Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-09 / 7. szám
2. oldal 19/7. január 9 Esperesek a vádlottak padján A becskereki ku'turharc újabb fejleményei Becskerekről jelentik: A becskereki római katholikus hitközségi harcoknak érdekes fejleménye van. Dr. Várady Imre, a hitközség volt elnöke becsületsértésért pert indított a becskereki járásbíróságon a bánáti esperesi kar tagjai ellen. A bánáti esperesek — mint a Bácsmegyei Napló megírta — a hitközségi harcok során küldöttségileg felkeresték Rodics Rafael érseket, püspöki adminisztrátort, akinek memorandumot nyújtottak át. A memorandumban kérték, hogy dr. Várady Imrét fosszák meg a püspökség jogügyi tanácsosi állásától. Dr. Várady, amikor értesült a memorandum tartalmáról, annak aláíróit: Brenner Frigyes apostoli protonotáriust, torontáli főesperest, Uerreschbacher Dénes nánai kamarás, novakanizsai, llolcz Ferenc becskereki, Fábián Dénes crnyai, Schumauer Rezső pancsevói, Sclielling József kovini, Endrész Jakab vrsaci esperesek ellen becsületsértési pert indított a járásbíróságon. A per kimenetele iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg-A mártír Pető Gergely kalandjai négy o szagon kere zíül A Budapesten megjelenő Magyarság cimii lap legutóbbi számában terjedelmes és dörgedelmes cikk jelent meg, amelyben a cikkíró arról számol be, hogy milyen hajmeresztő üldöztetésben volt része Romániában.^ A cikkben, többek közt azt irta,'htiáy’hat hónapot töltött több -magySr honfitársával egy internáló táborban, ahol ütötték, verték, kínozták, majd amikor a temesvári had-i bíróság elé állították, nem akadt magyar ügyvéd, aki védelmezze, mert a román hatóságok gummibotokkal felszerelve, a védő szájába fojtották volna a szót. A cikket Pető Gergely irta, a Magyarság szerint Erdélyből menekült magyar újságíró. Ennél a pontnál csak annyiban van igaza a magyar falvédő lapak, hogy Pető Gergely Erdélyből menekült — amint ezt az erdélyi magyar lapok s most egyhangúan megállapítják — de hozzáfűzik azt is, hogy menekülésének egészen más természetű okai vannak. Úgy a kolozsvári, az aradi, valamint a temesvári lapok hosszan foglalkoznak Pető Gergely romániai kalandjaival és felhívják a budapesti lap, figyelmét arra. hogy tulajdonképpen egy pathologikas hazug, veszedelmes szélhámos fiatalember, télrecsuszoti fantáziájáról van szó, aki ha már sikerült magát romániai mártírrá faragnia, elfelejtett azokról a pofonokról beszámolni, amelyeket a becsületükben meghurcolt áldozatai kentek le néki. Pető Gergelyt ugyanis sehol sem ismerik oly jói. mint a Vajdaságban, hiszen innen indult ki karriérje. Fantasztikus rémregényeket talált ki. ame’yeket gondosan megirva riportnak, Grga Petrovics név alatt a szuboticai laphoz küldött be. Később egyik lan rendes munkatársának szerződtette. Vzutdn még sok cikket irt alá ezen a néven, uüg egy szép napon összeütközésbe került a hatóságokkal, hamis nevek és hamis igazolványok használatáért letartóztatták. majd szabad'ábrahe'yezték de azt már nem várta meg, mig ügyében igazságot szolgáltatnak, hanem — megszökött Romániába. Aradra vetődött, ahonnan azonban hamarosan tovább kellett menekülnie. Temesvár volt a legközelebbi á’lomás. Itt szintén egvik szélhámosságot a másik után követte el. mire meg:nt változtatnia kellett tartózkodási helyét. Jel'egzetes alakja Kolozsváron tűnt fel. Több kolozsvári lapnak küldött fantasztikus, ártatlan embereket megrágalmazó cikkeket, a legnagyobb ÖÁCSMEGYET NAPLÓ mértékben visszaélt az erdélyi lapvállalatok és újságírók jóhiszeműségével. Hamarosan kiderült, hogy zsaroló manőverekkel is operált, mire valamennyi fapvállalat kidobta. Romániából Csehszlovákiába szökött, ott azonban már ismerték jugoszláviai és romániai kalandjait. Szóba sem álltait vele és Így nem tehetett mást, elment Magyaron szágra — mártírnak. Két miniszter vesz részt a szuboticai színház megnyitásán Előkészületek a hétfő est megnyitó-ünnepre A szuboticai Városi Szinház megnyitó díszelőadásán vendégszereplő beograd! Operaház tagjai, számszerint százkilencvenen, hétfőn délután egy órakor érkeznek Szuboticára. A szinház igazgatósága a szinház megnyitó ünnepségére több minisztert és előkelő politikust is meghívott A miniszterek közül Makszimovics Bozsó belügyminiszter és Trifunovics Misa közoktatásügyi miniszter helyezték kilátásba megjelenésüket, Radonics Jovan dr. a szuboticai kerület nemzetgyűlési képviselője már szombaton megérkezett Szuboticára. A minisztereken kívül több beogradi és vidéki előkelő vendég érkezését várják, akiknek tiszteletére ünnepélyes fogadtatást készített elő a városi tanács. ® A vendégeket a városi tanács tagjai és a szuboticai szerb és magyar kultureg.vesületek küldő tségei várják az állomáson A diszes fogadtatáson teljes számban megjelennek az iskolák növendékei is. A megnyitó előadás hétfőn este lesz Az előadás előtt Gyorgyevics Dragoszláv polgármester ünnepi beszédet mond. A szinház megnyitását Szuboticán nemzetiségi különbség nélkül nagy érdeklődéssel várják. Megfelebbeiik a noviszadi villamos szerződést í lavsics Nikola és Orbáti gnűc műszaki uácsos nyilatkozatai Noviszadról jelentik: Noviszad város és a viltamostársaság módosított szerződésének ismertetése széles körben feltűnést keltett Noviszadon. A polgárság nagy része csak az ujságkőzleményekből értesült arról, hogy az ötven évre i szóló szerződés módosítása által a vállalat a közönség rovására összchasonlitbatlanul nagyobb előnyökhöz jutott, mint amennyi a városnak juttatott részesedés és hogy a szerződésmódosítás nem számolt a lakosság, illetve a magánfogyasztók érdekeivel. A Bácsmegyei Napló munkatársa kérdést intézett Plavsics Nikola városi műszaki tanácsoshoz, a szerződésmódosítás közgyűlési előadójához, hogy miért egyezett bele a város a szerződésnek olyan ínódositásába, amely néhány százezer dinár látszólagos előny ellenében a vállalatot sokkalta nagyobb, ellenszolgáltatás nélküli jövedelemhez juttatja? Plavsics Nikola műszaki tanácsos a következő választ adta: — Beismerem, hogy a . Bácsmegyei Napló közleménye sok igazságot tartalmaz. Kétségtelenül nagy hiba volt 1924- ben. amikor a szerződés arra módot adott volna, a szerződést fel nem mondani. mert — ez nem is jelentette volna a vállalat megváltását a \ áros sokkal nagyobb előnyöket érhetett volna el írtig most be kebelt érnünk ni elér; eredménynyel, mert a villamostársaság semmiképen sem volt hajlandó további engedményeket tenni. Pert indítani mindig rizikóval jár, amikor a vállalatot a város soha fel nem hívta, hogy üzemét javítsa meg és a szerződésben biztosított büntető szankciókat soha nem alkalmazták. Ez bizonyítja, hogy a város meg volt elégedve a társasággal és ez a körülmény nagyon megnehezítette volna a perben való esélyeinket. Különben is á per megindításakor egymilHónyoicszá 'ezer dinár illetéket kellett volna leróni Ezek miatt sokkal célszerűbbnek látszott megegyezést kötni. A vállalat ajánlatot tett a. megegyezésre és kijelentette, hogy többel nem hajlandó adui. A város az edd;g; tiszta haszon után számított nvereségré’ szedés : elvett a brut.ójövedelem után egy-három százalék részesedést kap. Ez tiszta elszámolásra ad módot Nincs veszekedés. Egy bizottság megállapítja a bruttóbevé.elt, azután jár a városnak a részesedés. A hatszázezer dinár %-szerü részesedésen fe'iil 132.(00 kilowat áramot ingven kap a város, ami újabb 330 000 dinár megtakartást jelent. Ennél többet nem lehetett elérni. — Igaz. hogy a magánfogyasztókra sérelmes, hogy az 1919—1923-ig terjedő időben felemelt áramárakat nem szállítottuk le, de erről a váhalat tudni sem akart 1 Hivatkozott a háború alatti nagy veszteségeire, a szekvesztráiás költségeire és hogy a hasonló vajdasági üzemek magasabb áramárakat számítanak. Hangoztatta, hogV át akarnak térni olcsóbb, de modernebb berendezésre és sok beruházást kell emiati eszközölnie. Ki akarják cserélni á háborús vezetéket és oszlopokat. Most mindenesetre határt szabtunk a további áremelésnek. A vállalat c: ak akkor volt hajlandó a Petrovaradittra és Kamenicára vezetendő harmadik vonal létesítésébe beleegyezni, ha a város további tiz évvel meghosszabbítja a villamosvasút területhasználati engedélyét, amely 1923-ben elveszt! fnöiíopoüsztikus"jellegét. Mi ezt visszautasítottuk. Végű! a vállalat várható terjeszkedése és fejlődése folytán nagyobb lesz a forgalom és ennek következtében a város részesedése. Orbán Ignác, volt műszaki tanácsos, aki a vállalattal annakidején megkötött szerződés létrehozásában nagy szerepet játszott, az új szerződésről ezeket mondotta: A vállalat »bőkezűségéről« beszélni mlzás, mert a felajánlott részesedés és a 132.000 kilowatóra ingyenes árain sentmiképeu sem ellenértéké a magasabb egységárak á’tnl elérhető többletbevételnek, hanem csak módosítása a szerződésien megállapított haszonrészesedésnek amely sekkel nagyobb mim a bruttóbevéttl alán várható részesedés. — A vállalat az eddigi magasabb egységár»'- fenntartását azzal indokolja, hogy az anyagárak és a munkabérek rendkívül emeikedtek.es számos más huson'ó varodban az egységárak niég magasabbak. Beható •tanulmány tárgyává tettem a kérdést és arra az eredményre .ní-..:tv. t.ogy igaz ugyan, hogy az anyagét, k és a munkabérek rendkívül emelkedtek, ele ezzel szemben -> vállalat forgalma még nagyobb mérvben emelkedett. .4 villamosvasút állandóan úgy szerepelt. mini amire a vállalat ráiizet, hohv; j valóságban kezdettől fogva szintén előnyős üzletnek bizonyul», mig a világítási vállalt minden vérmes várakozást is leli'.lmult Az egységár 200.000 kilowatóra fogyasztásig hat fillér. 350.000 l.'íowatóraigötéslél fillérben, azontúl pedig öt fillérben volt megállapítva. Nagyobb fogyasztásra tizenöt éven belül, vagyis a megváltás lehetőségéig nem is gondoltunk. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy. 1915-ben inár 7W.000 kilowatóra volt a világítási fogyasztás. Nyilvánvaló hogy 200 (DO kilowatórát meghaladó fogyasztásnál fél fillérre! 'e lehetet: volna az egvségárat szállítani rés az egvségárleszáll'tást a forgalom emelkedésével a I vállalat folytathatta volna. Nem szabad elft lekeni h tgv a magánfogyasztás öt filléres egységárából szénre vagy nyersolajra az egységárnak csak körülbelül egy tizede kellett és 700.000 kilowatórafogyasztásnál a termeléshez csak körülbelül 17.500 korona értékű nyersolajjal kellett több, mint 350.000 kilowatóra terme'éshez, viszont a vállalat 175.000 koronával nagyobb bevételt produkált. Mindig aranykoronáról beszélve. A vállalat tehát annál olcsóbban adhatja az áramot mennél nagyobb fogyasztást ér el. De. mert ezt nem tette, az anyagárak és a munkabérek emelkedéséért hő kárpótlási talált a nagyobb fogyasztásban. Ez a körülmény adja magyarázatát annak, hogy más városok példája nem lehet' irányadó. Egyik városban kicsi a forgalom, másikban a telep vagy a-- iizemveze,és rossz, harmadikban a te'ep hasznát a pótadót csökkentésére használják, de oly város is akad, ahol indokolatlanul emelik az egységárakat. Szerintem sent abból, hogy a vállalat nem akar kötelezettségeinek eleget tenni, sem abból, hogy a város nem mondotta fel a szerződést, nem következik az, hogy a város a szerződés módosításával a vállalat szerződésszegéseit törvényesítse. Miután a város már meghozta határozatát, szerintem nem időszerű, sem azt kutami, hol történt hiba és ki követte azt el, sem azt miként siklott át az állólagos szerződésszegések megtorlásának kérdése a szerződésszegések szentesítésének kérdésévé és nincs értelme bűnbakot keresni, annál kevésbé, mert meg vagyok győződve, hogy mindenki jóhiszeműen járt el és a vállalat szentül hiszi igazát. Ma — szerintem — csak egy kérdést kell felvetni és tisztázni, nevezetesen azt, hogy mikép lehet az elkövetett hibákat jóvátenni? Értesülésünk szerint Noviszad város közgyűlésének azt a határozatát, hogy a villamosvasuttal a szerződést meghoszszabbitotta. a fogyasztók részéről felcbbezéssel támadják meg. Beograd karácsonya 15.200 malacot fogyasztott a föxmros a kar icso iyi ünn pe a att Az orthodox szerbségnek kétségtelenül a legnagyobb ünnepe a karácsony, Ilyenkor a legszegényebb család asztalán is ott párolog a frissen sütött malacpecsenye. A szerb karácsony az idén Is sokat elpusztítod a szerbiai malacállományból. A beogradi piacok egyik felügyelője a karácsonyi malacvásárt tizenötezerkétszáz darabban állapította meg, szóval tizenötezerkó.száz malacot fogyasztotta el a főváros karácsonyt ünneplő népe. A pravoszlávok a szlávát is nagy ünnepségek mellett ülik meg, de a karácsony. bőség és mulatozások tekintetében minden ünnepet felülmúl. A házakat szalmával hintik meg, hogy a szent jászolt jelképezzék. A szent este előtt pedig a ház leje kimegy az erdőbe, hogy hazahozza a szén: fát, a badjdkot. Az összes karácsonyi szimbolikus cselekedetekben igen sok az olyan varázslati elem. amely még a legrégibb görög midin \.g:giával tart fent lokonságot. Karácsony napján bethlehemesek járják a nyilvános lokálokat, ahol i bcthlehenies gyerekek ú-szláv versekben • üdvö/lik Krisztus megszületéséit. Karácsony napján Beograd egész környékéről bejöttek a zenés cigányok és minden ház előtt szerenádot játszónak, abban a reményben, hogy a gazda ott tan ja őket a délutáni és az esti mulatságta. Beogradban január az ünnepek hónapul. tizenhárom napon át v/üiie'e! n »unka. tizenhárom piros lull's iinn.r van a beogradi pravoszlávnak. Ezeket •./. ünnepeket mindenki szorgalmasat! megtartja. Csak a minisztériumokban csináltak az idén kivételt. A miniszterek már meg sokalták a sok miinkáílan ünnepei és csak karácsony ti só napján adtak telj , szabadságot a hivatalnokoknak. Nagy újítás ez Beogradban, ahol eddig a hivaratok minden ünnepet megünnepeltek Hátha tnég meg lesz a napiárreform is amely erősen redukálni fogja az ünnepek számát, akkor ha forradalom nem üfog kitörni a hivatalnok urak között, d.az bizonyos, hogy nem fog tizenötezer- Kétszáz malac elfogyni a beogradi terített asztaloknál. (i. &)
