Bácsmegyei Napló, 1927. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1927-02-09 / 38. szám

1927 február 9. 5. oldal BÁCSMKGYKT NAPLŐ HRPRÖL NRPRR — ■* —— ír s és szépírás Egy újságíró körkérdést intézett a különböző Írókhoz, hogy megtudja mi­lyen összefüggés van az írás és szépírás között. A remekírók néha remekül ír­nak — nemcsak nyomtatásban .— vi­szont a remekírók néha csúnyán is ír­nak, úgyhogy a szedők elrontják kéz­irataikon a szemüket. A csunj-a írás Na­pokon óta divat, mert az ő kéziratai kibetüzhetetlenek voltak. Azóta sokan, akik nagy embernek akarnak látszani, tövel-heggyel vetik a betűiket. Nem minden iró olyan irgalmas a nyomdászokhoz, mint Tristan Bernard, aki már három évtizede, gépen ír s amo­­grammokát is csak Írógépen ad. Pierre Louis olyan pontosan, ivelten irt, mint egy szépírás tanár. Kedvelte az írás fizikai munkáját is, többizben le­másolta az Aíroditét, nem adta cl kéz­iratait. Most örökösei árverésen adták el ezeket, félmillió frankot vettek be belőlük. Proust rövid életében állandóan irt. j rejtélyes szarkalábakkal pingáltí tele a J papirost, szüntelenül javított, ^kár Bal-1 zac s egy napon hóna alatt óriás kéz­iratdombbal nyitott be a Mercure de France szerkesztőjéhez. A párisi kiadók egy idő óta azzal hív­ják föl a figyelmet egy-egy Íróra, hogy kézirataikból, fényképeikből kirakatot rendeznek. A hírverés e amerikai mód­ját egy darabig csak a halottakra ai- j kalmazták, de most az élők mellett is j igy verik a nagydobot. Minden pénte-! ken egy-egy iró jelenik meg a könyv es- i boltban, aki aláírja a vásárlók könyveit,; sőt ajánlásokat is ad. Utóbb a Madelaine mellett egy te- j rémben jótékony autogramm-délutánt j tartottak a rokkant írók javára. Ezen j .megjelentek az összes nevezetesebb! francia Írók, akik pénzért adták el autó- j grammjukat. Ki tud több osztrigát enni: Pinero-e vagy lord Peel ? Két hires Osztrigafogyasztó van Angliá­ban: Arthur Pinero, a világhírű színmű-' iró és, lord Peél, az ismert angol állam­férfi. Mind a ketten rengeteg mennyi­ségű osztrigát szoktak fogyasztani egy Regent-streeti étteremben. Valósággal szenvedélyükké vált az osztrigaevés. Egyébként annyi hive vau Angliában az osztrigaovésnek, hogy évente osztriga­lakomát is rendeznek, melynek az szo­kott lenni az érdekessége, hogy a leg- j kitartóbb osztrigaevők itt hívják egy­­mást evőversenyre. Az idei osztriga- j lakomának különös érdekességet fog ad­ni Pinero és lord Peel versenye. A lord evőpárbajra hívta ki a hires szinmüirót, aki örömmel fogadta el a meghívást, hi­szen fokozott mértékű osztrigaevésre fog neki alkalma', adni. Büszkén mon­dotta: — Engem akar legyőzni lord Peti? , Ilyen hiú vágy igazán nem illik ielnűtt j emberhez! De lord Peel is ugyanezt mondja Pinero-ról. Akik ismerik őket, azt hi­szik, hogy a verseny eldöntetlen marad, mert egyik sem engedi magát legyőzni, i Ha már megeszik a főid felületén ta­lálható összes osztrigákat, akkor inkább lemerülnek a tenger fenekére és ott foly­tatják a versenyt: megeszik a tenger valamennyi osztrigáját. H mkau, a teakóstol ők városa Hankau, a délkinai kormány főváro­sa, amelynek birtokáért most oly sú­lyos diplomáciai küzdelmek folynak, egyben a kínai teakereskedeleni fővá­rosa is. Az egyik külföldi lap érdekes cikkben számol most be a hankaui tea­vásárról, amely május 1-től junius kö­zepéig tart. Ezalatt a hat hét alatt a tea j mágnásai beköltöznek pompás hankaui • villájukba. Hat hétig ott laknak. Hat hé-, múlva a teamágnás egyszerre csak egy pohár serryt rendel az angol klub­ban. Ez azt jelenti: a piacon nincsen többé jó áru. Mert a teakóstoáó, mialatt dolgozik, nem bir el nehezebb italt, mint a szódavizet. A teakóstolók különben mindig ango­lok. ebben utolérhetetlen, mesterek. A teakereskedclem ellenben részben az oroszok kezében van. Az oroszok vesz­nek lefinomabb és legrosszabb teafajtá­kat: az első gyenge aratást- Európának és Amerikának és az utolsó. durva le­veleket Szibéria számára. Áprilisban kihajtanak a teacserje első finom levelei. Ezt a finom fajtát gon­dosan kézzel szedik le, rendkívüli gonddal megszáritják és azután Han­­kau-ha viszik. A selyetnrubás kínai ke­reskedő aztán egy szép májusi napon ■bed1il.it a tcakóstolóhoz és fölajánlja az áruját. A teakóstoló annyira be van állítva’a teára, hogy véleménye apodiktikus. Egy pár levelet először fehér porcelláncsí­­szébe dob és forró vizet önt rá. A tea­­kósioló gondosan figyeli, mint nyitnak szét a levelek a vízben és mint iestödik lassan barnára a fölötte lévő folyadék. Azután iszik égy kortyot, megállapod­nak az árban, a teát légmentesen, picii­vel lezárt ládákba csomagolják és kifi­zetik. Tiz-tizenkét esztendei munka után a teakóstolónak vissza kell vonulnia. Az idegei nem bírják tovább. A renge­teg teaivástó! valóságos delirium áll be nála. dinárért rendbe hoznák a váróéi adó­hivatalt. Az adóügyi tanácsnok javaslatát a legközelebbi közgyűlésen tárgyal­ják és minthogy újabb félmillió di­náros kiadásról van szó, a képvise­lők részéről éles felszólalások vár­hatók? Az ügyészségre ke ülnek ahorgosi rendőrbrulaÜtás aki ái A szentai főszolgabíró a legszigorúbb vizsgálatot folytatja Szentáról jelentik: A horgosi rend­őrbrutalitás ügyében Vucsetics Bru­­niszláv főszolgabíró szokott erélyé­­vel vezeti a vizsgálatot. Kedden a főszolgabiró Tarasi Iván szentai csendőrhadnaggyal és Kovincsics Momcsilo rendőrfelügyelővel Jsiszál­­j lőtt a helyszínre, hogy a történtelc- I ről teljesen tiszta képet alkosson. A főszolgabírónak eltökélt szán­déka, hogy amennyiben bárkit is ter­he! felelősség és visszaélés, az ellen a legszigorúbban fog eljárni. Annyit már most is kijelentett a Bácsrne­­gyei Napló szentai munkatársa előtt, hogy az eddigi vizsgálat megállapí­tása szerint Betliző Lajos kormány­ellenes kijelentéseket tett és a ma­gyar pártot becsmérelte, amit jegy­zőkönyvben is elismert. Az ügy be­fejezését szerdára helyezte kilátásba a főszolgabiró, amikor az ügy aktái átkerülnek a szuboticai ügyészségre. Folytatódik az offenziva Ádám professzor ellen A bajtársi szövetségek újból tüntettek a bu apesti egyetemi tanár ellen Budapestről jelentik: A Pázmány Pé­ter tudományegyetem orvosi kara kedd délelőtt kari ülést tartott, amelynek na­pirendjén az Adóm Lajos egyetemi ta­nár kinevezése körüli legutóbbi esemé­nyek is szerepeltek. A kari üléssel egy­idejűleg előzetes szervezkedés alapján gyülekeztek a Csaba-bajtársi szövetség Üllői-uti helyiségében azok az ébredő egyetemi hallgatók, akik egyizben már tűntettek Ádám professzor kinevezése ellen. Ugyanitt gyülekeztek a Turul-baj­társi szövetség tagjai is és a körülbelül kétszázötven főnyi diákcsoport az egye­tem Muzcum-köruti központi épülete elé vonult, majd felment a bölcsészeti fa­kultás helyiségébe és az aulában, vala­mint a folyosókon helyezkedtek el. Közben a bajtársi szövetségek tagjai röpcédulákat osztogattak és ragasztot­tak ki a házak falára és az üzletek ki­rakataiba, amelyekben gyalázkodó gú­nyos megjegyzések és Ízléstelenségek vannak Ádám professzor ellen. Az orvoskari ülés közben vége felé közeledett és a fajvédő egyetemi, halll­­gatók meglepődve vettek tudomást ar­ról, hogy Ádám tanár az ülésen nem jelent meg. A diákok erre levonultak az egyetem épületének udvarára és ott gyűlést tartottak, amelyen több szónok szólalt fel. A gyűlés azzal végződött, bogy Ádiám tanár ellen néhány határo­zati javaslatot fogadtak el és felhívták az Hiúságot, hogy ne látogassa Adóm professzor előadásait. A tüntetők ez­után kivonultak az egyetem épületéből és egyrészük Budára ment a műegye­temre, ahonnan azonban a dékán intéz­kedésére kiszorították őket, inig egy irtásig csoport, körülbelül száz-százhusz, ember a Muzeum-körut 31. számú ház e'é vonult, ahol hónapokkal ezelőtt Ádám professzor lakott. Az ébredő diá­kok itt hangosan tüntetni kezdtek. — Le a protekciós zsidókkal! Mi van az egyetem autonómiájával? Nem hall­gatjuk Adámot! — kiáltották a tüntetők Végül kijött a házmester és felvilágo­sította a tüntetőket, hogy Ádám pro­fesszor már rég nem lakik a házban. A bajtársi szövetség tagjai erre a Szerb­­ucca.i jogi fakultásra mentek. Amig a bajtársi szövetségek tagjai ezeket a zajos tüntetéseket rendezték, azalatt Addm Lajos egyetemi tanár az egyik budapesti szanatóriumban egy súlyos operációt hajtott végre. Véres uccai harcok Liszabonban A portugál fővárosban is kitört a katonai lázadás Opo rió romokban Párisből jelentik: A spanyol-por­tugál határról az a hír érkezett Pa­risba, hogy Portugália fővárosában, Liszabonban is kitört a lázadás. A tengerészkatonaság, a köz­­társasági gárda és egyes gya­logezredek megszállták a város iontosabb stratégiai pontjait és az egész ilotta csatlakozott a zendülőkhöz, akik fegyveresen nyomultak be a városba. A kormányhoz Ilii tüzérség ágyutüz alá fogta a lázadókat és .az egész városban áll a harc. Ellenőrizhetet­len hirek szerint a lázadók elfogták a belügyminisztert és a külügymi­nisztert. A flotta parancsot kapott arra, hogy ágyukkal bombázza azt a ka­szárnyát. amelyben a forradalmárok főhadiszállása van. de csak egy ha­dihajó engedelmeskedett, a többi hadihajó megtagadta az engedelmességet és a cirka jók­ról a parti ütegekre irányítot­ták az ágyukat. A város köz­pontjában is sűrűn lecsaptak a bombák. A .fqVárŐS uccájt,., fei.iegyyerzett rázadÖ-csápáfok járják "he e‘s: halálra keresik a .diktöfbrt. Sok letartózta­tás történt és a kormány a letartóz­tatott politikusokat és hírlapírókat a hadihajókra akarta vinni, de a mat­rózok nem engedelmeskednek és nem viszik a politikai foglyokat száműzetésbe. / Oportóban még távolról sem múlt el a veszedelem. Oporto állandóan ágyutüz alatt áll és rengeteg a halottak és se­besültek száma. A polgári lakosság pánikszerűen me­nekül. Nem felelnek meg a valóság­nak azok a hirek, hogy a forradal­márok, akiknek vezére Suza Diaz tábornok, feltétel nélkül megadták magukat. A táviró- és telefonössze­köttetés Észak- és Dél-Portugália közt megszakadt. A Dueró két part­ján foglalt állást a kormánycsapa­tok és a lázadók tüzérsége.A folya­mon keresztül állandóan röpködnek az ágyúgolyók. Ocortöban a bombázás nagy károkat okozott. Minden köz­épület: a postapalota, a tör­vényszék és a városi színház romokban hever. A,lázadók teljesen liatalniukbah tart­ják 0 pb F tó t- és áll án dó ári uj abb se­gélycsapatokat kapnak Yalentábói. Nagytakarítást rendeznek a szentai adóhivatalban túlfeszített munka következtében bárom adó­hivatalnok került már a tébolydába Szentáról jelentik: A városi tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a városi adóhivatal évek alatt felgyü­lemlett restanciáit feldolgoztatja, hogy az ijesztő adó-anarchiát végre megszüntesse és az adóhivatal ügykezelését rendbebozza. Az adóhivatal óriási restanciája részint a háború idejéből maradt fenn, részint az impérium-változás óta szaporodott fel. A háború alatt majdnem minden szakember bevo­nult és az adóhivatalban csak né­hány tisztviselő maradt, akik a folyó munkát is csak a legnagyobb nehéz­séggel tudták elvégezni. Az uj állam­alakulás már a legnagyobb rendet­lenségben találta az adóhivatalf, mely 1914 óta egyetlen főkönyvet sem zárt le. 1918 után a züllés to­vább tartott: a restancia napról­­napra növekedett, egyrészt, mert a személyzet hiányos volt, másrészt, mert az adémetnek olyan végzetes gyorsasággal szaporodtak, hogy az adminisztráció nem tudott soha lélegzethez jutni. Az adófizetők száma 8500-ról 12.000-re nőtt fel, az adónemek szá­ma pedig tízzel több lett, mint a há­ború alatt. A bajt növelte az a körül­mény, hogy sok olyan adóhivatalno­kot neveztek ki, akik nem ismerték az adótörvényeket és rendcleteket. Az a néhány szakképzett tisztviselő, aki az adóhivatalban dolgozott, az emberfeletti munkában teljesen lel­­őrölték az idegeiket. A szentai adóhivatalból három tisztviselő került megrendült idegállapottal az örültek házá­ba, A felsőbb hatóságok vagy egyálta­lában nem gyakoroltak ellenőrzést a városi adóhivatalban, vagy pedig ha jött is állami kiküldött, egy-két nap alatt csak felületesen nézhette át az adóhivatal ügymenetét és a vizsgálatnak nem lett semmi ered ménye. A legutóbbi hetekben tartott tüzetes vizsgálatot Dadics belügy­miniszteri főszámvevő tartotta meg, aki számos szabálytalanságot és megdöbbentő munkahátralékot állapított meg. amelynek alapján egyes felelős és hibás tisztviselők ellen a vizsgálatot és fegyelmit is elrendelték- Az uj adótanácsnok, Kirjavics Braniszláv a közgyűlés elé azt a ja­vaslatot terjeszti, hogy a húsz darab főkönyvet a vá­ros a hivatalon kivtil szakértők­kel zárassa le. száz-százhuszezer dinár általányösz­­szegért A többi hátralék feldolgozá­sára tizenöt uj szakember, imok, be­csüs, adótiszt, végrehajtó kinevezé­sét javasolja, akik, mint ideiglenes tisztviselők, körülbelül négyszázezer

Next

/
Oldalképek
Tartalom