Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-19 / 48. szám

Pcltarina platan» u gatovam BÁCSIMÉI NAPLÓ XXvlíg, évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT február 19. 48. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) 12 OLDAL » ÁRA I1/, DINAR Az anyanyelv joga Már csak néhány nap választ el a tartományi közgyűlések megalaku­lásától és az érdekeltek körében élénk vita folyik a kerületi autonó­mia megvalósulásának különböző részletkérdéseiről. így többek között az a probléma is felvetődött, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó tar­tományi képviselők felszólalhatnak-e a közgyűlésben anyanyelvükön. Várady Imre dr. becskereki tarto­mányi képviselő, a bánáti magyar párt elnöke jogi és célszerűségi szempontból szól hozzá a kérdéshez. Jogilag nem lehet vitás, hogy ott, ahol egy félmilliónyi magyarság nagyszámú választó-tömegei jutot­tak képviselethez a tartományi ön­­kormányzatban, a magyar nyelv közgyűlési használata semmiféle törvényes akadályba vagy presztizs­­féltő skrupulusba nem íitközhetik. Ami pedig a célszerűséget illeti, vi­lágos, hogy a megválasztott tarto­mányi képviselők csak úgy tudják az önkormányzat érdekeit hatható­san szolgálni, ha gondolataikat és érveiket az általuk legjobban ismert nyelven adhatják elő. Mihelyt e te­kintetben meg van kötve a képvise­lők keze, illetve nyelve, az eszméket kiérlelő diskusszió szabadsága hiá­nyos, aminek csak kárát láthatja egy fontos pénzügyi és szociális kérdé­sekkel foglalkozó autonóm testület Amit azonban erre vonatkozólag Várady Imre dr. mond, az bármeny­nyire helyes, igaz és elvitathatatlan, mégis csak mint egy kisebbség ré­széről megnyilvánuló kívánság és elvi álláspont vehető figyelembe. Már pedig az elmúlt nyolc esztendő alatt bőven volt alkalom tapasztalni, hogy a nemzetiségi nyelv iskolai és közigazgatási használatának mérvét nem a jogszerűség, nem az abszolút igazság, sőt nem is a praktikus meg­fontolás, hanem bizonyos fokig a faji többség közhangulata határozza meg. Épen ezért sokkal jelentősebb az, amit az anyanyelvnek a tarto­mányi közgyűlésben való használa­táról a szláv pártok szószólói mon­danak, mert az ő nyilatkozataikban a szláv közvélemény akcentusai csendülnek meg. A szombori radikális párt elnöke — nem ugyan pártja nevében, ha­nem egyéni véleményként — kije­lenti, hogy a tartományi közgyűlés tagjai felszólalhatnak anyanyelvü­kön és hivatkozik a régi magyar im­­périum alatt kialakult gyakorlatra, amely szerint Szombor közgyűlésein a szerbek anyanyelvükön beszélhet­tek. A szombori demokrata párt el­nöke tovább megy és pártja hivata­los felfogásául domborítja ki, hogy mindenki korlátozatlanul veheti igénybe anyanyelvét a tartományi közgyűlésben. A demokraták, mond­ja szombori elnökük, a legszabadabb nyelvhasználatra nézve indítványt is fognak tenni a bácskai tartományi közgyűlés plénuma előtt. / Csak a Pribicsevics-párt egyik becskereki korifeusa konstruál ellen­tétet az államnyelv tekintélye és az anyanyelv joga között és tiltakozik az ellen, hogy magyarul vagy néme­tül lehessen beszélni a tartományi közgyűlésen. Ámde a nemzetiségi jogokat nyirbáló nacionálizmus a független demokraták táborában sem szentirás. hiszen Boskovics Dusán dr. pancsevói független demokrata képviselő nemrég erélyesen sikra­­szállt a parlamentben a magyarság nemzetiségi jogai mellett. Bízvást megállapítható, hogy a faji többség mentalitása a nemzeti­ségek iránt az első évek háborús em­lékekből táplálkozó bizalmatlanságá­hoz képest tetemesen megenyhült. Ez a kedvező atmoszférikus válto­zás, amit a magyarság a maga -ré­széről bölcs és tapintatos magatar­tásával mozdított elő, sokkal szilár­dabb biztosítéka a nemzetiségi jogok teljesülésének, mint bármilyen téte­les törvény vagy nemzetközi szer­ződés. A tartományi közgyűléseken elhangzó magyar és német beszédek hirdetői lesznek, egy jobb kornak, amikor az ország polgárai faji kü­lönbség nélkül összefognak a fel­gyülemlett gazdasági. szociális, pénzügyi és kulturális feladatok megoldására és amikor a faji több­ség a nemzeti kisebbségek köteles­­ségteljesitésének energiáit a nemze­tiségi jogok réseinek betömésével fokozza fel. Viharos parlamenti ülés a képviselői immunitás megsértése miatt Az ellenzék zajosan tiltakozott a belügyminiszter válasza ellen, amely szerint Csumovics muzulmán képviselő letartóztatása nem volt jogsérelem — Makszimovies Bózsó belügym niszter újból megvizsgáltatja az ügyet Spahó kritikája a költségvetésről Beogradból jelentik: A politikai helyzetben a költségvetési vita fo­lyamán az eddigi jelek szerint fon­tosabb eltolódás nem fog beállni. A kormánytöbbség a Jovano­­vics-csoportnak a radikális klub­ba való belépése után most már elég szilárdnak tekinthető és Uzunovics miniszterelnök minapi beszéde is arra mutat, hogy a kor­mány kielégítőnek találja helyzetét a parlamentben. Az ellenzék természetesen igyek­szik a maga pozícióit megjavítani és politikájának tengelye az ellenzéki front minél erősebb kiépítése. Az erre irányuló törekvések folytán az egyes ellenzéki pártok közti ellenté­tek lassankint háttérbe szorulnak és ilyen módon az egységes ellenzéki íront esé­lyei nap-nap után javulnak. A legagilisabb ezen a téren a Radics­­párt, amely már bekebelezte a mon­tenegrói föderalistákat és küszöbön áll a szerb földmives párt csatlako­zása is Radicsék uj nemzeti paraszt­klubjához. Jovanovics Jovánnak, a földmives párt elnökének csütörtöki nyilatkozata arra vall, hogy a kérdés már megérett a megoldásra és hogy a földmives párt február hó 20-án összeülő főbizottsági ülésén dönteni fognak már ebben az ügyben. Ezzel az egyesüléssel a Radics-párt. legalább a szavazatok számát illetően, erősen meg fogja köze­líteni a radikális pártot. Ha ehhez hozzávesszük azt a köze­ledést, ami Radics és Pribicsevics közt kialakulóban van, azt lehet mondani, hogy Radics törekvése az egységes ellenzéki front kiépítésé­hez sikerrel kecsegtet. A demokrata párt is kiküszöbölt egy régi konfliktust, ami a párt ellen­feleinek alkalmat adott arra, hogy a demokrata párt szakadásáról ter­jesszenek híreket. Sikerült ugyanis azt a régi affért, amely Marinkovics Voja és Radoszavljevics Milos közt volt, békésen elintézni és Davidovics Ljuba a demokrata párt pénteki klub­ülésén felolvasta Radoszavljevics Milos erre vonatkozó levelét. Ezek­­után Marinkovics Voja minden való­­sziniiség szerint vissza fogja vonni lemondását főbizottsági tagságáról. Izgalmas jelenetek a parlament ülésén A parlament pénteki ülésén a költ­ségvetési vita során csak dr. Spaho Mehmed beszélt. Napirend előtt iz­galmas vita fejlődött ki egyfelől Spaho és egyéb ellenzéki képviselők, másfelől Trifkovics Márkó parla­menti elnök és Makszimovies Bózsó belügyminiszter között egy muzul­mán képviselő immunitásának meg­sértése miatt. Tíz órakor nyitotta meg az ülést Trifkovics Márkó elnök és a forma­ságok elintézése után felolvasta Makszimovies Bózsó belügyminisz­ter válaszát Spaho és Kapetanovics kérdésére Csumovics muzulmán kép­viselő letartóztatása ügyében. Csu­­movicsot a tartományi választások előtt a iárási főnök Zvornikban le­tartóztatta. A miniszter válasza sze­rint nem forog fenn az immunitás megsértésének esete. A válaszhoz először Spaho szólt hozzá és szörnyűségnek mondotta, hogy a belügyminiszter ugyanattól a járási főnöktől kért felvilágosítást, aki a letartóztatást eszközölte. Ez azt jelenti — mondotta Spaho — hogy akit vádolsz, az bíráskodik fe­letted. Vihar és ismét vihar Az ellenzék spahonak erre a sza­vaira nagy lármában tört ki és külö­nösen Timotijevics Koszta demokra­ta és Kokanovics Cseda földmives­­párti adtak hangosan kifejezést fel­háborodásuknak. Az elnök alig tudta a rendet helyreállítani, mire Spaho folytatta beszédét és azt a meggyő­ződését fejezte ki, hogy a miniszter válaszát a parlament nem veheti tudomásul. Kokanovics (a pad fedelét csap­kodva): Szégyen, gyalázat! Micsoda parlament ez! Trifkovics elnök: Sajnálom. Spaho ur, hogy ön igy beszél. Az ellenzék Spahonak erre a sza­mában tört ki- Az ellenzéki képvise­lők felugráltak helyeikről és úgy til­takoztak az elnök kijelentése ellen. A tiltakozásban élénk részt vettek a Radics-pártiak is. Kokanovics: Szégyen, gyalázat! Az elnöknek mégsem volna szabad igy beszélnie-Davidovics Ljuba: Immunitás nél­kül nincs parlament! Timotijevics Koszta: A nép már megtette az Ítélkezést önök felett. Trifkovics elnök az összes csen­gőket megszólaltatta, hogy csendet teremtsen, de erre az ellenzék még nagyobb zajt csapott. Kokanovics (magából kikelve): A járási főnökök többsége Írástudatlan rabló, gazember! Davidovics Ljuba: Majd a nép fogja őket eltávolítani, ha önök nem akarják. Szégyen, hogy az a járási főnök, akit megvádolnak, tesz jelen­tést saját maga felől. Végre a zaj lassankint elült és Trifkovics Márkó elnök újból felol­vasta Makszimovies Bózsó belügy­miniszter válaszát és azt a levelet, amit a belügyminiszter ő hozzá inté­zett. Majd az elnök a következőket mondotta: — Ha a képviselő urak a válasszal nem voltak megelégedve, elégedet­lenségüknek kifejezést kellett volna adni, hiszen a választ ezelőtt húsz nappal közöltem. Az ellenzék ekkor újból zajongani kezdett és különösen Kokanovics Cseda kiabált szenvedélyesen az el­nök felé. Majkics Koszta radikális: Ha Spa­ho volna a belügyminiszter, mind­nyájunkat bezáratna. Az ellenzék ezekre a szavakra ujult erővel tiltakozott és olyan lár­ma támadt, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Tiz perc után Trifkovics elnök újból megnyi­totta az ülést és összegezte a történ­teket. Szerinte a képviselők meg­lehetnek elégedve a válasszal, annál is inkább, mert azt már húsz nappal előbb ismerték és nem tiltakoztak ellene. Kapetanovics: Joggal el lehetett várni, hogy az elnök a belügyminisz­tertől fog jelentést kérni, ezzel szem­ben az elnök a járási főnök jelenté­sét terjesztette elő, ugyanazét, aki ellen a vád felmerült. Trifkovics elnök: Korábban kellett volna bejelenteni, hogy nincsenek a válasszal megelégedve. Hogy történt a letar­tóztatás? Csumovics muzulmán képviselő kapott ezután szót, hpgy elmondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom