Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-11 / 9. szám

PoStarlffa u aoiovom plaćenat 12 OLDAL * DINAR BACSMEGYEI NAPLÓ XX Ifi, évfo yarn. Szubotica, 1927. KEDD január 11. 9. szám. Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) S -inüiázavaíás Ünnepélyes dísszel, az esemény nagy jelentőségéhez szabott impo­záns keretek között folyt le hétfőn este a szuboticai színház felavatása és megnyitása. A nevezetes alkalom a város társadalmát az öröm és büszkeség szolidaritásába forrasz­totta össze. Faji, szóciális és politi­kai ellentétek gyöngék ahhoz, hogy lohasszák annak a lelkesedésnek lángját, airiely a kulturális fejlődés egy-egy fontosabb megnyilvánulását körülfáklyázza. Hétfő este Szuboti­ca város a hódolat ovációival kö­szöntötte a kultúrát és ezekben az ovációkban a polgárságnak olyan megbonthatatlan egysége jutott ki­fejezésre. amilyet csak a közműve­lődés nagy érdekei teremthetnek a mai gondoktól terhes, harcok villá­maitól szántott közéleti atmoszférá­ban. Nem volt könnyű feladat hajlékot emelni a művészetnek Szuboticán, ahol a lakosságot a mindennapi élet ezer vesződsége és a gazdasági hely­zet nehézségei mázsás súllyal nyom­ják és a hatóságok energiáját a leg­szükségesebbekre szorítkozó gazdál­kodás egyensúlyának biztosítása foglalja le. De a város vezetőinek szívós akarata, a közoktatásügyi mi­nisztérium támogatása és a polgár­ságnak a kritikus viszonyok között sem elerőtlenedett áldozatkészsége legyőzte az akadályokat s immár pótolva van a város életének évek óta nyitott sebkéjit tátongó hiányos­sága. Nagyváros színház nélkül: a kulturális jelleg olyan csorbája, a melynek kiköszörülését a nemzeti önérzet és a művészet nemzetközi forrásainak szomjuhozása egyaránt sürgeti. Azzal, hogy a földjeitől meg­fosztott, pótadókkal megrakott Szu­botica felépítette színházát, a kultúra érdekében, olyan heroikus erőfeszí­tést vitt véghez, amely méltán tereli az egész ország rokonszenvező ér­deklődését ennek a nagy határszéli városnak küzdelmeire. Milyen jól esik és milyen termé­kenyítő hatású a prózai viaskodások után felemelkedni az eszmék és for­mák tisztult légkörébe! Milyen meg­nyugtató és vigasztaló, hogy az a struggle for life, amely minden vaj­dasági városnak, de különösen Szu­­boticának osztályrészül jut, nem kezdte még ki a fogékonyságot a kultúra ideáljai iránt! Az iskolán kí­vül a könyv és a szinház a művelő­dés két leghathatósabb tényezője és Szubotica a legválságosabb körül­mények között sem feledkezett meg arról az önmaga iránt tartozó köte­lességéről, hogy a kultúra propagá­lásának ezeket az eszközeit a pol­gárság rendelkezésére bocsássa. A városi közkönyvtár minden olvasó számára nyitva van és most a szin­ház kapui is kitárulnak, hogy a kul­túra alkotásainak régóta nélkülözött interpretálásával a szivárvány szí­neit fesse a hétköznapok ólmos szür­keségére. A hétfői megnyitó előadás forró sikerének és tomboló tapsainak pre­lúdiuma után az optimista várakozás derűs perspektívájában bontakozik ki a szuboticai szinház jövője. Az ország vidéki színházainak példája ugyan nem a legbiztatóbb, de min­den remény megvan arra, hogy a szuboticai szinház vezetősége a ta­pasztalatok alapján olyan irányelve­ket fog érvényesíteni, amelyek a nagy áldozatokkal létrehozott intéz­mény működését eredményessé te­szik. Egyelőre nem is lesz állandó színtársulat és a programot vendég­játékok és egyes napokon mozielő­adások töltik ki. A lehetőséghez ké­pest, fokozatosan fog kialakulni a szinház állandósága és épen ennek az elgondolásnak óvatossága a ga­rancia arra, hogy a vezetés nem bo­nyolódik majd bele kockázatos ka­landokba. Egy bizonyos: a szuboticai közön­ség pártfogásán nem fog múlni a szinház prosperálása. A lakosság Beogradból jelentik: A karácso­nyi ünnepek elmúltával hétfőn ismét megelevenedett Beogradban a poli­tikai élet. Az állami hivatalok újból felvették a munkát és megélénkült a parlament és a miniszterelnökség is. Az érdklődés középpontjába a parlament összehívásának kérdése került, miután bizonyos forrásból olyan hírek terjedtek el, hogy a par­lament 25-ikére tervezett ülését nem fogják megtartani. Ezeket a híreket illetékes helyről megcáfolták és igy a kormány bemutatkozása január 25-ikén fog megtörténni. Az ellenzék a hosszú parlamenti szünetet nem tartja parlamentáris­nak és ezért az ellenzéki pártok a parlament elnökségéhez előterjesz­tést nyújtottak be. amelyben köve­telik a parlament haladéktalan ösz­­szehivását és azt. hogy a kormány deklarációval lépjen a parlament elé és ezzel adjon alkalmat a pártok­nak, hogy nyilatkozzanak, vájjon bi­zalommal vannak-e a kormány iránt. Az ellenzéknek ezzel az előterjesz­téssel az a célja, hogy a kormányt kellemetlen helyzetbe hozza a Pa­­sics-csoporttal szemben. Épen ezért kevés a valószínűsége annak, hogy a kormány ezt a követelést teljesí­teni fogja. Trifkovics Márkó. a parlament el­nöke egy újságíró kérdésére kijelen­tette. hogy végleges megállapodás történt arra nézve, hogy a parla­ment január 25-ikén ül össze. Az ezzel ellenkező híreszteléseket Trif­kovics Márkó tendenciózusoknak mondotta. Uzunovics miniszterelnök délben, amikor a miniszterelnökségről távo­zott, szintén nyilatkozott erről a kérdésről az újságíróknak és rámu­tatott arra. hogy a parlament anna­­lesei szerint a parlament sohasem szokott a karácsonyi ünnepek alatt dolgozni, tehát az ellenzék követe­lése alaptalan. Az újságírók ezután felhívták a miniszterelnök figyelmét Pribicsevics népgyülési beszédére, mire a miniszterelnök igy szólt: — Pribicsevics nekem jó barátom. minden rétege, osztály- és nemzeti­ségi különbség nélkül nagyszerű nyereségnek értékeli a színházat és azzal a szeretettel karolja fel, amely­­lyel magának a szinházépitésnek ügyét magáévá tette. A vezetésnek az a legfőbb hivatása, hogy a publi­kum rendkívül kedvező előítéletét a műsor összeállításával és különböző igények ésszerű összeegyeztetésével tartós érdeklődéssé szilárdítsa. Őszinte örömmel vett részt a szin­­házavatás ünnepében Szubotica ma­gyarsága is, amely mindig tanujelét adja annak, hogy a város kulturális haladását a szivén viseli. A magyar­elvártam volna tőle, hogy kicsit ko­molyabban beszéljen. Uzunovics a délelőtt folyamán a karmáiy néhány radikális tagjával folytatott megbeszélést. Hir szerint a kormány még mindig nem adta fel azt a reményt, hogy a szlovén neonért belép a kormányba és ebben az irányban a közeljövőben újabb kisér etezések fognak történni. A pénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság hétfőn dél­után négy órakor megkezdte a költ­ségvetési vita folytatását. Setyerov Szlávkó dr. volt a vita első szónoka és hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy a költség­­vetést összhangba hozzák az ország pénzügyi helyzetével, gazdasági erejével, a jelenlegi gazdasági hely­zettel. a jövő pénzügyi feladataival és a valutareformmal. Foglalkozott ezután a mezőgazdasági állapotá­val. rámutatva arra. hogy az or­szágban egymillió faeke van haszná­latban. Az ipari növények termesz­tését hátráltatják, ahelyett, hogy előmozdítanák. Az egész ipar kez­detleges. A fejenkinti adómegterhe­lésnek annyinak sem volna szabad lenni, mint Csehszlovákiában. A költségvetések 1924 óta állandóan deficittel zárulnak, amely deficit az 1926—27. évi költségvetésben két­milliárdot fog elérni. Ezeken az állapotokon a pénzügy­miniszternek komoly rendszabályok­kal kell segíteni. A mostani költség­­vetés 11.960 millió kiadást mutat föl, ebből az általános rendes kiadások­ra 7600 millió esik. A hét milliárdból négy milliárdot, tehát hatvan száza­lékot személyi kiadásokra fordítják, holott normális körülmények között a személyi kiadásoknak 25 százalék­nál többnek nem szabad lenniök. A személyi kiadásokat egy milliárddai lehetne csökkenteni, de redukálni le­hetne az anyagi kiadásokat Is, mi­után köztudomású, hogy az állam mindent túlságosan magas áron vesz. Az állam gazdasági Intézmé­nyei nem rentábilisak, át kejl alakí­tani részvénytársaságokká. A költ­ság kapva kap a műélvezeten, amit a szinház felkínál neki és reméli, hogy idővel magyar szó is fel fog hangzani a színpadon. A szinház mindenütt a nemzeti eszme terjesz­tője, de egyszersmind a művészet internacionális elemeinek felölejésé­­vel a nemzetek megértésének nép­szerűsítője is- A szerb-magyar ba­rátság, amely a politika porondján máris olyan hatékonyan mutatkozik, csak újabb oszlopot nyerhet a szu­boticai színházban és ez a tudat mé­lyíti az örömet, amellyel a magyar­ság a kultúra szuboticai templomá­nak felszentelését üdvözli. ségvetésbe egy milliárdot állítottak be beruházási célokra, ami helytelen. A pénzügyi törvényben keresztül kell vinni a tisztviselőredukciót és végre kell hajtani a valutareformot. Szükség van egy nagyobb kölcsönre és ezenkívül beruházási kölcsönre is. A miniszter mindezekre a kérdések­re nem tett konkrét javaslatot, azért a költségvetést nem fogadja el. Markovics Bogdán dr. pénzügy­­miniszter azonnal válaszolt Setye­­rovnak és kijelentette, hogy Setye­rov nem jól értette meg expozéjá­nak egyes részeit. A kérdések nagy komplexuma miatt nem sorolta fel mindazokat az intézkedéseket, ame­lyeket a válság megoldására tervez A horvát parasztpárt kriti­kája a költségvetésről Preca dr. horvát parasztpárti be­szélt ezután és kijelentette, hogy a parasztság súlyos válságban van. Az a veszély fenyeget — mondotta — hogy a földműves eldobja az ekét és nem, folytatja tovább harcát a ke­nyérért. Hercegovinában éhség van és más országrészekben is nagy sze­génység. A monopol hatóságok kí­méletlenek a dohánytermelőkkel szemben. A pénzügyminiszter rámu­tatott a földművelés válságának okaira, de nem beszélt a megoldás módjairól. Minthogy a földművelés termékeinek ára alacsony, a kor­mánynak segítséget kell nyújtania, hogy a termelés intenzivebb legyen. A költségvetés nem számol azzal, hogy az ország nagyrésze nem tudja elviselni a rárótt terheket. Félő, hogy az ország két legnagyobb iparága, a faipar és a bányászat ha­marosan tönkremegy. Az állami gazdasági intézmények fájó pontjai a költségvetésnek. Az állami üzeme­ket likvidálni kell, a belyei uradal­mat pedig bérbeadni. Abban a re­ményben, hogy észrevételeit hono­rálni fogják, a költségvetést elfo­gadja. A pénzügyminiszter válaszolt Pre­­cdnak és bejelentette, hogy adatokat fog kérni a hercegovinál dohányül­tetvényekről, aztán megteszi a sziik-Január 25-én mutatkozik be az u| kormány a parlamentben Uzunovics Nikola miniszterelnök és Trifkovics Márkó házelnök a' parlament összehívásáról Újabb tárgyalások fognak megindulni a szlovén néppárttal

Next

/
Oldalképek
Tartalom