Bácsmegyei Napló, 1927. január (28. évfolyam, 2-29. szám)

1927-01-22 / 20. szám

XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT Január *2. 20. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn déiben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) Az áfium Egyre sűrűbben hallottuk, olvastuk a szerencsére már végéhez közeledő választási küzdelem során, hogy a magyarság mindig ellenzéki hangu­lata volt s ezért most is az ellenzék­kel kell tartania. Ennél veszedelmesebb, kábitóbb, mérgezőbb díiumot a kisebbségi ma­gyarság elpusztítására még nem ta­láltak ki. A magyar nép vezetőinek első kö­telességük az volt és az maradt, hogy politikájuk eszközeit és célját a magyar nép érdekeihez szabják. Első kötelességük az volt és az ma­radt, hogy a magyar népet felrázzák abból á bóditó hangulatból, amibe íespedt az elvesztett uralom emlé­kein s a hangulatok álmodéiból az érdekek harcosait hívják életre. A magyar nép minden cselekvését és minden mulasztását csak az érdekei szabhatják meg. Nem a személyes érdekek, nem az érvényesülés szem­pontjai, de a magyar nyelvnek, ma­gyar kultúrának, a magyarság gaz­dasági egyenlőségének, a magyar­ság nyugalmának nem a pillanat elő­nyeihez, hanem a jövendő változat­lan tiszta, nagy érdekéhez fűződő parancsai. Csodálatosan konok, elvakult és elvakitó gondolkodás hivatkozhr.tilj csak a hangulatra. A magyar nép valóban ellenzéki hangulatú volt a régi hazában. Ellenzéki hangulatú volt, mert leikébe zárta Kossuth La­jos emlékét, leikébe zárta Kossuth Lajos képét s a dualizmus magyar­­országi politikája az ellenzékbe szo­rította a Kossuth-tradiciókba gyöke­rező magyarságot. De hol van ez az ellenzékiség? Hol van a tavalyi hó? Megváltoztak az idők, megváltozott az uralom, megváltozott a kormány­zati rendszer, megváltozott az ural­­monlévők s a kisebbségek viszonya, többség lett a kisebbségből és kisebb­ség a többségből, megváltoztak az országhatárok, trónok dőltek le, megváltozott az állami szuverénitás, megváltozott a hazánk, más kirá­lyunk lett, más dinasztiánk — s a politika szajkói még mindig az el­­siTyedt világ elfeledett hangulatai­nak rabságában akarják tartani a magyarságot. Tökéletesebben, gyö­keresebben és teljesebben nem vál­té zhatott meg az életünk és nem változhatott meg a politika minden előfeltétele és még mindig vannak, magukat politikusoknak hirdetve s másókat a politikai iskolázatlanság v ádiában marasztalva el, akik a magyarság ellenzéki hangulatával akarnak tömeget szervezni és pártot irányítani. A régi idők elmúltával távol kell magunktól tartani a régi idők han­gulatait is. Mert hazug minden han­gulat, mely csak emlékből táplálko­zik, lia semmivé váltak a tények, miket az emlékezés őriz. Mint ami­lyen irracionális oktalanság volna még arra gondolni is, hogy a jugo­szláviai magyarság hatvanhetes pár­tot, Andrássy-pártot, vagy akár füg­getlenségi és 48-as pártot alakit, éppen olyan irracionális oktalanság a széthullott, elfelejtett párfkeretek hangulatait felidézni irányitóul és tényezőül. Amiért Tisza Kálmánnal és Bánffy Dezsővel szemben ellen­zéki hangulatú volt a magyarság, azért tagadja most meg a választási paktumot? Amiért valaha obstruk­­ciót szervezett az önálló magyar jegybankért s a házszabályok meg­változtatása ellen, azért legyen ma is ellenzéki? Az S. H. S. királyság­ban, mint kisebbség azzal'a hangu­lattal fütse elhatározását és cselek-Berlinből jelentik: A Berliner Tagblatt bukaresti információk alap­ján foglalkozik pénteki számában Magyarország külpolitikai helyzeté­vel és a kisantant jövőjével. A lap szerint Horthy kormányzó mohácsi be­széde, amelyben a Jugoszláviá­hoz való közeledést hangsúlyoz­ta. nem volt más. mint kísérlet arra, hogy éket verjen a kisan­tant tagjai közé, mert Magyarország ezúton akarta elérni a trianoni sezrződés revízióját. Bethlen római útja azonban hirtelen változást jelent ebben a politikában. Beogradból jelentik: A miniszter­­tanács péntek este ülést tartott, ame­lyen a kormány kiadta a koncessziót a Hazai Léghajózási Részvénytársa­ság részére, amely léghajójáratokat létesít Zagreb és Beograd között. Makszimovics belügyminiszter refe­rált ezután a tartományi választá­sok kilátásáról, majd informálta a minisztertanácsot azokról a támadá­sokról, amelyekben Jovanovics Jó­váírt, a földmivespárt elnökét részesi­­tették. A belügyminiszter előadta, hogy a helyzet éppen fordítottja an­nak, mint ahogy Jovanovics állította. A földmivespárti agitátorok ugyanis több helyen megtámadták a helyi hatóságok képviselőit és ezért kel­lett velük szemben erélyesen fel­lépni A pénzügyi bizottság ülése Délután félíiatkor kezdte tárgyalni a pénzügyi bizottság a közoktatás­ügyi költségvetést. A kormánytöbb­ség tagjai délelőtt és délután is kon­ferenciát tartottak, amelyen egész sor módosításban egyeztek meg. A pénzügyi bizottság ülésének ele­ién Radonics Jován dr. elnök beje­lentette, hogy a földmivelésügyi tár­ca költségvetésének redukciója 434 személy elbocsátását és 19,830.000 dinár megtakarítást jelent. Ezután Trifunovics Misa közoktatásügyi mi­niszter mondott rövid expozét, ame­lyet azonban csak az ellenzéki bi­zottsági tagok hallgattak meg, mint­hogy a kormánytöbbség tagjai még a módosításokról tanácskoztak. A közoktatásügyi miniszter rámu­vését, amivel mint az uralom része­se a régi hazában küzdött és ját­szott? A magyarságnak azok tesznek szolgálatot, akik az emlékeket be­balzsamozzák, aranykeretbe teszik s beállítják a kegyelet üvegszekré-A.lap rámutat arra, hogv a kisantantnak résen kell len­nie, mert Magyarország sakkfi­gura lesz egy másik nálánál sokkal erősebb hatalom kezé­ben. Hamarosan ki fog derülni — irja a Berliner Tagblatt — hogy melyik ez a hatalom és mik a céljai Középeuró­­pában. Megállapítja ezután a lap, hogy j Benes terve, amellyel egy Balkán ILocarnót akart Magyarország és Ju­goszlávia közeledésének kiépítésé­vel létrehozni, hajótörést szenvedett. Ez a terv Románia ellen irá­nyébe, de nem viszik ki a piacra s halott emlékeket nem kendőznek e1 élő valósággá. Ma már nem lehet a halott emlékek Szolimánját élő ve­zérként a lóhoz kötözni. A hangula­tok politikája a magyar nép ellen való áfium. nyúlt volna és épen ezért Ro­mániában rokonszenvvel fogad­ták az olasz-albán szerződést, amely mögött ma már kétségtelenül megállapíthatóan Anglia áll. Romá­nia részére ma már csak két ut le­hetséges — irja a Berliner Tagblatt —- vagy Németországhoz, vagy pe­dig Angliához való közeledés, Olaszország pedig ebben az összefüggésben nem más, mint Anglia ügynöke a Balkánon. A Berliner Tagblatt cikke politikai és diplomáciai körökben nagy fel­tűnést keltett és általános megbeszé­lés tárgyát képezi. Ellentét támadt a kormánypártok között a közoktatási költségvetés miatt A radikális párt nem hajlandó a Radics-párt követeléseit teljesíteni a boszniai iskolák ügyében Nem szavaztak meg szubvenciót a szuboticai színház részére tatott arra, hogy a tárca költségve­tése 873,000.000 dinárt tesz ki a múlt évi 791,000.000 dinárral szemben, vagyis a jelenlegi költségvetés 82 millióval nagyobb, mint a múlt évi. Ezzel az összeggel is csak nagyon szerényen lehet a tárca szükségle­teit ellátni. Ha körülnézünk közok­tatásügyi állapotainkon, szomorú képet kapunk. Az elemi oktatás igen gyenge és fejlődése nem halad a kí­vánatos tempóban Nyolcezer elemi iskolánk van és nyolcszázezer a tan­köteles korban lévő gyermekek szá­ma. A tanitó-utánképzés megfelelő, de az iskolák építése nem tud ezzel lépést tartani, úgy hogy nyolc taní­tóképzőt meg is szüntettek. Davidovics Ljuba: Elég nem jó. Trifunovics Misa: Sajnos, nálunk az elemi oktatási törvényhozás sem kielégítő, mert sok vidéken a lány­gyermekekre nem kötelező az okta­tás. Emellett az elemi iskolákban a tanítás sem felel meg mindenben a követelményeknek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a négy osztályú ele­im iskola nem elég, különösen nem elég a földművesek számára, akik a négy osztály után otthon maradnak, elfelejtenek mindent, amit tanultak és alig tudnak irni-olvasni. Ezért meg kell hosszabbítani az elemi ok­tatás idejét és kiterjeszteni a tankö­telezettséget a lánygyermekekre is. Bejelentette a miniszter, hogy már iiz nappal ezelőtt beterjesztette az elemi és középiskolai oktatásról szóló törvényeket. Közbeszólások az ellenzéken: Mi erről semmit sem tudunk. Trifunovics Misa: A középiskolák már jobban állanak, mint az elemi iskolák, sőt nem is engedhetünk meg magunknak annyi középiskolíit, mini amennyit eltartunk. A középiskolák száma a polgári iskolákkal együtt körülbelül háromszáz, ezzel szem­ben igen csekély a szakiskolák szá­ma. Ezen a téren nagy reformokra van szükség. — Ami a felső oktatást illeti, három egyetemünk van, a beogradi, a szu­boticai és szkopljei fakultással, a za­­grebi és a ljubljanai- A zagrebinek hét, a beogradinak hat és a ljublja­nainak öt fakultása van. A felső is­kolai diákok száma tizenegyezer, az egyetemi tanerők száma nyolcszáz. Itt heves szóváltás támadt a mi­niszter és az ellenzék között akörül, hogy ki a felelős a felső oktatás tul­­tengéséért. A miniszter kijelentette, hogy ő csak két és fél éve miniszter és a pártok túllicitálták egymást az ingyenes oktatás kiterjesztésében. ' — Mondjanak még egy országot — folytatta a közoktatásügyi minisz­ter — ahol ingyenes az egyetemi ok­tatás. Davidovics Ljuba: De olyan or­szág sincs, ahol járási főnökök bőr­­lönviselt emberek. Grol Milán: Ezeknek azonban csak elemi iskolai képzettségük van. Trifunovics Misa: Meg kell szün­tetni az ckyetemekre való tódulást. Tíz napon belül be fogom terjeszteni a főiskolai oktatásról szóló törvény­­javaslatot. Eddig a politikai viszo­nyok nem engedték meg ennek tető alá hozását. Ismét élénk szóváltás támadt a közoktatásügyi miniszter és az ellen­„Olaszország Anglia ügynöke a Balkánon“ A Berliner Ta<?blatt Bethlen római útjáról és a kisantant jövőjéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom