Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-17 / 46. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ (927. február 17. mondotta: »A cél, amiért harcolunk, nincs messze, de ina még három és fél millió magyar van idegen járom alatt«. Sipos generális a Ludovika Akadémián a Szent László-szobor leleplezése alkalmából kijelentette, hogy vissza kell áilitani a régi hatá­rokat és a magyarságot az erre irá­nyuló harcokban Szent László fogja vezetni. Akkor, amikor Magyaror­szág katonai ellenőrzésének meg­szüntetéséről van szó, a legnagyobb figyelmet kell forditani ezekre a je­lenségekre. Uzunovics válasza Pribicsevics beszéde után Uzuno­vics miniszterelnök szólalt fel és vá­laszolt Pribicsevics kritikai megjegy­zéseire. — Pribicsevics szóvátette — mon­dotta a miniszterelnök — hogy én helyet foglaltam abban a kormány­ban, amely a nemzeti blokk címét viselte, később abban, amely a hor­­vát parasztpárt közreműködésével jött létre és végül most abban, ame­lyikben a szlovénok vesznek részt. Azt hiszem nem helyes a nemzeti blokk elnevezés, mert nem tudom megállapítani, hogy mennyivel volt nemzetibb az a kormány, mint azok, amelyeket később én alakítottam. Mi a horvát parasztpárttal 1925 juniusá­­*ban egyeztünk meg és nem a mi hi­bánk, hogy ezt a politikát nem foly­tathattuk. A mostani kormányban tényleg nincsenek bent a horvátok. de ez nem jelenti azt. hogy a kor­mány a horvátok ellen foglalna állást, mint ahoev nem volt szlo­vénellenes jellege a kormány­nak, amikor nem fogla'tak ben­ne helyet a szlovénok. — Miroszavljevics tábornokot nem azért hívtuk a kormányba, mert mintha Jovanovics Vásza kaotikus állapotokat teremtett volna, hanem azért, mert szükség volt a közleke­dés depolitizálására és olyan kiváló szakemberre, mint amilyen Milo­­szavljevics generális. Pribicsevics szemükre veti, hogy a szlovénokkal megegyeztünk és ezzel kapcsolatban a konkordátum ügyét is szóba hozza. Ha azonban minden kérdé'ben keresnénk az okokat, amelyek az egyes pártokat egymástól el­nak arról a szakaszáról, amely a mi­niszterek helyettesítéséről intézke­dik. A javaslat szerint a minisztert távolléte alatt miniszter vagy állam­titkár helyettesítheti. A vitában Su­­perina, Polics föderalista és Marja­sics radikális vettek részt. Végül úgy módosították a javaslatot, hogy ha a miniszter külföldre utazik, helyette­sét, a miniszterelnök előterjesztésé­re, a király nevezi ki. Az ülés ezután véget ért. Radics István lett a zágrábi tartomAnv­­gyiilés elnöke Zagrebból jelentik: Radics István egyetlen nagv tartomány ala­a Dom szerdai számában a tartomá­­kulhatna, nyi önkormányzatról Irt cikket, a melynek egyik részlete nagy feltű­nést keltett politikai körökben, mert elárulja a parasztvezér rejtett poli­tikai terveit. A cikkben, amelynek cime: »A tartományok egyesülése«, Radics rámutat annak jelentőségére, hogy ha két, vagy több tartomány összlakosságának száma nem több, mint nyolcszázezer lélek, akkor ezek a tartományok a törvény szerint egyesülhetnek. Egyúttal, bejelenti Radics. hogy ezt a törvényes lehetőséget azonnal ki is fogja használni a .spüti és a dubrovniki tartomány, amelyek Dub­rovnik székhellyel egyesülni fognak, a két tartoniánygyülés harmadik ülését már együttesen fogja megtar­tani. Az egyedüli baj Radics szerint az, hogy a törvényben nyolcszázezer lélekszám a maximum, de kifejezést ad annak a reményének, hogy ezt az intézkedést rövidesen megváltoz­tatják és akkor nem lesz akadálya annak, hogy nagyobb tartományok is egyesüljenek. Ennek folytán remeik hogv a két dalmáclai, a tengermelléki. a zagrebi és az oszilek! tartományok, amelyek­ben a Radics-nárt túlnyomó többségben van, nemsokára egy tartománnyá egyesülnek. Ha pedig a boszniai muzulmánok támogatják a horvát parasztpártot, akkor tizenegy jelenlegi tartományból amely sokkal jobban megfelelne az önkormányzat feladatainak, mint az apró tartományok. Politikai körökben általános az a felfogás, hogy a Radics cikkében vá­zolt tartományi egvestí’és nem je­lent mást, mint az egységes Horvátország uj formában való megteremtését. Radics István ezzel azt árulta cl, hogy mostani politikai magatartása csak arra szolgál, hogy valódi célját fedezze, amely lehetővé akarja tenni a minél önállóbb Horvátorszá­got. későbbre oedig a födern’fs­­ta államberendezést célozza. A Radics-párt egyébként navy elő­készületeket tesz a tartományi gyű­lésre. A pártvezetőség naponta per­manens ülést tart, amelyen az ön­­kormányzat szervezéséről tárgyal­nak. A szerdai ülésen elhatározták, hogy a zagrebi tartománvevtílés vá­lasztmányában a horvát naraszt­­nárt teljes vezetősége benn lesz és a tartománvsrvülés elnöki tisztségére magát Radics Istvánt fogják megválasztani, így a horvát politikai körökben nagy érdeklődéssel néznek a tartomány­­gyűlés jövő szerdai ülése elé, ame­lyen Radics István bizonyosan fontos politikai nyilatkozatokat fog tenni elnöki székfoglaló beszédében. Az uj magyar képviselőház első viharos ülése Izgalmak az októberi forradalmat Igazoló szociáldemokrata felszólalás és Ádám egyetemi tanár kinevezése miat: választják, akkor sohase lehet­ne koalíciót létrehozni A radikálisok hajlandók együtt dol­gozni mindazokkal a pártokkal, ame­lyek készek egy reális munkapro­gram megvalósítására. — Ami a külügyeket illeti — fejez­te be beszédét a miniszterelnök — a külügyminiszter a költségvetési vita során részletesen fog nyilatkozni az ország külügyi helyzetéről. Pribicsevics személyes kérdésben szólalt még fel, majd az elnök dél­után két órakor az ülést berekesz­tette. A legközelebbi ülés csütörtö­kön lesz, amikor Lalosevics Joco szombori képviselőnek a bácskai és baranyai árvíz ügyében beterjesztett interpellációja kerül napirendre. A Jovanovics-klub hoz­zájárult a fúzióhoz A Jovanovics-csoport kedden dél­után ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette a radikális klub ismeretes határozatát a Jovanovics-csoport visszavételéről. Rövid vita után el­határozták, hogy a csoport vala­mennyi tagja visszalép a radikális klubba. Jovanovics Ljuba visszatéré­sének kérdése még a radikális párt főbizottságának jóváhagyására vár. Ki helyettesítheti a minisztert? A törvényhozó bizottság Zsitko­­vics Ljuba elnöklete alatt ülést tar­tott, amelyen a központi igazgatás­ról szóló törvényjavaslatot tárgyal­ták. Superina Benjamin felszólalásá­ban kifogásolta, hogy a javaslatot a törvényhozó bizottság tárgyalja, mert szerinte szakbizottságnak kel­lene tárgyalnia. Nagy vita fejlődött ki a javaslat* Budapestről jelentik: Az országgyűlés szerdai ülése már nem volt olyan csön­des, mint a legutóbbi ülések, mert egy­részt Propper Sándor felszólalása kap­csán felelevenedett az 1918 októberének emléke és okozott erős vihart, másrészt Csiltéri András interpellációja és gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter vá­lasza folytán ismét a parlament elé ke­rült Ádám Lajos egyetemi tanárrá tör­tént kinevezési ügye, amivel kapcsolat­ban a kultuszminiszter felvetette a bi­zalmi kérdést. A fajvédők választási atro­citásokról panaszkodnak Már az ülés eleje is pikáns témával kezdődött, mert a fajvédő Borbély- Matzky Emil, a fajvédőpárt vezérének és az előző választások vezérkari főnö­kének, Gömbös Gyulának állandó he­lyeslése közben választási atrocitáso­kat tett szóvá, azt panaszolva, hogy a gyöngyösi kerületben a fajvédők egyik választóját csendőrök a főszolgabíró utasítására letartóztatták és megtai­­palták. Scitovsky Béla belügyminiszter azon­nal válaszolt az interpellációra. »Közel az idő. amely Iga­zolni fogia 1918 októberét« Áttértek ezután a napirendre, amelyen az adómérséklési javaslat szerepelt. A vita során felszólalt Propper Sándor szociáldemokrata képviselő is, aki be­szédének annál a részénél, amelyben a javaslatnak az autonómiák megnyirbálá­sára irányuló tendenciájáról beszélt, fi­gyelmeztette a kormányt, hogy lőhet még idő, mikor a kormánynak szüksége lehet az autonómiákra. Ne feledje el a kormány — mondotta •— hogy az egy­­rugós szerkezetek sohasem jók. Felkiáltások a kormánypártról: És 1918-ban?! Propper: Mi életünk háromnegyed ré­szét leéltük, de bennünket még helyben talál az az állapot, amely igazolni fogja 1918-at. Óriási fetzudulás fogadta a kormány­párton ezeket a szavakat és hangos közbekiáltások zúdultak Propper felé, aki a következő szavakkal folytatta be­szédét: — Az én számomra 1918 októbere je­lenti a szabadságot, az általános titkos választójogot, a szociális biztosítást és az egyesülési és gyülekezési szabadsá­got a proletárok részére. Borbély-Matzky Emil: A terrort! A kormánypárton a felháborodás egy­re jobban fokozódott Propper e szavai­nak hallatára és különösen Farkas Géza kiáltott magából kikelve a szociáldemo­kraták felé: —- Hogy lehet ilyen bűnt dicsérni? Tönkre tették az országot! Malasiís Géza: Az országot nem 1918 októbere, hanem a háború tette tönkre, az önök háborúja! Propper: Nekem jogom van dicsérni 1918 októberét, mert én akkor passzív voltam, de önök közt ott ülnek azok, a kik aktiv résztvevői voltak az ügyeknek. Az októberi forradalom ajtaján illusztris egyének és illusztris testületek kopog­tattak. A kormánypárton már elfelejtet­ték, hogy nekünk szerencsénk volt fel­olvasni egy listát az októberi szerep­lőkről, az újak kedvéért 'módomban lesz újra a képviselőház elé hozni ezt a listát javított és bővített kiadásban. Az egyetemi zavargások ügye Csilléry András interpellált ezután az Ádám Lajos egyetemi tanárrá történt kinevezésével kapcsolatos bonyodal­makról és tüntetésekről. A legutóbbi in­terpellációs napon ugyanebben az ügy­ben Pakots József is interpeilált és Kle­belsberg Kunó gróf kultuszminiszter mindkét interpellációra való válaszáhan kijelentette, hogy az egyetemi autonó­mia köre nem terjedhet ki a kormány egyetemi kinevezésének jogaira. A kor­mány meghallgatja az illető fakultások előterjesztését, de a kormány keze a ki­nevezés tekintetében nincs megkötve. Legfeljebb forradalmi magyarázattal, le­het megtámadni a kormány eljárását. Hangsúlyozta ezután a miniszter, hogy felveti a bizalmi kérdést: Az alkotmá­nyos törvényhozás döntsön, hogy helye­sen járt-e el ebebn az ügyben. Ha a Ház nem adja meg a bizalmat, elhagyja a helyét, de ha megkapja a bizalmat, ak­kor egy testület nem jelentheti- ki a mi­niszternek, hogy: nje pozvolm! Ismertette ezután a kultuszminiszter az Ádám-ügy fejleményeit és megállapítot­ta, hogy az egyetemi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy itt al­kotmányodon ellenjegyzett államfői, tény­kedésről van szó, amelynek minden kö­rülmények között érvényt kell szerezni. Az egyetemi tanács felhívást intézett az orvosi karhoz, hogy Adám professzorral kapcsolatos kötelességét vonakodás és késedelem nélkül-' teljesítse. Ez meg is történt. A tanács meghívta Ádám pro­fesszort, számára szabályszerűen szi­gorlatokat irt ki és segédszemélyzetet is kirendelt melléje. Ezzel tehát Ádám számára keddtől kezdve klinikáján ren­delkezésre áll mindaz, ami egy egyetemi tanárt megillet és Ádám Lajos professzor kedd óta rendkívüli tanári jogainak tény­leges birtokába lépett. Pakots József a miniszter válaszát tu­domásul vette, Csilléry András azonban azt nem fogadta el. A Ház óriási több­séggel tudomásul vette a miniszter vá­laszát és ezzel az ülés véget ért Katholikus kongresszust hívna\t össze a Vajdaságban A szrbobrani hitközségi képviselőtes­tület küldöttsége dr- Várady Imrénél Becskerekről jelentik: A becskerek! katholikus egyháztanács és az egyházi hatóságok közötti harcnak üja^b fejle­ményei vannak. A felfüggesztett egy­házi tanács memorandumot készített, amelyben válaszol azokra a vádakra, amelyeket az apostoli adminisztratura. felhozott ellene. A memorandum a na­pokban kerül nyilvánosságra. Bizonyos jelekből arra lehet követ­keztetni, hogy az egyházi hatóságok és az egyháztanács között nemcsak a Bánátban, hanem a Bácskában is sur lyos ellentétek merültek fel. Szerdán ugyanis Szrobránból Jcüldöttség keres­te fel dr. Várady Imrét. A küldöttség, amely a szrbobrani hitközség képvise­letében járt él, tanácsot kért Várady Imrétől, hogy mitévők legyenek, mert a negyven év óta fennálló alapszabályo­kat a bácskai apostoli adminisztratura érvénytelenítette és olyan alapszabályj­­kat állított össze, amelyek az egyes hit­községek autonómiáját megcsonkítják. A küldöttség elmondotta, hogy a múlt évi képviselőtestületi választások Után a szrbobráni plébános a megválasztott képviselők közül nyolcat törölt és he­lyettük másokat vett fel a képviselőtes­tületbe. Részben ezért, részben az uj hitközségi alapszabályok miatt a képvi­selőtestület tagjai nem akarták letenni az esküt, mire a plébános valamennyiük helyett újakat nevezett ki. A szrbobrani római katholikus hívek a műit héten gyűlést tartottak, amelyen foglalkoztak az apostoli adminisztratura sérelmes in­tézkedésével és elhatározták, hogy mindaddig nem fizetnek hitközségi adót, amíg vissza nem kapják autonómiáin­kat. A küldöttség azt a tervet vetette fel, hogy vajdasági katholikus kongresz­­szust kellene összehívni, amelyen meg­­vitatnák a lelmerült panaszokat. Várady Imre válaszában kijelentette a küldöttségnek, hogy nem akar be avatkozni a bácskai hitközségi ügyekbe, csupán azt ajánlja, hogy ne élezzék Ki a harcot és Igyekezzenek békés utón megegyezni az apostoli adminisztratu rával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom