Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)
1927-01-22 / 20. szám
BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. január 22. KISEBBSÉGI ÉLET A szlovenszkói magyarság helyzetére döntő befolyással van az a körülmény, hogy Szlovenszkó egyik legerősebb pártja, a Hlinka-párt belépett a kormányba. Szent-Iványi József képviselő, a magyar nemzeti párt vezére a magyarság uj helyzetéről igy nyilatkozott: »Mi semmilyen irányban nem vagyunk ebben a kérdésben exponálva, de természetes, hogy pártunk vezetősége egyik feltételül a polgári többséget szabta. A Hlinka-párt elhatározása döntő befolyással van magatartásunkra és igy kétségtelenül bizonyos junktirn áll fenn a szlovák néppárt és mi közöttünk, de ez hogy úgy mondjam automatikusan jött létre, anélkül, hogy Hlinkával bármilyen egyezményünk volna.« * Az erdélyi bankszindikátus Kolozsváron igazgatósági ülést tartott, melyen az aktuális kérdéseket vitatták meg. Az ülésen részletes tárgyalás alá vették a romániai uj banktörvény problémáját, melynek megoldásától 'számos kisebbségi pénzintézet sorsa függ. A pénzügyminisztériumban jelenleg négy ország banktörvénye áll tanulmányozás alatt, még pedig az ausztriai, a csehszlovákiai, a magyarországi és a lengyelországi banktörvény. A négy közül a legszigorúbb és az államhatalom részéről a legszélesebb beavatkozást engedi meg a magángazdaságba a lengyelországi törvény, amelyet alapul kívánnak venni a romániai banktörvény megszerkesztésénél. Hosszas és részletes vita után az igazgatóság megbízta a Bankszindikátus elnökét, dr. Gyárfás Elemért, aki a banktörvény előkészítő bizottságának is tagja, hogy a törvénytervezet megalkotásánál képviselje és védje is meg a romániai kisebbségi pénzintézetek érdekeit. Az ülésen letárgyalták az igazságügyi miniszterhez intézendő emlékiratot is, amelyet dr. Váradi Ödön nagyváradi ügyvéd szerkesztett meg és amelyben felhívják a miniszter figyelmét a jogszolgáltatás menetének meggyorsítására, hogy a külföldi töke bizalmát a romániai piac iránt ezzel is fokozzák. * Árky Ákos, a ruszinszkói magyarság vezére a napokban elhagyta Csehszlovákiát és végleg Magyarországba költözött. Az ősz politikus elutazása előtt a Prágai Magyar Hírlap munkatársának érdekes visszaemlékezéseket mondott el. »Katona voltam egész életemen át — mondotta — de mikor az uj államalakulás idején szivemnek ezernyi apró idege odaállított a magyarság nemes ügyének szolgálatába, belőlem, a katonából az élet követelménye egy csapásra politikust teremtett. Ereztem, hogy e lépésem árvává lett magyar testvéreimmel szemben elháríthatatlan kötelesség, de számoltam azzal is, hogy a kötelességemet híven csak akkor teljesíthetem, ha pallérozatlan politikai képességeimet a tanulás gyalujával lesimitom. Politikai elvem egy volt: beleilleszkedni az uj állam kereteibe* de a békeszerződés, az alkotmánytörvény s az uj élethozta uj rendelkezések által biztosított minden jogot érvényesíteni nemzetem számára. A több éves küzdelem, annak minden fajta gyötrelme, szenvedése, az egyre .ó bban reánk szakadó gazdasági elszegényedés egy politikai ideát teremtett számomra, melynek eszmei gerince az volt. hogy küzdelmünk eredményét — az itt lakó népek boldogulását — csak az egyetemes őslakosság — a ruszin, a magyar, a. zsidó, a romár, és a német népek teljes összefogásával lehet elérni. A cél adva volt, az eszközt megtaláltam, az alapzatot tételes törvény: Ruszinszkó autonómiája garantálta, joggal és jogosan született tehát meg minden törekvésem rugója: az őslakosság összefogása a Ruszinszkó békeszerzödés-biztositotta önállóságáért.« * Géni közoktatásügyi miniszterét, André Oltramaret az egyik erdélyi magyar lap megkérdezte: mi a véleménye a romániai magyarság helyzetéről. »Nem .3TMiimáiivo7.tain még a romániai kisebbségi viszonyokat — mondotta — általában azonban foglalkoztam a kisebbségi kérdéssel és az Európát nyugtalanító balkáni politikával, sőt már előadást is tartottam a balkáni konfederáció érdekében. Nem is lenne szabad, hogy kisebbségi jogokról beszéljünk, még ezt a meghatározást is el kellene törülni. Amit ma kisebbségi jognak liivunk, azok emberi jogok, amik mindenkit megilletnek. A politika nem szólhat bele iskolaügyekbe, az iskoláknak semmi köze a politikához és a politikának az iskolához. Az iskolának egy kötelessége van: Párisból jelentik: A francia sajtóban egyre nagyobb az idegesség Churchill angol pénzügyminiszter római tartózkodása miatt és a lapok nagyrésze látható elkedvetlenedéssel ir Churchill csütörtöki római nyilatkozatáról, melyben az angololasz barátság szilárdságáról beszél és feltűnően megdicsérte Mussolinit. Ezzel a nyilatkozattal kapcsolatban az Avenier a következőket írja: — Őszintén meg kell* mondani, hogy ha egy angol államférfi kellemes dolgokat mond Olaszországról, akkor az Franciaországra nézve rendkívül kellemetlen. A lap ezután felhívja az illetékes tényezők figyelmét arra. hogy Olaszországgal minden körülmények között ki kell egyezni. mert különben tényleg nem marad más hátra, mint a német orientáció. Az Echo de Paris megállapítja, hogy a francia kormány rengeteg időt tétlenül töltött Londonból jelentik: A liberális párt csütörtöki ülésén Lloyd George részletesen nyilatkozott a kínai helyzetről és mindenben helyeselte Chamberlain külügyminiszter kinai politikáját, amely teljes mértékben fedi a liberális párt álláspontját. Chamberlain külügyminiszter egyébként folytatta tárgyalásait a kinai eseményekkel kapcsolatban a hadügyi és tengerészetügyi miniszterrel A Daily Telegraph értesülése szerint az angol kormány hajlandó a kínai angol koncessziók kérdésében külön tárgyalásokat is kezdeni a kantoni kormánnyal anélkül, hogy ezen a tárgyaláson valamennyi külföldi koncesszió ügyében egységes döntést akarna provokálni. Ilyen körülmények közt a hankaui és tiencsini angol koncessziók ügyében esetleg létrejövő megállapodások egyáltalán nem érintenék a sanghaii koncessziók ügyét. O’Maiilly hankaui angol konzul és Csen kantoni külügyminiszter között a tárgyalások normális mederben haladnak. Az angol konzul jelentése szerint a tárgyalások kilátásai továbbra is kedvezőek. Csen kantoni külügyminiszter a Daily Newshez intézett táviratában a kantoni kormány legújabb javaslatait abban foglalja össze, hogy a kinaiak csak bizonyos ellenőrzési jogot követelnek masuka gyermek fejlődéséről való. gondoskodás. A pedagógia céljai és a politika céljai egészen mások. A kormányoknak kötelessége iskolák felállításáról gondoskodni, de az iskolák szabadságát megalapításuk után különválasztani az állam életétől. A haladás a szabad oktatást követeli, ahol pedig a szabad oktatást korlátozzák, ott a haladás útjába állanak. Bizonyos vagyok abban, hogy a romániai kisebbségeknek meg vannak a megfelelő személyiségei a saját kebelükben. akik az oktatásról gondoskodnak.« és egy szép napon kénytelen lesz megállapítani, hogy Mussolini szimpátiájának elvesztéséért az országnak túlságos nagy árat kell fizetni. Caillaux lapja, a Volontair, amely az utóbbi hetekben állandóan a Rajna-vidék kiürítése és a Németországgal való megegyezés mellett szállt sikra, Briand külügyminiszter szerdai expozéja után a Rajna-kérdés állásáról a következőket Írja: — Briand mindezideig semmi kötelező Ígéretet nem tett Stresemannak a Ra.ina-tartomány kiürítése tekintetében. Briand most Stresemann javaslatait várja és további elhatározását attól teszi függővé, hogy miiyen kompenzációkat helyez kilátásba Németország a Rainaterület időelőtti kiürítése ellenében. A lap megállapítja, hogy a minisztertanács nagyjában egy véleményen van Briand külügyminiszterrel, legalább is addig, amig a német javaslatok részletei nem válnak ismeretesekké. nak a hankaui idegen negyedek fölött oly módon, hogy a külföldi negyedek közigazgatási tanácsában kinaiak is képviselve legyenek. Csang-Cso-Lin tábornok ugyancsak a Daily News-hez intézett táviratában kifejti, hogy a szövetkezett északi tartományok a bolsevizmust okvetlenül le fogják törni. Csang-Cso-Lin cáfolja, hogy titokban máris beszüntette a harcot és egyezséget kötött a kantoniakkal. Sanghaii jelentés szerint az ottani villamos alkalmazottak sztrájkja véget ért és pénteken már a villamos vasutak kétezer munkása újból munkába lépett. Honkongba csütörtökön nyolcezer angol és amerikai érkezett, akik Suan tartományból menekültek. Fucsau városból hatvan amerikai asszonyt és gyermeket indítottak el Kantonba. Pekingi jelentés szerint Csen kantoni külügyminisztert a túlzó nacionalisták kényszeritették, hogy vonja vissza proklamációját. amellyel szigorúan eltiltotta az idegenek és a keresztények elleni zavargásokat. A Daily Telegraph pekingi távirata szerint az idegenek elleni agitáció veszedelmesen terjed Kinában és a tüntetések már Amoyban, a déli Izgalom Parisban Churchill római útja miatt A francia lapok az Olaszországgal való megegyezést sürgetik — A liajna-tartomány kiürítése attól függ, hogy Németország milyen kompenzációkat helyez kilátásba Veszedelmesen terjed Kínában az idegenek elleni mozgalom Az angol kormány csupán az angol koncessziók ügyében kíván megegyezni a kanton akKal — A kinaiak ellenőrzési jogot követelnek a hankaui idegen negyedek fölött 3. oldal. nagy kikötővárosban is elfajultak. A zavargások következtében a spanyol misszionáriusok kénytelenek voltak egy amerikai hajóra menekülni. A pekingi konzulátusok ágvunaszádok kiküldését sürgetik. A Westminster Gazette szerint Csinag tábornok, a hankaui katonai csapatok parancsnoka a kormánytól felhatalmazást kapott arra, hogy Csekiang tartományban megkezdhesse a hadműveleteket Sun-Fmng- Cseng tábornok ellen. \ Tokióból érkező jelentés szerint a japán parlament ellenzéki pártjai a külügyminiszter ellen bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, miután elégedetlenek a külügyminiszternek a legutóbbi napokban a kinai helyzettel kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt. A külügyminiszter, hogy pillanatnyilag megmentse a helyzetet, a miniszterelnökkel egyetértésben három napra elnapoltatta a parlamentet és közben tárgyalások indulnak meg az ellenzékkel Japán kinai politikáját illetően. Rejtélyes körülmények közt eltűnt egy topolai gazda Három év előtt utazott el Budapestre és felesége csak most keresi Topóidról jelentik: Rejtélyes eltűnési ügyben nyomoz a topolai csendörség. Závodski Mária topolai asszony megjelent a csendőrségen és előadta, hogy nra, az ötvennyolcéves Závodski Márton még 1923 december elsején eltiint és azóta nem adott életjelt magáról. Závodski azzal utazott el Topoláról, hogy Budapestre megy, az ott férjnél levő leánya látogatására, de mint a napokban megtudta, sem 1923 decemberében, sem azóta nem volt a magyar fővárosban és nem látogatta meg leányát. Arra nézve, hogy az eltűnést miért csak most jelenti be, Závodskiné kijelentette, hogy az ura különös, bogaras ember volt és azt hitte, hogy nagyon jól érzi magát Budapesten és azért nem akar visszajönni Topolára. Azt már nem tudta kielégitöen megmagyarázni, hogy miért nem érdeklődött már előbb leányánál és hogy tudott évek óta férje hogyléte felöl bizonytalanságban élni, amikor egyszerű levélváltással megtudhatta volna a valóságot. Kik kaphatnak határátlépési igazolványt A város déli részén lakó kettősbirtokosok nem járhatnak át határontuli földjeikre A szuboticai vámhivatal — mint a Bácsmegyei Napló megírta — már közölte a kettősbirtokosokkal, hogy határátlépési igazolványukat rövidesen kiadják, azonban mielőbb adják be az erre vonatkozó kellően felszerelt kérvényeiket a vámhivatalhoz. Az érdekeltek egy része már benyújtotta kérvényét, azonban a határátlépési igazolványok körül máris bonyodalmak keletkeztek. A pénzügyminisztérium rendelete alapján ugyanis csak azok a kettösbirtokosok kaphatnak határátlépési igazolványt, akiknek a határtól számított tiz kilométer körzetben van a lakásuk. Eszerint tehát azok a kettősbirtokosok, akik Szubotica déli részén, a Szombori-kapu táján laknak s Kelebián van a birtokuk, nem kaphatnak igazolványt, mert lakásuk kívül esik a tiz kilométeres körzetből. A rendeletnek ez. a semmiképen sem helytálló magyarázata az érdekelt kettősbirtokosok körében nagy elégületlenséget keltett és mint értesülünk — konferenciát akarnak tartani a vámhivatal bevonásával, hogy a rendelet kellő értelmezése érdekében egységesen járjanak el. Mindaddig, mig a pénzügyminisztérium nem módosítja rendeletét, a vámhivatal ezeknek a kettősbirtokosoknak nem adja ki a határátlépési igazolványt.