Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-11 / 40. szám

február 11 12 OLDAL » ÁRA I1/, DINAR Poštarina plaćena u gotovom! XXVfff. évfolyam. Szubotica, 1927. FENTEK 40. szám felefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szára (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg5. (Minerva-palota) A béke-galamb A béke fehér galambjai egyre sű­rűbben szállnak Budapestről Beo­­gradba és vissza: Beogradból Buda­pestre. A vágy. ami gyökeret vert. a gondolat, ami egyformán szépíti a magyar és jugoszláv életet, már tes­tet is öltött: a .beogradi opera már­ciusban ellátogat Budapestre, hogy lerakja a béke alapkövét. A művé­szet az euerer legigazabb testvére,’ akinek segítő támogatását sokszor veszi igénybe a politika, ha olyan feladat előtt áll, melyet egykönnyen nem tud elvégezni. A magyar és ju­goszláv nép, mely az utóbbi időben biztató és őszinte üzeneteket küldött egymásnak, ma egyetlen sürgető pa­rancsot ismer: le a bizalmatlanság­gal, le az oktalan jelszópolitikával, legyünk barátok és hti társak mun­kában, becsületben és igazságban. A magyar^ politika is, Beograd is meg­tette már az első lépést, de a távol­ság még mindig nagy ahhoz, hogy a két nemzet testvéri találkozója meg­történhessen. A válaszfalakat, amit a háború rakott Magyarország és Jugoszlávia közé, a kétségbeesésnek, a túlzott rémlátásnak botor tradí­cióit, amik a világ nagy kataklizmá­jáéban születtek — mindezeket a mű­vészetnek kell eltávolítani az útból. A politika már megtett mindent, amit megtehetett: a többi a kultúra dolga, a szó szépségéé, a kép harsány rnani­­fesztumáé, a gondolat teremtő ere­jéé. Mert a vas és a beton hiába hord emeleteket, hiába tart tenyerén hajó­óriásokat, a művészet erősebb, ha­talmasabb, mert a lélek örök pillérei tartják: a magyar léleké, szerb lé­leké, mindenkié, aki az élet vak lám­pásaival botorog a világ erdejében. A beogradi opera Budapesten — biz­tosan többet jelent ez minden kon­ferenciánál, külügyi expozénál és diplomáciai kísérletnél. Nemcsak Magyarországnak, nemcsak Jugo­szláviának, hanem nekünk is, jugo­szláviai magyaroknak, akiknek a ju­­goszláv-magyar közeledés különös örömet jelent. A mi sorsunk a béke kezében van: ha a két ország meg­ismeri és megtalálja egymást, száz­szor könnyebb lesz a többségi nem­zettel megértetni azokat a kívánsá­gokat, amiket eddig eredmény nél­kül sorakoztattunk föl. A beogradi opera után a pesti ope­ra vendégszerepei Beogradban. A jugoszláv művészet látogatását kö­veti a magyar művészet vizitje. Min­den remény megvan rá, hogy a kul­túra derék misszonáriusai olyan szé­les utat törnek, melyen már szaba­don és bátran indulhat el a politika, fis megcsinálhatja azt, amire vállal­kozott: megteremtheti a békét, meg­építheti azokat a hidakat, melyek a magyar és jugoszláv élet hasadékait átívelik. Minden testvéri szó. ami el­indul Budapestről Beograd felé, min­den könyv, ami eljut az egyik néptől a másikig, a béke szálláscsinálója: Locarnó, aminek árnyékában a gond megnyugodhat és a remény megpi­henhet. mint déli hegyeken a ván­dormadár. Megdönthetetlen hitünk, hogy ez a Locarnó, melynek a beo­gradi opera az első propagandistája, nehézségek, akadályok ellenére mégis csak megszületik egyszer- Az eseményeket nem lehet siettetni, de az események vaslogikával követik egymást, mert hátuk mögött a leg-1 nagyobb ur, az élet diktálja a tem-! pót. A beogradi opera elmegy Buda­pestre, a budapesti vendége lesz Beogradban — mi jöhet ezután, mit várhatunk a jövőtől? Semmi kétség: a magyar kultúra, melynek itt a Vaj­daságban még nincs állampolgársá­ga. hozzájut jogaihoz. A művészetet nem lehet névvegyelemezni, mert nincs nemzetisége, nincs felekezete, csak egyetlen nagy. örök missziója van: közel hozni a népeket, békét adni, vigasztalni és bátoritani. A pél­da itt van előttünk: a szuboticai színház szerb előadásait a magyar­ság mindig nagyszámmal látogatja. S ki félhet a művészet magyar misz­szionáriusaitól, akik olajággal a ke­zükben járják a tövises utakat. Ki­nek lehet kifogása az ellen, hogy a szuboticai színházban magyar szó­val hirdessék a népek testvériségét és Locarnóját? A fehér galamb föl - szállt — két ország szive először dobban össze a béke ritmusában. Fontos tanácskozások lesznek San Remóban Stresemann találkozik Briand francia külügyminiszterrel Rómából jelentik: Stresemann né­met külügyminiszter, akit megérke­zésekor a san remói pályaudvaron nagy tömeg fogadott, az újságírók kérdéseire csak annyit volt hajlandó kijelenteni, hogy három hetet fos San Remóban tölteni. A Journal D’ Italia jelentése szerint Hoesch párisi nettet nagykövet is San Remóba érkezik, hogy Stresemannak Briand-dal való találkozását előkészítse. Hire jár ezenkiviil, hogy egy nagyon előkelő angol diplomata is lakást bé­relt az egyik san remói szállóban arra az időre, amig Stresemann ott tartózkodik, ami azt bizonyítja, hogy angol részről is nagv figyelem­mel kisérik azokat a tanácsko­zásokat, amelyek San Remóban fognak megindulni. Stresemann inkognitóban tartózko­dik San Remóban. ami azonban nem akadályozza meg abban, hogy fo­gadja Grandi olasz államtitkárt. A római hivatalos körökben mind­azokkal a kombinációkkal szemben, amelyeket a német külügyminiszter olaszországi utazásához fűznek, ne­gativ álláspontra* helyezkednek és úgy látszik, hogf Stresemann ere­detileg csakugyan a francia Riviérá­ra akart átázni üdülés céljából és csuk az utolsó percben változtatta meg útitervét. A római német nagy­követ pénteken már visszatért Ró­mába és azt beszélik, hogy Strese­­mannal való találkozása nem előze­tes terv alapján történt, hanem csu­pán véletlen müve. Ennek ellenére bizonyos, hogy közvetlenül a Népszövetség márciusi üléssza­ka előtt San Remóban fontos megbeszélések lesznek. Ami Mussolini és Stresemann ta­lálkozását illeti, politikai körökben kétségbe vonják Mussolininak San Remóba való utazását és sokkal va­lószínűbb, hogy ha Stresemann ta­lálkozik az olasz miniszterelnökkel, ez Rómában fog megtörténni. A parlament megk czdte a költségvetés vitáját A csütörtöki ülésen csak a pénzügyi bizottság jelentését terjesztették be Markovics Bogdán pénzügyminiszter pénteken expozét mond A Vajdaságban rövidesen kiírják a községi választásokat Beogradból jelentik: A parlamenti költségvetési vita megkezdése iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg a politikai életben. Egyelőre csak a je­lentések felolvasását végezték el, de holnap már teljes gőzzel megindul a vita, amelyet Markovics Bogdán pénzügymi­niszter expozéja vezet be. Az expozét politikai körökben nagy érdeklődéssel várják. A parla­menten kivül fontosabb politikai ese­mény nem várható, mert a helyzet A parlament csütörtöki ülése lé­nyeges politikai munkát nem vég­zett- Csaknem az egész ülés az el­nök és a képviselők közötti házs'za­­bályvitával, továbbá a közlekedés­­ügyi miniszternek a képviselők in­terpellációira adott válaszával telt el. Az ülésen nagyon sok képviselő jelent meg és általános feltűnést kel­tett, hogy a Radics-párt helyet vál­toztatott. A Radics-párti képviselők átültek a szélső balra, ahol akkor volt a helyük, amikor még nem lép­tek be a kormányba. A Radics-párt átvonulását a centrumból a balszélre a többi pártok képviselői nagy do '*i­­séggel kiférték. Az ülés megnyitása után Zsanics liorvnt föderalista tiltakozott, hogy a múlt ülés jegyzőkönyvébe nem vették fel azt, hogy ő szót kért a na­pirend megállapításánál, majd ami­kor ezen a címen nem kapott, a ház­szabályok megsértése címén. Hosz­­szabb vita indult meg a felszólalás után Trifkavics Márkó elnök és Zsa­bizonyos mértékben stabilizálódott a költségvetési vita tartamára. Megle­petések azonban nincsenek kizárva. Az egyik legfontosabb aktuális kér­dés a két radikális klub egyesülése, amelyről politikai körökben sokat beszélnek, bár konkrét lépések egy­általán nem történtek. A miniszter­­tanács nem tartott csütörtökön ülést, sőt Uzunovics miniszterelnök szoká­sa ellenére nem jelent meg csütörtö­kön délután a miniszterelnökségen hivatalában. nics között, végül a Ház az elnök ál­láspontját fogadta el. Ezután Kobasica titkár olvasta fel az ankétbizottság, a többség, majd a kisebbség jelentését, amelynek be­nyújtói a sürgősség kimondását kér­ték. Popovics Szvetiszláv Pribicsevics­­párti kért szót, hog}^ a sürgősségi indítványt megokolja. Trifkovics el­nök azonban nem .adta meg a szót, mert szerinte ebben az ügyben nem lehet külön indítványt- tenni. Erre Popovics a házszabályok megsérté­se címén beszélt és rámutatott arra, hogy az ankétbizottság döntésének állandó halogatása milyen hatást váltott ki a közvéleményben. Trifko­vics Márkó elnök nem engedett er­ről beszélni, mire a szónok azzal fe­jezte be felszólalását, hogy az elnök megsértette a házszabályokat és kér­te a parlamentet, hogy ezt állapítsa meg. Trifkovics elpök válasza után a parlament megállapította, hogy házszabálysértés nem történt. Ezután Demetrovics Juraj javas­latának benyújtása következett a választói névjegyzékekről szóló tör­vény helyes értelmezéséről. Demet­rovics hosszú beszédben indokolta meg a javaslat sürgősségét. Hivat­kozott arra, hogy a beogradi község­tanács a törvénynek azt a kifejezé­sét, hogy ottlakó, úgy magyarázza, hogy csak azokra vonatkozik, akik községi illetékességet szereztek A beogradi bíróság is elfogadta ezt az álláspontot. Ennek a zagrebi község­házán is az lett a hatása, hogy ki akarják törölni a választók névjegy­zékéből az összes szerbiai tisztvi­selőket A kormány nevében Markovics Bogdán pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy elfogadja a sürgősséget, mire a ház egyhangúlag kimondotta a javaslat sürgősségét és ki fogják adni az albizottságnak. Trifkovics Márkó elnök válaszolt Moskovljevics kérdésére, hogy miért nem dolgozik egy idő óta a törvény­hozó bizottság. Az elnök kijelentette, hogy sok képviselő nem volt Beo­gradban és a bizottság tagjai sein, voltak kellő számban .ielen. Interpellációk a közleke­dési miniszterhez Zsanics képviselőnek a közleke­désügyi miniszterhez a Krapina—Ro­­gatez—kraljevicai ésaTrebinie—nik­­sicsi vasutak építése ügyében beter­jesztett interpellációjára válaszolt Miroszavljevics tábornok, közleke­désügyi miniszter. Kijelentette, hogy a költségvetésben nem volt fedezet a vasutak építésére, de a legköze­i A parlament ü ése

Next

/
Oldalképek
Tartalom