Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-30 / 28. szám

20. oRT&

m*rC1vT< •SGYEI NAPLÓ

Pf

1927. január 30.

— Hány éves a verklije?

— Vénebb, mint én. Bécsi gyártmány.

— Szereti a zenét?

— Ha nem szeretném, akkor nem folytatnám. (Visszavonulva a közélettől.) Tudok hermonikázni és énekelni is.

— Mikor kezdi a munkát?

— Déli harangszókor, ebéd után. Délelőtt nem lehet verklizni. Aki nem evett, az nem sziveli a szavát. Hatig játszom.

— És menyit adnak?

— Azt nem én szabom meg. Akinek jókedve kerekedik (a kintornától tudniillik), az belenyúl a zsebébe, odadobb valamit. Sajnos, sokan vannak, akik potyáznak. Egy félórát is verklizek a kapu előtt, az ablakokat is kinyitják, hogy jobban hallják, táncolnak is, mégse adnak semmit. Gyöngén megy a bolt. Most is öt ház előtt játszottam s egy fillért se Napiam* * Naponta legíölebb negyvenei o /»na a kereset. Aztán micsoda rui,, > ■, papírpénzt vetnek, csupa ötven-» koronást ineg százkoronást, amit a koldusnak is szégyellenék odaadni. A boltos nem fogadja el. Feleségem éjszaka kisi-i »nógatja, összeragasztgatja, másnap he's iszi a bankba, ott váltják be.

— Hány kintornás működik Budapesten?

— Nem igen ismerem én őket. Lehet még valami tizenöt, vagy húsz. Ma már nem kellünk a népeknek. (Fölvillanó ötlettel.) Ha a méltóságos ur mulatni akar a méltóságos asszonnyal, hová megy? (Erre magam is kiváncsi vagyok.) Ugyebár elmegy a kedves nejével a finom kávéházakba, ahol a legelegánsabb cigányzenét hallhatja. Azelőtt még néha eb hívtak a lakodalmakba, táncmulatságra, búcsúra. Most mindenki grammafonozik. Rémisztő a konkurrencia. Tessék megbocsátani, én úgy beszélek, ahogy gondolkozók. (Titokzatosan.) A srainml-zene. Az tesz tönkre bennünket. (Nem Stravinszkire haragszik, hanem a srammlzenére!) Mindennek a sraraml-zene az oka.

— De akkor kinek verklizik?

— Hát az ember kikeresi az olyan házakat, Ó-Budán, a Tabánban, ahol nagyon szegény emberek laknak. (Halkitja hangját, hogy ezzel a szóval ne sorozza be fejedelmi lakosztályom pompáját s szinte súgva mondja): Hivatalszolgák. (Megvetően.) Meg ilyenek.

(Elmenöben újra kifejezi azt az óhajál, hogy megcsókolja a kezemet. Kiktsérem a kapu elé, a kintornához, melynek fedőlapján színes, szemléletes kép látható. A szánon ülő kozákokat bősz farkascsorda támadja meg, a kozákok rájuk lőnek s egyik toportyánféreg lógó nyelvvel, vérezve elterül a hóban. Milyen rikató a mai uccán ez a kintorna a barbárság orgonája, az ínség zongorája, mely valaha, tizennyolcadik században oly dicső napokat látott, hogy művészi hangversenyen léptek föl, később Mozart egy andante szonátát irt rá s Hacitdl váltig dicsérte gyakorlatias voltát, úgy emleg'ette, mint ma a rádiót emlegetjük, mely a zenei műveltséget majd általánossá teszi. Az angolok a templomokban vallásos zsoltárokat énekeltek hangjaira. Most annyira divatjamúlt, mint a vaporetto mellett a haldokló gondola, vagy mint az autó mellett az egyfogatu s annyira lenézzük, mint a kaucsuk-kézelőt s a készenvett nyakkendőt. Sötét mélabuja a levegő szemete, mely ellen nem védekezhetünk. Ezt érzi maga a kintornás is, aki azul köszöni meg borravalómat, hogy viharvert jármüvét tovább vontatja, nem muzsikál többé az uccánkon. Milyen megértő, finom lélek.)

Kosztolányi Dezső

Beszélgetés

Pán-Európa művész apostolával

Mint tiz éves csodagyerek indult el a kis Hubermann Bronislaw Orosz-Lengvelországból, hogy hegedűjével meghódítsa a világot. Azóta sok év mult cl. a bársony ruhás kis fiú megnőtt, fejedelme az előadóművészét világbirodalmának, elsőségét sehol senki nem vonja kétségbe.' Minden hangversenye igazi ünnepe a zenebarátoknak, mert hiszen a szépség és harmónia ilyenkor a legközvetlenebbül szól hozzájuk.

A hegedűnek ez a leghivatottabb mestere azonban az utóbbi években nem csupán a muzsika nyelvén szól a tömeghez. Nem elégszik meg azzal, hogy 1 »arcbot, Beethovent, Mendelsohnt szólal assa meg és igy vigyen szépséget és harmóniát az emberek életébe. Páneurópa eszméjének ma Hubermann nemcsak a legérdekesebb, de feltétlenül leglelkesebb hive és propagálója.

Arra a kérdésemre, hogy mióta piliti• ál. erélyes tiltakozás a felelet, ő nem politizál! Páneurópának semmi köze a politikához. Az egy csodálatos, nagyszerű eszme, az ut. a lehetőség Európa morális, tehikai és gazdasági talpraállitúsára. Páneurópa hívei először is meg akarják a háborús sebeket gyógyítani és azért küzdenek, dolgoznak, hogy ezenm! soha, sehol ez a véres rém fel ne támadhasson.

Ez a cél. Az utat pedig, ami erre felé vezet, Amerika mutatta meg a világnak. Az az Amerika, amelynek kultúrája sem mélységben, sem magasságban nem hasonlítható a mienkhez. De van egy nagy ci nye: amit ez a kultúra produkál, az mindenkié. Európában viszont minden ;v. arisztokratáké. A születés, a pénz, a szellem arisztokráciája élvezi mindazt, ami szépet és nagyszerűt Európa sok ezer éves kultúrája kitermelt, de mindebből a tömegnek épen semmi, vagy csak nagyon kevés jut. És ha ezt végig gondoljuk — mondta Hubermann, — akkor nagyon nehéz eldönteni, vájjon melyik kultúra az értékesebb. A kisebb, kevesebb, amiből azonban mindenki részesedhet, vagy az a több, amin csak kevés kiválasztott osztozik.

Lelkesen beszél arról az uj Európáról, amiről az ő művész sjlve dlyan szépeket álmodik és aminek megvalósításáért egy igazi apostol hitével és lelkesedésével dolgozik. Egy olyan világ megteremtése a cél, amelyben nem lesznek ellenségek, nem lesznek hadseregek. És hogy az eszmék világából leszabjunk a realitás földjére.' amikor az emberek a tömegtermelés és a vámok megszüntetése következtében ötször olcsóbban, tehát ötször jobban élhetnek majd, mint manapság.

Ezután egy kis összehasonlítás következett Európa és Amerika közt, beszédes számok, nem arról, ami lehet, hanem arról, ami már ma is van. Egy kőműves például tízszer annyi órabért kap az Egyesült Államokban, mint Európában. A newyorki földalatti villamos pedig a maga száz kilométeres hálózatával tízszer olcsóbb, mint bármelyik európai közlekedési vállalat. Az eredmény tehát az, hogy a newyorki munkás jövedelmének százszor kisebb részét költi villamosra, mint európai társa. Az autó odaát hatszor olcsóbb, mint nálunk, az amerikai munkás tehát jövedelmének hatvanszor kisebb részéért szerezhet magának egy kényelmet és időmegtakarítást jelentő kis kocsit, mint ezt ideát tehetné. És bár az Uj világban a művészek honoráriuma is sokkal, négyszer, hatszor nagyobb, mint nálunk, a hangversenyek helyárai azért mégis ott alacsonyabbak.

Nekünk is ezen az utón kell haladnunk. a tömegek életszínvonalát emelni kell és ennek egyetlen módja az igazi béke megvalósítása. Ilyen béke eddig soha nem volt a világon, mert hiszen a háborúk közti időszakok mind eddig' csak olyan fegyverszünet félék voltik, előkészületek újabb háborúkra. És ennek végét kell vetni, már csak azért is, mert a technika fejlődésével olyan irtózatossá váltak a háborúk, hogy ma már nincsenek és nem is lehetnek boldog és elégedett győzők, manapság már mind a két táborban csak vérző, szenvedő sebesültek vannak.

Még életéről, tervéről mesél egy kicsit Hubermann. Többször bejárta a világot, mindenhova eljutott, mindenhol játszott, ahol megértik, szeretik az igazi művészetet. Játszik, de nem komponál. Viszont most könyvet k. Ezt se zenéről, hanem Pan Európáról. A zene mesterének nem ez lesz az első kirándulása a szürke szavak birodalmába. Néhány évvel ezelőtt már megjelent egy könyve, a Virtuóz Műhelyéből, amelyben sok humorral irta le a világjáró müvészélet furcsa, de mégis kedves élményeit, tapasztalatait. Kértem, Írjon megint egyszer egy ilyen kedves, derűs könyvet.

— Lehet, hogy arra is rákerül majd a sor — felelte mosolyogva. — De most nem lehet, nincs rá időm. Amerre nézünk, bajt, szenvedést látunk. Előbb azt kell meggyógyítani. Azután, ki tudja...

És Hubermann igazán gyógyít. Ha nem is éppen Pan Európával, de a hegedűjével. Mert amikor szól, nincs baj, se szenvedés, akkor igazán a szépség veszi át uralmát ezen a csúnya földön!

Benedek Rózsi

KÖNYVEK

Zilahy Lajos: Két fogoly. Zilahy Lajos finom tehetsége, amely a Süt a Napban. az Ezüstszárnyu szélmalomban oly impozánsan nyilatkozott meg. itt teljes egészében bontakozik ki. Nemcsak élvezetes elolvasni két kötetes regényét, hanem örvendetes is, mert nyeresége az irodalomnak. Első hatalmas megszólaltatása azoknak az éveknek, melyek szivünk gyökeréig megrendítették bennünk emberségünket, s romokba döntötték az egész körülöttünk épült világot. A béke utolsó, viharelőtti csenddel terhes évében indul el ez a regény s végig vezet a háború, forradalmak, ellenforradalmak esztendein, jóformán máig. De seholsem háborús regény. seholsem hadi emlékek gyűjteménye, csak egy szerelem története s e szerelem boldogságában és boldogtalanságában, az elszakadt szeretők fájdalmában, egymásutáni nosztalgiájában, kettétört életében forr és zeng mindaz, ami boldogság és boldogtalanság, fájdalom és széttörtség mindnyájunk osztályrészéül jutott. A kétkötetes regényt az Athenaeum adta ki igen szépen. Ára fűzve 115 dinár. Postadijra 8 dinár küldendő. Szállítja a Minerva D. D. könyvosztálya Szubotica.

Ibsen Henrik összes müveinek IV. kötete. Ibsen nagy ideálokat adott nekünk, megmutatta azokat a harcokat. amelyekben ezek az ideálok szembekerültek az élettel és megszólaltatta azt a rezignációt, amellyel az emberi lélek vesz részt ebben az örök harcban. Ezek az elemek vegyülnek »A társadalom támaszai«-ban, a »Hedda Oab!er«-ban és talán legfelejthetetlenebbül a »Rosmersholm«-ban is, amelyek az Athenaeum teljes Ibsen-sorozatának IV. kötetében most megjelentek. A bárom nagyszerű drámát, amelyek Ibsen reprezentatív alkotásai közé tartoznak. Puskás Endre fordította nemes művészettel. Az előkelő kiállítású kötet ára 66.— dinár. Szállítja a Minerva könyvosztálva Szubotica. Portóra 5 dinár küldendő.

hangosan fel ne nevessen, arról ki lehet állítani a bizonyítványt, hogy savanyu ember. Az angolul olvasó közönség egyik legismertebb és legnagyobb szeretetben álló írója a kanadai Leacock, akinek most jelent meg magyarul egy kötetnyi humoreszkje az Athenaeumnál. A kötetnek két szenzációja van: az egyik, hogy Karinthy Frigyes a humoreszkek fordítója, aki bravúrosan, bajtársi remekléssel oldotta meg feladatát, a másik, hogy Leacock nem más, mint az amerikaiak Karinthyja. az irodalmi karrikatura páratlan mestere. Csakhogy Leacock nem Írókat karrikiroz, hanem műfajokat: a tengerészregényt, a lovagregényt, a detektivregényt. a Courths- Mahler-féle limonádéregényt, a kiagyalt utópista irodalmat, a nagyképu memoárokat, a lélektelen modern drámát stb. Páratlanul ötletes, groteszk humoru, mélyen jellemző Írások ezek, amelyek Leacocknak mindenütt nagy népszerűséget szereztek. A kötet ára 30 dinár. Szállítja a Minerva D. D. könyvosztálya Szubotica. Portóra 3 dinár küldendő.

Heltai Jenő: Az utolsó bohém. Gyönyörű, legendás időkbe, a boldog béke elmerült éveibe viszi az olvasót Heltai Jenőnek ez az elragadóan szép és kedves regénye, amely most harmadik kiadásban jelenik meg az iró összes müveinek sorozatában az Athenaeumnál. E lebukó idők utolsó bohémjeinek, e vidám és bus történet hőseinek cervantesi alakját az életből már alig-alig ismerjük. csupán a visszahozhatatlan esztendők örökéletü krónikáiból. Heltai Jenő regénye ilyen krónikája egy koldusrongyokban is ragyogó, szomorúságában is mosolygó, balszerencsében is törhetetlen kornak. Tiszta, meleg és egyszerű irodalom ez, amelyet éppen egyszerűsége őriz meg a jövendő idők számára is. Az Ízléses kötet ára 32 dinár. Portóra 3 dinár küldendő. Szállítja a Minerva d. d. könyvosztálya Szubotica.

KÖZHAZSNU KÖNYVEK:

Svédtorna. A mai idők beteges lankadtságának egyedüli gyógyszere a testgyakorlás, gyermek és felnőtt részére egyaránt fontos. Miképp tornázzunk, milyen gyakorlatokat végezzünk, végeztessünk gyermekeinkkel, ezt mondja el a »Svédtorna« cimü. most megjelent könyv, amely százkilencven képpel illusztráltan mutatja be a különböző tornagyakorlatokat, közli Nurmi napi tornagyakorlatait fényképmásolatokkal. Ára negyven dinár és öt dinár portókölt'ség. Szétküldi a Minerva könyvosztálya.

Dr. Thiring: Kéziszövés. Ez a munka úgy a szövőiparosnak, mint a szövetkereskedőknek jó szolgálatot tesz, de haszonnal forgathatják a textiliparcikkek vásárlói is. A könyv népszerű megírási módja s szines ábrái elősegítik a könynyebb megértést. Ára 45.— dinár és három dinár portóköltség.

Raul Francé: Elet atermőföldben. — Kerti séták. A kenyértermö Immus megismerésének könyve ez. Ára 40.— dinár. portó öt dinár.

Jcsch László: Villamos gépkezelők kézikönyve. Gyakorlati emberek számára. A villamos gépekre vonatkozó őszszes szerkezeti és kezelési tudnivalók egységes összefoglalása. A két kötet ára 80.— dinár, portó négy dinár.

Az itt felsorolt könyvek megrendelhetők a Minerva könyvosztályában.

Leacock: Humoreszkek. Magyarra

fordította Karinthy Frigyes. Aki ezt a könyvet anétkül tudja elolvasni, hogy

A SZENT RÓKUS LÁB SÓS-FÜRDŐ

Elegendő, ha egy csekély mennyiséget a í-'zt. Rókus ábsóból bele^ teszünk egy lavór m leg vízbe és áztatjuk a fájós lábat 10—15 percig’ Ezen idő múlva a láb dagadtsága, zuzódá a, a kínzó égető érzések, »egmakac abb fagyások e.y csapásra megszűnnek és többé újra el n “in kezdődnek.

Hosszabb áztatas megpuhitja a tyúkszemet és bőrkeményedéseket anynyira, hogy azok könnvü S/.errel, kés vagy beretva nélkül eltávo ithatók.

Meg lehet Ön győződve, hogy a Szent Rókus-Lábsó a legelhanyagoltabb lábat is tökéletesen ujá alakítja, úgy, hogy a szűk cipő, sőt az uj cipő is épen oly n kénye'mas lesz, mintha évekig hordta volna.

Egy nagy csomag Szent Rókus-lábsó Ara 16 dinár. Kapható mindé.» gyógyszertárban és dro áriéban. Hu nem kapja, f rduijon az-SHS királyság területére jogo-itott képvise.ethez :

N AD A d r ogeria Kolar 1 Gabrlé Subotlca,Strossmayerova 2