Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-20 / 49. szám
20. olcíal. BÄCSMEGYEI naplö 1927. február 20. Beográdi képek Nincsen farsangi szezon Szinti izi premier Beográdban Ilyen szomorú farsangja falán soha sem volt még Beogradnak. A szomorú gazdasági viszonyokat mindenki erősen érzi. Nincsen pénz sem báiiruhára, sem cipőre és az emberek úgy érzik, mintha valahogyan a bálozásoknak a divatja is elmúlt volna. Az emberek Beogradbau sem tudnak igazán felderülni, a nyomasztó adók, a mindennapos csődök, az általános szegénység bélyegüket mindenre rányomják. Ha aztán valaki mégis elszánja magát arra, hogy a mindennapos igahuzás után szórakozást keres, akkor Is gyorsan hátat fordít a báli muzsikának, mert nem tud itt se senkisom igazán felmelegedni. A tavalyi hosszú farsangban szinte naponta voltak fényesebbnél-fényesebb bálok, az idén már csak a farsang szombatjaira maradt meg a kényszerű jókedv. Egy beográdi őslakó mondotta a napokban, ha a gazdasági viszonyok nem fognak megjavulni, akkoT néhány esztendő múlva hamarosan elfelejtjük, hogy milyenek is voltak a régi, szép konjunktúra időben a vidám farsangok. 9 Beograd város uj demokrata vezetősége mindent meg akar tenni, hogy Beogradból igazi fővárost teremtsen. Kumanudi polgármester, a napokban Budapestre is ellátogatott, bogy tanulmányozza az ottani viszonyokat Útjáról vissazérkezve a beográdi lapokban. Budapest közintézményeiről rendkívül nagy elismeréssel nyilatkozott. A beogradi polgármester kijelentette, hogy sok praktikus, Budapesten látott intézményt, továbbá a budapesti kövezést módszert Beogradban meg fogja valósítani. Kumánüdi nemrégiben a berlini szemétbordó vállalattal állapodott meg és már nemsokára Beogradban berlini mintára' fog á szeméthordás is megtörténni. Sok a gondja Kumanudinak. A beográdi polgármester éjjel-nappal tárgyalásokat folytát és szeretné már .a tavasszal a nagy városi közmunkákat mcgiiidilanL A nehéz gazdasági viszonyok miatt azonban a kölcsöntárgyalások nagyon lassú mederben haladnak előre. Kumanudi azonban mégis bízik abban, hogy a tavasszal néhány rossz kövezem uccát újra kőveztethet és a perifériák lakóit megóvhatja a kellemetlen beográdi portól. A poros perifériákon dühöng leginkább a tuberkulózis és már közegészségügyi szempontból is égetően szükségesnek látják a külvárosok portalanítását. a A minap a beográdi Nemzeti Színházban Nikolajcvlcstick a Parola ctanü drámáját mutatták be. Nikolajcvics egy tavaly bemutatott darabjában a háború utáni beográdi társadalom keresztmetszetét adta. A most bemutatott dráma szintén a mai Beograd egyes közismert figuráit viszi a színpadra. A darab aktualitását az is rendkívül módon növeli, hogy az egyes címszereplők közismert beográdi figurák maszkjában jelennek meg a színpadon. Ezek a beográdi alakok azután uccai és kávéházi életüket a színpadon élik tovább. Nikolajevics rendkívül szigorú ezekkel az alakokkal szemben és a beográdi társadalmi életet rendkívül romlottnak és erkölcstelennek látja. A szerző azonban csak egyik oldalról mutatja be a figurákat, még pedig mindig a rossz vonásaikat húzza alá. Szinte a gyűlölet beszél belőle. Ez pedig nem lehet Parola. A kritika rosszul fogadta a darabot. A közönség azonban, amely nem hiszi, hogy ilyen rosszak a beográdi emberek, naponta megtölti a színházat. # Beograd és Zagreb már évszázadok óta rivalizálnak egymással. Beogradban a szemére vetik Zagrebnak, hogy elrontotta a délszláv nyelvet és hogy általában idegen befolyások érvényesülnek a za* grebi beszédmodorban. Nemrégiben egy volt miniszter látogatott el Zagrebba. A miniszter egy vendéglőben akart ebédelni, de az étlapot, amelyet a pincér a kezébe adott, egyáltalán nem tudta megérteni, coki íorgatta. a miniszter a díszes menükártyát, végül idegesen dobta el az érthetetlenül kiclrkalmazott horvát étlapot A meghökkent pincér ijedten kérdezte meg a minisztert: — Az ur talán vegetáriánus? — Nem! felelte a miniszter. — £ti egyszerűen szerbiánus vagyok, do a magok nyelvét egyáltalán nem tudom megérteni! Szólt vette a kalapját és otthagyta az éttermet Az eset még az Uzunovics—Radics koalíció idejében történt és azért mull el zajtalanul. Képzeljék el micsoda lárma lenne ma abból, ha egy miniszter enynyire megsértené a horvát étlapot. Moszkva 1 Tavaly, a Népszövetség egyik ülésén elkeseredett nemzeti kisebbségek panaszainak zuhataga közben nem állhatta meg a kinai delegátus, hogy saját állama hatalmi viszonyainak groteszk képével ne élénkítse az elnyomottak siralmait. — Mennél több részvéttel látom — mondotta — Európa államiban a kisebbségi népek rendszerré vált elnyomását és tapasztalom panasztevéseik hiábavalóságát, annál Inkább remélem, hogy Kína fordított helyzetén a Népszövetség segíteni fog. Kínában ugyanis egy roppantul aránytalan nemzeti többséget tart a legkíméletlenebb gazdasági és politikai elnyomás alatt egy parányi idegen kisebbség, ha tehát a Népszövetségben domináló hatalmak megingathatatlanul érvényesítik a többségeknek az elnyomás jogáig érő hatalmát, bizonyára következetesek lesznek s megvédik a kinai nemzetet a kisebbségi terrorral szemben. A szellemes irónia harsogó derültséget váltott ki e különben komoly s a »diplomáciai mosolynál« tovább nem derülő testületben. A nagyhatalmi erők mozdíthatatlan biztonságának és fölényének gondtalan kacagása csengett Kína lázongó nemzeti mozgalmainak célszerű szabályozását akkor még könynyü játéknak tekintették, megszokott pénzáldozatnak, melyet kapzsi étvágygyal nyel cl néhány kalandor tábornok és korrupt politikus, de amely áldozat bőségesen fokozódó nyereségekkel térül meg néhány páncéloshajó tétlen ágyúinak ásltozása mellett E kedélyes epizód kacagása azóta megfagyott. Kína elkeseredése és felbuzdulása a távol Keletet átalakította rohamosan világtörténelmi színtérré mely világrészek és tengerek hatalmi helyzetének u] fejezetét kényszerítheti ki. A szabaddá születő Kína végtelen földjeit a kantonl nemzeti hadsereg véres seprője széles ivekkel tisztogatja s lendülete Sanghainak, a gazdasági szipolyozás utsugarait összefogó centrumnak esik, dacára annak, hogy itt már az angol katona áll elébe. A gyarmati hatalmak sajtója ezt a hatalmas népmozgalmat Szovjetoroszország világforradalmasitó munkájának hirdeti s az egyetemes polgári rend, sőt a civilizáció védővonalába harsogja be az angol katonát és érdektársait. Ezt a propagandát támogatja a moszkvai kormány érthető dicsekedése. Rykov kijelenti, hogy »Nyugat Európa politikusainak teljesen Igazuk van, mikor Oroszországot és a III. internacionálét azzal vádolják, hogy irányítják Kelet forradalmi mozgalmait.« Pedig nem ez a helyzet Azok a munkásmozgalmak, melyek a nagy kikötő városokban a küzdelem első csóváit lobogtatják és dobják, csak az elővéd csetepatéi, melyek mögött egy megalázott, szegénységbe kényszeritett, de rendkívül müveit széles intellektuális osztály kitört önérzete és hazafisága a hajtóerő, mely maga köré szervezte és harcba állította a lakosság 85%-át kitevő parasztosztályt Nem a, rakodó partok mindig szívesen zavargó kulija, hanem a tanár, az orvos, az egyetemi Ifjú és a rizs- és kávéföldek parasztja a tipikus héroszai Kinn, mai szabadságharcának. A külső támaszt kereső Kanton felől annak a nemi zeti politikai programnak dacára, melyet a kommunizmussal harcban álló demokráciák bármelyike egészben ma, gáénak vallhat, a barátság vágya tüzeseden a szovjetek kormánya felé, de ez csak taktikai külsőség, melyet szükségessé tett a hatalmas északi szomszéd belső politikai állapota. Es a szovjetkormány sem a Rendeletek Tárának átnyujtlsával adott kifejezést baráti készségének, hanem egyenesen megtagadva «> IÍL tatár naclonák több merev 3S Kanton alaptételét, kinai földön minden mozdulata mellett megpengette a nacionalista jelszavak húrjait Nem társadalompolitikai és kormányzati elvek és rendszerek, hanem a kontinentális Ázsia két hatalmának azonos érdekei kapcsolódtak egy közös akcióba a legerősebb közös ellenfél megtörése céljából. Amikor évekei ezelőtt a türelmetlen Kanton a leghangosabban kiáltozta a kommunista hitvallást, Moszkva nem nagyon sietett visszaintegetni. Négy éve annak, hogy meghalt Sun-Jat-Scn, a távol Kelet »beteg emberének* apostoli orvosa, a felszabadulási mozgalmat irányitó Kuomintang-párt nagyszerű vezére és amikor barátai teljesíteni akarták azt az utolsó kívánságát, hogy Moszkvából kérjenek számára egy épen olyan ezüst koporsót, mint amilyenben Lenint temették el, Moszkva csak egy rossz utánzatot küldött — közönséges ércből, pedig Sun-Jat-Sen pártjának kongreszszusa Lenin halálának hírére legmélyebb gyásza jeléül három napra felfüggesztette tanácskozásait. A kinai »kommunista«, vezérnek, ennek a világtörténelmi méretekkel is mérve nagy embernek emléke akor még nem ért meg a kommunista Moszkvának egy ezüst koporsót, de mihelyt észrevette, hogy a nemzeti forradalom lángja rohanva harapódzik és gyújt az eddig indolens széles néprétegekben s hogy többé nem egy álmos közvélemény tétlen ellenszenve, hanem önfeláldozó népéről zúdulnak a gyűlölt idegen hatalmak, köztük leginkább Anglia poziciói ellen, felébredt benne az . ajigol ázsiai ■ uralom századosi ellenfele , és minden tőle telhető erőfeszítéssel vetette.-rá magát Dél-Kina szabadságharcánalf, .psmzetl ügyére., A kínai közvélemény, által már nyitva tartott kapun beszaladt Magát a keleti 'ügyek1'"’népbiztosát, Csicserin helyettesét, Mihajlovics Karakhánt küldte ki, hogy kitűnő diplomáciájának éz a szemefényc támassza alá a kantoniaknak a hatalmak kiváltságai elleni harcos politikáját. A fiatal tifliszi örmény — ma csak harminchat éves még — meg is adta csakhamar a kinai fejleményeknek a döntő lökéseket Pekingi fogadtatásának hetekig tartó ünnepségei után. melyeket parlament, hatóságok, egyetem, nemzeti szervezetek rendeztek, megkezdte a támadást a nagyhatalmak »tanácsai« szerint működő-kinai központi kormány ellen. Követelte a szovjetorosz kormány elismerését és az orosz diplomáciai képviselő számára a nagyköveti rang viselhetósét, miáltal rangelsővé lesz a külföldi diplomaták között. WelHngton-Ku külügyminiszter a legenergikusabb tanácsok folytán természetesen vonakodott e követeléseket teljesíteni, nagyon is alapos okul hozván fel, hogy a moszkvai kormány a kelet-kinai vasutak kizárólagos birtokbavétele által és azáltal, hogy Mongóliában, tehát kinai területen csapatokat tart, kizárva a normális diplomáciai viszony lehetőségét, eltekintve attól, hogy Karakhán kíséretében több olyan személy van, akik »bolsevlki propagandával megfertőzhetik a kinai lelkeket« Karakhán nem sokáig tárgyalt mert segítségére jött a »véletlen.« Wellington-Ku hivatalában íróasztalára valami csomag kerül, mely, mikor a szolgák felbontják, hatalmasat robban. Két halálos áldozat. A címzett megérti az üzenetet Pár nap múlva kész az oroszkinai egyezmény. Az egyezmény brutálisan demonstrálja a moszkvai és pekingi kormány erőviszonyait. Egy győztes hadvezér nem diktálhat kegyetlenebb feltételeket, mint amiket Karakhánnak kicsikarnia sikerült. Az egyezmény főbb pontjai: 1. A keleti vasutak kérdésében a státus quo marad fenn. a logok később állapíttatnak meg. U9íUtó&lnA 2. Oroszország elismeri Mongollá kínai területiségét. Az orosz csapatok kivonulásának időpontja később állapittatik meg. 3. Szovjetoroszország diplomáciai képviseletet tarthat, nagykövetet küld. Átveszi a régi orosz követségi épületeket, az orthodox templomokat és egyházi javakat Kina egész területé*. 4. Az orosz kormány lemond a koncessziókról, a külön bíráskodás jogáról és mindama kiváltságokról, melyeket Kina a külföldi hatalmaknak biztosított. Különösen a negyedik pontban foglalt tolakodóan példaadó joglemondás adott nyargaló lovat Délkina politikája alá, egyenesen uszított a többi hatalom kiváltságai ellen. Elszakadt a háló, melyet a hatalmak egységes önzése borított a tehetetlen Kinára s e szakadáson át mindinkább fenyegetően és félelmetesebben nyúlt kijebb egy megalázott óriási nemzet harcos ökle. .Minden kínálkozó alkalmat felhasznált Karakhán, hogy Kina és a hatalmak közötti viszony rikitó jellegét kiélezze. Egy ilyen nagyhatású gesztusa volt az, hogy amikor a pekingi kormány kénytelen volt bezárni nyolc főiskolát, mert nem bírta fenntartani, Karakhán kormánya nevében véglegesen lemondott e főiskolák fenntartása javára arról az évenkint fizetendő kártérítésről, melyre a boxer lázadás leverése után kötelezték a hatalmak Kinát. Karakhán mint nagykövet vonult be a zárt pekingi diplomáciai negyedbe, melynek adminisztrálását rangjánál fogva ő vette át. Domináló politikai főhadiszállásáról szilárdan folytatta 1 sikeres diplomáciai hadjáratát. A hatalmát fokozatosan vesztő pekingi kormány 1926-ban kapitulálni kénytelen. Lemondott s azóta a lemondási állapot aggóniájában vergődik. Kina gazda nélkül maradt, európai diplomáciája végül átpártolt a kantoni kormányhoz, mely otthon a nagy protektorban nemcsak diplomáciai támaszt, hanem kantoni szövetségest is talál. Pénz és mnnició bő áramlása után már nemcsak Mongóliában, hanem Mandzsúriában is feltünedeznek Moszkva katonái. . Az orosz rendezés’ áttereli a kinai belháborut Anglia elleni háborúvá, s a sanghoi szárazra csalt már a biztos hajókról brit zászlóaljakat A világesemények egyenesében vagyunk. Kina esetleges győzelme azonban korántsem jelenti majd a bolsevizmus úrrá tételét Kelet-Ázsiában s talán még szélesebb részeken, amint nem ur ma sem délre a Jang-csekiangtőlj ahol hatalmat bir a kantoni kormány. Kina nem osztályharcot, hanem szabadságharcot vív. A küzdelem nem a sáp-: ga proletariátus felszabadításának ügyei hanem a nemzeti elvé: Kina a kínaiaké. És győzelem esetén ez az elv nemcsak az ellenséges hatalmakkal szemben fos érvényesülni. Hó. AZ IDEGEN HAJÓ A kincsesei rakott idegen haló Nyílt tengerből egy szűk öbölbe tévedi. Mohó kezek, kapzsi kalózkezek Leszedtek róla minden ékességet. Koldusszegényen, kifosztva maradt. Ott vesztegel, mint tört szárnyú sirály. Arbóca roncs, vitorlája tépett. Rabszolga lett, a hajdani király. Rabszolga lett, bus, szürke robotos. Árbócára hurkoltak kötelet. Egy kis folyón lett vontatóhajó S elfelejtette — a nagy vizeket. P. GALAMBOS MARGIT; RÁDIÓAMATŐRÖK I szakvéleményt adok, ké zülékeik felülvizsgálását, javítását végzem, uj kés’ülékek sz ksz°rü fel 1 itását, mindennemű alk trészt szállítok legolcsóbban CZUCZY EMIL Ä Ili SUBOTICA mi _______ r ASSAR KOVA 7S.___________-ni aulán ad
