Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-09 / 7. szám

1527. január 9, BÄCSMBGYEI NAPLÓ ff* TOW 19. o!» ..............r*TM» Odzsacira szaladnak vasämapon­­kint nagyobb várost több tüleke­dést, Iihegöbb táncot nézni. Már ál­modják a rúzst ajkuk vértelen kék­jére e posztógunyás kisasszonyok és szőke, barna hajíonataik halálát várják elcsigázva. Szabadjon még elmondani, hogy láttam a harangozót is. ki csak va­sárnapolni jár le e földre. Mogorva ember. Isten pedellusa. Toronyiránt ment. fel sem nézve, nyilván a nagyharang korholó énekét vezény­­leni. A tulsóoldalról átköszön valaki. Mint a városban. Akárhol. A kaszinó ablaksora kigyullad, mint a nyugtalan várakozás. Benn. A vendéglős — joviális és kövér, akár a vicclapokban — zsíros kár­tyacsomaggal a kezében kalábert proponál. Az újságpapírral beflastro­­mozott széleshátu ablakok alatt vo­nulnak el a korzózó kisasszonyok. Megállnak, benéznek. Valaki bil­­liárdgolyókat lökdös. Lassan kiala­kul a kávéházi interieur. Egv kár­tyás az asztalra csap. Csittitják. Kósza cigánybanda élén betéved az első részeg. Duhaj kisvárosi kép. Csörömpölő üvegedényeik, füst és harsány kártyajelszavak. A levegő mindig nehezebb. Ki innen. Álmossá­got emlegetek. Felkelek az asztaltól. Falu uccája. melyen akácok pár­­főm.ie árad. Kirukkolóban a bag­lyok az elsötétlő házfalak mögött vacogtató történetek rejtőznek, mint a surranó tolvaj. A seprőnye­lek már ott hevernek kiki kapuszeg­­letéhcz támasztva, mindjárt rákap­nak a boszorkányok. Pendclyes kis­lány rúgja a port egy ház előtt Sik­­kantó asszonyi hang sürgeti, beme­netre, lefekvésre. Későre jár, arcom­ra csípős szél telepszik. Tudom. Kilencszázhuszonhetet Írunk itt és mindenütt. Póstagalam­­bunk a rádió, problémáink vannak, önösségünk. ismereteink és ered­ményeink. Miért vártam mégis pity­­mallatig a baktert. a bakteri, ki száz éve holt már. hogy halljam istenfélőn elkiáltani az időt s dünnvögni éji versikéket. »Minden jó lélek dicséri az urat«, Oblomovok vagyunk mind­annyian s nem értünk szót a fával, verébbel, esttel és a csillagokat lel­ketlen távcsövekkel riasztjuk el ma­gunktól. Debrecen! József ottartózkodásunk alatt fejezték be a Pa­­ramout filmháa negyvenemeletes palotá­jának építését, amelyben a világ legna­gyobb mozgószinháza van. Egy-egy elő­adást hatezer ember nézhet végig. A bemutató napján egy Európának szánt filmet adtak s ennek váratlan nagy si-Az újvilág a csudák hazája Dr. Auspitz Rudolf szombori fogorvos feljeggzései a philadelphiai világkiállításról Befejező közlemény Az Uniónak nagy problémája ma a ti­zenötmillió néger lakos Úgy gazdasági, mint társadalmi viszonylatban igen fon­tos a négerkérdés megoldása. A déli ál­lamok még ma sem tudják megbocsáj­­tani a feketéknek a felszabadulást és azt a .pillanatot, mikor Lincoln elnök a fe­keték teljes emancipációja mellett tört pálcát. Délen semmi néven nevezendő társadalmi érintkezésben sem tűrik meg a feketét. Az uccai villamoson a néger nem utazhat egy kocsiban a fehérbőrű­vel. A feketék csak a részükre fenntar­tott kocsiban utazhatnak s fehér- arra néni száll föl sohasem. A fehér ember csak a legalacsonyabb rendű munkákra alkalmazza a feketét. A négerek azt el­nyomatás, és a gépek alkalmazása foly­tán lecsökkent munkalehetőség miatt a déli államokból tömegesen vándorolnak át az északi államokba. Ma már vannak Newyorkban uccák, honnan a fehér em­bert a négerek kiszorították. Egész vá­rosrészeket feketék lknak, hol az utol­só uccaseprőtől kezdve fel a legmaga­sabb városi funkcionáriusig minden al­kalmazott és tisztviselő néger. A fe­keték óriási mé.'fékben szaporodnak. Ttt az északon az iskolákban, valamint az egyetemeken is együtt tanulnak a fehé­rekkel; s a néger intelligencia és ta­nult osztály évről-évre szaporodik. A néger külömben intelligens tanplni vá­gyó, a zenét végtelenül szerető s elég­gé szorgalmas. Amióta azonban töme­gesen lepték el az északi államokat itt is kezdih őket rossz szemmel nézni. De mégis, eh ézők velők szemben, amit a táncnak köszönhetnek. A négerekből alakul a jazz zenekar. A gazdag Newyork A pénzhiányban szenvedő, külföldi köl­csönt kereső Vajdaság számára talán nem érdektelen, hogy Newyork a voldy leggazdagabb városa. Amerika bankár­jainak székf alye, de maga a város is igen gazdag. A városi költségvetés 1926 —-27-re kél miiidrd dollár. Ennek az összegnek legnagyobb résziét a földalatti villamoshálózat kibővítése emészti fel. A föld felett lehetetlen a forgalmat lebo­nyolítani s még a gyalogos közlekedést is a föld alá akarják helyezni. A földalatti villamos reggel a hivata­los órák megkezdése előtt ötmillió em­bert szállit a külvárosokból a Citybe és délután öt órakor, mikor a hivatalos órák végetérnek, ugyanennyit vissza. Ezt az óriási forgalmat csak nagy tor­lódásokkal lehet lebonyolítani és a sze­rencsétlenségek oly nagy számban fordul­nak elő, hogy ezek is amerikai rr^retüek. A 128-ik keresztucca és a Broodway 1926 első felében 546 ember vesztette el életét. Júliusban egy emléktáblát ál­lítottak fel azon a helyen, a kővetkező szöveggel: tildékul uz itt elpusztult 546 ember­életért i t , aki az automobilt vezeted, ne teleits el. hogy egyszer neked is, yugy feleségednek, vagy gyerme­kednek gyalogszerrel kelt járnotok az uccakcresztezésnél és a forgalmi szabályzatok be nem tartásq köqy­­nyen gyászba dönthet, téged vagy hozzátartozódat. Vigyázz tehát, nyit­va tegyen a szemed és mindig csak a szemafort nézd Csak akkor in­dulj és állj meg. amikor kell. He feledkezz meg magadról, a gondat­lanság és uz előírásuk be nem tartása lit uz uccakcresztezésnél hűt hónap alatt 546 ártatlan ember haldiát okozta. Bar a forgalmi rendőrség bámulatra méltó ügyességgel működik és bár a kö­zönség a legkevesebb mértékben támo­gatja őket. Newyorkban reggel 7—Sóra és 5—7 óra között átlagosan naponta 100 ember veszti életét a jármüvek alatt Este hét óra után ugylátszik, mintha leapadna a nagy forgalom egv rövid idő­re, hogy azután annál nagyobb lüktetés­sel újra kezdődjék a színházi negyed­ben. A színházi városnegyedet tündé­­riesen világítja be a millió és millió iz­zólámpa és a szinte égig emelkedő rek­lámok. Naponta több százezer ember igyekszik a színházakba és mozikba a fárasztó napi munka után szórakozást keresni. Az amerikai színházi viszonyokról már sokat írtak. Itt csak néhány jel­lemző adatot. Egyik színházban már öt év óta játszák egyfolytában mindennap »Abbies Irish Rose« cimii darabot, a kö­zönség öt esztendeje minden nap válto­zatlan lelkesedéssel ünnepli, mikor a katolikus'irleány és a zsidó fiatalember a darab végén házasságot kötnek. Mol­nár Ferenc »Színház« cimü darabjához három hónapra előre el volt adva min­den előadásra minden jegy. Molnár ne-' ve Amerikában feltétlen sikert jelent. A Liliom-ot huszonkét amerikai színpad játsza állandóan. Kálmán Imre » Marica grófnő«-jét a 42-ik ucca Kapitoliumá­­ban játszák, szintén hónapokra előre el­adott jegyekkel. A mozgófényképek közül újabban a legnagyobb sikere a »Vitaphone« beszélő filmeknek van. Ennek ellenére még min­dig nagy közönsége van a rendes moz­gónak is, amit legjobban bizonyít,, hogy kere volt. ami azért meglepi, mert Ame­rikában külön készítenek Európa részé­re filmeket és az európai film az ameri­kaiaknak rendszerint nem tetszik. Kü­lönben újabban a német film Ameriká. ban is erős versenytársa az amerikai filmiparnak. Párisi portrék Geo Charles Költő és futóbajnok. Zömök, piroské­pp huszonnyolcéves. Nem néz ki írónak, mégugyse az olimpiai nagydij nyertesé­nek. Egy egészséges fiatalember, ami mindenesetre feltűnő jelenség ebben az irodalmi kávéházban. Született francia, periektől beszél németül és nemzetközi­nek vallja magát. — Hogy tudja összeegyeztetni a spor­tot az irodalommal? —- Nehéz kérdés. Futbalozott valaha ön? — Nem. Kapus voltam egyszer a diákcsapatban és a labda orronvágott. — Akkor hiába is magyaráznám ön­nek a sport szépségeit. A testgyakorlás, mint téma érdekesebb a szerelemnél is, Jelentősége, az irodalomban súlyosabb, mint goridotilk. Ronsard, a tizenhatodik Század nagy költője egyúttal a királyi csapat labdarugója. Tristan és Izöldé ki­váló tornászok voltak, Goethe versei irt a'korcsolyáról és a lovagregények mind a sportot, a viadalt dicsőítik. — Mikor kezdett el verset Írni? — Előbb voltam sportember és csak I aztán lettem költő. A benyomásaimat, (élményeimet egészséges képekben örö­kítem meg. igy közelebbről sokkal érti* Iberiebbek a nyers indulatok, a lélek őszintébb és természetesebb, ez nem a beteg városi nép, hanem az élet gyer­meke. aki vív, verekszik, bokszol, aszik, fut és diszkoszt hajit. Fejlődés! Izmok! Boldogság! Kicsit lehűtöttem elragadtatását: — A sportnál túlteng, a hazafias ön­érzet. Mindenütt nacionalista propagan­dát űznek vele. Egy góldifferencia miatt valóságos nemzeti gyász támadt. Vala­mikor a hadiszerencse forgandóságát ki­sérték ilyen hozsannás drukkok és dü­hös gyönyörűségek. — Ez még nekünk is probléma, sok a panasz mindenfelől, én is irok ellene. Pedig a sport nemzetközi játék és nem­zetközivé teszi az sziveket is, összehoz­za a világ legtarkább népeit: a pacSiz­­mus legerősebb fegyvere a sport! Csak a destruktiv tömeg él vele vissza és né­hány politikai kalandor. — A magyarok közül kit ösrner? — Bárányt és Posta Frigyest. Bravú­ros fiuk! Postához ódát írtam. Most egy kis lirai regényen dolgozom. Címe: *Le Calvarie Modern«. Tiltakozás a háború ellen. Ha befejeztem. Ismét hozzáfogok a sportantológiához. Általános sporttör­ténelmet irok. Egy másik francia költő azzal lett vi­lághírű. hogy kimutatta a macska sze­repét a világirodalomban. Geo Charles a sportot fedezte fel és első versesköteté­­vcl, amelyben a sportot dicsőit!, elvitt# az olimpiai nagydij at — Nem a blöfföt, a tribün üvöltő né­pét kerestem én, — mondta — hanem az ujjongó erőt, a drága lelkesedést, a tes­tek ritmusát. Ó be jó Is egészségesnek lenni! Fiatalnak! Nézze az izmaimat! (dicsekedve mutogat la.) Van enné szebb regény? Igenis, éljen a testkul­tusz! és le a lelki kozmetikusokkal! Ép, testben ép lélek! — Mi a kedves sportja? Elgondolkozik, mint az anya, az öz­vegy Pókainé, akinek édes gyermeke között kell választani: »melyiket szeres­sem?« Aztán érett megfontolás után igy válaszol: — A futás. A háború előtt távgyalogló voltam és lutóbajnok. Csinos eredmé­nyeket értem el. Ez az eddig megvetett sportág must éh reneszánszát. Legjobb eredményem: tizenhét kilométer egy éra alatt. Nálunk a helyiérdekű vasút sem jár ilyen gyorsan gőzzel, mint ez a piroské­­pü poéta az apostolok lovain. — A sport jótétemény. Szellemi és testi felfrissülés. Neveli az uj generációt. Verseimet is olyankor írom: agyonfá­­radtan, lelkendezve. Geo Charles: az uj VVhalt Wittmann. lírájában is teljesen sportszerű. Képei, jelzői, merész fordulatai, mind szinte a sports/.ótárból kölcsönvett szavak mű­vészt konstrukcióban, ha ugyan ezeknél a zabolátlan verseknél egyáltalán lehet konstrukcióról beszélni. Egyik szép részletét a »Jeax OUmpi­­ques«-nek itt adom közre. M. Pogány Béla kitűnő fordításában: Tréning-nap A Speaker: Prírisiak! Szökkenjenek a természetből Vett jelképeitek: néhány levágott rózsa, lickándozó szivek, kristály gömbökben halak sugárzása, kalitkák vasujjui közé fogott madarak, ez éjszaka boxolói fedett velodromok művirágai alatt: >zökkenitek: tűzvészhez hasonló Izzó lombozatok, o tenger magános dühében: halak, vadtri csapó'tlva kékes-zöld íüvek csomójába, és mind a madarak, szabiid indák és a boxolók a természetben. Sövény hajítja füzérét, ligetecske gyiimölcskertnek látszik, a világító Iák: idomított kígyók a ring: légi bútor. Megnyílik a színes ajtó és átjön raj la mint leány a lombozatban aztán becsukódik harsonás kürtök messzi zajában: »Pierre LambertL — Jean Royer2 gyermekkori barátja.« — A görögöknél —- magyarázza — a sporttal egyensúlyozták az irodalmat, 1) Kereskedő. Az Internacionális Foot-ball Egyesület tagja. 2) Franciaország amatőr boxbajnoka (középsuly). hirdetési ügynök és költő. mikor már nagyon elharapódzott a kul­­túra. Ez a helyzet ma a franciáknál. Ha valamelyik nemzet, akkor mi igazán rá vagyunk erre szorulva, mert bennünket alaposan agyonsujtott a civilizáció. Itt a a legfőbb ideje, hogy felvegyük a harcot a romboló irodalom elfen, amely nz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom