Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-19 / 48. szám
1927. február 19. BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal. Nem tisztázódott a hajdujárási rejtély a gyilkossági pör pénteki főtárgyalásán Csehó János szerint Berényi Istvánná ötszáz pengőt és egy lánc földet ígért neki, hogy ölje meg első férjét, de a gyilkosság után csak hetven forintot fizetett — Berénviné azt állítja, hogy Csehó bosszúból vádaskodik Szombaton helyszíni tárgyalás lesz A szuboticai törvényszéken pénteken kezdte tárgyalni Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa Cselló János és Berényi Istvánná büupörét, akiket tu ügyészség előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal, illetve felhajtással vádol. , Múlt év decemberében Csehó János megjelent a szuboticai rendőrségen és elmondotta, hogy 1910 junius 5-én meg gyilkolta Cseszkó-Csira István hajdú járási gazdálkodót és a gyilkosságra a meggyilkolt felesége bírta rá. A rendőr' ség azonnal előállitotta az asszonyt, aki azonban mindent tagadott. Csehó János és az asszony ellen, aki azóta már kétszer férjhez ment, vádat emelt az ügyész és igy került az ügy a szuboticai törvényszék elé. ötszáz pengőért és egy lánc földért . . . A vádirat ismertetése után az elnök Csehó János elsőrendű vádlottat hallgatta ki. Az összetört, megviselt ember alig áll a lábán, ezért az elnök megengedi, hogy a kihallgatás ideje alatt is ülve maradjon. Az elnök kérdésére elmondta a vádlott, hogy bűnösnek érzi magát, amint mondta: — Mert hagytam megvenni az eszem, megfeledkeztem magamról ötszáz pengőért és egy lánc földért... Ezután szaggatottan elmondta, hogy 1910->ben tőszomszédja volt Cseszkóéknak és »sülve-föve« együtt volt Cseszkóval. Száz lépésnyire lakott Cseszkő- 1 éktől .egy kis putriban, együtt jártak kocsmába Cseszkőval és együtt is aludt yele. A megboldogult nagyon bajságos« és részeges ember volt.' Az elnök: Panaszkodott-e magának régebben Cseszkóné, hogy az ura részeges és rosszul bánik vele? A vádlott: Mondta, hogy az annyósa elmarta hazulról, Cseszkó pedig . egyszer a fiát fojtogatni kezdte és akkor nyalábra mentek. Az elnök: Mikor kezdett arról beszélni az asszony, hogy ló volna eltenni az arát láb alól? A vádlott: Ez akkor kezdődött, amikor Cseszkó észre vette, hogy Szabó Bódi János már »nagyon oda volt szokva hozzájuk« ezért meg is akarta keselui. Ekkor történt, hogy az asszony éjszakának évadján megszökött hazulról. * Az elnök: Hát ezt honnan tudta? A vádlott: Másnap eljött hozzám az ura és kért, hogy keressen meg az aszszonyt. Később azonban elment tőlem a fiához, vasvillával rontott rá és az anyját követelte tőle. Csak egy hónap rrmlva jött vissza Cseszkóné. azt mondta. hogy Pesten volt, a szemét gyógyittatta. Az elnök: Ekkor szólt már arról, hogy tegye el az urát láb alól? A tanú: Mondta is, meg nem is, hogy csináljak vele valamit, de én azt mondtam, hogy nekem jóemberem, én a világért sem teszek ilyet vele. De egy este. mikor ott voltam náluk, az asszony is, meg a fia is elővettek, megetettek, megitattak, végül is beleegyeztem, hogy csinálok valamit. Még azért húzódoztam, azt mondtam, hogy nincs puska. De ők azt mondták, hogy van egy vadászfegyver és a fin hozta is már. Kezembe adta, megmutatta, hogy kell felhúzni a sárkányt. En még mindig féltem. azt mondtam, hogy nem látok lőni a sötétben. Erre a fin gyertyát gyújtott, megmutatta hol fekszik Cseszkó és én akkor elsütöttem a puskát. — Ott volt az anya, nieg a fiú is? — Az asszony, ahogy kezembe vettem a puskát, bement a szobába, a Pista mellettem állt és a gyertyát tartotta. Amikor kilőttem a golyót, mindjárt ledobtam a fegyvert és elmenekültem. Azt se tudtam lőttem-e, vagy sem. Otthon lefeküdtem, kezitcsókolom, de nem tudtam én aludni, mert nagyon háborgatott a baj. Elmondta még, hogy a. gyilkosság utáni reggel Farkas űyurától hallotta, hogy Engi András holtan találta Cseszkót az ágyában. Három hétig nem Is mert a. ház tája felé menni, félt a bajtól, ők akkor be is voltak fogva. Amikor kiszabadultak, az asszony neki Hetven forintot adott és azt mondta, hogy ne jöjjön többet és semmit se kérjen, mert úgy sem kap. Nem is ment többet hozzájuk. Eladta a házát és a szegedi földekre költözött. Az elnök: A tizenhat év alatt nem voltak lelkiismeretíurdalásai? A vádlott: Eszembe volt mindig, de amikor az asszony összeköltözött Szabó Bódival, nem mertem feljelenteni, mert Szabó nagy ember^volt a városnál, városatya, gazdag ember volt. könnyen kapott volna pénzért hamis tanukat és igy én maradtam volna egyedid a bajban. Vártam, hogy meghaljon Szabó. — Szabó ntdr Három éve meghalt. Mért nem jelentkezett akkor? — Szolgaember voltam, kezitcsókolom, könnyen hagytam idáig. — Nem bosszúból jelentette tel magút? összeveszett talán az asszonnyal'> : Csak ..annyiból volt .rossz. nein adta meg azt, amit Ígért. A vádlott asszony vallomása Ezután Berényi Istvánnét hallgatta ki a biróság. Nem érzi magát bűnösnek. Csehó első férje halála előtt fél évvel már nem • járt hozzájuk, mert lopott tőlük egy zsák. darát, amit a csendőrök meg is találtak nála. Férje szerette a bort, de "azért nem volt részeges. Csehó egészen a lopásig mint napszámos dolgozott náluk, de a lopás után kitiltották, Arra a kérdésre, hogy aludtak-e együtt. Csehó és a férje, felháborodottan kijelentette, hogy Csehó hazudott. Elmondta még. hogy Csehó már amikor a darát lopta, több mim fél óra járásra lakott töltik, nem pedig' száz lépésre; Családi életünk boldog volt. egyetlen fiukat szerették és fiatalon megházasitották, nehogy -a kocsmában valami baj érje. A kritikus napon az ura délután korán jött haza, mert beteg volt, egy hét előtt betörték a fejét á pártoskodásban, mert akkoriban nagy lövőmenő idő volt, választás volt. Meguzsonnázott az ura, ivogatott egy darabig. azfán áldozat körül lefeküdt, ö csak ti/, óra után feküdt le, szólt még férjének, hogy ne aludjon a gangon, de az nem akart bemenni, erre sapkát és dunnát vitt ki neki, nehogy megfázzon. Nagy égi háború volt azon az éjjel, az asszony nagyon félt a villámlástól, a takarót tejére húzta és aludt reggelig. Reggel fel akarta urát kelteni. Rémülten vette észre, hogy az ura halott, nagyot sikoltott és összeesett. Mikor magához tért, már sokan álltak körülötte. Az elnök kérdésére elmondta Berényiné, hogy az ura nem volt rá féltékeny. Volt tényles Pesten, a szemét operálták a klinikán, de nein az ura kergette el, hiszen a, fia is vele volt. Ezután az elnök felolvasta az asszonynak 1910-ben a rendőrségen tett vallomását. Az asszony 1910-ben úgy vallott, hogy egy alkalommal az ura elkergette hazulról, akkor öt napig távol voll. Azonkívül még azt is bevallotta, hogy volt tudomása arról, hogy az urának egy cigányasszony szeretője volt. akivel egyszer tetten is érte. A vizsgálóbíró előtt 1910-ben fenntartotta rendőrségi vallomását és-meg is nevezte a cigányasszonyt. Dobosi Ilkát. A pénteki tárgyaláson kijelentette a vádlott. hogy 1910-ben rosszul vették fel a jegyzőkönyvet. Elmondta még, hogy Cseszkó halála után hat. évvel Szabó Bódéval törvényes házasságot kötött, 1925-ben pedig Szabó halála után Berényihez ment feleségül. A kikosarazott kérő bossztija Izgalmas szembesítés következett ezután. Csehó János megismételte az aszszony előtt előbbi terhelő kijelentéseit, az asszony pedig sirva esküdözött, hogy nem igazak a vádak. Az elnök közbevetett kérdésére Berényiné elmondta, hogy 1923-ban, amikor második férje meghalt, eljött hozzá Csehó nővére és megkérte a kezét öccse számára, azért jelentette most fel. mert kikosarazta. Erélyesen tagadta, hogy adott pénzt Csellónak. — Olyan tiszta vagyok— mondotta — mintha az úristen az eget öntötte volna rám. Törjön le mindjárt a kezem, ha csak egy fillért is fizettem neki. Az elnök (Csellóhoz): Meg merne esküdni, hogy kapott pénzt? Csehó: Akárhányszor. Berényiné: El is vinné mindjárt az ördög. Ezért a két bűnért haragszik rám. hogy nem lettem a felesége és hogy ellopta a darát. Amire kívánják, mindenre megesküszöm, hogy nem igaz, amit mondott. Az egyetlen tanú A vádlottak utár. a pör egyetlen tanúját, Berényi Istvánt hallgatta ki a biróság. Vallomásában elmondta, hogy amikor Cseszkót megölték, Csehó már messze a szegedi földeken lakott testvérénél. Az elnök itt újból megkérdi Csehót, hogy nein tévedett-e akkor, amikor azt állította, hogy tőszomszédja volt Cseszkóéknak. Csehó zavarba jut, ellentmondásba keveredett. Aztán beismerte , hogy már jóval a gyilkosság élőt elköltözött. Az ügyész indítványára felolvasták a/ 1910-cs vizsgálat alkalmával a helyszínén felvett jegyzőkönyvet, majd az ügyész indítványára szombat délelőttre helyszíni tárgyalást tűzött ki az elnök. Nem lehet földet veim! honossági bizonyítvány nélkül Az agrárreformminisztérium nem hagyta még lóvá a szuboticai városi földek eladásót Szubotica város az agrárügyi minisztérium előzetes jóváhagyásával nemrégen felparcelláztatta és nyilvános árverésen eladta a liatármenti Oórbe-tó körüli háromszázhatvan hóid kiterjedésű homokos földet, amely különösen :szőlőtermelésre nagyon alkalmas. Az ^agr.lrreform. minisztérium azonban csuk azzal a feltétellel oldotta fel a földeket, hogy az adásvételi szerződéseket utólagos jóváhagyás végett a minisztériumnak kell bemutatni. Szubotica város tanácsa a minisztériumi határozat értelmében járt el és a nyolcvan vevővel kötött szerződéseket jóváhagyás végett még ! múlt: évben megküldte az agrár* ügyi .minisztériumnak. A városi tanács egyidejűleg átiratban kérte a minisztériumot, hogy a szerződések felülbírálását soron kívül kezdje meg. mert ni 'tulajdonosoknak legkésőbb február végén tártokba kell lépni, hagy a homokos földeken megkezdhessék a tavaszi munkálatokat. A homokos földeket ugyanis előbb, be kell ültetni szőlővel es gyümölcsfákkal, különben a szegény kispénzű vevők minden befektetett pénze odavész. Két hónap után, a napokban leirat érkezett a minisztériumtól a városi tanácshoz, amelyben felhívja a várost, hogy az uj tulajdonosok honossági bízenyitványát haladéktalanul terjesszék fel a minisztériumba, mert «nélkül nem lehet jóváhagyni az adásvételi szerződéseket. Az érdekelt felek között, akik Valamennyien született szuboticaiak, ’"’«agy megütközést keltett a minisztérium határozata, mert a honossági bizonylatot legjobb esetben két-három -hónap alatt tudjak beszerezni, igy a minisztérium a legjobb esetben csak májusban, vagy júniusban fogja jóváhagyni a szerződéseket. Az uj tulajdonosok elhatározták, hogy a szuboticai kerület képviselőit fogják felkérni, hogy illetékes helyen járjanak közben ügytik Végleges elintézése érdekeben. A hatóságilag engedélyezett magyar ellenzék Gál Gaszton éles támadása a magyar országgyűlésen a Bethlen-korm iny ellen Budapestről jelentik: A képviselőház pénteki ülésén az adócsökkentésről szóló javaslat vitájában .felszólalt az ellenzéki program mai megválasztott Ihil üaszton. Beszédét nagy érdeklődés előzte meg, mert köztudomású, hogy mindig határozottan képviselte a földbirtokos osztály érdekeit a parlamentben es erőteljesen szállt szembe a bürokráciával, valamint ^rös ellenfele volt a mindenkori kormányoknak az adópolitika kérdésében. Pénteki beszédében is ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Gál Gaszton. Azzal kezdte, hogy mint a hatóságilag engedélyezett ellenzék egyik tagja szólal fel, azok nevében is, akik az országgyűlés színe előtt nem jelenhetnek meg. Bejelentette, hogy a törvényjavaslatot elfogadja abban a reményben, hogy annak folytatása nem marad el. Figyelmeztette a kormányt, hogy az adóleszálhtás kérdésében nem lehet megállni, mert a inai adózási rendszer sem az államközigazgatás, sem pedig az állampolgárok szempontjából nett. viselhető el. Részletes statisztikák alapján ismertette azokat az adókat, amelyeket a városi lakosság és a falusi földbirtokos lakosság fizet és megállapította, hogy a földbirtokosok aránytalanul többet fizetnek, mint kellene. Figyelmeztette a kormányt, hogy ha a legutóbbi választáson nem is robbant ki az ország elégedelensége, az legközelebb ki fog robbanni, mert a rossz adópolitika forradalomba viszi a lelkeket. Foglalkozott ezután a javaslatnak azzal ■> rendelkezésével, amely a városok és vármegyék autonómiáját kívánja megszükiteni. Szerinte ez a legnagyobb zsarnokság és kijelentette, hogy elsősorban az államháztartásban volna szükség ellenőrre. Kifejtette ezután Gál Gaszton, hogy az államháztartásban milyen pénzpocsékolás megy végbe. Rámutatott arra, hogy negyven éve nem építettek annyi palotát Magyarországon mint most, amikor vasutas-otthonokat, rendőr-otthonokat, tiszti-otthonokat és hasonló épületeket emelnek. Államvasuti alkalmazottak és állami tisztviselők szalon-kocsikon utaznak, ho-
