Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-11 / 9. szám

6. oldal. BÁCSMKGYE! NAPLÓ 1927 január 11. Válságos a n'caraguai konzervatív csapatok helyzete Amcrik.'i Aifnati-f lottújAt a cu­bai vízi' a re lr:í nyitották Londonból jelentik: Nicaraguában a konzervatív csapatok helyzete válságosra fordult. A liberálisok csapatai busz mér­­földnyire megközelítették Ma­­naguát, Nicaragua fővárosát és a konzervativek föliadiszállását s a forradalmi hadsereg a konzer­vatívokat a nicaraguai tóvidékre szorította vissza. Washingtoni jelentés szerint az amerikai tengernagyi hivatal az egész amerikai Atlanti-flot­tát mozgósította és a cubai vi­zekre irányította. A flottaparancsnokságnak kiadott utasítás úgy szól, hogy az Atlanti flotta legalább májusig a cubai vize ken marad. A magyar vármegyék is megválasztották a főrendeket Horthy kormányzó még ezen a héten kinevezi a főrendeket Budapestről jelentik: A felsőházi ta­gok választása hétfőn véget ért. A hétfői napon választotta meg felsőházi tagjait Pest-megye, Békés, Csattád. Baranya, Arad, valamint a többi vármegye és Kecskemét és Pécs város. Farkas Elek földbirtokos, Pálóczl-Horváth István, idősb Ljalsovicki Sándor, Kolccsányi Endre, Kolozsváry Mihály váci kano­nok, Zoltán Béla nyugalmazott igazság­ügyminiszter, Földváry Aladár földbir­tokos. Baranya főrendjei: Igaz Béla kanonok, Mándy Samu képviselő, Pécs városé pedig Visy László nyugalmazott főispán és Visnya Ernő takarékpénztári igazgató. Ezek után már csak a felsőházi tagok kinevezése van hátra, ami valószínűleg még ezen a héten megtörténik. Horthy kormányzó által kinevezendő felsőházi tagok száma nem haladhatta meg a negyvenet. A kinevezett főrendiek ne­veit vasárnap fogják publikálni. Beogradi vendégek a szuboticai uj színház magnyitásán A szuboticai uj városi színház ünne­pélyes megnyitására a város vezetősége nagy előkészületeket tett és — mint is meretes — a beogradi Opera társulatát hívta meg két napi vendégszereplésre. Ugyancsak meghívták az ünnepi elő­adásra a királyi párt, a kormány kép­viselőit, valamint sok más beogradi elő­kelő személyiséget. A vendégek, köztük Trifkavics Márkó parlamenti elnök fe­lesége, Vetfkovks Ganka, a beogradi nők egyesületének elnöknője, Dimovics Milán, a közoktatásügyi minisztérium szépművészeti osztályának igazgatója, az Opera százkrlencven tagja Prédics Milos igazgató vezetésével hétfőn dél­után fél kettőkor érkeztek meg Szubo­­ticára. A vendégekkel együtt érkezett meg Gyorgyevics Dragoszláv polgár­mester felesége is, aki — mint a Bács­in egy el Napló megírta — vasárnap audi­encián volt Mária királynénál. A vendégeket a pályaudvaron mintegy kétezer főnyi tömeg várta. Megjelentek a fogadásnál a katonai és polgári ható­ságok, testületek, kulturegyesülctek tag­jai, az iskolák növendékei, kivezényel ték a katonazenekart is. A város kép­viseletében a városi tahács Oyórgyevics Dragoszláv polgármesterrel az élén, terjes számban kivonult. Amikor a vo­nat nagy éljenzések között befutott a pályaudvarra, rázendített a katonazene, maid dr. Evetovics Mátyás helyettes polgármester a város nevében üdvözölte a vendégeket Örömének adott kifeje­zést, hogy az uj városi színházban első­nek a beogradi Opera társulatát láthat­ták vendégül. Dr. Evetovics beszédére I ’íMcs JAäoik a Nanntt Színház feus* gatója válaszolt, megköszönve a város figyelmét. A vendégek ezután Oyórgyevics Dra­goszláv polgármester lakására mentek ebédre, mig délután négy órakor a Ma­ticában volt ünnepély, amelynek kere­tében néhány jelenetet adtak elő Gyor­­gyevics Dragoszlávné legutóbb nagy si­kerrel bemutatott darabjából. Az előadás után a vendégeknek teát szolgáltak fel. A királyné előtt Szuboticai hölgyok Mária királyné előtt és az udvari bálon Oyórgyevics Dragoszlávné, Hevér Ka­tica és Pletikoszics Mariska szuboticai hölgyek társaságában hétfőn délután ér­kezett meg Beogradból, ahol — mint a Bácsmegyei Napló megírta — audiencián jelentek meg Mária királyné előtt. A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste Gyorgyevlcs, Dragoszlávnét, aki az audiencia lefolyásáról, valamint a király­néról a legnagyobb melegség és szeretet hangján nyilatkozott. — Távirati meghívást kaptam az ud­vari marsali hivataltól — mondotta Oyórgyevics polgármester felesége — hogy vasárnap déli tizenkét órakor kell megjelennem az udvarnál, Mária ki­rályné előtt. Hevér Katica és Pletikoszics Mariska szuboticai hölgyek társaságában utaztam le Beogradba. Magunkkal vit­tük a Bunyevacska Matica ajándékát, egy díszesen kiállított női ruhát, amely a száz év előtti bunyevác nemzeti vise­let mintájára készült. Pontosan, az elő­irt időben jelentünk meg az udvari mar­sall hivatalban, ahol jelentkeztünk. Egy udvarhölgy bejelentett a Felséges asz­­szonynak, ^ki kegyes volt bennünket nyomban fogadni. A sárga szalonba vezettek bennünket, ahol pár pillanattel később felpattant egy szárnyas ajtó és előttünk állt a királyné. Szerb nyelven Üdvözöltem és a szuboticai btinyeváe hölgyek nevében átnyújtottam egy pi­­ros rózsacsokrot. A királyné üdvözlé­semre szerb nyelven válaszolt, majd a mikor bemutattam a társaságomban volt hölgyeket, hellyel kinált meg bennünket. A beszélgetés ezentúl angol nyelven folyt, a királyné több kérdést intézett hozzánk a szuboticai viszonyok felöl Társalgás közben felajánlottuk a király­nénak a Bunyevacska Matica ajándékát, A királynét meglepte az érdekesen stili­zált ruha és köszönetét fejezte ki. Meg­ígérte, hogy legközelebb a ruhában le­fényképezted magát és egy fényképet eljuttat hozzánk is Szuboticára. Azt is megígérte őfelsége kérésünkre, hogy rövidesen a királlyal együtt meglátogat­ják Szubotica lakosságát. Az audiencián megszólításával tüntette ki Hever Kati­cát és Pletikoszics Mariskát is, akikhez szintén több kérdést intézett. Az audien­cia fél óráig tartott. Búcsúzóul a királyné meghívott bennünket az udvari bálra és a meghívást a legnagyobb örömmel cl is fogadtuk. — Az udvartól Triíkovics Márkó parlamenti elnök felesége meglátogatására mentünk, azonkívül látogatást tettünk több aktiv miniszter feleségénél is . . . — Az udvari bálról?.— válaszolt kérdésünkre kérdéssel Oyórgyevics Dra­­goszlávné. — Este tiz órakor mentünk fel. Öfelségéék féltizenegykor jelentek meg a teremben. Cerclét tartottak és töb­beket kitüntettek megszólításukkal. Ami­kor hozzánk érkeztek, úgy a király, mint a királyné kezüket nyújtották nekünk és több kérdést intéztek hozzánk... — Nagyon, nagyon kedves emlékkel hagytuk el az udvart. A szuboticai színház megnyitása A beogradi operaház vendégjátéka — A polgármester beszéde Üdvözlő távirat a királyi párhoz Több mint egy évtizede már, hogy ügyi minisztérium művészeti osztályának a szuboticai színház egy téli hajna­lon leégett. Azóta Szubotica volt ta­lán az egyedüli nagy város Közép- Eu répában, amelynek nem volt szín­ház-épülete. Szégyenkezni kellett ezért, mert a színház több egyszerű szórakozásnál, a színház: kultúra és ahol nem kell a színház, ott mostoha sorsa van a kultúrának is. Ezért kell kettőzött örömmel fogadni a szubo­ticai szinház megnyitását, amelyet most ünneppé avatott a város kö­zönségének lelkesedése és ezért kell hálásan gondolni azokra, akik a szinház újjáépítését nagy akaraterő­vel és fáradhatatlan munkával lehe­tővé tették: elsősorban Oyórgyevics Dragoszláv polgármesterre, akinek akadályt nem ismerő akarata vitte keresztül azt, ami tiz éven át lehe­tetlennek látszott és Petrovics Kosz­­ta főmérnökre, aki nagy felkészült­séggel irányította az újjáépítést. # Amikor hétfőn este hét óra után ki­­gyultak a színház lámpái, úgy éreztük, hogy uj színnel lett gazdagabb ez a szürke város. Felébredt a szinház évti­zedes álmából és uj élet költözött a ha­lott kövek közé, ezt érezte az a díszes közönség, amely a megnyitó ünnepi elő­adásra érkezett. Ünnepi hangulat ural­kodott a nézőtéren, a rendes színházi estnél sokkal nagyobb izgalom várta az első szót, az első melódiát, amely az uj színház színpadáról felhangzik. A szín­ház és a nézőtér tetszetős, ízléses kül­seje általános tetszést aratott és ez volt az első siker az ul szinház első estéién. Félnyolckor már zsúfolásig megtelt a szinház ünneplő, kedvű, előkelő közön­séggel, amelyben nemzetiségi különbség nélkül ott voltak a város társadalmának vezetői. A páholyokban a hivatalos ki­küldöttek foglaltak helyet: Damlanovics Miroszláv tábornok, aki őfelségét a ki­rályt, dr. Sztipics Károly főispán, aki Makszimovics Bózsó belügyminisztert ti I kormán^ DmoviOf * közokwíá** vezetője, aki Trifmiovics Misa közokta' tásügyi minisztert képviselte, továbbá Triíkovics Márkóné, a parlament elnö­kének felesége, a Gajret elnöknője, Vetl­­kovtes Canka, a beogradi Nőegylet el­nöknője és más beogradi vendégek, va­lamint Szubotica város vezetői és a tár­sadalmi egyesületek képviselői. Ünnepi közönség, amely méltó külső keretet adott a szinház-nyitás eseményének. Az ünnepi előadás előtt Gyorgyevics Dragoszláv polgármester lépett a szín­padra és a közönség nagy figyelme és lelkesedése közepette mondotta el költői képekben gazdag. magasszárnyalásu megnyitó beszédét. Szép szavakkal mél­tatta a művészet jelentőségét Gyorgyc­vics polgármester. A művészet — mon­dotta —- azok számára, akik teremtik, a művészek számára, nem puszta játék, hanem mélységes, fájdalmas, kínzó és keserű szükségesség, hogy térben és időben objektiválják azt, ami lelkűkben viharzik, vérükben forr, lángol, nyugta­lanít és kifejezést keres. Nem üres mu­latság a művészet azok számára sem, akik a művésztől már mint kész alkotást kapják. Komoly életszükséglet mindama .kényes és magasabb természet számára, amelyek ki akarnak emelkedni a kenyér és gyomor örökös emberi versenyfutá­sából, az élet szennyében való örökös hánykódásból, öröme mindazoknak, akik tónusokat, szint, harmóniát, napfényt, meleget, mosolyt kívánnak és vigasza a bus lelkeknek, akik mindig az élet vlsz­­száját látják, mert megmutatja nekik, hogy az Ólet, ha rövid és bánatokkal, keserűségekkel teljes is. mégis szép, hogy az életet mégis élni kell, mert a szépség ad neki értéket és értelmet. — Enyhelye a művészet a megvertek­­nek, a megbántottalak, az élet kiábrán­dultjainak, mert feledtet és uj örömmel, uj melegséggel füti a megvérzett szive­ket. Szüksége van a művészetre minden normális emberi lénynek, mert a vallás­hoz hasonlóan kielégíti azt a misztikus, W«tafj$lcai érdeklődéséi a leieknek, a transzcendentális felé, amely megmérhe­tetlen és hozzáférhetetlen, titok és szent­ség. Felemel Így minden földi, átmeneti, aprólékos fölé, ami Nietzsche szavaival: Menschliches und Allzumenschliches és a vallás módján közelebb hoz Istenhez. — így nem csoda — folytatta Gyor­gyevics polgármester — hogy Szubotica város polgárai olyan türelmetlenül áhí­tozták már tizenegy év óta, hogy a le­égett szinház helyén uj otthon emelked­jen, ahol a Múzsák megszólalhatnak. Érezve ennek szükségességét és meg­hallgatva a polgárság hangos óhaját, az illetékes tényezők, akik a város élén áll­nak, feladatukul vállalták, hogy a nehéz­ségekre és anyagi áldozatokra való te­kintet nélkül ujjáteremtsék a színházat. Odaadással, lelkesedéssel sikerült arány­lag rövid idő alatt és csekély anyagi erővel olyan épületet emelni, amely a nézőtér és a színpad nagysága és ké­nyelmessége tekintetében úgyszólván semmivel sem marad mögötte az ország legnagyobb színházainak. Sok és súlyos nehézség volt, de a vége jó, tehát min­den jó. Ezért ebben az ünnepélyes és örömteljes pillanatban szivem mélyéből köszönetét akarok mondani mindazok­nak, akik buzgón segítettek az akadá­lyok elhárításában és abban, hogy minél előbb megvalósítsuk azt, amihez a köz javára hozzáfogtunk. Szubotica város polgárai nevében kö­szönetét mondott ezután a polgármestei a kormánynak az anyagi támogatásért, a városi tanácsnak, a kiszélesített ta­nácsnak, a sajtónak, a beogradi, novi­­szadi, zagrebi és oszijeki színházak igazgatóságainak, mert mindezek össze­sített együttműködésének kösznhető, hogy Szubotica olyan vívmányhoz ju­tott. amely dátumot jelent kultúrtörté­netében. Indítványozta ezután, hogy a színház közönsége és a város egész pol­gársága nevében a következő üdvözlő­táviratot intézzék a' királyhoz: őfelsége I. Alekszandar, a Szerbek. Horvdtok és Szlovének királya Beograd A városi szinház ünnepélyes meg­nyitásának pillanatában, mielőtt az ni teremben felharsanna egy magas mű­vészet oly régen áhított Varázsszava, Szubotica polgárai, nemzetiségi és vallási különbség nélkül, a riiüvészet ez uj templomában összegyülekezve, első kötelességüknek tekintik, hogy, ebben a történelmi percben üdvözöljél! Felségedet és biztosítsák legmélyebb alattvalói odaadásukról és szeretetük­­ről., Éljen őfelsége I. Alekszandar királyi Éljen őfelsége Mária királyné! Éljen őkirályi fensége Petar trón­örökös! Szubotica polgárai nevében Gyorgyevics Dragoszláv polgármester. A mély gondolatokban gazdag be­szédet nagy lelkesedéssel és szűnni nem akaró tapssal fogadta a közönség. Gyorgyevics polgármester beszéde után Dimovics miniszteri osztályfőnök méltatta néhány szóval a szinház meg­­nyitásának jelentőségét a közönség ál­talános tetszése mellett. * A zenekar ünnepi nyitánya után fel­gördült a függöny és megkezdődött az első előadás az uj szuboticai színházban. Ez az előadás méltó volt az ünnepi al­kalomhoz nívóban, előadásban és kiállí­tásban. A beogradi opera együttese Rím­­szki-Korszakov »A cári menyasszony« cimü operáját mutatta be olyan tökéletes előadásban, amely díszére válna bármely világváros dalszínházának. Rimszki- Korszakov Nikoláj az uj orosz zene egyik megteremtője és ha operái nem is olyan híresek, mint szimfonikus költe­ményei, hétfőn este bemutatott operájá­ban egy nagy zeneköltöt ismert meg a publikumnak az a része is, amely eddig nem sokat hallott Rimszki-Korszakov­­ról. Muzsikája talán az északnémet ze­nével van a legközelebbi rokonságban, de azért tipikusan szláv zene, a szó leg­jobb értelmében. Az előadás minden szereplője kiforrott művészettel járult hozzá ahhoz a nagy sikerhez, amely az egész estét forróvá tette. Az énekesek egytől-egyig olyan kiváló teljesítményt nyújtottuk, hogy, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom