Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-04 / 3. szám
*927. január 4, 2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ Franciaország támogatja Olaszországot a jugoszláv-magyar Jóviszony megteremtésében 6enard beogradi francia ktfvet nyilatkozata tnényT* amelyben Komrienovlcs, a dalmáciai agrártörvény-javaslatot tárgyaló bizottság elnöke kijelentette, "hogy Rádióséit ti; is mondtak erről a lavaslatről. Radios Pavle erre vonatkozó cáfolata alaptalan. Uzunovics megerősítheti, hogy azokban a -pöntozatokban, amelyekben Radicsekkal megállapodott, az uj kormány három feladata van megjelölve: a központi igazgatásról szóló törvény , meghozatala, az adók kiegyenlítése és a költségvetés-Radios Pavle,. aki előtt az újságírók : felolvasták Szubotics Nikola nyilatkozatát, a következőket mondotta: —- Szubotics. ur csalódik. Sem ő, sem Komnenovjcs nem tanulmányoz-Párisból jelentik: A Matin tudósítója beszélgetést folytatott Genard francia követtel a jugoszl-olasz viszonyról. A követ kijelentette, hogy bizakodással nézi a két ország viszonyának alakulását és örömmel emlékezett meg arról, hogy Jugoszlávia és Magyarország között is állandóan javul a viszony. Kiemelte a követ, hogy ez sok tekintetben Olaszország közbenjárásának köszönhető, mert Olaszországnak szüksége van arra, hogy a iiumei kikötő visszanyerje magyarországi hlnterlandját és ehhez szüksége van Jugoszlávia beleegyezésére, hogy a tranzitó forgalmat jugoszláv területen lebonyolíthassák. — Ha Olaszország ezt a célt követve előmozdítja a most folyó jugoszlávmagyar tárgyalásokat, akkor ebben a szándékában Franciaország támogatására fog találni. ti k át .a javaslatot. Én tárgyaltam velük, mire Ők azt javasoltak,' hogy döntsünk" bizonyos dolgokban, amelyekről, a. javaslatban nincs döntés. Szubotics másik állítása sem állja még a helyét. Én nm vontam viszsza a javaslatot és az a kormány programján ''szerepel. A dalmáciai .radikálisok nem á radikális párt és nem kenyszerifhetnek rá uj programöt a radikális pártra, amely kongresszuson állapította meg agrárprogramját. A kormány nem veheti ki Dalmáciát -az agrárkérdésből 2— 3000 birtokos család kedvéért. 40— 50.000 iöldmiivesesalád kárára. A Radics-párt bomlása Észak-Dalmáciában Zagrebből jelentik: Radios István e hét folyamán Dalmáciába utazik, hogy az északdalmáciai pártszervezetekben uralkodó fejetlenségnek vekét vessen. Észák-Dalmáciának csaknem . mindegyik választókerületében "ug várná' Rét-líá'róm Radicspárti listát is benyújtottak és teljes a tájékozatlanság- afelől, melyik a hivatalos, melyik a disszidens lista. Lekiljlte már-a pártközpont a múlt héten ár. K'osutics Sztjepán titkárt, akinek missziója azonban kudarccal végződött. A pártszervezetek ezzel fogadták-Kosuticsot:- < -> Vrarnymagdt még Sem hallgat jaki Eleget becsaptak már bennünket mindenféle cilinderes urak. Jöjjön Radios István személyesen;'mi mér'csak annak hiszünk.-j . Radics István Szomborba és Szuboticára jön • ^almáéiábói való visszatérése után Radics. a Vajdaságba indul, elsősorban Szubotícát és Szombort fogja .. felkeresni. A pártvezetőség egyik tagia kijelentette a Bácsmegyei Napló zágrábi munkatársa előtt, hogy tudomása szerint Radics Istvánt úgy várják a Bácskában, mint a messiást. Uzunovics audienciája miniszterelnök Az udvartól távozó Uzunovics az uiságirók kérdéseire kijelentette, hogy folyó ügyekről referált Őfelségének. Az esti órákban Perics Nikola külügyminiszter iá' kihallgatáson jelent meg a királynál. A bjelovári községi választás eredménye Bjelovárról jelentik: Vasárnap községi választás volt Bjelováron. Tíz lista állt egymással szemben. A hofvát parasztpárt a választáson hét mandátumot kapott, a radikális diszszidensek két mandátumot, a Príbicsevics-párt hármát kapott, a hivatalos radikális párt mandátum nélkül'maradt. A föderalistáknak három mandátum ' jutott, a zsidópártnak kettői á független polgári listának egy, á'z iparosoknak kettő, a Frankpártnak egy. á szociáldemokratáknak három mandátum jutott. Valószínű, hogy az ennyire megosztó képviselőtestület .'nem fog tudni mégegyezni a polgármester személyére vonatkozólag, igv á képviselőtestületet fel. kell majd oszlatni és község élére kom mi szári üst kell Túlságos és egyenlőtlen az adó A pénzügyminiszter a tömeges nyugdíjazások s a túlságos adóztatás ellen A pénzügyi bizottság a kormányválság óta hétfőn tartott ülést, amelyen Markovics Bogdán dr., az uj pénzügyminiszter terjedelmes expozét mondott az 1927—1928. évi költségvetésről. A költségvetést, amelyet még Perics Ninko dr. dolgozott ki, az uj pénzügyminiszter három szempontból elemezte: A költségvetés technikai struktúrája, pénzügyi struktúrája és a gazdasági életre gyakorolt hatása szempontjából. Rámutatott arra, hogy hasznos volna, ha a technikai struktúrát megreformálnák és a költségvetést két elkülönített részre osztanák: az általános állami kiadásokra és bevételekre, továbbá az állami gazdásági vállalatok, birtokok kiadásaira és bevételeire. Olyan kiadási típusokat kell rendszeresíteni, amelyeket szükség esetén automatice lehet csökkenteni vagy emelni. Ilyenmódon könynyebben lehetne végrehajtani az állami kiadások és bevételek politikáját és lehetőség nyílna az állami vállalatok kommercializálására. Rend, munka, nyijvános- 1 Ság, ellenőrzés A pénzügyminiszter ezután a pénzügyigazgatás nagy fontosságáról beszélt. Itt hezltik meg: nes és közvetett adóknál arra kell törekedni, hogy szukcesszive elérjük azt az adóideált, amely megfelel a lakosság adófizetőképességének. Az adók kiegyenlítéséről szóló törvényjavaslat nagy lépés ezen a téren. Rendezni kell a függő adósságokat, mert ezek elvben nagy veszélyt jelentenek a költségvetés egyensúlyára. A költségvetés realitása nemcsak technikai kérdés, hanem függ az általános gazdasági helyzettől, az állam hitelviszonyaitól és a dinár stabilitásától. A gazdasági válság hatása A gazdasági válság súlyosan érezhető az ország termelésében. A földművelésnél nem a produkció, hanem a járadék csökkenésében mutatkozik. A járadék csökkenése az árcsökkenésből fakad, ez pedig a bel- és külföldi piac árnivellálásából ered. Ebben az irányban két pozitív tény állapítható meg: 1. az árak abszolút csökkenése a világpiacon; 2. a dinár stabilizálása. A földművesek alkalmazkodását az uj viszonyokhoz a köyetkező faktorok nencvez; ■szükség van rendre, termékenyebb munkára, nyilvánosságra és jó ellenőrzésre, továbbá arra, hogy a pénzügyi igazgatás technikája össziiangban legyen a költségvetés technikájával. Az állami kiadásokat három csoportba kell osztani; ' a) a mellőzhetetlen állami szükségletek kielégítésére szolgáló kiadások: b) azok a kiadások, amelyek pillanatnyi szükségletből fakadnak és kulturális, gazdasági, szociális és közoktatásügyi feladatok megoldására szolgálnak; c) olyan kiadások, amelyek az állami vállalatok és gazdaságok szükségleteiből fakadnak. Ez a differenciálás azért fontos, mert így meg lehet könnyen állapítani, hogy mennyire szükségesek és sürgősek az egyes kiadások. Az állami feladatok elvégzése tekintetében a háború után kiléptünk a háború előtti keretekből. Az uj költségvetés tárgyalásánál nem szabad elfelejteni, hogy súlyos gazdasági válság ideién készült és ezért a takarékoskodásra való törekvés vonul végig rajta. A kiadásokat komprimálták úgy, hogy a bevételekből fedezhetők legyenek. Az egyes minisztériumok részköltségvetését több, mint négymilliárddal csökkentették, úgy hogy az (eredeti 16 milliárdos költségvetés 11.690 millióra csökkent A takarékosság keresztülvitelére azonban szélesebb bázist kell biztosítani, ez pedig csak az egész állami apparátus revíziójával lehetséges és azzal, hogy az államot tehermentesítjük azoktól a funkcióktól. amelyek az önkormányzati szervekre tartoznak. A nyugdíjazások szabályozása A kiadások terén külön megreformálandónak tartja a nyugdijak ügyét. Feltétlenül meg kell állítani a nyugdíjazások folyamatát, a nyugdíjasok számát csökkenteni, a szolgálati évek számát emelni, a munkaképességet jobban kihasználni és revideálni magát a nyugdijskdlát is. Rátért ezután a pénzügyminiszter á kincstári bevételek elemzésére. Az egyea) Extenzivitás magában a termelésben, b) tulságos és egyenlőtlen adómegterhelés, c) a belföldi piac szervezetlensége, d) a földművesek eladósodása és a jól szervezett földmiveshitelek hiánya, e) a földműves fogyasztásának túlságosan magas nívója. Az ipari válság a termelés csökkenésében mutatkozik, vagyis a befektetett tőke kapacitásának elégtelen kihasználásában és a járadék csökkenésében. A gyáripar legnagyobb része ilyen helyzetbe jutott a következő okokból: 1. A hazai ipar irracionális fejlődése az infláció idején, aminek folytán a fogyasztás nem abszorbeálhatta a termékeket és ami egészségtelen hitelviszonyokat teremtett. 2. A tőke és hitel váisága. / 3. A drágaság, azaz a munkabérek aránytalan viszonya a termelési költségekhez. 4. A dinár stabilizálódása, ami különösen a kivitelre dolgozó iparnál éreztette hatását. A mai helyzet a fogyasztás és a munka válságára vezethet. Olyan intézkedésekre van szükség, hogy a fogyasztás egészséges nívója visszatérjen és hogy a munka feltételei összhangba kerüljenek a termelés feltételeivel. Az első ilyen intézkedés az adótörvény egységesítése, ami magával hozza a megterhelés csökkentését bizonyos adófajoknál. Negativ pénzügyi hatásoktól való félelem nélkül kell hozzáfogni az intézkedésekhez, hogy az állami kiadások racionálisabb elosztásával azoknak a kiadási csoportoknak adjunk elsőbbséget, amelyek ebben az irányban kedvező hatást gyakorolnak. Másrészt azonban az állami pénzügyi szervezet jobb funkcionálásával biztosítani kell, hogy az előirányzott állami bevételek tényleg befolyjanak és az állami vállalatokat racionálisabban lehessen kihasználni. így lehet elérni a javak nagyobb forgalmát és a normális fogyasztást az országban. Külföldi tökére van szükség ~ Ha sikerül — folytatta a pénzügyminiszter — a külföldi adósságok rendezésével megerősíteni és emelni külföldi hitelünket, amire törekedni fogunk, akkor be lehet vonni az országba a szükséges tőkéket és igy megoldani a hitelválságot. Amióta az infláció megszűnt és a dinár stabilizálódott, állandóan folyik a munkafeltételek nivellálása. Ha azt akarjuk, hogy a dinár megtartsa eddigi pozícióját, akkor ezt a nivellálódási folyamatot pénzügyi intézkedésekkel kell meggyorsítani, vagyis az ország pénzügyi politikáját hozzá kell alkalmazni az uj feltételekhez, amelyek a gazdasági viszonyokból származnak. Most kristályosodnak ki az uj viszonyok az árak, a munka és a hitel tekintetében. A pénzügyi politika feladatai tehát: 1. Rendet és stabilitást teremteni az állami gazdálkodásban. 2. Az állam pénzügyi érdekeit összhangba hozni a széles néptömegek szociális és gazdasági érdekeivel és a termelés érdekeivel. 3. Az állam hitelét arra a magaslatra kell emelni, amely őt gazdasági és pénzügyi erejénél fogva megilleti, hogy elhárítsuk az összes akadályokat, amelyek kedvezőtlenül hatnak az állam hitelviszonyainak kialakulására. Végül hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy a kormány nagy gondot fog fordítani a gazdasági válság megoldására. A pénzügyminiszter expozéja után Demctrovics Juraj Pribicsevics-párti javasolta, hogy a költségvetés fölötti vitát ne kezdjék meg mindaddig, mig ki nem derül, hogy a kormány birja-e a parlament bizalmát. A javaslat ellen szavaztak a radikálisok, a Radics-pártlak, sőt a demokraták is; a javaslat mellett csupán négyen szavaztak, a Priblcsevicspártiak, a földmivespárti és föderalista bizottsági tagok. A bizottság holnap tartja meg legközelebbi ülését, melyen Marinkovics Voja demokrata bírálja a költségvetést. Aharmadikmártir Ism ■/ jelentkezeti egy Magyarországból megszökött jugoszláv alattvaló A horgosi határrendőrség letartóztatta Kolarics Steván harmincéves fiatalembert. aki Magyarországból útlevél nélkül jött át a határon. A határrendőrség Kolaricsot a vasúti rendőrségre kísérte, ahol vallatóra fogták. Kolarics Steván előadta, hogy szombori születésit földmives, 1920-ban bevonult katonának és a határőrséghez osztották be. Egy napon véletlenül átlépte a határt és a magyar határőrök elfogták, tömlöcbe vetették, ahonnan csak most szabadult meg. A kihallgatást vezető rendőrtisztek feltűnt, hogy az utóbbi időben ez a harmadik mártír, hogy mindhárman hasonló mesékkel igyekeztek megszabadulni a büntetéstől. Ezért a liatárrendörségen tovább folytatták az állítólag ;s mártír kihallgatását. Kolarics Szteván összefüggéstelen .s zavaros vallomásában nem tudott magyarázatot adni arról, hogy mit csinált hat évig Magyarországon. A határrendőrség Kolaricsot a beogradi uprava gradához szállította, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy kémkedett. A rendőrség azt is megállapította, hogy Kolarics katonaszökevény és 1920 óta a katonai hatóságok több köröző levelet adtak ki ellene. A rendőrség figyelmet fordít arra is, hogy az utóbbi időben Bécsből Magyarországon keresztül, kommunista ügynököket küldenek Jugoszláviába, akik valamennyien jugoszláv állampolgárok és azért jönnek Jugoszláviába, hogy itt kommunista szervezeteket alapítsanak. A rendőrség ebben az irányban is kihallgatta Kolaricsot, aki azonban tagadta, hogy a kommunisták küldték Jugoszláviába.
