Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-23 / 21. szám
TS27. január 23.___________________________ BÄCSMEGYEI NAPLÓ___________________________________U, oldal. KÖNYVEK ,TB—■ Könyvtár egy kötetben A Világlexikon uj kiadása Az a történész, aki majd néhány nemzedékkel utánunk fogja korunk eseményeit vizsgálni, a világháborúval egyforma iontosságuaknak fogja találni azokat a forradalmi jelentőségű változásokat, amelyek a tudomány újabb rohamos haladása folytán mindennapi életünkben beálltak. Nem lenét kétséges, hogy 10—15 év óta uj világ támadt, amelyben újból kell tájékozódnia annak, aki ismereteit az előbbi, immár clsülycdt világ számára szerezte meg. Erre a feleletre vállalkozik a Világlexikon uj, második kiadása. Már az első kiadásnak is, de a másodiknak különösen az a legszembeötlőbb sajátossága, hogy a mai ember számára készült Ez nemcsak abban látszik meg, hogy mi van benne, de talán még inkább abban, hogy mi hiányzik belőle. Még a legkisebb terjedelmű régi tipusu lexikon is a tehetetlenség törvényénél fogva egész tömegét hurcolja magával a holt anyagnak. Rég elfelejtett középkort teológusok és jogászok életrajzai, oly jogi, gazdasági technikai stb. fogalmak és intémények, amelyek már rég megszűntek és nem érdeklik a szakembereket sem, mint leltári tárgyak vándorolnak egyik lexinkonból a másikba. Ezek helyét a Világlexinkonban egyebek közt a teljes idegen szavak tára foglalja el, olyan cimszók vannak benne, amelyek legjoban mutatják modernségét: minden ,ami a pszihoanalizisre vonatkozik, freudizmus, pszihoanalizis, neurózis, psziboncurózis, älomfeités, gátlás, elfojtás, ödipuszkomplexum tudattalan, személytelen. Én: a sportról ilyenek: sprint, baseball, hockey, jégvitorlázás, kalapacshajitás, lovaspóló. pingpong, az összes sportágak rekortáblázata, a világrekorddal. Az uj világlexikon a Minerva könyvosztálya utján rendelhető meg. * Korunk Ez a kivételes értékű havi szemle most lépett második évfolyamába. A januári füzet Szántó Hugó: Nagy titkok küszöbén, Hatvány Lajos: A polgár válaszúton, Benedek Marcell:. A magyar irodalom decentralizálása című önálló cikkeit, Toller Ernst Hinkcrmann cimü drámáját, a Alister Pakhas cimü regényt, terjedelmes ktilturkrónlkát és szemlét közöl A Korunk megrendelhető a Literariakönyvtcrjesztőnél Szuboticán. f * Urak és emberek Hatvány Lajos regényciklusának kót első kötete Hatvány Lajosnak ez kétségkívül nemcsak a legérdekesebb, hanem a legjobb regénye is. A regényciklus első két kötetét az olvasó azzal az érzéssel teszi le, hogy türelmetlenül várja a folytatását. A 60—70-es évek meggazdagodó zsidó famíliájának rajza anynyira érdekes, hogy egy pillanatig sem szűnik meg az érdeklődés a Bondy-csulád története iránt. A regény sokkal robbet ad, mint egy família történetét. Egy fejlődő ország életét ábrázolja mesteri tollal. Az utóbbi évek jelentős irodalmi termelésében Hatvány Lajos könyve egész kivételes jelentőségű, amelynek elolvasása kiváló élvezet. A könyvet a Genius könyvkiadó adta ki. * Házassággal végződik Zsolt Béla regénye Nekünk kissé szokatlanok és idegenek ennek a regénynek az alakjai. Az előkelő gazdag lány, aki szabad házasságra lép egy parasztfiuval, a parasztfii!, akinek fiatal korában nemzetközi pályázaton nagy sikere van, mint mérnöknek és aki mégis esztendőket tölt d, mint egy lány kitartottja, a gazdag pesti ügyvéd, aki buga előtt meztelen. j bálát rendez és a bál előkelőségét bemutatja a lánynak — de ha ezek az alakok a vidéken nem is képzelhetők cl, Zsolt Béla könyvében mégis élnek és cseppet sem valószínűtlenek. Zsolt Bála könyvének az érdekes meséjén kívül a legérdekesebb részletei azok, amelyek a kommün bukása utáni állapotokat rajzolják. A regény stílusa is igen érdekes, eredeti és mindenképpen komoly munka. Zsolt Bélának ez a könyve a Genius könyvkiadó vállalatnál jelent meg. * Édes Anna Kosztolányi Dezső uj regénve (Géniiis-kiadás, Budapest) A férfiember kissé csodálkozva teszi le ezt a regényt, amelynek érdekes meséje, tökéletes jeüemíestése őt is megkapja, csodálkozással, mert nem képes megérteni, hogy a cselédkérdés egy intelligens uriasszony, egy államtitkárné életét anynyira kitöltené, mint amennyire az Édes Anna államtitkárnéjának élete a körül forog, hogy van-e jó cselédje, vagy sem. Azonban minden asszony és főleg minden háziasszony igy találja igaznak Kosztolányi Dezsőnek ezt a regényét, amely egy primitiv, hajszolt életű cselédleány napjainak rajzában mutatkozott nemcsak a magyar középosztály, hanem a Ma életét is. Kosztolányinak ez az uj regénye sokban különbözik az iró eddigi regényitöl Polgári történet szemben a véres költő történelmi motívumaival. Az Édes Anna his-Önök —- nyájas dohányozó olvasóim talán éppen e pillanatban gyújtottak rá egy kellemes cigarettára, vagy szivarra, hogy a dohányzás röpke mámora feledtesse Önökkel a mindennapi élet bajait és csak nem is sejtik, hogy u világ dohányozol most ünnepelik a dohány Európában való meghonosításának kétszázötven éves jubileumát. A jubileumok és centcnnáriumok századában nem volna illő dolog ezen nevezetes dátum mellett egyszerűen elsiklatii. De meg a jubileum nélkül is megszólaltam volna azok után, hogy elolvastam egy hires amerikai belgyógyász cikkét a dohányzásról, amelyben azt atlitja, hogy a dohányzás nem árt. sőt ellenkezőleg: a szenvedő emberiség ióttevője, megmentőle. idegzsongitóia. hogy az emberek csak tűst öl jenek vígan és ne iillenek fel az antinikotinista orvosok ijesztgetéseinek. Hát ezt már igazán nem hagyhatjuk szó nélkül, még akkor se, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ez a válasz sohase fog eljutni az »illetékes« szemek elé. Érdemleges tárgyalás előtt talán vessünk előbb úgynevezett történelmi viszszapillantást a dohányzás múltjára. A dohányzást általában a dekadens kulturnépek szcm’edélyének tartják, holott a dohányzás felfedezői északamerikai vad, természeti népek az indiánnsok voltak. Kolumbusz Kristóf látta őket először dohányozni és nagy csodálkozással emlékezik meg emlékirataiban e »vad szokásról«. Amerikából Petrus Martyr Angleria, pápai nótárius és hittérítő hozta 1511-ben először Európába az első dohányleveleket. Néhány esztendő múlva már orvosságnak használták Közép- Európában a dohánylevelek forrázatát, főként mint hánytató és hashajtószert. Az ezerhatszázas évek elején már ttibákot készítettek a szárított és összetört dohánylevelekből, de csak a legelőkelőbb emberek hódolhattak a divatnak. Ez a tubákolás speciális európai találmány, amely ellen VIII. Urbán pápa 1635-ben letiltó bullát adott ki, hogy a tubákolás bűnös szenvedélyének gátat vessen. A dohányleveleket a harmincéves háború katonái vitték egyik országból a másikba, míg végül is a németeknek sikerült 1677-ben — tehát pont kétszázötven esztendővel ezelőtt — a világ első nagy dohánytermését learatni. Állam és egyház vállvetve küzdött a »pokoli fűstölés< títóriájában a történelmi elem csak a kommunisia uralom után következő napoknak mesteri rajza, amikor a rettegett házmegbizott elvtárs, ijedten méltósúgozza az államtitkárt. Ezzel a bevezetéssel áll némi összefüggésben a befejezőrész, ahol az iró a maga szubjektivitásával intézi cl azokat a vádakat, amelyekkel a kommunizmus utáni magatartását illették. Bár családi, vagy ha úgy tetszik polgári légkörű ez a regény, mégis minden alakjában benne él a kommün utáni Magyarország polgársága és igy nemcsak egy cseléd és egy család, hanem a kornak érdekes története is, amelyet a Genius a költőhöz illő meglepően szép kiállításban bocsájtott közre. Lukics Milos kalandjai Nagy Endre uj könyve Nagy Endre a magyar M üli lh aus ént akarja megteremteni. Ennek a tüdövészcs pesti korektornak az alaklábam A történetek, amelyeket Lukics Milos hazudik, mind nagyon kedvesek és különösen hatásos a Chohnoky-ra való utalás. A kötet legérdekesebb, legkedvesebb része, amikor Lukinics elmeséli miként jutott cl és hogy Öt az ohmpuszon a régi görög istenek közt. Külön kell megemlékezni a Genius könyvkiadóról, amely a könyvet a bibliofilek szántára is értékes szép kiállításban és hatásos címlappal adta ki. Valamennyi itt ismertetett könyv megrendelhető a Minerva könyvosztályban Szubotica. len a moralisták scgitségével, de mentői inkább tiltották, annál erősebben terjedt az »đtkos szenvedély« és végül is rabjává telte az egész világot. Régi teijégyzések között olvashatjuk, hogy ebben az Időben csak pipáztak az emberek (a pipát egy Vikárius nevű osztrák orvos találta fel!) — míg az eiső szivarokat csak száz év múlva kezdték cl Franciaországban gyártani. A dohánytermékek közül a cigaretta a legfiatalabb: mindössze ötven év óta állítanak első gyárilag cigarettát A történeti hűség kedvéért ideiktatjuk, hogy a cigarettagyártás világrekordját a rm bosnyakjaink tartják, akik menet közben, zsebben, félkézzel ktszre csavarják a cigarettát A nikotin a dohánylevél alkaloidja, nagy méreg, amelynek kémiai kepietét is ideírjuk a megrögzött nikotinisták elréftmesere: C 10 Hu N2 A nikotin a kámforhoz hasonló illanó anyag Egyes dohányfajták csak két százalék, a francia dohánylevelek nyolc százalék nikotint tartalmaznak. Egy közepesen erős szivar füstje öt centigram nikotint tartalmaz, amelynek mintegy ötöd részét szivja fel az emberi szervezet. A gyógyszerkönyv szerint a nikotin ötcentigramos adagja halálos lehet a nikotinhoz nem szokott szervezetre. A nikotinmérgezés gyors lefolyása némileg a cyánnak nevezett méreg hatására emlékeztet. Madarak néhány percen belül elpusztulnak, ha csőrüket egy pillanatra erős nikotinoldatba mártjuk. Gyermekek rendkívül élénken reagálnak e méregre. Ki ne látott volna gyermeket, aki az első cigaretta, szivar vagy pipakisérlet után sápadtan, a hidegverejtéktől gyöngyözve, ájultan feküdt súlyos mérgezési tünetek között? Mérgezéscs jelenségek kivétel nélkül megjelennek minden »kezdő dohányosnál« és csak idővel, a nikotinmegszokds után tűnnek el lassankint. Éppen úgy vagyunk ezzel, mint a morfiummal. A morfinista is kis adagokkal kezdi, pár év múlva azonban gyönyörűséggel veszi be a másnak halálos morfiumadagokat is. Az igazi nikotinistát is meglepi néha a nikotinéhség, ha nincs cigarettája: egész testében remeg. nyugtalan, ideges, de ezek a tünetek azonnal megszűnnek, ha »mellre szivia« az első dsajetižt • J Dohányozó és dohányozó között óriási a különbség. Az igazi szenvedélyes nikotinista tüdőre szivja le a füstöt és itt van a legnagyobb mérgezési esély. A szájon és orron keresztül kipufíogó, áldohányozók csak füstölnek, de ezeknél a felszívó felület és a felszívódás ideje már sokkal kisebb, ezek könnyen le is tudnak szokni a dohányzásról. Miután a dohányiüst nikotint tartalmaz, fontos tudni, hogy a kávéházak és korcsmák nemdoliányos vendégei is kaphatnak nikotinmérgezést a dohányfüstös levegő belélegzése folytán. Valljuk be: különös, titokzatos »élvezeti cikk« ez a nikotin. A fáradt embert izgatja, kimerült szellemi munkás agysejtjeit produktiv munkára serkenti és az ideges ember feldúlt idegeit lecsillapítja A kövérek azt mondják, hogy ők azért dohányoznak, hogy fogyhassanak, a soványak pedig azt állítják, hogy cigaretta nélkül nem izük az ebéd, nem tökéletes az emésztés. A köhögős embertől elvonják a cigarettát az orvosok, viszont hány olyan köhögős bácsit ismerünk, akik égre-földre esküdöznek, hogy csak akkor tudnak szabadon lélegzeni, felköhögni, ha'jól mellre szívják a dohányfüstöt. A legtöbb iró csak cigarettafüstbe burkolva tud írni. Sokszor halljuk azt is, hogy egyik vagy másik ember azzal dicsekedik el, hogy a. dohányzás mentette meg az életét. A nők dohányzására kár a szót vesztegetni: ők csak affektálásból, a sikkes gesztus, a divat kedvéért füstölnek inkább időtöltésből, mint szenvedélyből. Náluk a cigarettázás a klelégületlen szekszuális élet szimbóluma és ők is elég gyakran hangsúlyozzák, hogy a cigaretta a legjobb — idegcsillapitó. Ez az »idegcsillapilás« természetesen kizárólag autószuggesztio. Már most vizsgáljuk meg a kérdést: ártalmas-e a dohányzás, vagy se? Strümpel, német orvostanár állapította meg először, hogy idősebb egyéneknél, akik érelmeszesedésben szenvednek, u nikotin időszakos sántitást okozhat. Strümpel kísérletekkel igazolta a nikotin érszükitö hatását Ha ez az érszükités az agy ereire vonatkozik, akkor szédülést, hányingert, fejfájást, feledékenységet, beszed és látási zavarokat vonhat maga után. A nikotinnal való visszaesés szívizom elfajuláshoz is vezethet. Gyakoriak a nikotinizmus folytán fellépő gyomot és bélzavarok is A túlzásba vitt dohányzás asztmarohamokat is kiválthat Dohánygyári munkásnöknél feltűnő gyakran észleltek bőrgyulladásokat és megállapított dolog az is. hogy a niko-. tin a dohánygyári munkásasszonyoknál koraszüléseket, elvetéléseket • is provokálhat. Sokáig nem voltak tisztában az orvosok azzal, hogy a gyermektelen dohányos nőt a nikotin teszi sterillé, vagy pedig azért dohányozik olyan sokat, mert gyermektelen és unatkozik. Friedbergcr német professzor tisztázta ezt a kérdést és megállapította, hogy a dohányzás nem teszi sterillé a nőket. Már most magunk is azt kérdezzük, hogy hol van a határ a káros és nem káros dohányzás között? Mert amilyen kétségtelen az, hogy a makkegészséges embernek nem árt a mérsékelt dohányzás — óránként egy, napi: tizenkét cigaretta! — épp úgy bizonyos, hogy a dohányfüst a tüdőket valósággal előkészíti a tuberkulózisra és ahhoz se fér kétség, hogy a dohányzást kísérő köpködés a legnagyobb terjesztője a tüdövésznek. Mindenesetre óvatosságra intjük a dohányozókat, különösen a gyengébb szervezetüeket, a tüdőbajosokat, az érelmeszesedésben szenvedőket, a szív- és gyomorbajosokat és bár igaz az a közmondás, hogy »aki száz évig dohányozik, száz évig é!« — francia kutatók eredményeire hivatkozunk és hangsúlyozzuk, hogy elhízott, kövér, pocakos ember és nikotinista nem érte még meg a századik életévet. Ha cl is tekintünk azoktól a haszontalanul a levegőbe füstölt milliárdoktól, megállapíthatjuk, hogya dohányzás kiszámíthatatlan és eddig ismeretlen ártalmakkal járhat és úgylátszik, hogy a jövő orvosi kutatásai még jó egynéhány nikolinokozta betegséget fog kimutatni, its. a- ás4. ORVOSI DOLGOK «B—— Mire való a dohányzás?
