Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-20 / 49. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ lu27 február 20. NRPRÓL NRPRR Hogg szü étik a kacsa ? , Emlékezetes, hogy Anatole France ha­lála előtt egy héttél már hire futót: á nagy író elhunyténak. Ezt a hamis ha­lálhírt természetesen néhány óra múlva megcáfolták. Egy francia újságíró most leleplezi, mint került be a hamis halál­hír a párisi lapokba. Két újságíró sétált ti kissé illuminált állapotban éjszaka France villája előtt. Az egyik felnéz az ablakokra, előveszi zsebkendőjét és megtörli szemeit. — Szegény France, hát mégis meg­halt... — mondja. — Honnan tudod? — Nem látod? Az ablakban ott áll az ápolónő és kompótot eszik. Ha az öreg élne, nem tűrné, hogy az ápoló­nője megegye az ő kompótját. A másik újságíró azonnal a legköze­lebbi telefonállomásra sietett, felhívta a szerkesztőséget és kora reggel az új­ságíró lapja már abbmi a helyzetben volt, hogy halálhírét költhesse Anatole France-nak. Mussolini •»legtiltja azarcfe tést r Az olasz kormány tudvalévőén ki­­mélétlen harcot intézett a tabarinek és éjjeli mulatók ellen. Nemcsak hogy nem ad engedélyt újabb éjszakai szórakozó­helyek megnyitására, hanem a régebbie­ket iš revízió alá veszi és rendeletét hozott, hogy éjjel tizenkettő után nem szabad táncolni és két óra után minden zenének el kell némulnia a nyilvános mulatóhelyeken, sőt a klubokban is. A szórakozásra vágyó ifjúság ugyanis úgy akarta kijátszani a rendeletet, a mely az éjszakai táncokat megtiltja, hogy klubokat alakit és ott folytatja zártkörű mulatságait. A rendelet azonban ezekre a klubokra is kiterjeszkedik és szinte porosz szigorúsággal akarja nevelni a jövendő generációt. A hivatalos meg­­okolás szerint a fasizmus nem óhajt sem demagóg, sem pedig hipokrita rendszer­rel dolgozni, de lehetetlennek tartja hogy az erőfeszítések -és anyagi gondok idejény amikor termelő és harcos társa­dalomra van szükség, legyen egy osz­tály, amely kihívja az ellenszenvet azzal, hogy minden gondja csak a mulatozás. Nem is burkoltan, hanem teljes nyíltság­gal fordul a rendelet a felsőbb tízezrek az arisztokrácia ama tagjai ellen, amely a legvbszatászitóbb külföldi szokást és erkölcsöt igyekszik meghonosítani Itá­liában és az előkelő családok nagyúri vendégszeretete helyett annak a farizeus­­internacionalista szokásnak áldoz. a mely a hoteleket frekventálja, az arcpiro­sítót és száiPirositót behozta az ország­ba, olyan szokást, amely ai arc igaz. su­gárzó szépségét'hazug álarc alá rejti. A tabarinek és általában az éjszakai mu­latozások ellen folytatott kampányt a Ir.pok mindenben támogatják és nem is rendőri intézkedést látnak benne, hanem erkölcsi rendszabályt; amely a régi mo­rál tisztaságát van hivatva ismét trónjára emelni. Valószínű azonban, hogyha Mus­­solininek sikerült is sokkal nehezebb kér­déseket megoldani, most az egyszer ku­darcot fog vallani, mert a nőket a rúzs használatától eltiltani allglia sikerülhet még az olasz diktátornak sem. S v den mozdulatot. Tizenötezer mérés után kétségtelenné vált, hogy az eredmény megbízható. Dr. Johnson egyelőre csak az alábbi magyarázattal tud szolgálni: A test hőt sugároz ki, amit az ágy és takaró részben megtart. A bőr hő­­rftérsékiete tehát nő, amíg az ember moz­dulatlanul fekszik és be van takarva. Ha a bőmérsékletnövekedés tulgyors, az alvó megfordul és ezzel a mozdulattal szellőzteti az ágyat. Dr. Johnson és dr. Weigand szerint a lószőrmatrac me­legebbé teszi a testet, mint az egészséges alvásitoz szükséges. A ruganymatrac megfelelőbb. Egy másik érdekes megállapítás volt, hogy a nagyon fáradt ember nem alszik jobban. Ellenkezőleg nyugtalanabb. Különös felfedezés gyanánt ke*l el­könyvelni, hogy a diákok többségének szellemi képessége élénkebb volt alvás előtt, mint reggel alvás után. Ez meg­dönti a reggeli tanulás hasznos voiiát. Viszont a szellemi ‘teljesítő képesség ja­vult, ha felkelés után testgyakorlás előz­te meg. A fiziológiai fáradság tehát szellemileg siimulálóiag hatott. Ebből arra következtettek, hogy az alvás alatti erőgyűjtést , más tendenciák eltakarják, úgyhogy annak, eredménye azonnal nem érvényesül. Magával az alvás misztériumával, mi­benlétével nem foglalkozták a pittsburgi áloiiikütátók. Más amerikai egyetemi ta­nárok, akiket a kérdés érdekelt, fontos eredményeket értek el. A csikágói egyetemen dr. Nathaniel KheLman ve­zetése alatt öt diák 115 óra hosszat nem aludt. Testgyakorlatszerü izomösszehu- Zásokkal voltak csak képesek ébren ma­radni. Abban a pil'anatban. amint el­­ernyedtek az izmaik, lecsukódott a sze­mük. A hosszú álmatlanság legyengítette, beteges állapotba hozta a szervezetet, Kétségtelennek látszott, hogy hosszabb ideig tartó álmatlanság halálra vezet. Á VILÁGHÍRŰ tenorista AKI RABSZOLGÁNAK ÉREZTE MAGÁT €R')SAVESCU TRAJÁN KOLOZSVÁRI DIÁKÉVEI, KARRIERJE SZEhENCSÉTLEa HÁZASSÁGA — A BÉC kl OPER\ENEKES UTOLSÓ LEVELE Grosavescu Trajánt. a világhírű bécsi tenoristát, akit a felesége megölt, hétiön temetik el Lúgoson. Az alig harminchá­rom éves Grosavescu nem is olyan ré­gen csak nem is gondolt arra, hogy ope­raénekes lesz. Jogásznak készült. Apja, Grosavescu Szilárd Lúgoson Krassószö­­rény vármegyének volt vármegyei fő­jegyzője és mint régi hivatalnokember fiából is jogászt akart nevelni. Középis­kolai tanulmányainak befejezése után Kolozsvárra került, ahol az egyetem jogi fakultására iratkozott be. A kolozsvári ioeászévek A fiatal Grosavescut hamar megsze­rették Kolozsváron. Jellegzetes, tnijidig mosolygós arca mindenütt feltűnt, ahol mulatni lehetett. Vig, bohém életet élt és szívesebben hallgatta a Central Bar mű­sorát. mint a tudós kolozsvári profesz­­szorok előadásait. A román opera meg­nyitása után. mint a többi kolozsvári diák, ö is eljárt statisztá'ni esténként a színházba. A kórus kiegészítése céljából a román diákok testületileg jelentkeztek az opera igazgatóságánál és szívesen statisztáltak az opera előadásain Gro­savescu kedvéért. a mo n ti Egy Simmons nevű newyorki ágy­­gyárösnak két évvel ezelőtt az az ötlete támadt, hogy utána kellene nézni annak a dolognak, hogyan is alusznak az em­berek, milyen ágyban, milyen feltételek mellett pihennek a legjobban. Orvosoknál kezdett érdeklődni. Hamar rájött, hogy az orvosok nem toglalkoznak ezzel a kérdéssel. Simmons tépelüdni kezdett és ennek a tépelődésnek eredményeként a pittsburgi Mellon Institute, a világ egyik legmodernebb ipari kísérleti állo­mása alapítványt kapott Simmonstól az álomkutatásra. Két egyetemi tanár, H. M. Johnson és George E. Weigand állott a munka élére és csakhamar meglepő fel­fedezéseket jelentettek. Az első fontos felfedezés az volt. hogy az átlagember tizenegy percnél to­vább nem tud aludni mozdulatlanul. Ti­zenkét makkegészséges egyetemi hallga­tóval folytatták hónapókon át az á>om­­ntérési kísérleteket és it ágyra szerelt jBéroszstkegsiíelüíei jegyeztettek fel min-Kóristából ünnepelt ienorista Tango igazgatónak hamar feltűnt Gro­savescu, kinek kellemes, meleg tenorja volt és nemsokára néhány szavas sze­repeket is adott neki. Később aztán le­­szerzodtették a kolozsvári román opera­ház kórusába a fiatal jogász-énekest. Hónapokon keresztül énekelt a kórus­ban »Csutka«, ahogy egész Romániában nevezték Grosavescut. majd egy alka­lommal, amikor Pcvel Gonstantln, az operaház főrendezője és tenoristája hir­telen megbetegedett. Grosavescu vállal­kozott arra. hogy beugrik helyette a Tosca főszerepébe. Vállalkozása szen­zációs sikerrel Idrt s egyik napról a má­sikra a kolozsvári közönség kedvenc te­noristája lett. Állandó vendége volt a bukaresti ope­raháznak és valahányszor Grosavescu énekelt, zsúfolásig megtöltötte a közön­ség a színházat. Grosavescu azonban nazv sikerei után sem változott meg. Továbbra is járt a bárokba és ha megkérték, szívesen éne­kelt magyar nótákat a cigányzene mel­lett. — Csutka énekeli.' — kérlelték a ba­rátai és ő már rákezdett nótájára, hogy »Megkötözve most viszik a vármegye­házára ...« Kitiltják a romániai színpadokról Három évvel ezelőtt azonban váratlan esemény történt. Különböző nézeteltéré­sek keletkeztek Grosavescu cs Popovics igazgató között, igy többek közt Grosa­vescu gázsiemelést kért, amit nem ka­pott meg, mire este nyolc órakor levél­ben lemondotta az előadást. A »Paraszt­bécsülét« volt műsorra tűzve, a színház zsúfolva voit amikor megjelent a füg­göny előtt až op--aház Igazgatója és bejelentette, liogv Grosavescu súlyosan megsértette a színházi legyeimet, óz utolsó percben indokolatlanul lemondot­ta az döadást. Nagv botrány keletkezett, Az előadást nem tarthatták meg. összeült a színházi törvényszék, felbontották Grosavescu szerződését, a kultuszminiszter pedig a hires román énekest kitiltotta Románia valamennyi színpadáról. A bécsi karrier és a nősülés Grosavescu Bécsbe ment,* ahol három hónapig tovább képeztetté »hangját az egyik hires mesternél, majd leszerződött a »Vo!ks6per«-bcz. Első felléptével már hatalmas sikert aratott. Á bécsi sajtó úgy irt róla, mint az egyetlen tehetség­ről. aki hivatva van árra. hogy Caruso örökébe lépten. Rengeteg szerződési ajánlatot kapott és ho-szti tárgyalás után leszerződött a bécsi állami opera­­házhoz. Közben megnősült. Elvett e^y nála tíz évvel idősebb bécsi asszonyt, akinek tel­jesen befolyása a'á került. Az asszony úgy vigyázott reá. mint egy gyermekre. Este korán lefektette, sehova nem me­hetett egyedül, egyszóval gondnokság alá került. A mulatós, bohém Csutka nem cigarettázott, nem ivott többet és kávéházba sem járt. Hatalmas bécsi sikerei után háróm év­vel ezelőtt ment vissza először Romá­niába. Janovics Jenő dr., a kolozsvári magvar színház igazgatója hívta meg vendégszereplésre. Háromszáz dollár fellépti dijat kapott esténként és olyan ünneplésben részesítették, amilyent talán sohasem látott a kolozsvári magyar színház. Hiába hívta vendégszereplésre a román Opera, Grosavescu önérzetesen jelentette ki: — Oda többet nem megyek. Jó román vagyok, de az egyetlen színpad Romá­niában a kolozsvári magyar színház színpada, ahol énekelni fogok. Kolozsvárról Budapestre ment, ahol óriási sikerrel vendégszerepeit és minde­nütt mint a világ egyik legnagyobb te­noristájáról emlékezett meg róla a kri­tika. Budapest után sorra következtek Prága. Berlin, Drezda, Kopenhága, Stockholm, Amszterdam és minder.ü't ünnepelték. A temesvári botrány Rövidesen újítói vendégszerepeit Gro­savescu Romániában. A kolozsvári ma­gyar színházban énekelt néhány este és azután Erdély nagyobb városaiban, adott koncertet. Temesvári hangversenye azonban váratlanul nagy botránnyal végződött. Grosavescu ugyanis műsorát m’nderuitt németül és olaszul-énekelte végig, araikor a nacionalista diákok küldöttsége felkereste és felszólította, hogy énekeljen románul. Grosavescu a felszólításnak nem engedelmeskedett, mire kifütyülték és megakadályozták, hogy koncertjét befejezze. Grosavescu erre visszautazott Bécsbe. félbeszakítva romániai túráját. Grosavescu panaszai és utolsó levele Legutoljára novemberben Bécsben ta­lálkoztam ve'c az »Imperial-kávéház­­ban«: Már akkor panaszkodott, hogy nem bírja elviselni feleségének féltékeny­ségét. —- Ünnepelnek, világhírű ember lettem — mondotta — és mégis boldogtalan va­gyok. Mennyivel szebb volt ott Kolozs­váron, amikor együtt mulattunk a Cen­tral Barban. Akkor senki sem voltam még, nem ismert a világ, de legalább szabad volt az életem. Ma rabszolga va­gyok. Hiába szerződtem szeptembertől 1 a berlini operához nagy gázsival, hiába :a vagyonom, szerencsétlen ember va­gyok. Tudom, sókat köszönhetek felesé­gemnek és mégis ő az én szerencsétlen­­ségem. Nem lehet elviselni féltékenységi rohamait. A legutolsó levelét jánuár 29-én irta nekem és február 5-én kaptam meg. — Most már egészen bizonyos, hogy szeptembertől Berlinben fogok állandóan tartózkodni — irja levelében — véglege­sítettem szerződésemet öt évre kötöt­tem le magamat, egyidejűleg pedig a newyorki Metropolitan operától is kap­tam szerződési ajánlatot. Tiz évre akar­nak lekötni évente három hónapra, ha ezt a berlini igazgatósággal el tudom intézni, akkor elfogadom és ebben az esetben nyolc hónapig énekelek Berlin­ben. három hónapig pedig Newyorkban. Ha ez nem sikerül, akkor öt év múlva néhány évre kimegyek Amerikába. — Az egyetlen hiba csak ott van — Írja tovább levelében — hogy nem va­gyok egyedül. A tehertétel az asszony. ...S Grosavescu ma már halott. Har­minchárom éves korában megölte őt egy féltékeny asszony revolver golyója. Fereaczy György * ■ Beszentelték Bécsben Grosavescu holttestét Bécsből jelentik: GyászlepeUel vonták be szombat délelőtt a bécsi Operabáz színpadának falait, ahol tiz órakor egy begy ült a színház egész müvészszemély­­zete, valamint más színházak tagjai és a bécsi zenei élet neves képviselői, mintegy háromszázan, hogy résztve­­gyenek azon a gyászünnepen, amit az Operaház Grosavescu emlékének szen­telt. A lebocsájtott. vasfüggöny mögött a komor színpadot csak néhány lámpa világította meg és ebben a komor han­gulatban megrázó volt az orgona búgó hangja, amely a gyászünnepet megnyi­totta. Grosavescu müvésztársai nevé­ben Wiedemann kamaraénekes búcsúz­tatta Grosavescut és megható beszéde végén majdnem teljesen kikapcsolták a villanyvilágítást és a jelenlevők néhány percig siri csendben áldoztak szeren­csétlen végű kollegájuk emlékének. Ez­után felzendült az Operaház teljes ének­kara, amely Orpheusz és Euridike gyászkorállját énekelte. Délután az Operaház egyéb sze­mélyzete és zenekara megjelent Gro­savescu holttestének beszentelésén. A ravatal a törvényszéki orvostani inté­zet kápolnája előtt a szabadban volt felállítva és azt óriási számú közön­ség ' vette körül. Az egyházi szertartás után az Opera művészei visszamentek az Operaház elé és ott várták be a halot­taskocsit, amely lassú menetben meg­kerülte az Operaházat, majd a keleti pályaudvarra ment, ahol Grosavescu ko­porsóját külön vasúti kocsiba tették és Lúgosra szállítják, hol a világhirü .te­noristának hétfőn lesz a díszes teme­tése. A Népkör farsangi táncestélye 1927. február hó 26-án

Next

/
Oldalképek
Tartalom