Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-19 / 48. szám
Pcltarina platan» u gatovam BÁCSIMÉI NAPLÓ XXvlíg, évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT február 19. 48. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) 12 OLDAL » ÁRA I1/, DINAR Az anyanyelv joga Már csak néhány nap választ el a tartományi közgyűlések megalakulásától és az érdekeltek körében élénk vita folyik a kerületi autonómia megvalósulásának különböző részletkérdéseiről. így többek között az a probléma is felvetődött, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó tartományi képviselők felszólalhatnak-e a közgyűlésben anyanyelvükön. Várady Imre dr. becskereki tartományi képviselő, a bánáti magyar párt elnöke jogi és célszerűségi szempontból szól hozzá a kérdéshez. Jogilag nem lehet vitás, hogy ott, ahol egy félmilliónyi magyarság nagyszámú választó-tömegei jutottak képviselethez a tartományi önkormányzatban, a magyar nyelv közgyűlési használata semmiféle törvényes akadályba vagy presztizsféltő skrupulusba nem íitközhetik. Ami pedig a célszerűséget illeti, világos, hogy a megválasztott tartományi képviselők csak úgy tudják az önkormányzat érdekeit hathatósan szolgálni, ha gondolataikat és érveiket az általuk legjobban ismert nyelven adhatják elő. Mihelyt e tekintetben meg van kötve a képviselők keze, illetve nyelve, az eszméket kiérlelő diskusszió szabadsága hiányos, aminek csak kárát láthatja egy fontos pénzügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó autonóm testület Amit azonban erre vonatkozólag Várady Imre dr. mond, az bármenynyire helyes, igaz és elvitathatatlan, mégis csak mint egy kisebbség részéről megnyilvánuló kívánság és elvi álláspont vehető figyelembe. Már pedig az elmúlt nyolc esztendő alatt bőven volt alkalom tapasztalni, hogy a nemzetiségi nyelv iskolai és közigazgatási használatának mérvét nem a jogszerűség, nem az abszolút igazság, sőt nem is a praktikus megfontolás, hanem bizonyos fokig a faji többség közhangulata határozza meg. Épen ezért sokkal jelentősebb az, amit az anyanyelvnek a tartományi közgyűlésben való használatáról a szláv pártok szószólói mondanak, mert az ő nyilatkozataikban a szláv közvélemény akcentusai csendülnek meg. A szombori radikális párt elnöke — nem ugyan pártja nevében, hanem egyéni véleményként — kijelenti, hogy a tartományi közgyűlés tagjai felszólalhatnak anyanyelvükön és hivatkozik a régi magyar impérium alatt kialakult gyakorlatra, amely szerint Szombor közgyűlésein a szerbek anyanyelvükön beszélhettek. A szombori demokrata párt elnöke tovább megy és pártja hivatalos felfogásául domborítja ki, hogy mindenki korlátozatlanul veheti igénybe anyanyelvét a tartományi közgyűlésben. A demokraták, mondja szombori elnökük, a legszabadabb nyelvhasználatra nézve indítványt is fognak tenni a bácskai tartományi közgyűlés plénuma előtt. / Csak a Pribicsevics-párt egyik becskereki korifeusa konstruál ellentétet az államnyelv tekintélye és az anyanyelv joga között és tiltakozik az ellen, hogy magyarul vagy németül lehessen beszélni a tartományi közgyűlésen. Ámde a nemzetiségi jogokat nyirbáló nacionálizmus a független demokraták táborában sem szentirás. hiszen Boskovics Dusán dr. pancsevói független demokrata képviselő nemrég erélyesen sikraszállt a parlamentben a magyarság nemzetiségi jogai mellett. Bízvást megállapítható, hogy a faji többség mentalitása a nemzetiségek iránt az első évek háborús emlékekből táplálkozó bizalmatlanságához képest tetemesen megenyhült. Ez a kedvező atmoszférikus változás, amit a magyarság a maga -részéről bölcs és tapintatos magatartásával mozdított elő, sokkal szilárdabb biztosítéka a nemzetiségi jogok teljesülésének, mint bármilyen tételes törvény vagy nemzetközi szerződés. A tartományi közgyűléseken elhangzó magyar és német beszédek hirdetői lesznek, egy jobb kornak, amikor az ország polgárai faji különbség nélkül összefognak a felgyülemlett gazdasági. szociális, pénzügyi és kulturális feladatok megoldására és amikor a faji többség a nemzeti kisebbségek kötelességteljesitésének energiáit a nemzetiségi jogok réseinek betömésével fokozza fel. Viharos parlamenti ülés a képviselői immunitás megsértése miatt Az ellenzék zajosan tiltakozott a belügyminiszter válasza ellen, amely szerint Csumovics muzulmán képviselő letartóztatása nem volt jogsérelem — Makszimovies Bózsó belügym niszter újból megvizsgáltatja az ügyet Spahó kritikája a költségvetésről Beogradból jelentik: A politikai helyzetben a költségvetési vita folyamán az eddigi jelek szerint fontosabb eltolódás nem fog beállni. A kormánytöbbség a Jovanovics-csoportnak a radikális klubba való belépése után most már elég szilárdnak tekinthető és Uzunovics miniszterelnök minapi beszéde is arra mutat, hogy a kormány kielégítőnek találja helyzetét a parlamentben. Az ellenzék természetesen igyekszik a maga pozícióit megjavítani és politikájának tengelye az ellenzéki front minél erősebb kiépítése. Az erre irányuló törekvések folytán az egyes ellenzéki pártok közti ellentétek lassankint háttérbe szorulnak és ilyen módon az egységes ellenzéki íront esélyei nap-nap után javulnak. A legagilisabb ezen a téren a Radicspárt, amely már bekebelezte a montenegrói föderalistákat és küszöbön áll a szerb földmives párt csatlakozása is Radicsék uj nemzeti parasztklubjához. Jovanovics Jovánnak, a földmives párt elnökének csütörtöki nyilatkozata arra vall, hogy a kérdés már megérett a megoldásra és hogy a földmives párt február hó 20-án összeülő főbizottsági ülésén dönteni fognak már ebben az ügyben. Ezzel az egyesüléssel a Radics-párt. legalább a szavazatok számát illetően, erősen meg fogja közelíteni a radikális pártot. Ha ehhez hozzávesszük azt a közeledést, ami Radics és Pribicsevics közt kialakulóban van, azt lehet mondani, hogy Radics törekvése az egységes ellenzéki front kiépítéséhez sikerrel kecsegtet. A demokrata párt is kiküszöbölt egy régi konfliktust, ami a párt ellenfeleinek alkalmat adott arra, hogy a demokrata párt szakadásáról terjesszenek híreket. Sikerült ugyanis azt a régi affért, amely Marinkovics Voja és Radoszavljevics Milos közt volt, békésen elintézni és Davidovics Ljuba a demokrata párt pénteki klubülésén felolvasta Radoszavljevics Milos erre vonatkozó levelét. Ezekután Marinkovics Voja minden valósziniiség szerint vissza fogja vonni lemondását főbizottsági tagságáról. Izgalmas jelenetek a parlament ülésén A parlament pénteki ülésén a költségvetési vita során csak dr. Spaho Mehmed beszélt. Napirend előtt izgalmas vita fejlődött ki egyfelől Spaho és egyéb ellenzéki képviselők, másfelől Trifkovics Márkó parlamenti elnök és Makszimovies Bózsó belügyminiszter között egy muzulmán képviselő immunitásának megsértése miatt. Tíz órakor nyitotta meg az ülést Trifkovics Márkó elnök és a formaságok elintézése után felolvasta Makszimovies Bózsó belügyminiszter válaszát Spaho és Kapetanovics kérdésére Csumovics muzulmán képviselő letartóztatása ügyében. Csumovicsot a tartományi választások előtt a iárási főnök Zvornikban letartóztatta. A miniszter válasza szerint nem forog fenn az immunitás megsértésének esete. A válaszhoz először Spaho szólt hozzá és szörnyűségnek mondotta, hogy a belügyminiszter ugyanattól a járási főnöktől kért felvilágosítást, aki a letartóztatást eszközölte. Ez azt jelenti — mondotta Spaho — hogy akit vádolsz, az bíráskodik feletted. Vihar és ismét vihar Az ellenzék spahonak erre a szavaira nagy lármában tört ki és különösen Timotijevics Koszta demokrata és Kokanovics Cseda földmivespárti adtak hangosan kifejezést felháborodásuknak. Az elnök alig tudta a rendet helyreállítani, mire Spaho folytatta beszédét és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a miniszter válaszát a parlament nem veheti tudomásul. Kokanovics (a pad fedelét csapkodva): Szégyen, gyalázat! Micsoda parlament ez! Trifkovics elnök: Sajnálom. Spaho ur, hogy ön igy beszél. Az ellenzék Spahonak erre a szamában tört ki- Az ellenzéki képviselők felugráltak helyeikről és úgy tiltakoztak az elnök kijelentése ellen. A tiltakozásban élénk részt vettek a Radics-pártiak is. Kokanovics: Szégyen, gyalázat! Az elnöknek mégsem volna szabad igy beszélnie-Davidovics Ljuba: Immunitás nélkül nincs parlament! Timotijevics Koszta: A nép már megtette az Ítélkezést önök felett. Trifkovics elnök az összes csengőket megszólaltatta, hogy csendet teremtsen, de erre az ellenzék még nagyobb zajt csapott. Kokanovics (magából kikelve): A járási főnökök többsége Írástudatlan rabló, gazember! Davidovics Ljuba: Majd a nép fogja őket eltávolítani, ha önök nem akarják. Szégyen, hogy az a járási főnök, akit megvádolnak, tesz jelentést saját maga felől. Végre a zaj lassankint elült és Trifkovics Márkó elnök újból felolvasta Makszimovies Bózsó belügyminiszter válaszát és azt a levelet, amit a belügyminiszter ő hozzá intézett. Majd az elnök a következőket mondotta: — Ha a képviselő urak a válasszal nem voltak megelégedve, elégedetlenségüknek kifejezést kellett volna adni, hiszen a választ ezelőtt húsz nappal közöltem. Az ellenzék ekkor újból zajongani kezdett és különösen Kokanovics Cseda kiabált szenvedélyesen az elnök felé. Majkics Koszta radikális: Ha Spaho volna a belügyminiszter, mindnyájunkat bezáratna. Az ellenzék ezekre a szavakra ujult erővel tiltakozott és olyan lárma támadt, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Tiz perc után Trifkovics elnök újból megnyitotta az ülést és összegezte a történteket. Szerinte a képviselők meglehetnek elégedve a válasszal, annál is inkább, mert azt már húsz nappal előbb ismerték és nem tiltakoztak ellene. Kapetanovics: Joggal el lehetett várni, hogy az elnök a belügyminisztertől fog jelentést kérni, ezzel szemben az elnök a járási főnök jelentését terjesztette elő, ugyanazét, aki ellen a vád felmerült. Trifkovics elnök: Korábban kellett volna bejelenteni, hogy nincsenek a válasszal megelégedve. Hogy történt a letartóztatás? Csumovics muzulmán képviselő kapott ezután szót, hpgy elmondja
