beogradi tartóménygyülés Beogradból jelentik: A beograii tartománygyülést szerdán reggel fél kilenckor nyitotta meg Alekszije­vics Mita beogradi főispán. Felhív­ta a képviselőket, hogy válasszanak kor­elnököt maguk közül, mire a legidősebb képviselőt, Manojlovics Tósa radikálist választották meg korelnöknek. Ideigle­nes titkároknak Zsivancsevics Miha.ilöt és dr. Ludaics Milost választották meg. Manojlovics Tósa átvette az -elnöklést. majd felolvasták a közigázgatási bíró­ság áLtal jóváhagyott tartományi képvi­selők névsorát. Három megválasztott képviselő: Markovics Bogdán pénz­ügyminiszter, Petrovics Miladin és Afo­­hácsi Lajos nem jelentek meg a gyűlé­sen, amelyen ilyenformán hatvanhárom képviselő vett részt: A szavazás A mandátumok igazolása után Ma­nojlovics Tósa elnök felhívására az ülés áttért az elnökség megválasztására. A szavazásban hatvanöt képviselő vett részt és elnöknek negyvenegy szavazattal Besilcs Nikoiát választották meg, a demokrata Vulovics Száva áltamtaná­­csos huszonkét szavazatot kapott, két szavazólap pedig üres volt. A megválasztott elnök átvette az el­nöklést és megköszönte a bizalmat. Rá­tért arra, hogy a tartománygyülésnek milyen fontos feladatai vannak és min­dent el ..kel] követni.., lipgy a tartományi önkormányzatban jó közigazgatást te­remtsenek. Ezért a tartománygyülésnek minden iigybtn objektiven, a párt­politikai érdekek mellőzésével kell határoz.ni. Beszéde végén a képviselőket buzdítot­ta, hogy a nép és a iiaza érdekében dol­gozzanak. Vulovics Száva a szavazás technikáját kifogásolta és az elnök hozzászólása után a továbbiakban Vulovics javasla­ta szerint folyt le a szavazás. Aielnök lett Pavlovics Sztoján novibecsei bank­­igazgató, aki negyvenegy szavazatot ka­pott, huszonketten a demokraták jelölt­jére szavaztak, egy szavazólap pedig üres volt. Titkároknak dr. Ludaics .Mi­lost, dr. Zakó Milánt és dr. Király Ká­rolyt választották meg, az ellenzék lis­tája, amelyen Zubanov Szteván íöldrni­­ves párti. Sztojanov Zsiva független demokrata és Tomics Jevren Davido­­vics-párti szerepeltek, kisebbségben ma­radt. Ezután Beslics Nikola elnök indítvá­nyára a tartománygyülés üdvözlő táv­iratot intézett Álckszandar királyhoz és a királyi kormányhoz, majd Alekszije­vics Mita beogradi főispán olvassa fel föispáni jelentését. Alekszijevics , Mita főispán jelentése A föispáni jelentés megállapítja, hogy a beogradi tartományban a közigazgatás meglehetősen jól funkcionál. A tisztvi­selők mindenütt a törvény és a rendele­tek szerint működnek a közbiztonság.1 azonban több helyen hagy kívánni va­lót, aminek főleg az az oka, hogy kü­lönösen a városokban a rendőrség lét­száma csekély. Emelni kell a tűzoltóság létszámát is. Megállapítja a föispáni je­lentés, hogy a tartományban számos egészségügyi és szociális intézményt kell minél előbb alapítani, mert a falvakban ilyenek egyáltalán nincsenek. A múlt évben különösen az útépítés terén vé­geztek hasznos munkát a tartomány területén. Restaurálták a Velikitorák— Ittebej közötti tizennégy kilométeres utat a Pancsevó—kovini utat, amely hét kilométer hosszúságú, Perlesz és Titel között öt kilométer hosszú utat, Csu­rog—Zsabalj között hat kilométeres utat, végül pedig a Noviszad—doljni­­kovini utat is rendbe hozták. Tavasszal a Begaszentgyörgy—velikttoráki utat fogják építeni. Hidakat emelnek Oriovát­­nál, Tomasevácnál, Novibecsénél és Dra­­gutinóvon. Ezenkívül szükségesnek tart­ja a főispán, hogy Novibecsén gőzkom­pot helyezzenek üzembe. Árvizsegély címén egymillió dinárt adott a vármegye a bánáti árvízkáro­sultaknak. A fakultatív íöldmegváltást nem lehet végrehajtani, mert az igény­lők nem jelentkeztek. A tartomány szer­biai részén százszázalékos volt a pót­adó, a Bánátban pedig negyvennyolc­­százalék megyei pótadó volt és tizenöt­százalék volt az útadó. Ingatlan átírási illeték címén a Bánátban hárommillió dinár folyt be. A tartomány feladatai A föispáni jelentés ezután a követke­zőkben jelölte meg azokat a feladatokat, amelyeket a beogradi tartománygyü­lésnek kell végrehajtani: 1. tartományi szabályrendelet al­kotása, 2. az I92S. évi költségvetés meg­hozatala. 3. a belső igazgatás személyi és anyagi kérdéseinek rendezése. 4. az önkormányzat hatáskörének megállapítása. 3. fizetések és nyugdijak megállu intdsa, 6. tisztviselők megválasztása, 7. kórházak és szociális Intézmé­nyek létesítése. Vulovics Száva indítványára eíbatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom