Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-30 / 28. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ ráz. A szeme villog és a foga habosán fehérük a fekete keretből. Dehát fontos ez? A zseni sötét bőrkötésben is költő marad és patyolatban is költő marad.- — Kit tart a legnagyobb francia Írónak? — Nehéz kérdés. Nálam az emberség és a jóság fontos. Anatole Franceot és Roman Rollandot szeretem. De mennyi nagv író van még, akit nem sikerűit megközelítenem! Szerény és finom. Mint a szivacs a vizet, úgy szívta fél ö a kultúrát. A Klasszikusokat és a moderneket, lóhalálban sietve, hogy behozza egy ember-1927. január 30. A múlt héten a zsidók városában, Tel Avivban tízezernyi fiatal zsidó paraszt vonult fel gyalogszerrel egy-két napi járófoldről őrt- és sorfalat áüni Achad Haam koporsója előtt. Ennek a kis uj országnak majdnem egész fiatalsága ment könnyes szemmel a gyászmenet után. Ki az a nagy halott, akit annyian gyászolnak? »Egy a népből«. Ez Írói nevének szószerinti fordítása. Mióta á zsidók elvesztették országukat, hosszú századokon át egy könyvet vittek magukkal és becézték. • ápolták, mint más szerencsés nép a földjét, kertjeit, folyóit, hegyeit szereti. A könyvnek népe a zsidók, Heine azt mondja, a • zsidónak két évezreden át volt egy b.a. zája, melyet mindenütt magával vitt. a biblia. Ezért van az, hogy olyan temetést kap nálunk cgv iró, amilyen máshol nagy' államférfiak, királyok szoktak kapni,. Beszélik Palesztinában, hogy Tel Aviv városában, Achad Haam cxjaköltö, zésének első évében bizonyos napokon •, a fiatalság sorfalat állva zárta cl az uc• cá.t, ahol az író lakott, jelképezni akarván, hogy amikor ö dolgozik, akkor az egész nép csendben figyeli szavát. Mikor halálának hire ment néhány nap előtt;-akkor ebben a zsidó városban na= :■ pokon át csoportokban állottak az •cm^-b'éték ág ttcCáir'és tárgyalták utolsó ;nápjait és beszéltek róla, melyik gondolatának szebb: győzelmét érte meg az iró. Irodalmi sikernek ritka az ilyesmi. Legjobb magyarázatát ennek a jelenségnek o' maga adta egyik könyvében: »A mi fenmaradásunk titka abban rejlik, hogy már a legrégibb időben a prófétáink azt tanították, hogy a nép csak a szellem, u lélek erejét tisztelje, csak aZ : előtt hajolják meg és ne boruljon le a fizikai hatalom előtt.« Az egész világ zsidó sajtója íel-c van irói és filozófiai munkásságának méltatásával. Az igaz, hogy a modern héberből németre fordított két kötetes életművének az »Am Scheidewege« cimii könyvnek elolvasása után nem tudjuk ’ hogy a modern irodalom, a szociológia, vagy' a filozófia mély ismerőjét bámuljuk-e jobban. De hát más népeknek is vannak nagy Íróik és filozófusaik, nagv és halhatatlan zencköltőik. művészeik és bizony számosán közülük szegénységben, elhagyatva haltak meg Csak haláluk után kapott fényt nevük. Az írók és filozófusok koporsója felé nem indul el hazulról gyalogszerrel tízezernyi fiatal ember. Itt valami másnak kell lennie. A londoni, berlini gyászünnepélyeken, zsidó , folyóiratok és napilapok hasábjain számos különféle kritériumát akarják megtalálni működésének. Nagy gondolkodónak, mások nagy filozófust! ik, nagy Írónak, majd útmutatónak nevezik. Mindebből a nagy zsidó és nem zsiió publikum nem tud eligazodni. Valami kell. bogy közös legyen Achad Haam Írásaiban és a Palesztinában most j élő, héberül beszélő, keservesen küzdő fiatal zsidó generáció harcaiban. Mert a halottat mint vezérüket kisérik d utolsó útjára. Valaminek kel! kiáradni Írásaiból, ami ennek a most ott élő, napról-napra crösbödő, egészen uj fejlődési utakat kereső, keményen küzdő zsidó generációnak lelkében is vibrál, mert különben nem rázta volna meg úgy az egész, ott népként éló zsidóságot az, hogy »egy - a népbőd« elment. öltő alatt azt, amit fajtája évezredek óta elmulasztott. Csupa szenvedés és fájdalom ez a fekete Krisztus. Igazibb próféta Rabindranath Tagorenél. Az ablakban áll, háttal -a világosságnak, csak a szeme ragyog és mig beszél, a kezeit nézi önfeledten, amelyek fehérek, mintha csak lesültek volna a nyári strandon. Hosszan gyönyörködött a két sápadt, fakó férfikézben. Ez az ember némán gyűlöli egész Európát. A négerek: egy csatód. Nem is lehet megbocsátó az, aW ellen anynyit vétettek, mint az ő famíliája ellen. Tamás István melni és csak egy meleg eleven népélet levegőiében, ahol életre kaphatnak régi ősi szunnyadó erkölcsi és szeKemi erők. Csodálatos államférfiui éleslátással mutatott rá Achad Haam a még akkor török uralom alatt álló Palesztinában várható politikai, gazdasági akadályokra, mélyeket a mai napok tényleg meghoztak. Nem fog olyan könnyen menni, nerti lesz olyan rózsás az az államalapítás, nem lesz oly gyors, lesznek súlyos és hatalmas ellenállások. Csak olyan generáció tudja megállni a helyét, mely ismét a neveléssel vérébe vitte át annak a nemzeti és általános emberi ideálnak szeretetét, amelyért küzdeni fog, amely égy közös nemzeti nyelvvel megy ki. Mert nemzeti nyelv nélkül egy közös szellem nem fejlődik ki. Uj generációt kell előbb nevelni tehát, amelynek ereiét és önbizalmát nem valami efemer értékű politikai biztosíték vagy fegyverek tartják fenn, hanem égy mélyen a lélekben ülő.áhitatos és komoly elhatározás. És tényleg nehéz, küzdelmes lett a kivándorolt és ma is kivándorló fiatal generációnak élete. Harcok, nélkülözések, súlyos, szakadatlan testi munka, kiima és föld mostohasága, még azután is, hogy a népekszövetsége politikai biztosítékot adott. És a fiatal, héberül beszélő és éneklő népnek erőt az az utravaló ad, amit Achad Haamtól kapott. Ezért amikor már ott élt közöttük, úgy néztek rá,mint egy frissítő forásra, ezért ismerik ők, a nehéz munka után könyveket olvasó parasztok olyan jól az ő könyveit; .............. Kereskedő volt eleinte Oroszországban. később évekig Londonban, utolsó éveit:Tel Avivban éltele. Oolyan volt, mint a régi próféták, mint az asztalos Miilel, akinek tanításaiban már ötven évvel a kereszténység megszületése előtt elhangzott mindaz, amit keresztény erkölcstan néven a világ tisztel és aki agy mint ő, a napi munka mellett népének erkölcsi, szellemi világát formálta. Államférfi volt, miiÄ az első pacifista, Jezsajás próféta, ' Á tudományban, a sájtóban, gyászünnepélyeken próbálják őt kategóriába porozni a tudós kortar sale. Hanem Is •olyan nagyság, mint Mózes, mégis ráillik az, amit ő irt, amikor a tudomány kezdte élénken kutatni, vájjon r- Mózes valóban élt-e, vagy szimbólum volt-e csupán. Azt felelte a tudósoknak: »Keresétek csak régi foliánsok porlepte lapjain, ódon régiségeiteknek halmazában, 1. A nagy szélhámosokat nem becsukni kellene, hanem kitüntetni. & ... 2. ' A eug nem kórokozó, ellenkezőleg: ■kitűnő diagnoszta. Egészséges szervezetnek nem árt, viszon a betegséget rögtön megtalálja és figyelmeztet, eleg -nyomatékosan, ha rossz a fogad, hogy eredj doktorhoz. A nagystílű, szélhámos szerepe hasonló, ök a társadalom nagy hazugságainak legmegbízhatóbb leleplező). Alapjában véve purifikátorok. Mindenesetre missziót teljesítenek. Nem véletlen, hogy. majd . mindegyik szimpatikus. 3. Van a zsurnaliszta-zsargonnak egy rettenetes szóvirága: »közéletünk rákfenéje«. (Most Írom le életemben először és utoljára.) Minden szélhámosság szükségképpen ilyen közéletünk rákfenéjén épül fel és arra bocsát vakitó reflektorfényt. A közélet rákfenéje volt a békebeli Poroszországban az abszurdumig erőltetett katonai szellem: erre mutatott rá Veigt Henrik cipészsegéd, amikor kapitányi egyenruhát húzott magára és ennek a presztízsével lefoglalta a köpenicki városháza kasszáját. A közélet rákfenéje volt a néhai osztrák-magyar monarchiában a protekciós vircsaft: ezt bélyegezte meg Strasznofl Ignác, a rövottmultu színházi titkár, amikor föhercegi adjutásként mutatkozott be a. zagrebi érseknek, egy hétig hogy megtaláljátok testének, vagy é'etének szétforgácsolt darabjait. Amit ti összeállittok, ahhoz semmi köze som lesz a mi Mózesünknek. Nem tudjátok azt hogy minél messzebbre távolodik a késő utódoktól az igazi nagyság, minél mélyebben belevésödik késő generációk leikébe az ő tanítása, minél szervisebben része lesz szellemi és lelki világuknak, annál misthikusabb lesz alakja és élő valóságként az marad meg beló'e, ami népének szivében és lelkében az o gondolataiból él . Ahogyan a nép szive és vágyai őt látják, amilyennek mi érezzük a mi Mózesünket, mint olyan ő ma is él és semmi közünk hozzá, hogy találtok-e Ti egy Mózest, vagysem. Aki bennünk él, az a mienk, azt már el nem vehetitek tőlünk.« Neki sok ellensége, kritikusa volt, m:g élt, mert az emberi természet olyan, hogy az ész változik, az meghajol idővel az ész érvei előtt, de amikor már rég magáévá tette a valamikor nem értett, vagy gyűlölt tanításokat, a harag az ellen, aki keményen kritizált, amikor mindenki lelkesedett, megmarad. De amig mi itt hideg ésszel boncolgatjuk Írásait, ott kinn az uj generáció úgy érzi, hogy az ö lelkűkben élő vezért már nem fogják elvenni tőle. A legtöbb igazi komoly nagyság majdnem minden népnél ugyanazt a sors>t éli végig. Gondolataikkal megelőzik korukat, eleinte, némelyek egész életükön át, »Rufer in der Wüste« életüket végignézve Göthének olaszországi leveleiből elevenedik fel egy kép. A velencei aszszonyok és lányok egy már akkor régi szokásnak hódoltak. Este kiültek a tengerpartra és szokatlanul erős kiabáló éneklésbe kezdtek és azt csökönyösen folytatták. Az idegenre kellemetlen idegenszerü hatást tett a kép. A tenger habjai azonban vitték tovább a hangot hihetetlen, valószínűtlen távolságok felé, ezerszeresen visszhangozva és fokozva erejét, míg végre kitartó hosszú éneklés után a tenger felelni kezdett, hozta a távolból éneklő kedveseik és férjeik dalát, akik kint halászva a tengeren, kedveseik dalára feleltek és késő éjjel már úgy látszott, mintha az egész tenger, dalolna és akkor a konok kiáltónak éneke érzelmet, szint, szépséget és lenyűgöző varázst nyert. Ilyen a korát megelőző egyedül álló nagy ok élete. Ha megértik őket, ha meghallják végre szavukat, akkor velük dalol az egész tenger, az egész nép. 17. oldal. vendégeskedett nála és kineveztetett vele egy plébánost. A közélet rákfenéje ma a német birodalomban a köztársasági hivatalnok-kar monarchista érzülete: erről rántotta le a különben eléggé áttetsző leplet Harry Donela, akit a napokban tartóztattak le, mert —a vád szerint — Hohenzollernhereegnek adta ki magát és nagy összegeket csalt ki a császárhü előkelőségektől. 4. Veigt susztert elitélték, de aztán életfogytiglani kegydijat kapott Vilmos császártól. Strasznoff Nácit becsukták, de •a legelőkelőbb világlapok közük memoárjait és két berlini könyvkiadó-vállalat is közrebocsátotta a »dzsentlmen-szélhámos« önéletrajz-kötetét. (Igaz, hogy Strasznoff őket is becsapta, mind a kettőjüknek kizárólagossági joggal adta el a könyvet.) Domela vizsgálati fogságban ül Kölnben, de a legnagyobb német filmgyár, az Ufa már programjába vette élettörténete megfilmesítését és Paul Davidsohn már írja a szcenáriumot. 5. Domela élete csakugyan filmre kívánkozik. A rendőrségen azt vallotta, hogy atyja követségi tanácsos volt. Csakhamar kiderült, hogy ez nem igaz. Kurlandi parasztcsaládból származik, tizenöt éves korában liftesboy lett egyik berlini panzióban. Innen kitették, mert ezüstkanalakat lopott. A biróság el is Ítélte tizennégy napi fogházra. Később utazója lett egy potsdami szőrmekereskedésnek; ek-5,Egy a népbőr ‘ Irta: Dr. Eo lány Gyula ‘ Egész életük ott kint harc;- a föld kopár mostohaságával, a súlyos gazdasági viszonyokkal. Az ideál, ami őket melegíti és az anyagi jólétnek reménye nélkül is fiatal életüket sanyarú, véget nem érő munkának szentelni készteti, Achad Haatntól jöttl Ezért néztek rá szeretettel és ezért fáj nekik ügy, hogy elment. Államiért az, akinek életfeladata ís munkája a népe életének és sorsának alakulására hatást gyakorol. Nagy államférfi az, aki népe sorsát szerencsés vagy szerencsétlen órában döntő módon előbbre viszi. Általában az államférfi a kormányzás eszközeivel működik. Achad Haam az iró az ország nélküli; népnek életét könyveivel mint államférfi befolyásolta, mert népe a könyv népe. Amikor még nem volt cionizmus, .6 már hosszú évek óta irt, agitált a gondolatért, hogy a keleteuröpai zsidóság melynek .élete még tetve van egy régi nemzeti lét hagyományaival és ametv Oroszország. Ukrajna. Lengyelország zsidó tömegeiben még eleven, meleg népi élet kuUurforrásait ápolja, hogy ennek a népnek az ősi földön meg kell teremtenie a biztos otthont, ahol az e’nyömoritott, négy fai közé zárt, poros toliánsoklból táplálkozó nemzett géniusz újra szánadön; saját törvényé). hagy> mányai alapján felvirütóássöft. Mikor azután később a cionizmus Bécsből kiindult, kétféle zsidósághoz beszélt. A nyugateurópai müveit állaunk ban szabadon élőkhöz, a polgári jólétb.n élőkhöz, akiknek jó része már eltávolodott a zsidó kultúrától és a Kcleteurópáhan* tömegesen, népi életet , élőkhöz. Felhívta őket, alapítsanak egy államot, ahol azok akik a polgári szabadság és jólétben a környezet bizalmatlansága miatt nem élhetik ki idealizmusukat, nem fejthetik ki szabadon erejüket eszméik szolgálatában és azok akik fizikai nyomorúságban is szenvednek, egyaránt otthont találhassanak és felépíthessenek egy szociális igazságtól, ideálizmusiól betöltött uj közösséget, hogy becsületére váljék az ittmaradóknak is. Ebben a koncepcióban szociális, és politikai tartalom volt. de hiányzott valami, amit azután Achad Haam hozott. Éles, kristálytiszta írásokban kéz lte hirdetni, hogy egy népnek újra fe'támadni. tovább, élni és a népek tengerében el nem tünnj, csak akkor érdemes, mozgósítani százezrek erejét, pénzét csak akkor szabad, ha az egyetemes emberi kultúrát egy uj erkölcsi erővel, egy olyan kulturális értékkel tudjuk gazdagítani, amilyent csak egy ősi, gazdag és értékes kultúra forrásaiból táplálkozó nemzeti kultúra teremthet. Hogy kimenjen abba a kis országba a zsidóságnak tized- vagy akár ötödrésze és ott egy államot szervezzen, amely politikai eszközökkel esetleg a saját vágy más hatalom katonai erejével tartsa fönn magát és politikai szerencse vagy balszerencsétől függjön fennállása, ez nem olyan nagy emberi eszme, mely lelkesedést érdemel. Csak egy olyan uj közösség teremtése érdemli meg a világ támogatását, melyben feltámad és ifjú erőre kap az a nemzeti kultúra, mely valamikor egy népi élet friss forrásaiból táplálkozva gazdagon és bőven termelte az emberiségnek az erkölcsi értékeket, elpusztitliatatlanokat, ma Is élőket. Ilyet egy nép csak otthon tud tar-' DOMELA
