Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-15 / 44. szám

1927. februáT 15 BÁCSBTOGrTEI NAPLÓ 5. oldal. ür. Halmi ístuán Tegnap eltávozott innen egy ember, a ki nagyon' sokaknak fog hiányozni, aki­nek emléke sokáig fog élni azok között, akik öt közelebbről ismerték, de külö­nösen élni fog azok között a betegek között, akik évröl-évre egyre nagyobb számban keresték fel őt. aki fáradha­tatlan szorgalommal és nem közönsé­ges talentummal állott szolgálatára az egészségét kereső közönségnek. Dr. Halmi István egy szépen nekilendült pálya ‘ legmagasabb pontján hirtelen megállóit, becsomagolt és elutazott Mi­nen. hegy Budapesten találjon magá­nak u; működési kört amelynek sike­rében itt senki f.svfn . kételkedik. Ezen a Hton ton követi f. is öccsét, az országos nevű nagy bankdirektort. tikiról azt mondják, hogy . ma már Pesten is legelső a maga terrénumában: nem kétséges. Hogy dr. Halmi orvosi talen­tum?. Pesten is csakhamar sikereket í' g aratni. IV. Halmi István 1914-ben lőtt icí mikor a világháború zivatara öt is ki­vetette- fészkéből. itt szolgált a háború hosszú évei alatt, míg egyszer csak úgy látta,: hogy hiába menne .mát visz­­sza régi működési helyére: iU maradt tehát, . végleg letelepedett s orvosi praxist kezdett. .Számításában nem is csalódott: a közönség egyre nagyobb számban kereste fel őt, innen is, vidék­ről is sűrűn jártak hozzá, orvosi tudá­sától segítséget kérni. Bit és még 5o-! kan sokáig nem láttuk tisztán, mi volt az oka az ő váratlan nagy sikerének: sokan titkos befolyásokat szimatoltuk, mások a konjunktúrát okolták: mindez tévedés volt. Dr. Halminak nem volt szüksége mindezekre, megállóit ő aj maga lábán is, amint ezt a körülmé­nyek igazolták utólag. Azokkal a duali­tásokkal, amelyekkel ö rendelkezett, j mindenki más is az elsők közé küzdöt­te voíha fel magát. Meg vannak benne az orvosi gyakorlat művészivé való fejlesztéséhez az összes szükséges kel­lékek: alapvető ■ tulajdonsága volt a 'el- j kiismeretesség. Neki nem volt soha elég korán s nem volt soha későn: amikor hivták, ő elment, tekintet nélkül arra, hogy ki hívta, hova hívta, miért hívta. Betegeitől tudom, hogy képes volt * itt aludni a beteg szobájában, ha az i-: szaka veszélyesnek Ígérkezett, esetleg 1 fizetés nélkül is. A szorgalom azon­ban távolról sem meríti ki orvost iö .ti-1 újdonságainak gazdag tárházát: vele- j született természetes intelligencia far- j íotta előtte a lámpát az orvosi diag-j loszika sokszor oly homályos utjain.! Itt kell megemlítenem, hogy ö diagnosa- ' izálta meg Szuboticán az első kiütő- j 'es typhust: hogy ennek milyen jelen-, őségé t an. azt mindenki tudja, .aki e : Ktrzalmas kór jelentőségét csak félig- , neddig is ismeri. Meg kell említeni, j togy mennyire fejlődő, öntudatos, a j udomáunyal nemcsak lépési tarló, de - ■■■/. élen haladó orvos volt Szorgalma­dul búvárkodott a tudományos iroda­lmiban. teljesen au fait volt mindennel., 1 legújabbal és ? legrégibbel s mindazt 1 v-I leszüietett ösztön csalhatatlan intői- . : .iával olvasztotta orvosi tudásának l ryakdrlati kincsei közé. Csak nem re-1 : i:eu! jelent meg- egy kitűnő tanulnia-1 rot budapesti Gyógyászat ■ eimiij. .vaklap egyik számában a nyelőcső egy j itk.; nngbetcgedésérö!. ame.y épen. j iikaságáuál; i\ gva külföldön is állandó ; uiyogn az orvcsi búvárkodásnak. I u­­iásán és lelkiismeretességén, jógiul h>­­rkáián és vasszorgalníán kiviil is volt nég benne valami, ami1 nélkül hem or-’ os az orvos, ami nélkül az orvosi adat- j liahnas csak lélektelen leltári anyag: aí mothnageli kellék: a szív. Gyöngéd és . megértő, elnéző és jóság s. barátságos : és nyájas tudott lenni betegeihez. A pénz nem imponált neki, tetteire Itatás- 1 sál nem volt s akárhányszor -mosolyog-' j va mesélte cl, hogy egy-egy .esetétől még a kocsipénzt sem tudta megkapni. Még hallom hangját a telefonban, amint különös figyelmembe ajánlja azt a véz­na beteget, aki a gyereket sírját ápolja s jó helyről tudom, hogy egy elbocsá­tott alkalmazottjának pénzt adott, aki. ebből a pénzből fizette a — másik or­vost, természetesen a dr. Halmi tud­tával és beleegyezésével. Ha Szubotica orvosi szempontból nagyot haladt, ha el lehet mondani, hogy messze terüle­ten Szubotica verhetetlen magasságban áll más városokhoz viszonyítva, akkor ebben a dr. Halmi munkájának nagy része van, j Az utóbbi időben nyilvánvaló lett, ; hogy nemcsak a betegek, hanem or­­jvostársai legnagyobb részének is osz- i tatlan bizalmát birja. Hosszas utá.ijá­­! rás és fáradozás után sikerült össze­hoznia a helybeli orvosokat egy közös j cél:. a szuboiicai orvos-egylet érdeké: i ben. Ezért sokat agitált, tárgyalt, lótott­­! futott.' inig végre megtudta közeliiéin az ideált: tudományos és adminisztratív fórumot akart s ennek a programnak egy része meg is van. Akármennyire távol vagyunk még egy, a tudomány i fejlesztését istápoló egyesület kialakulá- I sátő-1, tény az. hogy ami történt. azt I dr. Halmi csinálta s nem hiszem, hogy I volna még valaki, aki utána tudná csi- I nálni. Neki meg volt liózzá a súlya.' j ereje akarata és képessége, hogy a I széthúzó elemeket egy asztalhoz ül­tesse. Dr. Halmi botgyógyász volt és Rönt­­geuoíógus. Mindkettőt kitünően tudta. Ezek a képességek nem hagyják öt cserben ezután sem s biztosra veszem, hogy meg fogják hozni számára Pesten is a sikert. A háború előtti évek tanár­­imádó hangulatával szemben az ö pél­dájára hivatkozom, akt meg tudta mu­tatni, hogyan lehet a vidéki orvosi tu­dást magas nívóra emelni, hogy lehet a gyakorló orvos megbízható őrzője a vidéki betegek életének s hogy lehet a betegeket rászoktatni arra. hogy ott­hon is meggyógyuljanak.. Dr. Halmi eltávozott innen s egy má­sik ország fővárosában vár reá uj jövő. »Az ember sorsát földöntúli hatalmait intézik • mondta nekem nemrégiben — s én elborult arccal hallgattam, mi­lyen objektiv tudott maradni. Azt üze­nem Neked, kedves barátom, hogy ezek a földöntúli hatalmuk legyenek jók hoz­zád. ne hagyjanak cserben soha. Le­gyen életed ni fejezete. szerencsés és sikerrel teli s találd meg ott is kedved a munkához, mint itt. Meghatott, szív­vel j küldöm Neked a magam és a hoz­zám hasonló érzésű embereit * szerető üdvözletét, sikert és örömet- kiváltva jövendő munkásságod jutalmául. Távo­zásod veszteségét jelent számunkra,-.de vigasztal az a tudat, hogy a fejlődés uj lehetőségei nyílnak meg számodra. En­nek reményében tesz Tőled huesutö-.r barátod: u z­l)r. Hermáiul Károly Katasztrofális földrengés pusztított Hercegovinában és Dalmáciában A földrengésnek einberáklozatai vannak — Épületek dőltek össze és a romok maguk alá temették az embereket — Derült égen villámok cikáztak Ot millió dinár kárt okozott a földrengés Hercegovinában és a dalmát ten­gerparton hétfőn a hajnali órákban iszo­ny« földrengés pusztított. amely több helyen a délelőtti órák­ban is megismétlődött. A földrengés anyagiakban és emberéletben nagy pusztítást vitt végbe. A beogradi szeigtnográ'ftaí intézet megállapítása szerint a hétfői föld­lökések annak a földrengésnek bar madik sorozatát alkotják, amelynek , első és második szériája a múlt év I szeptemberében és novemberében zajlott, le. Hz a mostani földrengés egyike a legerősebbeknek és legbor­zalmasabbaknak, amelyek eddig az I országban előfordultuk. Mint Mosztárból jelentik, a mosz- I túri főispán! hivatal egész sor jelen­­j tést kapott arról, hogy Stoluc, Csap­­- inna, Metkovics és más helységek- i ben katasztrofális földrengés volt \ hétiön hajnalban. A földrengés ezen az egész területen négy óra ötven perckor kezdődött és negyvenöt md- I sód percen át tartott. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka csendes és derült volt, a földrengés idején azonban a tiszta égboltból villámcsapások sújtottak le. ! *4 lakosság lelett mindenütt rettene­• les minik lett űrré. Ljubinjeben tíz húz dőlt össze, néhány ember meg­holt, többen megsebesültek. Dabar­­szko Ibájén, ahol egv hetit beomlott és néhány házat maga alá temetett, szin­tén több a halott és sebesült. ierkoviesiben tiz ház összedőlt, az áldozat két halott és négy súlyos se­besült. üzen a környéken is liegy­­beontlás történt. Popovo-pnljén nagy földterület omlott be. az áldo­zatok szánta jelentékeny. A földlö­kések reggel és délelőtt folyamán megismétlődtek és a nép között a /legnagyobb pánikot idézték elő- Leg­• többet szenvedett a földrengéstől a stolaci járás. Metkovicsnn összedőlt • a vasúti állomás és körülötte egész sor ház. A földlökések rendkívül erősek vol­tak. A földrengés epicentruma Lju­­binie és Dubrovnik között volt. Az imofi és sibeniki járásban szintén • katasztrofális volt a földrengés. ’ I Mindenünnen emberáldozatokról is 1 tesznek jelentést. A földrengést csak­­nem mindenütt csodálatos természeti tünemények kisérték. Beogradból jelentik, hogy a szeiz­mográf iái intézet a földrengésről a 1 következő jelentést adta ki: Hétfőn reggel négy óra negyven- í négy másodperckor borzalmas föld- j : rengés, volt. amelytől a legtöbbet a : ; stolaci járás szenvedte. A kár igen - nagy Részletek még hiányoznak. A ! földrengés tizenkilenc lökésben nyil- I-vénült meg. .4 zagrebi, szarajevói és mosztári szeizmogrúliai állomásokon ■ a földlökésektől kiugrott a sezizmo­\ gráfiai készülék tűje- A földrengés epicentruma Ikogradtól kétszázhet­ven kilométerre van. Ugyanabban az időben öt órakor Beogradban is érezhető volt a földrengés. Herce­govinában húsz percig tartottak az egyes földlökések, amelyek különbö­ző időközökben követték egymást. I Szarajevóból délután félkettőkor j jelentették, hogy a földrengés kidöntötte a tele­fon és távíró póznákat, úgy hogy az egész területen meg­szűnt a telefon- és táviról orgalom. Lhibinjében összedőlt a dohánygyár és az összes állami épületek. A kárt öt millió dinárra becsülik. A vajdasági gazdasági körök az adómérséklésért Monstreküld ittség kéri a pénzügyminisztertől a. forgalmi adó megszüntetését A noviszadi kereskedők és. gyáriparo­­í sok egyesülete karöltve a -Vajdasági I Kereskedők Egyesületeinek Szövetségé­­! vei» és a -Vajdasági Pénzintézetek Szö­vetségével-.. uagyobbméretü akciót incli- I tóit a Vajdaságban érvényben levő adók mérséklése, illetve egyes csak'a Vajda- I ság lakosságára kivetett adók eltörlése I érdekében és eziigyben terjedelmes és alaposan megindokolt memorandumot készített, amelyet a megnevezett szerve­zetek monstreküldötség utján juttatnak el a pénzügyminiszterhez. A küldöttsé­get Szianhovics Szvetiszláv nemzetgyü- I lesi képviselő fogja a pénzügyül iiiiszter- I hez vezetni, akinek csütörtökön adják át ,tz elkészült memorandumot, i A vajdasági gazdasági körök a mentő­­! randumbau sérelmezik a jövedelmi adő­­j kulcsnak jelenleg érvényben levő meg- 1 állapitási módját, mely ellentétben áll a I Vajdaságban -érvényben levő magyar j adótörvényekkel és más adónemeknél I érvényben levő gyakorlattal. A kiildött­­; ség arra fogja a minisztert kérni, hogy j a jövedelmi adókulcsot, dinárban áilapit­­{sa meg és az adókivetésnél a korona pa- I rínak vétessék a dinárra]. A küldöttség kérni fogja a forgalmi adó végleges beszüntetését, mert azt már egyetlen nyugati államban sem ve­tik ki és ez az adónem létében ingatja meg a különben is túlontúl megadózott ; kereskedőket és iparosokat. Kérni fogja i továbbá a küldöttség a létminimumnak >7500 dinárról 20.000, esetleg 12.000 di­nárra való felemelését, mert a 2500 di­náros létminimum már rég túlhaladott álláspont. Nagy sul.it helyez a memorandum arra. hogy a pénzügyminiszter minden eddigi adóhátralékra és az elintik évek után még csak ezután kivetendő adókra legalább tiz esztendei moratóriumot ad­jon. A pénzügyminiszter már eddig is hajlandónak nyilatkozott ezekre az adó­hátralékokra négy évi, halasztást enge­délyezni, de a gazdasági körök a határ­időt legalább is tiz évben kívánják meg­állapítani. Azt is követelik a kereskedők és gyár­iparosok, hogy az adózást arányosítsál. :> különböző foglalkozási ágaknál, mert szerintük a földbirtok összehasonlíthatni - lanul kedvezőbb adózási elbánásban n szesíil, mint az ipar és kereskedclen Végül azt kívánják a gazdasági kor-ó hogy a pénzügyminiszter szüntesse me:-. az ezidöszerjnt érvényben levő valut­ás devizakorlátozásokat, mert azok ntee­­bénit.iák az importot és exportot és ig\ azokból az államra károk háramlanak. A küldöttség csütörtökön jelenik meg a pénzügyminiszternél és-egyben eljár a posta- és távirdaügyi miniszternél is akit arra. kíván megkérni, hogy helyezze vissza a noviszadi postaigazgatóság táv­beszélő és távirdaosztáiyának élére an­nak eddigi vezetőjét: Nenudovics Ve- Iimir osztályfőnököt. aki nagy megértést mutatott a gazdasági körök minden jo­gos és méltányos kívánsága iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom