Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-04 / 3. szám
1927. január 4, BÁCSMEGYET NAPLÓ 5. oldal. Dugott bál - egy halottal és egy súlyos sebesülttel A szuboticai törvényszéken hétfőn tárgyalta Pavlovics István törvényszéki elnök büntetőtanácsa Vidákovics Lajos szuboticai lakos bűnügyét, akit) egy kilenc év előtti ügyből kifolyólag vont felelősségre a biróság. , A háborús bünügy 1918. év március 10-ikén keletkezett, Viddkovics Lajos tizennyolcéves volt és az osztrák-magyar hadsereg egyik tüzérezredóben szolgált. A kérdéses napon három barátjával, névszer int Rigó Antallal, aki szintén mint katona szolgált a gyalogságnál. Jczsoyics Jovánnal és Czene Józseffel elment egy Klára-uccai úgynevezett dugott bálba. Itt már találtak egy három tagú társaságot és pedig Nagy-Buzder István, Kincses István és (jubicsak Antalt. Jelen volt továbbá két leány. \ társaság gramofonzene mellett mulatott, táncoltak, ittak. A hangulat az elfogyasztott alkohol mennyisége arányában egyre izzóbb lett és csakhamar összetűzött a két társaság. Az összetűzés során Viddkovics Lajos elővette szolgálati revolverét és négy lövést adott le. A lövések után két ember zuhant a padlóra: Nagy-Buzder István, a kit egy golyó a jobb arcán ért és Kincses István, akinek mellébe hatolt a golyó, amely átfúrta a tüdőt és szétroncsolta a véredényeket. Kincses István még ott a helyszínen meghalt, mig Nagy-Buzder István több heti gyógykezelés után felgyógyult. A kilenc év előtti ügy miatt szándékos emberölés bűntettével vádolta az ügyészség Vidákovicsot. A hétfői tárgyaláson a közvádat Csulinovics Ferdó dr. államügyészt képviselte, a védelmet Plskulics Zvonimir dr. ügyvéd látta el. Viddkovics Lajos vádlott kijelenti, tíogy nem érzi magát bűnösnek. Elmondja, hogy azon a napon, vasárnap 1918. év március 10-lkén több barátjával elment Fiszter Ágoston kocsmájába és ott estig mulattak. Megbeszélték, bogy onnan egy bálba mennek. A hatodik kör egyik házában úgynevezett »dugottbál« volt, oda bementek. Rajta I egészen uj tüzérségi egyenruha volut. A szobában már volt három legény, akik két leánnyal gramofonzene mellett mulattak. A legények közül az égjük, Nagy-Buzder István odalépett hozzá és azt mondta: — De szép a bajonetted. —^Ezzel egyidejűleg ki is húzta Vidákovics bajonettjét a hüvelyből, ö ezt meg akarta akadályozni. de eközben odajött Buzder barátja. Kincses István és meg akarta őt támadni. A társaság harmadik tagja Gubicsdk István a vádlott egyik társához Rigó Antalhoz ment, aki szintén katona volt és el akarta annak venni bajonettjét. Rigó nent adta oda és ebből verekedés támadt. Ketten is támadtak rá. azért rántott revolvert és azért lőtt. A vádlott után Oubicsák Antalt hallgatták ki tanúként. Gubicsák előadta, hogy este nyolc és kilenc óra között törtérit V.?. (set. Ök is, a másik társaság i tagjai is részegek voltak. Beszlgettek és Vidákovics maga húzta ki a bajonettct és elmondta, hogy ragyog a bajo,nettje. Buzder megjegyezte: »Tedd cl a bajonettet, mert én félek.« Vidákovics er- j re azt felelte: — Nem azért jöttem, hogy verekedniük — s ismét eltette a bajonettet. Felkérte, hogy adja át az oldalfegyvert a gazdasszonynak, mig vége lesz a mulatságnak. Vidákovics oda is adta, erre a tanú Rigóhoz fordult és ezt mondta: — Te is add ide a bajonettet. — Dehogy adom, ezzel éti fogok végezni — mondta Rigó.— Hogy ezután mi történt, nem tudom, csak láttam, hogy Vidákovics az ajtónál áll, majd több lövést adott le és ekkor Kincses és Buzder a földre estek. Fogalmam sincs, hogy miért történt az egész eset. Róka Jolán tanú hasonlóan mondja el az esetet. Rigó Antal tanú elmondja, hogy amikor Buzder tőle is kérte íz: pWatfegyvaft, ezt felelte: — Mért tegyem le, én katona vagyok. Buzder ekkor Vidákovics felé közeledett és erővel kikapta annak bajonettjét. A tanú ezt látva odaugrott és kezével megfogta a bajonett pengéjét. Ugyanakkor valaki, nem tudja ki, az ő bajonettjét is kihúzta. Ekkor ő mind a két bajonett pengéjét fogta, hogy ne támadhassák meg őket, de látta, hogy valaki késsel közeledik feléje, mire elkiáltotta magát, hogy>/<*/«. Ugyanekkor dördült el a lövés és a golyó eltalálta Kincses Istvánt. Perazsidcs Bozsidár dr. és Barta Antal dr. terjesztik be ezután szakvéleményüket a sérülésekről, amivel a bizonyítási eljárás véget ért. Csulinovics Ferdo dr. államügyész fentartja a vádat. Plskulics Zvonimir dr. védő kfiejti, hogy itt jogos önvédelem esete forog fenn, közismert verekedők megtámadtak egy náluk fiatalabb embert, aki életét látta fenj'egetve. Amennyiben a biróság nem állapítaná meg az önvédelmet, avagy’ az elévülést, kéri figyelembe venni, hogy a vádlott a tett elkövetésekor tizennyolc éves volt és hogy az azóta eltelt kilenc év alatt a legcsekélyebb kihágást sem követte el. Felmentést kár. A biróság ezután meghozta az Ítéletet, mely szerint a vádlottat felmenti, mert megállapítja, hogy a bűncselekmény elévült. A világpolitika újéve A német, francia, magyar és osztrák államfők újévi beszédei a diplomáciai kar előtt — Hindenburg fényes külsőségek közt fogadta az újévi üdvözléseket — A francia nacionalista sajtó fel van háboradvma párisi pápai iiunciusl^oearnőtmagasztalóbeszéde miatt — Briand burkolt Poincaré-ellenes nyilatkozata — Hainisch osztrák szövetségi elnök a Németországhoz való csatlakozásról A világbékét hirdetik az összes államférfiak Budapestről jelentik: A budapesti diplomáciai kar január elsején déli tizenkét órakor megjelent Horthy Miklós kormányzó előtt,* hogy az újév alkalmából szerencsekivánatainak kifejezést adjon. A budapesti pápai nuncius, mint a diplomáciai kar doyenje, üdvözlő be szédet mondott, amelyre a kormányzó válaszolva, hálás köszönetének adott kifejezést és kijelentette, hogy a ma gyár nép minden akadályon keresztül folytatni lógja azt a fáradhatatlan mim kát, amelynek néhány évvel ezelőtt szentelte magát és amely lehetővé tét te hogy a jövő fejlődésének politikai és gazdaság: alapjait megvesse. A diplomáciai kar után a kormány tagjai jelentek meg a kormányzónál és üdvözölték újév alkalmából. Hindenburg a népek, megértésének magasztos céljáról Berlinből jelentik: A német köztársaság elhunyt első elnöke, Ebert annakidején úgy rendelkezett, hogy újév 'napján lehetőleg minden szertartás nélkül menjen végire a diplomáciai fogadtatás. Ezzel a szokással most szakított Hindenburg elnök, aki azt kívánta, 1 hogy a régi fény és pompa elevenedjék meg a birodalmi elnöki palotában az újévi üdvözléseknél, mivel Németország belépett a Népszövetségbe és elfoglalta helyét a nagyhatalmak sorában. Az elnöki palota elé újév napján már a kora délelőtti órákban diszszázad vonult fel zeneszóval, a palota ormáról a fekete-piros-arany birodalmi zászló lengett, a főlépcsőkön pedig aranysujtásos egyenruhás szolgák sorakoztak. Valahányszor egy-egy követ autója előrobogott, a diszszázad fegyverbe állt. a nagyköveteket pedig, akik szuverén uralkodót képviselnek, dobpergés és zeneszó fogadott. A berlini diplomáciai kar legidősebb tagja, Pacelli bibornok mondotta az újévi' iidyfjzlö beszédet, amelyet Hindenburg elnök azonnal megköszönt és a beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Legyenek meggyőződve arról, szén az Abeinierig a nacionalista lapok megütközéssel kommentálják a pápai nuncius újév: beszédét, amelyben a kiengesztelődést hangoztatta. ' Újév napján egyébként Briand külügyminiszter a Matinnak nyialtkozatot adott, amelyben annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az elmúlt év mérlege a béke szempontjából kedvezőnek nevezhető. -Rámutatott arra, hogy a különböző védés dacszövetségek rendszerét felváltotta ;a döntőbíróságok rendszere és megállapította. hogy a német-olasz döntőbírósági szerződés is teljesen ilyen szellemű és minden tekintetben megfelel azoknak a szerződéseknek, amiket a német birodalom a locarnói szerződés szignatárius hatalmaival már előbb is kötött Hangsúlyozta Briand, hogy azok az incidensek, amelyek az elmúlt év folyamán a francia-olasz viszonyt megzavarták, végleg elintéződnek, a francia-orosz viszonyt pedig a lehető legkedvezőbbnek mondotta és kiemelte, hogy minden jel szerint Szovjetoroszország magára is kötelezőnek ismeri el a nemzetközi jogot. Nyilatkozott Briand a kinai helyzetről ;s és hangsúlyozta, hogy Franciaország a kínai ügyekbe semmiesetre sem avatkozik be. Nyilatkozatát azzal a megái lapitással fejezte be, hogy’ a világpolitikai helyzetet ma az a tény jellemzi, hogy a világ valamennyi nemzete hőn óhajtja a békét. A Journal is közli Briand újévi nyilatkozatát, amelynek politikai körökben azért tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert a nyilatkozat egy mondatából arra következtetnek, hogy ebben a mondatban Briand már programot is ad arra az esetre, ha Poincare helj’ett ö venné át a miniszterelnöki tárcát. Briand nyilatkozata nagyjában megegyezik a Matinben megjelent interjúval, azzal az egy mondattal, amelyben Briand a locarnói eszme fejlődésével foglalkozik emlékezve arra, hogy’ a locarnói szerződés alapját tulajdonképpen Cannesben vetették meg. A célzás megértéséhez tudni kell: Cannesben történt, hogy’ Briand Poincaré áskálódása következtében abban a Pillanatban volt kénytelen lemondani, amikor Németországgal már-már megteremtette a megegyezés alapját. Az osztrák szövetségi elnök feltűnő célzása Németországhoz való csatlakozásáról Becsből jelentik: Hainisch szövetségi elnöknél is előbb a külföldi diplomaták, majd a kormány tagjai jelentek meg újévi üdvözlés céljából. Seipel kancellár beszédére Hainisch elnök meleg hangon válaszolt és beszédének különösen az a része tűnt fel, amelyben kijelen-, tette, hogy Ausztriának legnagyobb baja az, hogy szomszédai gazdasági téren válaszfalakat emelnek, majd rámutatott arra, hogy nincs már messze az az idő, amikor Ausztria nagyobb gazdasági közösséghez fog tartozni és az osztrák ipar utat talál kifelé. Mussolini a kooperatív államról . Rómából jelentik: Mussolini a fasiszta párt direktóriumának újévi üdvözlését fogadva kijelentette, hogy az újév különösen érdekes lesz. mert a múlt évben létesített konzervatív állam meg fogja kezdeni működését és nem kételkedik abban, hogy- az átmenet zavartalan lesz. ■i német nép minden erejével közreműködik majd. hogy el lehessen írni a népek megértésének magasztos célját. ndenburg szavai a diplomáciai kar gjai közt igen' jó hatást váltottak ki, A francia köztársaság elnökének üdvözlése és Briand héken vilatkozata Parisból jelentik: Az újévi iidvözlék a köztársaság elnökénél a szokott ertartások között ment végbe. Dou;rgue elnököt a párisi diplomáciai kar yenje, a pápai nuncius üdvözölte éá hétfő reggeliíaclonallsta sajtó fel van böszülve I bíboros beszéde miatt, amellyel a locarnói politikát magasztalta. Gnuloistó! kezdve a Figarón át égé-Más helyett szúrták le . a spliti Orjuna elnökét A gyilkosság f.ldozata Csulinovics Ferdo <ir- szuboticai államügyész sógora Moga nevű fia is, aki több késszurást ejtett Zsilé Milánon, Zsic Valentin barátján. Egy revolvergolyó Grgin Moga lábába fúródott, Mornar Joszip földműves és fia összeszurkáltak Klismatúcs Mijo orjunást. A sebesülteket kórházba szállították, ahol Zsic Valentin állapota már olyan rosszra fordult, hogy nem lehetett rajta műtétet végezni és néhány óra inulva kiszenvedett. A rendőrség letartóztatta Grgin Márkot, aki azt vallotta, hogy azért követte el a merényletet, mert bosszut akart állni Zsicen a fia meggyilkolásáért. Annakidején Zsic Valentin letartóztatásban is volt a gyilkosság gyanúja alatt, de a vizsgálat teljésen tisztázta a vád alól s így’ most a vérbosszú olyan embert ért, akit a bíróság ártatlannak talált. Splitből jelentik: Castelnuovón vasárnap orjunasok és RadicSrpártiak között véres összetűzés volt, amelynek egy halottja és két sebesülje van. A halott áldozat Zsic Valentin banktisztviselő, a spliti Orjtina tartományi elnöke, akiben dr. Csulinovics Ferdo szuboticai dllamiigyész sógorát gyászolja. Zsic Valentin tragikus tévedés folytán vesztette életét. Grgin Márkó földműves, akinek Joszip fia öt hónappal ezelőtt az orjunásokkal való összeütközés során elesett, vasárnap délután a tengerparton rátámadt Zsic Valentinre, akiről azt hitte, hogy fiának gyilkosa és késsztirással súlyos sebet ejtett rajta. A megtámadott Zsjcnek segítségére siettek barátai, de a küzdelembe beavatkozott a merénylő
