Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-09 / 7. szám
6. oldal. BÁCSMEGYKI NAPLÓ 1P27. januar nások ezután megkezdték a szavazást, a melynek az volt az eredménye, hogy a hivatalos lista győzött azzal a szenzációs meglepetéssel azonban, hogy Andrássy Gyvla gróf kibukott a felső házból. Andrássy Gyula mind a két listán szerepelt, azonban a szavazók kihúzták a nevét és helyébe Andrássy Géza grófot Írták be, akit meg is választottak. A kővetkező harmincnyolc felsőházi jagot választották meg: Batthydnyi-Srattmann László herceg grófok: Almássy Dénes, Andrássy Gyula Batthyányi Lajos, Batthyányi Pál Cziráky József, Edelsheim-Gytiali Lipót, Erdődy Sándor, idősb Eszterházy László, idősb Eszterházy Pál, Festetlek Vilmos. Hadik Barkóczy Endre, Hadik János, Hunyadi József, Edelsheim-Gyulai Lipót, Erdődy Károly, Mai’áth Géza, Semsey László, Somsich László, Sztapáry György, Széchényi Bertalan, Széchenyi Aladár, Szirmay Sándor, idősb. Tcleky József, Tisza Lajos, Vay Tibor, Wenckheim László, Zelenka Zselénszky József, Zichy Aladár, Zichy Géza Lipót, bárók: Fiath Pál, Harkányi János, Jeszenszky Sándor, Kende Sándor, Kende Zsigmond, Prónay Dezső, Vécsei Miklós. Ezenkívül még 38 póttagot választottak a főnemesek. A budapesti kereskedelmi és iparkamarában is szombaton ejtették meg a felsőházi tagválasztásokat és Pálfy Dánielt, Stettina Jenőt, Belatini Arthurt, Székács Antalt, Chorin Ferencet, Fellner Henriket és hat póttagot választottak meg felsőházi'tagokul. Az ügyvédi kamarák elektorai is szombat délután négy órakor választották meg az ügyvédi kamarák által a felsőházba küldendő két tagot, Papp József dr. a budapesti ügyvédi kamara és Szuly János dr. a pécsi ügyvédi kamara elnökének személyében. Debrecen városa szombaton választotta meg a ffelsőházba küldendő tagjául szentpéter.i Kun Béla egyetemi tanárt, Majdumegye pedig Rázsó István nyugalmazott főispánt. Vasárnap választja meg főrendiházba küldendő tagjait az orvosszövetség, hétr, főn pedig Borsod, G.ömör, Abauj, Zemplén és Hevesmegyék, valamint Pécs városa. ff Tisza Pista adjon Országos e yesületbe tömörülnek a jugoszláviai optánsok Szentáról jelentik: Érdekes egyesület alakult szerb karácsony másodnapján. A Magyarországból, Romániából és Ausztriából Jugoszlávia javára optált és ideköltözött szerb állampolgárok érdekeik védelmére országos egyesületet alapítottak. Az uj egyesület alakuló közgyűlését szombaton délutánra hívták VeÜskovics optáns vendéglőjébe, amelynek helyiségeit teljesen megtöltötték a megjelent optáltak, akik még családtagjaikat is magukkal hozták az alakuló közgyűlésre. A gyűlés izgalmas lefolyású volt, mert bár a jelenlevők között teljes volt az egyetértés, az optáltak szinte versenyeztek, hogy melyik tud több és súlyosabb sérelmet felsorolni. A gyűlést Győrgyevics Ljubomir vezette, aki karácsony napja alkalmából egyetértést és békességet kívánt az optánsok számára. Ilijanovics Szávó ismertette a megalakítandó egyesület céljait és többek között a következőket mondotta: — Mi szerbek, akik Magyarországon, Romániában és Ausztriában éltünk, megtartottuk faji sajátságainkat és megőriztük szerb öntudatunkat. Akkor is átjöttünk volna szerb testvéreinkhez, ha nem Ígértek volna semmit, de 1918 óta azokhoz a szerbekhez, akik olyan szerb vidékeken éltek, melyek a trianoni békeszerződés értelmében nem jutottak Jugoszláviához, az állandó üzenetek jöttek, hogy hagyjunk ott mindent, jöjjünk ide, kapunk földet. Mikor ezeknek az ígéreteknek hittünk és átjöttünk, egyik sérelem a másik után ért. Ez nem az ország hibája, hanem a hivatalnokoké, akik kigunyolják az optánsokat. A szónok beszédét itt az egyik optáns félbeszakította és elmondta, hogy mikor 1924-ben az agrárminisztériumban kérte, hogy utalják ki már neki a parcelláját, a referens a következőket mondotta: — Menj vissza Magyarországra, kérd Tisza Istvántól! A többiek hasonló esetek százait mondották el. Végre elfogadták az alapszabályokat és kimondták, hogy az országos optáns egyesület megalakul és elnökké Gyorgyevics Ljubomirt választották meg. Választottak ezenkívül hat diszelnököt is és pedig Dimes Alekszander. noviszadi törvényszéki elnököt, Ignatijevics noviszadi törvényszéki bírót, dr. Rafajlovics Milos és dr Pakasld Braitkó szubolicai, dr. Krecsárovics szombori ügyvédeket és dr. Beleszlin Brankó szentai orvost. Az országos optáns egyesület céljai közé felvette többek között azt, hogy a macedóniai és délszerbiai megmüvelet- Ien földterületeket művelés alá vonassa, mert ezen az utón remélik, hogy azoknak a szerbeknek, akik Jugoszlávia javára optáltak ugyan, de még nem költöztek át, földet lehet juttatni. A gyűlés szónokai megállapitották ugyanis, hogy ezek az optáltak nem jönnek át jugoszláviába, mert okultak az átköltözöttek keserves csalódásaiból. mi miiMi ui-, um. „I, 0 Uj tanács-beosztás «t he sk _ reki törvényszéken A becskereki törvényszék ügy beosztását az 1927. évre a következőképpen állapították meg. Elsőfokú polgári tanács elnöke: dr. Jovanovics Bogdán törvényszéki elnök, elnökhelyettes: dr. Balta Emil, tagok: Pavlovics Vojiszláv, Mijatovics Sziávkó, Markovics Borivoj, Trifunac Bozsidár. Polgári felebbezési tanács elnöke: dr. Jovanovics Bogdán, elnökhelyettes: dr. Bállá Emil, tagok: Trifunac Bozsidár, Markovics Borivoj, Draskovics Milán. Tárgyalási napok kedden és szombaton. Előadók: dr. Jovanovics Bogdán és Draskovics Miián, polgári felfolyamodási előadó: dr. Bállá Emil, telekkönyvi felíolyamodási előadó: dr. Jovanovics Bogdán. Válóperek tanácsának elnöke: dr. JovanovicsJBogdán, tanácstagok: Pavlovics Voiszláv és Mijatovics Sziávkó, helyettes tag: Markovics Borivoj. Tárgyalás minden csütörtökön. Büntetőtanács elnöke: Bunics Ivó, tanácstagok: MaszJovszki Vladimir, Trifunac Bozsidár, helyettes: dr. Bállá Emil. Tárgyalások minden hétfőn, csütörtökön és szombaton. Felebbviteli büntetőtanács elnöke: dr. Jovanovics Bogdán, helyettese: Bunics Ivó, tanácstagok: Maszlovszki Vladimír, Trifunac Bozsidár. Tárgyalás minden szerdán. A vádtanács elnöke: dr. Jovanovics Bogdán, helyettese: Bunics Ivó, tagjai: dr. Bállá Emil, Mijatovics Sziávkó. Tárgyalás minden szerdán. Fiatalkorúak tanácsának elnöke: dr. Jovanovics Bogdán, tagok: Bunics Ivó és Markovics Borivoj. Fiatalkornak birája: Draskovics Milán. A fegyelmi közjegyzői és a törvényszéki minősitőtanácsok elnöke: dr. Jovanovics Bogdán. Sajtóügyek referense: Miatovics Sziávkó, kereskedelmi perenkivüli ügyek előadója: Pavlovics Vojiszláv, csődügyek előadója: dr. Bállá Emil. vizsgálóbíró: Rclovics Velimir, helyettes?; .Trifunac Bozaidáx. Czigler-front alakult a dollármilliók elhóditására Az amerikai öröksésf egyetlen aspiránsa sem tudja bizony,tani a rokonságot A Czigler-íéle milliós örökség hire az egész országban óriási szenzációt keltett és két nap leforgása alatt tetemesen megnövekedett a jogigénylők száma. Czigler Gyulán, Steinitz Károlyion és özvegy Nemes Kálmánnén kívül újabban igényt tart az örökségre Tltiring Kálmán becskereki kömives és Czigler Ferenc szabómester is, sőt már olyanok is jelentkeztek, akiknek egy százév előtt elhalt ősük neve hasonlított a Czigler névhez. Az uj aspiránsok között vannak: özv. Lecker Ferencné, özv. Rotilier Józsefné, özv. Bornhaucr Ferencné, Paul Tamás cipészmester, Weiterschau Mihály földbirtokos. Héber Veronika magánzó becskereki lakosok. Steckhart Ferenc szerbeleméri gazdálkodó, továbbá három budapesti lakos: özv. Glatz Ottmárné, Marsall Károlyné, Marsaid egvségespárti képviselő felesége, Hirschfeld Lászlóné, akik régebben becskereki lakosok voltak. Ezek megbíztak egy becskereki ügyvédet jogi képviseletükkel és együttesen veszik fel a küzdelmet a milliókért. Az uj aspiránsok ugyanis egymásközött viselik az okmányok beszerzéseinek költségeit és az örökös, aki leghamarabb bebizonyítja, hogy Czigler-családból származik, a többieknek illő jutalommal együtt visszafizeti a költségeket. A Bácsmegyei Napló zagrebi szerkesztője érdeklődött dr. Mogan Julijo zagrebi ügyvéd, egyetemi magántanárnál, aki az örökség ügyében Steinitz Károlynét, született Czigler Katalint képviseli. Dr. Mogan Julik» elmondotta, hogy annakidején, mint Steinitzné jogi képviselője, beielentette igényét az örökségre, mivel az Amerikában elhunyt Czigler Vilmos fia Steinitzné nagybátyjának, aki több évtizeddel ezelőtt Szlovákiából Amerikába vándorolt. — Most arról van szó — mondotta dr. Mogan Julijo — hogy kikutassuk, hogy a sok Czigier család közül, melyik a Jogos örököse az amerikai Cziglernek. A rokonsági köteléket eddig egyetlen egv Cziglernek sem sikerült kimutatnia, még az sem bizonyosodott be, hogy az amerikia milliomos Czigler Erdélyből, Vajdaságból. vagy Csehszlovákiából vándorolt-e ki. Az ügy tisztázása sok, nagyon sok időt vehet igénybe — de a dolog nem reménytelen. 1 Kérdést intéztünk a zagrebi kivándorlási iroda főbb tisztviselőjéhez, aki az aktákat Szuboticára küldte. Az iroda vezetője munkatársunk előtt kijelentette, hogy nem csodálkozna, ha a jugoszláviai Cziglcrek közül egyik sem kapná meg az örökséget. — A Czigler név — mondotta a kivándorlási iroda fötisztviselője — némctlakta vidékeken nagyon elterjedt. Természetes, hogy az összes Cziglcrek harcba mennek a milliókért nemcsak itt, de egész Európában. A Czigler-család eredetére nézve sikerült megtudni a következőket: Két Cziglertő! maradt fenn az óriási vagyon; Czigler Vilmostól és atyjától. Czigier Viimos atyja, aki 1905-ben halt meg, tizenötmillió dinárt kitevő vagyont hagyott fiára. Czigler Vilmos ezt az összeget évek során fantasztikusan megnövelte. Czigler Vilmos haláláról nincsenek pontos adatok, két-iiárom év előtt halt meg, de elhalálozásának helyét nem tudják, végrendeletet nem hagyott hátra és mivel sem gyermekei, sem hozzátartozói nem voltak, a milliós vagyont az örökli, aki minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy Czigler Vilmosnak rokona. — Ez az egész örökösödési per — mondotta a főtisztviselő — olyan homályos és olyan kockázatos, hogy' akinek nincs hozzá anyagi ereje, meg se kísérelje. A szuboticai városházára érkezett okmányokra vonatkozólag elmondotta, hogy nem jelentik azt. hogy Czigler Gyula az örökös, csupán felszólítják, hogy szerezze be okmányait. Ilyen felszólítást az összes aspiránsoknak kuldttk az amerikai hatóságok. Halló Amerika ! A London-newyorki drótnélküli közvetlen telefon 'capcsolás premierje Londonból jelentik: A Londonnewyorki drótnélküli közvetlen telefonforgalom első napja a teljes siker jegyében lolyt le. Csütörtök délután öt órakor folyt le az első sajtóbeszélgetés London és Newyork közt. Az első hirt egy newyorki sajtóügynökség továbbította Londonba a prohibiciós rendőrség aznapi működéséről. A londoni lapok megállapítják, hogy az amerikai közvetlen telefonkapcsolás premierjének üzleti szempontból is rendkívüli sikere volt, mert az első nap óriási exportüzleteket bonyolítottak le Newyork és London között. A második nap azonban már nem volt ilyen szerencsés. Pénteken ugyanis a légköri zavarok lehetetlenné tették a szikratelefonon való érintkezést. Miss Jugoszlávia Zagrebböl jelentik: A nemzetközi film szépségverseny berlini zsűrije három jugoszláviai szépség közűi Vidacsics Stefica zagrebi leányt választotta meg Miss Jugoszláviának. A megválasztott filmcsillagjelölt nemsokára Berlinbe utazik, ahol lebruár elején szükebb választás lesz a tiz állam legszebb leányai közül és egyikük hat hónapi, a többi pedig két-két hónapi szerződést kap a Paramount filmtársasághoz. Abból, hogy a kiválasztott filmszépségek áthajózzanak az Óceánon, egyelőre valószínűleg semmi sem lesz, mert a Paramount filmtársaság a legközelebbi időben Berlinben fiókvátlalatot szándékozik létesíteni és a kezdő filmcsillagok itt fognaik működni. Ha a kiválasztotak a hathónapos illetve kéthónapos szerződés után beválnak, Semmi akadálya sem lesz annak, hogy hires mozistarokká legyenek. Miss Jugoszlávia: Vidakovcs Stefica mindössze tizenhét éves, árvaleány. Anyjának a zagrebi Jurisics-uccában kis csemege üzlete volt, de az özvegyasszony anyagi zavarai miatt a múlt évben öngyitkosságot követett cl PESTIDOLGOK Női kalap ... A költőt nagy csapás érte. A felesége: feltűnően szép asszony, aki régi vőlegényével összekülönbözve, dacból lett a rendetlen külsejű, gyámoltalan poéta felesége, közben kibékült a régivel és szó nélkül otthagyta az urát, a költőt. Az igazi okról, persze, bár az egész város rebesgette, a költő mit se tudott, ö csak annyit tudott, hogy elhagyta az Aszszony, hogy ő most már beiefekhetik a sírba, mindennek vége... Félig öntudatlanul kóborolt az uccán, amikor régi földbirtokos barátjával találkozott. Persze, azonnal megeredt a könny- és szóáTadat. A földbirtokos meleg részvéttel hallgatta, majd rendbehozta a költő hasán az eggyel feljebb gombolt télikabátot. így mentek egy darabon. Egy kirakat előtt a költő hirtelen megtorpant és odamutatott egy csinos, divatos női kalapra: — Miért is nincs most nékem pénzem! Rögtön megvenném ezt a kalapot... — sóhajtotta vágyakozva, siránkozva... — Minek?!... — kérdezte csodálkozva a földbirtokos. — Neki!... Legutóbb, mielőtt még elment tőlem, erre jártunk és pont ezt a kalapot kiválttá ... Nem tudtam neki. szegénynek, megvenni... Ó. ha most megvehetnem, hazavihetném... Legalább ez volna belőle ... emlék ... A földbirtokos kölcsönadta a Pénzt. A költő hazavitte a katapot, amely így gyorsabban fog tönkremenni, otthon a szekrényben, a csókoktól, a könnyektől, mintha a leggondatlarabb asszony egy évig viselné... Somlyó Zoltár
