Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-23 / 21. szám

2. oldal. BÄCSMEGYKI NAPLÓ 1927. január 23. vitában részívettek Setyerov Szláv­­kó demokrata, Demetrovics Juraj Pribicsevics-párti. Vcsenjak szlovén néppárti és Jovanovics íöldmives­­párti, akik különböző kifogásokat emeltek a kormány kereskedelmi politikája ellen. Az ellenzéki felszólalásokra Kra­­jacs kereskedelmi miniszter közel kétórás beszédben válaszolt. Rámu­tatott arra, hoRy a minisztérium kompetenciája iRen szűk és a gazda­­sáRi élet menetére csak iRen kevés befolyása van. Visszautasítja az el­lenzéknek azt a vádját, amely sze­rint a minisztérium is felelős a gaz­dasági válsáRért. Az ellenzék azt kö­veteli, hoRy a minisztérium törvényi- IeR rendezze a kamatláb kérdését. A maga részéről helyesli a kamatláb leszállítását, de sajnos, nem áll mód­jában a pénzügyi körökre ilyen irá­nyú befolyást gyakorolni. A gazda­sági viszonyok különben is olyanok, hogy a hitel olcsóbbodása még tör­vényes rendszabályokkal sem volna keresztülvihető; maga a kamatláb leszállítása természetes következmé­nye lesz a gazdasági élet szanálásá­nak. A kormány a maga részéről tett egyet-mást, hogy a hitelt olcsóbbá ;tegye; erre szolgált a íöldmiveshi­­teiekről szóló törvény, az iparos­­bankról szóló törvényjavaslat, ame­lyet el is fogadtak már. A bank rész­vényjegyzései azt bizonyítják, hogy az iparosság körében az ilyen pénz­intézet felállítása kedvező fogadta­tásra talált. A kormánynak nem le­het a szemére vetni, hogy nem dol­gozik a Jiitelviszonyok rendezésén- Az első nagy lépés volt az amerikai adósság rendezése és most az angol háborús adósság rendezése is útban van. Ha ez megtörténik, akkor az ország előtt ismét megnyílik az an­gol piac és megkezdődhet az idegen tőke beözönlése az országba. A nem­zetközi szerződések terén is nagy aktivitást mutatott a kormány. An­gliával, Albániával, Görögországgal, Magyarországgal és még több állam­mal kötöttünk szerződést és legköze-' lebb megkötjük Csehszlovákiával és Németországgal is. Ez lehetővé te­szi a külföldi kapcsolatok minél na­gyobb kihasználását. Ezután rátért a kényszeregyezsé­gi javaslatra, amelyet Demetrovics említett fel. — Látják — mondotta a miniszter fejére. mutatva — ebbe a kérdésbe egészen beleőszülök. Azt kérdik, hogy miért nem biztosítottam a be­tevők pénzét a legutóbbi bankbuká­soknál. A minisztérium mindent el­követett, de csak ott tehetett vala­mit, ahol még nem történt meg bukás. Sikerült a Horvát Gazdasági Egylet esetében az első Morvát Ta­karékpénztárt rábírni, hogy vállalja a likvidálást, de a Szerb Földműves Bank esetében hiába házaltam végig a beogradi bankokat, nem sikerült semmit sem elérni és ugyanígy hasz­talanul kilincseltem a Balkanszka és Szlavenszka Banka ügyében is. Rátért a miniszter a turisztika fej­lesztésének szükségességére is. a mely nagy pénzügyi előnyökkel jár­hat és különösen Délszerbia turiszti­kát és Délszerbia turisztikai kihas"­­nálását tartja szükségesnek. A gazdasági tanács megteremté­sét szükségesnek tartja, de azt akar­ja, hogy ez felelős tényező legyen, ne pedig kapitalisták érdekeit kép­viselő felelőtlen gyülekezet- A ta­nácsnak a kormány számára taná­csot kell adnia bizonyos kérdéseknél és a törvényhozási inieiativát is gya­korolni keli. Ehhez csak az volna szükséges, hogy a pénzügyminiszter másfélmillió dinár hitelt adjon. Vé­gül kijelentette, hogy a kartel-tör­­vényre vonatkozó adatokat már ösz­­szegyüjtöite és a javaslatot hamaro­san beterjeszti. A bizottság ezután 15 szavazattal öt ellenében elfogadta a miniszté­rium költségvetését. Az ülés este háromnegyed hétkor ért véget. Á pénzügyi bizottság munkaprogramja A pénzügyi bizottság a szombati üiés napirendjét nem fejezhette be és csak a kereskedelmi tárca költ­ségvetését tárgyalhatta le. A posta­ügyi tárca költségvetésére nem ke­rült már sor, mert úgy a kormány­­párti, mint az ellenzéki bizottsági ta­gok az ülés berekesztését kívánták, hogy a tartományi választásokra kerületeikbe utazhassanak. A posta­ügyi költségvetés letárgyalása hét­főre maradt. A pénzügyi bizottság covábbi munkaprogramja a követ­kező: Január 24-ikén postaügyi és hadügyi költségvetés, 25-ikén bel­­ügy, 26-ikán küíügy, 27-ikén pénz­ügy, tartalékhitelek és állami cukor­gyárak költségvetése, 28-ikán állami bevételek költségvetése, 29-ikén pénzügyi törvény, 30-ikán és 31-ikén a bizottság jelentésének megszöve gezése. Ilyen módon a bizottság i törvényes időre be fogja fejezni munkáját. Utazás Felfüggesztették a feketicsi kiutasításokat Fadöntés «lován dr. Intervenciójára M ’ximovics bel üy miniszter utasította a topólai ílbirót, hogy Ágoston Sándor és Papp Imre kiu ásítását ne hajtsa végre A választások után megvizsgálja az ügyet a belügyin'nisztér Beogradból jelenük: A feketicsi kiutasítások ügyében, mint jelentet­tük, Radonics Jován dr. szuboticai képviselő, a pénzügyi bizottság el­nöke interveniált a belügyminiszter­nél. A választási előkészületek miatt Radonics csak szombat este beszél­hetett Makszimovics Bózs« belügy­miniszterrel és miután a tényállást előterjesztette, a belügyminiszter ki­jelentette, hogy a kiutasításokat fel­függeszti. Mint ismeretes, a kiutasításokat Markusev Milán topolai radikális képviselő intervenciójára fügegsztet­­tćk fel addig, mig Beograd­ból nem jön újabb intézkedés. Most a belügyminiszter felhatalmazta dr. Radonics Jovánt. hogy a topolai főszolgabírót értesítse a határozat­ról és szólítsa fel, hogy az ügy állá sáról a választások után tegyen a ministzemek jelentést. A belügyminiszter intézkedése kétségtelenül megnyugtatja a kedé­lyeket. Valószínűnek látszik, hogy a kiutasitási rendelet félreértésből eredt. Elolvadt a hólabda A vrsaci hólabda-lcirálg karri rje és bakásn — Fachs Ernő he.ak el ezelőtt eltűnt és n m ad éhrtie.t magárai — E ürítek a lefogta > rak Vrsacról jelentik: Érdekes pályát meg­futott fiatalember bukása és titokzatos eltűnése foglalkoztatja a vrsaci közvéle­ményt Nemcsak Vrsac, hanem egész Bánát kereskedői körében nagy izgalmat kel­tett, amikor néhány héttel ezelőtt köz­tudomásúvá vált, hogy Fuchs Ernő gyá­ros és kereskedő teljesen tönkrement és külföldre utazott. Az érdekeltek ügyvéd­hez rohantak és mindenki igyekezett menteni, ami tnég menthető. Bőrgyárát lezárták, anyjának házára négyszázezer dinárt kebeleztek be és Így elúszott min­den, ami még az inflációs korszak hatal­­a más nyereségeiből megmaradt. Papnövendékböl hólabda-király Fuchs Ernő harmincöt éves fiatalem­ber, papnak készült és a teológián töltött el néhány évet. Közben azonban belátta, hogy a világi pálya jobban megfelel haj­latnainak. Hazajött Vrsacra és itt pró­bált exiszlenciát teremteni. Apró üzlete­ket kötött, kölcsönkönyvtárat alapított, sok könyvet vásárolt hitelbe, néhány hét múlva pedig, amikor egyszer pénzre volt szüksége, a könyvtárat eladta. Néhány héttel ezelőtt a hólabda-üzle­­•tet kezdte kultiválni. Szelvény füzeteket nyomatott, körleveleket készíttetett és megindult az üzlet. Hatalmas forgalmat bonyolított le és igen sokat keresett. Na­ponta hosszú sorban állottak irodája dött a vásárlók, akik szelvényeik ellené­ben a különböző ruházati cikkeket vár­ták. Eleinte mindenkit ki is elégített és így üzletének hamarosan, i’iré terjedt az egész Vajdaságban. A hólabda-iizlctct a vrsaci Griesz-céggcl együtt bonyolította le, ők szállították az árut és rövid idő alatt többszázezer dinárt kerestek. Amikor a • vrsaci posta beszüntette Fuchs csomagjainak felvételét, autókon szállították a csomagokat a kutasi. szre­­distyei és belacrkvai postára és ott adták fel azokat. Egy év után végérvényesen be­tiltották a hólabda üzletet és így Fuchs kényte’en volt felhagyni vele. Ezalatt az esztendő alatt azonban Fuchs Ernő a hólabda üzleten egymillió dinárt keresett A »hólabda-király* ezalatt nagy lábon élt autót vásárolt, barátnőt tartott és költekező életmódot folytatott. Később kereskedelmi érzék és képzettség nélkül textilüzletet nyitott A leitön lefelé Textilüzletében nagy raktárt halmo­zott fel, minden szakértelem nélkül vá­sárolta össze az árut és a külföldi cégek­nél nagy hitelt vett igénybe. Ezzé! azon­ban nem elégedett meg, gyáros akart lenni. Egy Künk nevű vrsaci kereskedő­vel bőrfeldolgozó gyárat alapított és szakembernek Lascarotti nevű beogradi német timárt vették be a cégbe. Euchs volt a pénzes társ, a befektetet: alaptőke azonban már nagyrészt kölcsönpénz volt. Később Klink kivált a gyárból, amit Fuchs Lascarotti vezetett tovább. Néhány hónappal ezelőtt a zagrebi Frank-cég száznyolcvanezer dináros kö­vetelésére dr. Gyurics vrsaci ügyvéd út­ién biztosítási végrehajtást vezete't a gyár ellen. Megindultak a tárgvalások, de mivel nem tudtak megegyezni, a Frank­­cég a száznyolcvanezer dináros váltó alapján Fuchs textilüzletének készleteit is lefoglalták. Ugyanekkor Fuchs Ernő anyjának házára is betáblázták a követe­lést, meri ő is aláirta a váltót. December elején megtartották az á^ve^ rést is, azonban Fuchs az uj árverés előtt néhány nappal külföldre utazott. Az árverésen kiderült, liogv a lefoglalt áru legnagyobb része az üzletből nyomtalanul eltűnt. Rövideseit dobra kerül a bőrgyár is, Fuchsné házára pedig a zsirált váltók miatt tnég több bekebelezés történt, ősz­­szesen négyszázezer dinár értékben. Fuchs Ernő azóta külföldön tartózko­dik és nem ad élet jelt magáról. Sok bel­földi és külföldi cég lépett fel az utóbbi időben követelésével és egyelőre nem lehet tudni, mik lesznek az ügy fejlemé­nyei. A tönkrement hólabda-király állí­tólag Németországban próbái uj életet kezdeni. Fcrenczy György egy szegénységi bizonyitvá”y körül Egy beteg napszámos kálváriája Becskerekről jelentik: A bürokrácia összes hibáinak meggyőző illusztrálása Bozóky Pál beeskereki napszámos szo­morú története. Bozóky Pál szegény ember, egyszerű gyári napszámos. A nyomorúságát még fokozta, hogy ezelőtt hét vagy nyolc hónappal megbetegedett és azóta nyomja az ágyat. Betegsége igen konok, állapota súlyos, gondos ápo­lásra, kezelésre és jó ellátásra, szóval pénzre volna szüksége, de éppen az hiányzik. Miután Bozóky Pái munkaképtelen, fél éven át abból a szerény táppénzből élt, amit a munkásbetegsegélyző pénztár fo­lyósított neki. Félév elteltével azonban ez a táppénz is megszűnt és Bozóky teljes nyomorba került. Orvosa tanácsá­ra a közkórházba akarta felvétetni ma­gát. Azonban a kórházba nem vették fel. Azt mondták szerezzen szegénységi bi­zonyítványt, akkor majd felveszik. Szomorúan vitte haza Bozókyt a fele­sége, azután elment a városházára sze­génységi bizonyítványt kérni. De a vá­rosházán megtagadták a szegénységi bizonyítvány kiadását, mert szerintük Bozóky Magyarszentmihályon illetékes, mert ott született. Hiába hivatkozott a szegény asszony arra, hogy az ura már vagy hatvan éve lakik Becskereken. Mit volt mit tenni, Bozókyné elutazott Magyarszentmihályra, amely község nincs nagyon messze Becskerektől. De ez az utazás is hiábavalónak bizonyult, mert ott sem kapott szegénységi bizo­nyítványt. Azzal utasították el, hogy akf hatvan éve elköltözött a faluból, az el­vesztette ottani illetőségét. Bozóky Pál nem tud szegénységi bi­zonyítványt kapni, nem tud bejutni a kórházba és igy kénytelen lesz otthon nyomorultul elpusztulni a bürokrácia na­gyobb dicsőségére... Halálos spanyol udnpesten ketten betegedtek meg spanyolban és mindketten mégha ak Budapestről jelentik: Az influenza­­járvány ügyében szombaton kedvezőtlen fordulat állt be. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint Budapesten két spanyol-influenzás beteg akadt és mlndakét beteg meg­halt. A tiszti főorvosi hivatal a spanyoljár­vány első eseteiről azonnal jelentést tett a polgármesternek, aki nyomban össze­hívta a közegészségügyi bizottságot, hogy a szükséges intézkedéseket meg­tegyék. A hatóságok hangsúlyozzák, hogy aggodalomra nincsen ok, mert a járvány már mindenütt szünőben van. úgy hogy remény van arra, hogy a spanyol­­járvány Magyarországon is enyhe lefolyású lesz. A tiszti ioorvosi hivatal egyben ösz­­sze foglaló jelentést terjesztett a nyilvá­nosság elé a január iő. és 21-ike közti éten el dördült influenza megbetegedé­se' rö‘. Eszerint a .Szent László-kórház­­ban felvettek 429 influenza beteget, akik közül gyógyultan elbocsátottak a kór­­há/ból 234-et. Tüdő- és mellhártyagynl­­ladással komplikáiódott a baj 48 esetben és heten haltak meg. A kerületi elöljáró­ságok a lakáson ápolt influenzás bete­gekről 203 esetben tettek bejelentést és ezek közűi három végződött halállal. Spanyol influenza két esetben fordult elő és mindkettő halállal végződött, igy tehát az utolsó héten összesen tizenket­­ten haltak meg Budapesten nátha­­lázban, illetve spanyolban. Megállapítható, hogy az influenzás meg­betegedések száma a bejelentések sok­szorosára rúg, mert csak nagyon kevés beteget jelentenek be és jelenleg is többezer influenzás be­teg van Budapesten. Egerben £60 középiskolai tanuló fek­szik influenzában és a diákok 25 száza­léka beteg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom