Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-22 / 51. szám
6. oldal BÁCSMKGYO NAPLÓ 1927 február 22. Udvariasan tessék káromkodni! Életbelépett Budapesten a közerkölcsöket védő uj belügyminiszteri rendelet sradi delegációval. Radonics prágai tartózkodását felhasználta arra, hogy meghívja dr. Hodzsa Milán minisztert egy Beogradban tartandó előadás megtartására. Hcdzsa előadását a sztávság habom utáni életéről előreláthatólag márciusban tartja meg a beogradi népegyetemen. Radonics Jován tnár érintkezésbe lépett a népegyetem elnökségével, a mely hivatalosan is meghívta tio(hsát Deogradba■ A jugoszláv és csehszlovák delegációk legközelebbi tanácskozásaikat júniusban, vagy júliusban fogják megtartani előreláthatólag Dubrov* rákban, vagy Splitben. Kettészelt a gyorsvonat egy öngyilkos leányt Szereimi dráma Bajmokon Bajmokról jelentik: Borzalmas módon vetett véget életének egy bajmoki leány. Néhány nap előtt Puor Rozália, egy jómódú gazdálkodó tizennyolcéves lánya, korán reggel eltűnt hazulról és késő estig nem jelentkezett. Az apa, rosszat sejtve, jelentést tett a csendőrségen, amely megindította a nyomozást. Rövid keresés után egy csendőrjárőr a szombori vasútvonal mentén megtalálta az elveszett leány holttestét, amelyet a mozdony kerekei kettészeltek és arcát összeroncsolták. A leány ruhájának zsebében egy magyar nyelven irt búcsúlevelet találtak. A tizennyolcéves Paor Rozália utolsó levelében arról panaszkodik, hogy családi körülményei nem engedték meg, hogy ahhoz menjen férjhez, akit szeretett. Elhatározta, hogy inkább megválik az élettől, mintsem más felesége legyen. Levelében azt is megirta, hogy reggel elment hazulról, a község határába ment és délig a szántóföldeken járt* £s elhatározna, hogy a szuboticai gyorsvonat* alá veti magát. A csendőrségi járőr nyomban jelentést tett parancsnokának, ahonnan Afilojevtes Motnir dr. községi orvossal együtt bizottság szállt ki a helyszínre. Az orvosi vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy öngyilkosság történt és ennek alapján a csendőrség beszüntette a nyomozást. A fiatal leány tragikus halála nagy részvétet keltett IBajmokon.-...... . Hatszáznegyvenezer dinár kárt okozott a Hercegovinái föld engés A dalmáciai és montenegrói földrengésekről a világsajtóban olyan hirek jelentek meg olasz sajtóügynökség utján, hogy a földrengés úgy Dalmáciát, mint Hercegovinát teljesen elpusztította. Az egyik komoly angol lap azt közölte, hogy a tenger hullámai többezer embert nyeltek el, azonkívül Mosztár is teljesen elpusztult és a földrengésnek az ország c részében is többezer emberáldozata van. Ezeknek a túlzó híreknek az ellensúlyozására a mosztári !őispáni hivatal hivatalos jelentést adott ki a földrengés pusztításáról. A jelentés szerint a földrengés nem volt oly katasztrofális méretű, ahogyan a francia, angol és német lapok megírták. A ljubinjei járásban a földrengés epicentrumában, amint a hivatalos kimutatás közli, Összesen hatszázezer dinár a kár, tizennégy ház vált lakhatatlanná és ötvenkét ember maradt fedél nélkül. Különösen rossz állapotban vannak még a ljubinjei görögkeleti templom, a mecset és a, községháza. A ljubinjei járásban 115.000 dinár segélyt osztottak szét a károsultak között. A stolaci járásban mindössze 40.000 dinár a kár és noha a földrengés megrongálta a házakat, ebben a járásban senki sem vált hajléktaúuipáe Budapestről jelentik: A belügyminisztérium tudvalevőleg rendeletet adott ki a közerkölcsök fokozottabb védelmére, amellyel egyrészt azt akarja meggátolni, hogy az uccán a nők a férfiak megszólításának legyenek kitéve, másrészt szigorúan megtiltja az uccán és nyilvános helyeken a trágár beszédet, magaviseletét és taglejtést- A rendelet hétfőn lépett életbe és az sok humoros esetet idézett elő. / A főkapitányságon és a kerületi kapitányságon az őrszméiyzetet iskoláztatták és kioktatták a rendelet céljáról és a forgalmasabb útvonalakon, valamint a rakodó pályaudvarokon, ahol sok teherkocsis dolgozik, akik tudvalevőleg nem a legfinomabb kifejezésekkel szoktak beszélni, úgynevezett figyelő detektiveket állítottak fel. Érdekes az az utasítás, amelyet a detektívek és a rendőrök kaptak, hogy vigyázzanak, nehogy túlzásba essenek, különösen akkor, ha káromkodásról van szó. Az utasítás szerint főképpen az istenkáromlás és Becskerekröl jelentik: A bánáti gazdasági egyesületek már csaknem kivétel nélkül állást foglaltak dr. Koszics Mirkó volt kereskedelmi miniszterhelyettesnek a bánáti kamaráról megjelent nyilatkozatával szemben és bizalmukról biztosították a becskercki kereskedelmi és iparkamara elnökét és titkárát. Jankovics Koszía, a becskereki kereskedelmi és iparkamara elnöke dr. Koszics Mirkó nyilatkozatáról a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának. — A bánáti gazdasági egyesületek közgyűléseit hallgatva, alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy Bánát gazdasági körei mennyire ragaszkodnak a bánáti kereskedelmi és iparkamarához. A megtartott közgyűléseken egyhangúlag hozott rezoluciökban mutatnak rá arra a megcáfolhatatlan tényre, hogy Bánátnak életkérdésévé vált a becskereki kereskedelmi és iparkamara megmaradása. De különösen örülök annak, hogy a vezetésem alatt álló kamara funkcionáriusait a kereskedő világ — mint a becskereki Lloyd társulat és a kereskedők és gyárosok egyesülete is — megtartott közgyűlésén egyhangú határozattal biztosítja ragaszkodásáról és bizalmáról. Érthető, hogy ezek a megnyilatkozások a kamarai funkcionáriusoknak. elégtételként szolgálnak az őket ért támadásokért és remélem, hogy a tévesen informált körök ezek után meg fogják másítani eddigi véleményüket. — Dr. Koszics Mirkó noviszadi kamarai főtitkár és egyetemi tanár urnák a nyilatkozatára ki kell jelentenem, hogy én dr. Koszics urat mindenkor nagyra becsültem, hiszen elvitathatatlan és közismert tény, hogy ?dr. Koszics ur nagytudásu ember, akinek életrevaló nagy koncepciói vannak. Előbbi nyilatkozatomban távolról sem akartam őt személyében megsérteni, tisztán csak kritika alá vettem taktikáját és most is mondom: sajnálom, hogy nem engedte meg legalább azt, hogy delegátusunk, dr. Zsupanszki Szlávkó kamarai jogtanácsos szóbelileg is előadja védekezésünket. — Dr. Koszics ur nyilatkozatának második pontjára szabadjon megjegyeznem, hogy a beogradi konferenciára tényleg delegátust — és nem delegátusokat — hívtak meg és a mi kamaránk mégis három delegátust küldött ki, köztük dr. Zsupanszki Sziávkó urat. jogtanácsosát is, aki az én indítványomra, az igazgató választmány határozott kívánságára és kérelmére mint kiküldött a trágár szavak használatát kell a kerületi kapitányságokon feljelenteni. az azonban nem büntetendő cselekmény, ha valaki a »kutyateremtette« vagy »a íüzfánfütyülő« és más hasonló zamatos magyar szólásokat használ. A rendőrségen azt hiszik, hogy a büntető szankciókat csak nagyon ritkán kell majd alkalmazni, mert az emberek már csak tréfából is csupán ezeket az engedélyezett magyaros káromkodásokat fogják használni. A pesti humor máris százszámra csinálja a vicceket az uj rendelet rovására. Hétfőn még a férjek sem merték feleségeiket az uccán megszólítani, a találkákon a villanyos órák alatt a szerelmes párok úgy segítettek magukon, hogy a nők szólították meg a férfiakat. Érdekes, hogy talán még sohasem káromkodtak annyit Budapesten, mint hétfőn, amikor mindenki igyekezett kitalálni valami udvarias káromkodási módszer, amely nem ütközik a törvénybe és azt vigan használta. kamarai delegátus jelent meg az értekezleten. De kérdem, vájjon olyan nagy bűn volt-e az a becskereki kamara részéről, hogy az értekezletre egy helyett három delegátust küldött ki, mikor a törvénytervezet szerint a kamara megszüntetéséről volt szó. Hát nem volt-c köteles a kamara vezetősége oáahatni, hogy minden megengedhető törvényes eszközzel védje érdekeit? Hiszen az értekezletet a törvénytervezet megvitatása és az eszmék kicserélése céljából hivták össze és jól tudjuk, hogy az ilyen értekezletek csak véleménynyilvánításra vannak hivatva é,s nem olyan fórumok, amelyek döntő erejű határozatokat hozhatnak, illetve j véleményük nem kötelező sem a minisz- j térré, sem a törvényhozásra. — Szememre hányta dr. Koszics ur, hogy valamennyi más kamara csak egy delegátust küldött ki, csak a mi kamaránk hármat. Azt hiszem dr. Koszics ur téved, mert csak azok a kamarák küldtek ki egy-egy delegátust, amelyeknek fenmaradása a törvénytervezetben továbbra is biztosítva volt, ellenben a beogradi kereskedők, a beogradi gyárosok és a beogradi iparosok kamarái — három különálló kamara — miután ezeknek megszüntetése és egybeolvasztása volt tervbe véve, szintén több taggal voltak képviselve. Ott voltak mindegyik kamara elnökei és titkárai és meg is engedték nekik a felszólalást, rezohicióikat felolvasták, majd egymásután felszólaltak a beogradiak, dr. Koszics ur pedig, mint elnöklő miniszterhelyettes azoknak megadta a szót és órákhosszat türelemmel végighallgatta érveléseiket a három külön kamara fentartásának szükségességéről, csak bennünket nem engedett felszólalni. Dr. Koszics urnák a beögradiákkal szemben tanúsított toleranciája dicsíletreihéltó volt, de ha már a beogradiaknak megengedte a szót és nem kifogásolta, hogy azok egynél több delegátust küldtek ki, akkor miért nem engedte • meg pont a bánátiaknak, hogy felszólaljanak? — Egyedül azt sajnáljuk, hogy nem adott módot az elnök ur, hogy a bánáti gazdasági körök meggyőződhessenek, hogy érdekeiket a konferencián menynyire iparkodtunk megvédeni. Különben szerény nézetem szerint a szóban foigó törvénytervezet még nem végleges és a mértékadó körök ezzel a kérdéssel bizonyára még behatóan fognak foglalkozni. Bölcs belátásuktól és későbbi elhatározásaiktól függ maid a kamarák elhelyezkedése és jövője. Jankovics Koszta kamarai elnöknek ez a konciliáns hangú nyilatkozata bizonyára alkalmas lesz arra, hogy a noviszadi és becskereki kamarák vezetői között felmerült ellentétek végleg elsimuljanak, amit a jövőbeni békés egyetértés érdekében mindenki őszintén óhajt. //. / Tábornokok egymásközt Konfliktus és lovagias ügy osztrák generálisok között a háborús kudarcok miatt Becsből jelentik: Hiltl ezredes, az osztrák frontharcosok vezére vasárnap párbajra hívta ki Fischer Ede tábornokot, aki nevét a világháborúban Bukovina védelmével tett _ ismertté. Fischer tábornok felkérte Krobatin altábornagyot, volt közös hadügyminisztert és báró ’iiienberg-Komarov vezérezredest, hogy ügyében eljárjanak. A kihívásra a következő eset adott okot: Seeliger Emi'l ezredes katonai szakiró egy cikkben megirta, hogy 1914 augusztus 16-án Fischer tábornok Hötzendoríi Konrad vezérkari főnöknek jelentést küldött és ebben idejekorán tudatta, hogy az orosz haderők az osztrák határ ellen vonulnak. Ha ezt a jelentést Hötzendorfi Konrád nem injorálta volna — irta Seeliger — akkor az egész hadjárat más fordulatot vett volna. Erre a cikkre Hiltl ezredes egy insbrucki lapban azt válaszolta Seelígefnek, hogy fantasztikus bárgyuság mindaz, amit mond. Fischer tábornok ugyanebben az újságban nyilatkozik és igazolta, hogy Seeligernek ő szolgáltatta az adatokat, amelyek a tényeknek megfelelnek, egyben bejelentette azonban, hogy tartózkodni fog minden tovabW polémiától, mert olyan szellemi látkőrű ember, mint Hiltl ezredes, nem éri >e ésszel ezt a vitát. A sértésért Hiltl ezredes fegyveres elégtételt akart venni, azonban Ausztriában a legszigorúbban tilos a párba-. erre nem kerülhet sor. Az öngyilkosság — kijátszás Nem akarj <k kifizetni az öngyilkossá lett Siket Andor magyar miniszteri tanácsos tízezer dolláros életbiztosítását Budapestről jelentik: Egy héttel ezelőtt Siket Andor nyugalmazott magyar belügyminiszteri tanácsos Bécsbcn öngyilkosságot követett el. A Grand Hotelben levő lakásán megmérgezte magát és reggelre holtan találták. Hátrahagyott levelében életuntsággal indokolta öngyilkosságát. Néhány nappal az öngyilkosság után a Magyar-Francia biztositó társaság budapesti kirendeltségénél egy ur jelentkezett, aki hivatkozott arra, hogy Siket Andor a társasággal tizezer dollár öszszegü életbiztosítást kötött és követelte, hogy fizessék ki neki a biztosítás öszszegét. A Magyar-Francia biztositó társaságnál megállapították, bogy Siket tényleg pontosan egy hónappal az öngyilkosság előtt biztosítási szerződést irt alá, amely az úgynevezett öngyilkos záradékkal is el van látva. A társaság azonban ennek ellenére megtagadta a tizezer dollár kifizetését, hivatkozva arra, bogy a szerződés szövegéből kiderül hogy a kötvény célja tekintetében a társasággal szemben elkövetett rosszhiszemű fétrevezetés a biztosítás érvénytelenségét vonja maga után. A Magyar-Francia biztositó társaság arra az álláspontra helyezkedik, hogy ez a rosszhiszemű félrevezetés az öngyilkosság által megtörtént és igy nem hajlandó a biztosítás összegét folyósítani. Saját érdekében mielőtt RÁDIÓT vásárol kérjen ajánlatot Leipnik Testvérektől Hol az összes alkatrésze4« i* kaphatök. 274 Tereziiina ul. 5, NépkörrcI szemben Harc a becskereki kamaráért Jankovics Koszta, a bánáti kereskedem! és iparkamara elnöke válaszol Koszics Mirkónak
