Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-06 / 5. szám
12 OLDAL • ÁRA VL DINAR Poštarina u gotovom piaćena! XXVIII. évfolyam.__________Süubotica, 1927. PÉNTFK jaruár 6. _____________5. szám. Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) Papirönrendelkezés Ne gondoljuk azt, hogy azok a népek, melyek állami létüket az önrendelkezési jog diadalának köszönhetik, valóban elnyerték önrendelkezési jogukat. Ki veszi észre, hogy a Balkánon most folyik a harmadik balkáni háború. Ehhez a hadjárathoz a balkáni népek^ — most békebeli értelemben használjuk a »balkáni« szót, Európa úgynevezett balkanizálása idején ennek hangsúlyozása esetleges félreértéseket oszlat el — csupán a hadszínteret szolgáltatják: a háború értük folyik, de ők nem hadviselő felek. A cári Oroszország diplomáciájához Csicserin sokkal közelebb van, mintahogy azt a mai orosz diplomácia talán bevallaná, a Balkán népei feletti protektorátus elnyerésére irányuló törekvésben azonban tökéletes a megegyezés az egymás után következő végletek politikai célkitűzéseiben. Csak a közvetlen ok változott, de megmaradt a célnak és az eszközöknek azonossága. Oroszországnak Besszarábia kell s ezért nem kell neki a kisantant s ezért nem kell neki a Balkán-népek békéje, mert minden béke a meglévő állapotok fentartásához ragaszkodik s a mai orosz politika a besszarábiai kérdés megoldását végleges elintézésnek nem akarja tekinteni. Az angol világpolitika pedig azért igyekezett megteremteni a balkáni Locarnót, mert a balkáni népek szövetsége a mai helyzet védelmét jelentette volna, ez a védelem pedig Oroszországnak egyik frontszakaszon: a besszarábiai kérdésben teljes vereségét. Milyen gyönyörűen hangzott a program, milyen igézetes volt a cél: balkáni Locarnó s milyen kijózanító a szándék. Ha valaha el lehetett mondani: man merkt die Absicht, und wird verstimmt. Albániától égé- \ szén Pekingig terjed az a front, j amelyen két nagyhatalom néz egy- j mással farkasszemet: az angol és . az orosz. Mintha a füst nélküli lőpor után már feltalálták volna a látha- ; tatlan hadsereget is: ki látja, hogv milyen elszánt küzdelem, véres; ökölharc, kemény és konok birkózás folyik itt Kínában, az Indiákon, Per- j zsiában, Kis-Ázsiában, Törökország-! ban és a Balkánon. A nagy sakk- j tábla most két világrészre terjed ki | s Chamberlain és Csicserin tologat- j ják a figurákat. Legyen béke — í mondják — de csak akkor, mikor a létező állapotok fenntartása halálos I csapást jelentene ellenfelüknek. Mert | a béke, a megegyezés, Locarnó mind j csak fegyver- Harci eszköz, amivel i egymásra támadnak, de nem nyílt i küzdelemben, hanem számukra idegen területek munkára felszántott mezőin. Az S..H. S. királyság diplomáciájának csak az a feladata ezekkel a törekvésekkel szemben, hogy a népek önrendelkezési jogát szegezzék szembe azzal a törekvéssel, mely hadszíntérré akarja tenni, a diplomáciai küzdelmek hadszínterévé az S. H. S. királyság területét. Ha a két legnagyobb intenzitású európai expanzivitás ^tovább akarja egymás ellen folytaíni küzdelmét, vívják meg harcukat a mi országunk területén kívül. Az S. H. S. királyság csupán a saját érdekei harcosa lehet. Sem az ország tekintélyét, sem rendkívüli áldozatokkal megszervezett haderejét, sem polgárai . nyugalmát nem áldozhatjuk fel idegen érdekek szolgálatában. Sem szimpátia, sem tradíció nem állíthat bennünket a küzdő felek egyik oldalára sem, mi a magunk utján akarunk haladni továbbra is-Véget kellene már vetni annak a ! lealázó állapotnak, hogy a világ haj talmai megrajzoljak a térkép votia- I Iái felett érdekszférájuk határait s katonai és gazdasági érdeklődésük irányát és terjedelmét ehhez a gazdasági diplomácia térképhez szabják. Hogy mit akarnak, mire törekszenek, miben látják érdekeiket azok a népek, melyek az egyes szférákba beleesnek, az Hekuba a világ urainak. Mint az egymással eladási kartelbe lépő gyárosok, vagy nagykereskedők kijelölik az egyes rajónokat, melyeken csak a megállapodás szerinti cégek utaztathatnak, éppen úgy az európai hatalmak is megállapítják, hogv az egyik ország csak Angliától veheti a szenet, a másiknak Németország is szállíthat gépet, a harmadik gyapotját csak a franciáknak adhatja el, a negj'edik csak román petróleumot használhat. Hogy mit akarnak az egyesek, mit akarnak az egyes államok, hogy milyen kárral és milyen haszonnal iár mindíez azokra, akik csak kötelezettjei j ezeknek a megállapodásoknak — ez j a megoldás nem nehezíti meg a diplomácia gazdasági küzdelmét. A népek önrendelkezési joga azonban nemcsak azt jelenti, hogy az egyes nemzetek határozhattak állami hovatartozásuk kérdésében, hanem legalább kellene azt is jelentenie. hogy a nemzetközi politika és nemzetközi gazdasági élet terén is korlátlan urai elhatározásuknak. Ennek a szabadságnak csak egy korlátja lehet: az érdek. De ez az érdek csak a nép saját érdeke lehet, nem pedig idegen hatalmak ráerőszakolt akarata és kipresszionált kívánsága. Elcsendesedett a politikai élet Vita a pénzügyi bizottságban a költségvetésről — Hétfőig tart a pravoszláv karácsonyi szünet Beogradból jelentik: A szerdai napon már erősen éreztette hatását a I politikai életre a csütörtökön beálló pravoszláv karácsonyi szünet. Szerdán már csak a pénzügyi bizottság dolgozott, más politikai esemény egyáltalán nem volt a fővárosban. A politikusok túlnyomó többsége már e! is hagyta Beogradot. Uzunovics miniszterelnök délelőtt j és délután is megjelent hivatalában és néhány radikális minisztert fogadott, de fontosabb döntések nem történtek. Csütörtökön már beállt a politikai életben a teljes szünet, amely előreláthatólag hétfőig fog tartani. A rénzügyi bizottság ülése A pénzügyi bizottság szerda délelőtt ülést tartott, amelyen folytatták a költségvetés általános vita iát. Demetrovics Jurái Pribicsevicspárti kritizálta a pénzügyminiszter expozéját és megállapította, hogy az expozé a legjobb bizonyíték arra, hogy az ország eddigi pénzügyi politikája rossz volt. Szabad választásokat követelt, hogy ilyen módon mindenki a megfelelő helyre kerüljön. A háború után — mondotta — csak egyetlen szabad választás volt Draskovics beliigyminisztersége alatt és akkor a parlament a nép igazi akaratát képviselte. A mai helyzet tarthatatlan és a gazdasági válság is tiszta választásokat tesz szükségessé. A maga részéről nem bizik olyan kormányban, amely öszszetételénél lógva nem nyújthat garanciát a tiszta választásokra. Meg van róla győződve, hogy a kormányba bevont szakemberek nem fognak sikert elérni, mert nem lesz elég erejük a reformok keresztülviteléhez. Rasaricsek dr. Radics-párti válaszolt Demetrovics Jurajnak és kijelentette. hogy mindazok a hibák, a melyeket Demetrovics felsorolt, Pribicsevicsék munkájának következményei, abból az időből, amikor még kormányon voltak. Abban, hogy súlyos terhek nehezednek ma a népre, nem csekély része van a Pribicsevics-párti Plavcsics valuta-politikájának is. A tisztviselői létszám anynyira megnövekedett, ugyancsak az ő hibájuk folytán, hogy ma már szociális okból lehetetlen annyi tisztviselőt elbocsátani, amennyit a költségvetés egyensúlya érdekében kellene. Demetrovics kifogásolja a szakértők bevonását a kormányba és ezt diktatúrának nevezi Ezzel szemben Basaricsek megállapítja, hogy éppen Demetrovicsék voltak, akik a kísérteteket felidézték és most megijednek tőlük. Az egyetlen kiút a gazdasági válságból az összes tényezők együttműködése. Nemcsak a ■Vakértőknek, hanem az egész közvéleménynek közre kell működnie a válság megoldásában és azoknak a szerveknek a csökkentésében, amelyek a túlságos államosításból erednek. Nagy szerep hárul e tekintetben az önkormányzatokra. A legfőbb feladatok: a többtermelés elősegítése, az árvizek elhárítása, csatornázás, útépítés és a dinár stabilizálása. Ezeknek a feladatoknak elvégzésében mindenkinek részt kell vennie, különösen a nemzeti hadseregnek, amely műszaki csapatai utján igen hasznos munkát végezhet. Reméli, hogy a miniszter a vita folyamán módot fog adni arra, hogy ne csak a takarékossági intézkedésekben állapodjanak meg, hanem a termelés emelésére és a kivitel biztosítására irányuló intézkedésekben is. A takarékosságot felülről keil kezdeni és ha az állam védelmének kára nélkül megtehető, akkor a hadügyminisztériumban. Ezeknek a feladatoknak megoldására az erős pártokat tartja alkalmasaknak. , Trpkovics Gavro délszerbiai radikális képviselő a délszerbiai gazdasági viszonyokról beszélt és az adórendszer igaztalanságait sorolta fel. Az ülés ezzel végétért és Radonics .lován dr. elnök a pénzügyi bizottság legközelebbi ülését január W-ikére tűzte ki. Radics István a radikális párt belső ellentéteiről Zagrebból jelentik: Radics István szerdán délután Radics Pavle kíséretében Dalmáciába utazott, hogy az ottani disszidensekkel támadt viszályokat elsimítsa. Elutazása előtt érdekes nyilatkozatot tett a politikai helyzetről a Bücsmegyei Napló zagrebi munkatársa előtt. — A radikális klubban kitört viszálykodás — mondotta Radics — igen komoly gazdasági következményekkel járt. A radikális miniszterek a hercehurcák miatt semmit sem dolgoztak. Beogradban, úgy látszik, valami csodás hatalom megállította a kor szellemét és lehetetlenné tette a korfui deklaráció egyik lénveges pontjának megvalósitá«át: a katolikus és pravoszláv naptárak egvségesitését. Ezáltal legalább száz munkanapot veszítünk évente s mindezt csak azért, mert néhai Basics Nikola megegyezett Dimitrije patriarchával abban, hogy a nagyszerb eszmét csak a régi kalendárium alapján lehet keresztülvinni. — Azt mondja a közmondás: Nehezen halad az a kocsi, amelyikbe hátul lógják be a lovat. A radikálisok azt hiszik, hogy minél inkább hátrahuzzák az állam kocsiját, annál inkább elősegítik. A kormány a radikális klub korrupciós elemeinek intrikái miatt nem ér rá komoly dolgokkal foglalkozni és a korrupciósok eddig több sikert arattak, mint amennyit maguk hisznek: ismét egv hónapra, esetleg továbbra is, megakasztották a parlament munkáját. Elérték, hogy a horvát parasztpárt elesett a földmivelésügyi tárcától, amikor milliónyi parasztvagyon megmentéséről volt szó, anélkül, hogy egyidejűleg visszaadták volna a parasztpártnak az erdő- és bányaügyi tárcát. Külpolitikai aktualitásokról beszélt ezután Radics s a következőket mondotta: — A beogradi francia követ olvan újévi gratulációval tisztelt meg bennünket, amely ugv hangzik, mintha mi francia gyarmat, ő pedig olasz ágens volna. Ezt az egyet azonban még megbeszéljük a parlamentben — Még nagyobb meglepetések is érhetnek bennünket, ha a miniszterelnök itr tovább is megelégszik azzal, hogv azokra támaszkodjék, akik neki bizalmatlanságot szavaznak és hogy minden alkalommal olyan szívélyességekkel tüntesse k4 a horvát parasztpártot, mint éppen most is, amikor elvette tőlünk a földmivelésügyi tárcát és nem adta vissza az erdőügyi minisztériumot. nyilván azért, mert a horvát parasztklub teljes bizalmat szavazott a miniszterelnöknek.
