Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1927-02-13 / 42. szám
22. oldal. 1927. február 13 BÁjCSMEGYEI napló P- Gergely Ber'ska: Betűk vándor utján Bucsvtlan indulás dérütött küszöbén szemem csak önszivemre fagyaszt könnyet, árnyékos oldal fakó vazallusát nem hívja, nem várja, nem biztatja, nem indítja se szelíd lámpalény, sem a csillagok. Szobrom a napos téren még gyáván hív. piros sziveket rajzol a fehér semmibe, de én tőrrel döftem át valamennyit, mert tovább húz innen zsarnok akarása a vállalt igának és fonák szabadság hazudik felém kék eget. Minden pillaimt egy-cgy gyilkos ütés. rég halott már a tegnapok szent láza! Koporsója szinarany és nagyon nehéz, de mindenki maga cipeli terhét, kinek utijegyét árnyékos oldalra bélyegezte sorsa. Gyatra gyeplősök csengő ostora nem vérez, nem nevel, nem segít, nem tál, nem használ, nem gyógyít. Vadít. Öklöt nevel a csodák hajnalára és mérgezett mosolyt, ami nem tett még szebbé holnapot soha. Sötét van. Mindenki napnak hiszi a tükrét és egész életét bele neveti vagy sírja, így zúzta.ezerarcúra isten a földet, talán mert' az ember válla nem bírná el a bu és öröm láncát, ha — mint a nap — egybe ölelné a világot. Torz a képe minden fájdalomnak és rut igazság önmagunkért sírni. Mégis igazság és a szív nem középület, hogy akárki gyászlobogójrit hazudja ki a homlokára. És önmagát mindenki legszebben siratja. Szavak maró és meddő vándorútián hiába a vas szív. kő arc vértje, vak kordésa vagyok hazug matyóknak. a végtelenbe futó ingó pallón, mint sunyi suhancok. mint ártatlan angyalok himbálnak alattam. „Feleséyü! vennék urileányt jófizelésü apától származó három gyerekkel. . 3' Moszkva, február. Szovjetoroszország tnérföldes csizmákkal halad. A nők egyen jogosításából^ ma már szinte a női nem diktatúrája fejlődött *ki és a szegény háttérbe sz >ritott férfiak kézzel-lábbal igyekeznek védekezni a szovjet modern házassági törvényei« ellen. Az ukrajnai szovjet tartja jelenleg a rekordot. Itt ma a szó legszorosabb értelmében meg lehet valakit házasítani anélkül, hogy megkérdeznék, akar-e házasodni. A derék polgár nyugodtan ül otthonában és örül az aranyszabadságnak, amikor az anyakönyvi hivatal postán értesíti, hogy ekltor és ckkrr házasságot kötött. Az uj ukrán törvény ugyanis megengedi. az egyoldalii házasságot is.! Mindenkinek jóga van törvényesittetni egy már fennálló viszonyt. A házassági helyzet különben is erő- i sén megváltozott Oroszországban. A j törvény szigorúan előírta, hogy a férfi keresetének egyhannadát köteles a !iázaságou kívül született gyermeke javára adni. Ennek a törvénynek az életbelépése óta az OTOsz férfiak nagyon is meggondolnak minden apró kalandot. Oroszországban ugyanis egy uj fog! ilkozási .ág alakult ki, a tartásdijas ’’ő-1 ké. Ha egy nőnek gyereke születik, ak- i kor egyúttal tizennyolc évig gondtalanul élhet ,a gyermek számára megítélt tartásdijból. Ez a ferde helyzet már egész csomó j anekdotára adott alkalmat. Például: valaki egy gazdag partit keres, olyan nőt, akinek magasabb hivatalnokc»k‘ói rr,ár három gyermeke vau. Vagy például egv hölgy naplójából: Ha még egy gyermekem születik, akkor végre egybekelhetünk imádott Szergejcmmel.« Ez a tartásáéira való spekuláció ma már valóságos átok Oroszországra nézve. A szövget egyik waszákéfnvisetóje a legutóbbi ülések egyikén így beszélt: — Ezelőtt az apa kidobta lányát, ha házasságon kívül gyereke született. Most boldog, ha a lánya törvénytelen gyermeknek ad életet, ellenben szigorúan vigyáz, hogy a fia erkölcsi életet éljen, inert ez viszont pénzbe kerülne. dát. A hölgyek pedig sóvárogva keresnek könnyelmű férfiakat, akik rövid szerelemért tizennyolc gondtalan évet hoznak a konyhára. Es meg egy újítás. Ha Oroszországban valaki nősülésre határosa el magát, akkor az anyakönywezető előtt ez is Keletről iött és pedig Kelet-Indiábói. Oroszországon keresztül és ezeken az években voltak városok, ahol minden lakos megkaota a iárvánvt. A XVlll. században kapta a betegség a franciáktól a »grippe . az angoloktól az »influenza« és a németektől a »Blitzkatarrh« nevet. Oroszországban odáig jutottak, hogy valósággal a nők ostromolják a férfiakat. A szerepek felcserélődtek. Az ifjú szemérmesen visszavonul, hogy’ ha a leány avanszokat tesz neki. Mert az ifjú lelki széniéi előtt ott látja a néptörvényszéket, mely könyörtelenül lefoglal la sovány jövedelmének egyharmaösszes eddigi házasságait fel kel! sorolnia. Nemcsak a törvényeseket; hanem — a törvényteleneket is. Es ez Iszony néha elég hosszú bün’.ajstronnná dagad. A szovjet azonban mégis elért valamit: a férfiaknak gyökeresen elvették a kedvét minden könnyelmüsködéstől. Ferenczy György: Két vers De szeretném, ha vagányok Istene lennék, bálvány, ki előtt leborulnak mind a hívők. Kemény köböl faragták volna testem és állanék ott mint Ganges-varti Szent, hatalmasan, megmozdithatatIonul s versenyre kelnék a Himalájával. Nem emelném fel két karom, nem csókolna többé csókot szám és elfelejteném a szeretkezést. Ott állanék évszázadokon át, rnegbünhödnék mindent, amiért bűnhődnöm kelt, céda éjszakáim, hitetlen hitem leimádkoznd helyettem a Nép. Elfelejteném Párisi, hol boldognak hittem magam és megtanultam a szerelmet, Rómát, Budapestet, Berlint és mindent, mindent, ami életemben Bűn. * En vagyok a Férfi. Tudás, hatalom, erőszak. En vagyok a Tökéletes-ember, kit mint elérhetetlent csodáltak százezrek. Szmokingom Londonban szabták, chypretől illatos a testem. Te vagy az Asszony- Fenség, Istennő Glória. Te vagy az Eszményi-asszony, amilyent még köbe nem faragott mester. S ha kelten ott felrengünk a perzsa szőnyegen, ha csókszomjas számmal felfalom a tested az a Szerelem. Nyolcszáz éve ismerik az influenza-járványt Az influenza-járvány t rtén ti ö szefoglalása Az egész világon végigvonuló spanyol-. influenza-, »Blitz katarrfw-iárvánv aktuálissá teszi azt a kérdést, hogv mióta ismerik ezt a veszedelmesen gyorsan tériedéi tárvánvt. Dr. Herceg Árpád budapesti orvos az egyik budapesti orvosi szaklapban igén figyelemreméltó és orvosi körökön kívül áiiók érdeklődésére is számottartó cikkben foglalkozik ennek a járványnak történetével. Az érdekes cikk- írója megállapítja, hogv a járványos fertőző betegségeknek meg van a maguk története, némelvik ősidők óta befészkelte magát egyes vidékeken. másik bevándorolt, mig a harmadik hirtelen nagy pusztítást végez, azután ismét eltűnik a homályban. Szerinte egyike a h 'rdekćstbb járványoknak az influenza, mely többszázados múltra tekinthet vissza és különböző jellegű volt. eevszer tifuszos. másszor. a katarrhális vagy más formája kerekedett felül. Jelenlegi neve Sir John Peringletöl (1707—1782) származik. Etimonológiailag Peringle azt akarta kifejezni, höev a betegség áradatként elöntötte az országot a királyi palotától a parasztkrnvhóig. A betegség azonban sokkal rég'bb. mint a jelenlegi neve sőt az orvost tudomány a történetéről egész köteireValót iesvaett fel. A betegséi története, hiteles feljegyzések tanúskodnak arról, összeforrt az emberiség történetével. Némelyek már Hippokrates és Diodor írásaiban is feltalálni vélik az influenza tüneteinek leírását. August Hirsch szerint az első európai iárvánv 1173-ban indult meg és söpörte végig a világot. Mások az időpontot későbbre teszik. Az 151u-iki iárvánv az első. amelynek lefolyásából kétségtelenül lehet az. influenzára következtetni. Ez a járvány Malta szigetéről indult ki. Az 1557-iki iárvánv egész európait végigvonult. Franciaországban és Hollandiában úgyszólván senkit sem kiméit. A következő 1580-iki iárvánv Keletről iött és külömböző neveket adtak .neki. Ez . alkalommal gasztrikus volt a iárvánv jellege. A járván vt érvágásokkal kezelték, de igen rossz tapasztalatokat eszközöltek ennél nr kezelési módnál. 1593-ban is európai eoidemia pusztított. 1626-ban csak Dél- Euróüában. főleg a Balkánón lépett fel. 1647-ben Nvugat-Európában. 1657-ben és 1658-ban. maid 1675-ik évben Angliában. Németországban. Ausztriában és Magyarországon. hatalmasodott el. 1686-ban és lb93-ban ismét Angliában, de Franciaországban és Hollandiában is. A XVIII. században először 1709-ben és 1712-ben jelentkezett és a legtöbb európai országon véeiggázoh. Az 1729— 1730-as epidémia kétségtelenül Keletről iött és Nápolyban ért véget. A keletről nyugatra, a délről északra vezetett iránv jellegzetes utia az. influenzajárványoknak. 1732-ben üiból Oroszországból indult ki és Angliába és Spanyolországba hatolt, sőt az amerikai kontinensen is elteriedt. 3734—37-ig hol itt. hol ott lépett fel. Olaszországiján és Angliában sulvos komplikációkkal tárt, leginkább agvvelői tünetekkel (delirium és érzékszervi zay’arök). másutt bőrelváltozással (hólyagos kiütés) iárt. de halálozási aránva nem volt nagy’. A XVllJ. században még ezeken kivül többször volt influenza. A század legnagyobb járványa 1781—82-ben dühöngött A XIX. század első ítlében csak igen röyid ideig maradt el a betegség és Amerikában is pusztított. 1830—1833-ig uiabb világjárványt okozott, atnelv Kínából indult ki és Poliuéaián, illetőleg Oroszországon keresztül Németországot kereste fel. 1830 végén már Spanyolország lakosságát irtotta és innen Észak-Amerikába hatolt, 1831-ben Ausztriában és Magyarországon gázolt végig. 1832- ben ismét Amerikában találjuk és 1833- ban uiabb iárvánvhullám száguldott vénig. Oroszországból kiindulva, egész Európán. Egintomon és Szirián. 1836-ban Ausztráliából indult ki a járvány és 1837-ig tartott. Ezit a járványt szokatlan nagy halandóság jellemezte. ! mdv főleg a városokban szedte áldoza, tájt. 1846-JS-ig Európát iárta be, 1848- ban Észak-Arrterikát és Nvugat-Indiál. ! További influenzajárványok voltak: 11850—51, 1855. 1857—58. 1874—75. évekj ben. A világtörténelem legnagyobb influen- 1 zaiárvánva az 1889—1900-as években volt Ennek nyomán beható tanulmányok készültek, mig 1892-ben Richard Pfeiffer az influenzabacilipst felfedezne. Ez a jnagv influenzajárvány is Ázsiából: Tur! kchsztánból indult ki és Magvarorszaj gon szedte áldozatait. Azóta is szórványosan állandóan közöttünk van és idő‘ köaökben tömeges megbetegedéseket jokoz és tulajdonkénem járványos iellej get ölt. Ismeretes az a nagy pusztítás. I amelyet 1918—1919-ben véghezvitt. Az- I óta ismételten fellépett főleg Nvusrat; Európában. A jelenlegi iárvánv megérj kérését is előre lehetett tudni, csak épp I nem volt rá mód, azt megakadályozni. Az orvosi tudomány nem állt meg ! F*feiffer tanár influenza bacillusánál és ) tovább kutatott és megállapította, hogy I nem is a Pfeiffer-bacillus a kór okozója. ! mert egészséges embereknél iárvánv ! nélkül is fellelhető, hanem valamely ismeretlen »filtrálható vírus« az okozója, amint azt Bálint tanár is állítja. A londoni Institute for Mecidal Researchban Brownlee azt a számítási eredményt kanta, hogv 33 hetes cikluj sokban következnek egymásután az inj fluenzaiárvánvok tetőfokai (legtöbb megbetegedés), vac-vis ahol január utolsó heteiben iárvánv volt ott szeptember közepe táián ismét tetőfokát éri el valamely iárvánv, inig Spear szerint csak a következő év áprilisában. Az eddigi ! tapasztalatok szerint a iárvánvok eleién : a megbetegedések lefolyása könnyebb természetű és csak később mérgesej dik el. Eddig kevés remény van arra, hogv I az influenzáról való ismerétek annyira ! fejlődnek, hocv a további járványokat j tudományos meeokoláson alapuló eszkö- I zökkel meg lehessen előzni, vagy legalább is feltartóztatni, mint azt a Pestis ! esetekben a patkányok irtásával, kole- i rúnái a táplálékok, főleg a víz esi ram enjtesitésévéi vasrv a kiütéses tífusznál a í tétüktől váló óvakcdással érhetjük el a betegségeket. ; n h i sinus hí TrtvnON ifi EV ÓTA A LEGJOBB VEZÉRKÉPVISELET : ADOLF SCHOS? BERGER K 0 V I S A D nun
